Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
Nemzetkflzt egyOttmCkddés az űrkutatásban A szitás néni Magyarország és az Már az első mesterséges hold felbocsátása óta világos, hogy az űrkutatási tevékenység a tudomány és a technika szinte valamennyi területével igen szoros kapcsolatban áll. Ebből a tényből szinte önként adódik a következtetés: célszerű ezt az új tudományos tevékenységet nemzetközi alapokra helyezni, hiszen a tudomány a maga egészében nemcsak időben, hanem térben, vagyis nemzetközi vonatkozásokban is fejlődött. ' Közelebbről nézve ez utóbbi megállapítást, arról van szó, hogy a tudomány és a technika jelenlegi épületiét a különböző népek és nemzetek kiemelkedő tehetségei emelték, és munkálkodnak ma is annak továbbépítésén. Ezért a tudomány eredeténél és jellegénél fogva is nemzetközi, s ésszerű, hogy így legyen ez az űrkutatás tudományának területén is. Annál is inkább, mert a tudomány eme új területének ugyanúgy az egyetemes emberiség szolgálata a feladata, mint idősebb testvéreinek, a régebbi tudományágaknak. Kezdetben azonban több tényező nehezítette az együttműködést Mindenekelőtt a hordozórakéták harcászatihadászati jelentősége. Számos ország, amely valamilyen módon alkotó szerepet vállalhatott volna az űrkutatással kapcsolatos tudományos tevékenységben, úgy képzelte el részvételét ebben a munkában, hogy a hordozórakétát majd rendelkezésére bocsátják, saját felhasználásra; Később ezek a nehézségek tisztázódtak, s elhárultak az akadályok az űrkutatás terén való nemzetközi együttműködés útjából. Európa nyugati országai már a hatvanas évek elején elhatározták egy Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) létrehozását, s megalapították az ennek működéséhez szükséges Intézmények egész sokaságát. A.z eredmény, amit azóta elérek, vajmi kevés. Ez nagymértékben annak a következménye, hogy a nemzeti ipar fejlesztése szempontjából jelentős területeket mindenki igyekezet saját magának megszerezni, s így az együttműködés öelyett viszálykodás jellemzi e szervezet munkáját. Az Ilyen típusú együttműködés tehát egyelőre zsákutcának bizonyult. Időköziben azonban másfaj- a együttműködések is születtek, * ezek jelentős része lendületes fejlődésnek indult. Már a hatvanas évek közepén például amerikai hordozórakétával olasz, illetve francia mesterséges holdat bocsátottak fel. Ugyanebben az időben kezdődött a francia—szovjet együttműködési tervezet kidolgozása. Ennek keretében például a szovjet Molnyija—1, illetve Molnyija—2 típusú hírközlő holdak segítségével rendszeres távközlési kapcsolat áll fenn a Szovjetunió és Franciaország között. Ismeretes az is, hogy a valamivel több, mint egy esztendeje felbocsátott Lunohod—1 holdraszállító egysége, a Luna—17 francia gyártmányú lá- zertükröt vitt a Holdra, s ezzel a ' mérések a Szovjetunió és Franciaország együttműködésével folynak. Azt is sokan tudják hogy az Apollo—11, az első holdexpedíció utasai svájci gyártmányú napszélmérővel dolgoztak a Hold felszínén. Az amerikai holdexpedíciók utasai és a szovjet Luna—16 által a Holdról hozott talajmintákat a világ számos országában, többek között hazánk tudományos laboratóriumaiban is vizsgálják. A Szovjetunió és a* Amerikai Egyesült Államok is több egyezmény alapján működik együtt a világűr kutatásában. Rendszeresen kicserélik például az emberes űrrepülések orvosi és tudományos tapasztalatait. Egyezmény született a közelmúltban, hogy az amerikai és a szovjet űrhajókat szabványosított, kölcsönös csatlakozásra alkalmas dokkoló berendezésekkel szerelik fel, hogy az esetleg szükségessé váló mentések feltételeit így is javítsák. A világűrben történt tevékenység után a hazatérés során bajiba jutott űrhajósok mentésére már korábban sokoldalú nemzétközi megállapodás jött létre. 1966-ban jelentette be a Szovjetunió, hogy lehetőséget kíván nyújtani a szocialista országoknak a kozmosz tudományos tanulmányozásában ás békés felhasználásában való konkrét részvételre. 1967-ben megalakultak az egyes országokban az együttműködést koordináló nemzeti bizottságok. Hazánkban ennek szerve az Űrkutatási Bizottság. A szocialista országok — Növényvédelmi tájékoztató A növényvédő gépek téli karbantartásáról Háromlépcsős francia rakéta. közöttük a Szovjetunió — nemzeti bizottságai az INTERKOZMOSZ elnevezésű szervezet keretében működnek együtt. Az együttműködés gyakorlati és elméleti jellegű területekre egyaránt kiterjed. Itt műszerek szerkesztése és építése, a holdak megfigyelése és adatainak vétele jelenti a gyakorlati, a feladatok tervezése, a kutatásra érdemesnek tűnő területek elméleti vizsgálata; a megfigyelési anyag feldolgozása és értékelése pedig az elméleti jellegű területeket Ezek mindegyikében bármely szocialista ország részt vehet. Hogy a gyakorlatban ki melyik területet kívánja művelni, az elsősorban saját adottságaitól függ. Hazánk az ionoszféra, a napfizika és a magnetoszféra területén főként a földfelszínről végezhető mérésekben vesz részt Sopronban, Budapesten, Tihanyban és Debrecenben működő- tudományos intézetek bevonásával, Gyulán pedig ■rövidesen újabb obszervatórium létesül. Részt veszünk a kozmikus sugárzás kutatásában és a mesterséges holdak optikai megfigyelésében. Ez utóbbi kapcsán a felső és középső légköf állapotváltozásainak vizsgálatát és a lázer-geo- déziai módszerek kidolgozását látjuk fontosnak. A Verti- kál—1 rakéta olyan, részben magyar konstrukciójú műszert is Vitt magával 1970 őszén, amely a bolygóközi térben található mikrometeorok vizsgálatára alkalmas. A következőkben szovjet—csehszlovák—magyar együttműködés keretében kidolgozzuk e műszernek mesterséges holdra szerelhető változatát is. Elvállaltuk, hogy az Interkozmosz-holdak számára készülő adatátviteli — telemetriái — rendszer két egységét kidolgozzuk. Ezeknek a laboratóriumi példánya már el is készült. Vizsgálatokat folytatunk — elméleti téren — arra vonatkozóan, miként lehetne hatékonyabbá tenni a mesterséges holdak adatgyűjtő rendszerét. Az INTERKOZMOSZ tehát olyan együttműködési lehetőséget teremtett, amely olyan kis országok, mint Magyarország számára is lehetővé tette a kozmikus kutatásokban való aktív részvételt, s ezzel a részvételt a tudományos kutatás e legújabb területének egyes ágazataiban. Sinka József A nagyüzemi növényvédő gépekkel a munka már korábban befejeződött, de érdemes i1 'hány gondolatban foglalkoz- . ! időszerű karbantartásukkal. ien káros lehet például, ha b .írmilyen kevés permetlé a tartály alján összegyűlik. Ezért fontos, hogy leengedjék az üledékes permetlevet, majd tiszta vízzel addig kell mosni a tartályt, és a szórófejeken át addig kell nyomatni a vjzet, amíg azokból tiszta víz nem folyik. Előnyös, ha előzőleg trisós vízzel végzik ezt a műveletet, majd pedig tiszta vízzel megismétlik. A szűrőket leszerelt állapotban kell kimosni. A gép általános tisztítása után teljes kenés és olajcsere szükséges. Különös gondot kell fordítani az alábbiakra: 1. Mivel a zárt gördülőcsapágyakat év közben nem kenjük, ezért szétszerelve, petróleumban ’agy gázolajban kimosva — alápos vizsgálat után —• töltsük meg Zs—90 csapágyzsírral, és szereljük vissza. 2. Az onkenő zsugorfám perselyeket újra kell telíteni Bronzitol olajjal, a csapágyakat pedig 70—80 fokra melegített olajba kell helyezni. Ezt a hőfokot egy órán át kell tartani, utána szobahőmérsékletre hfü^rtő az olaj. 3. A légüst szétszerelése után ennek belső felületét először tiszta vízzel, majd kiszáradás után benzinnel mossuk tisztára.. Ha a zománcréteg nem összefüggő, és a belső falban korróziós foltok keletkeztek, a légüstöt ki kell cserélni. A visszaszerelés előtt tömör víznyomáspróbát kell végezni a Diesel porlasztó beállítására használt készülékkel, megfelelő biztonság mellett. 4. Azokat a helyeket, ahol a festék lekopott, újra kell festeni, mivel a különféle növényvédő szerek nagyon erős korróziós hatásúak. Egyes alkatrészeket zárt, száraz és fagymentes raktárban kell tárolni. Ezek az alkatrészek: megtisztított tömlők, FG—45, grafitos lánckenő anyaggal konzervált hajtóláncok, hajtószíjak, gumiabroncsok, manomáterek, szórófejek. Esőtől, hótól védett helyen tárolandók az összeszerelt tápegységek, tartálykocsik, munkaeszközök. Ezeket alá kell polcolni. A tápegységek tárolásához . faállvány szükséges, hogy né süllyedjenek az esetleg puha talajba. Ha bármilyen meghibásodás észlelhető a növényvédő gépen, a javítást feltétlenül el kell végezni. Ügyelni kell arra, hogy a gépben víz ne maradjon vissza. KÜRTI ANDRÁS ( Látogató a Kopasz■ hegyen s i I I A főváros falai közül kiszabadult ember boldog izgalmával folytatták az utat, hogy most már a helyszínrajz alapján kinyomozzák Kopra Tibinek, ennek a szerencse- fiának a birodalmát Az lesz | mindennek a teteje... ; És ekkor kínos csalódás kö- j vetkezett. | Az örökséget megszemlélni és megborzadni tőle egy pillanat műve volt A legrondább hely ezen a vidéken! Mert mit ér a nagyszerű pa-. noráma, a tiszta, friss levegő, ha maga a telek sivár kőhal- maz, itt-ott némi gizgazzal, szúrós, tüskés bokorral? Még csak bekerítve sincs. Az a bizonyos hétvégi ház pedig ócska, rozoga, düledező sufni. Se ajtaja, se ablaka. Csak lógó, rozsdás zsanérok jelzik, hogy valamikor ilyesmikkel is rendelkezett Bent szemét, por, mindenféle kacat. A falak korhadó deszkái között átfütyöl a szél, a tetőből is — mint valami halcsontváz — csak a lécek maradtak meg. És bánatosan lengedező kátránypapír-fosz- lányok. Köröskörül a telek földjén, ahol az esővíz utat mosott magának, másfél ásónyomnyi mélységben már kilátszik a bazalt alapzat."Nem kell hozzá szakember, a laikus is látja: nemhogy igazi gyümölcsfákat nem lehet ide telepíteni, még talán törpe barackost sem bír el a tglaj. Villany- vezeték közel-távol sehol. Egy kulacs vízért is a szomszédba, vagy kétszáz méterre kell zarándokolni. Oda, ahol egy koszlott falú viskó előtt áll valami kerekeskút. Röviden — és a társaság leggyakoribb kifejezésével —: ciki & köbön. Hát most hoi OMOGTI Vélitek, 1972. NÉPLAP ft Jő két hónapja már, hogy fonott gyermekfotelt keresek a boltokban. Itt »most fogyott el«, ott -a jövő hétre várjuk«. Marcaliban járva a bútorbolt készséges eladói adnak agy tippet: —■ Alig kétszáz lépésre a piac mellett lakik a szitás néni, nála biztosan kap. Szegedi utca 5. sz., özv. Aradi Imréné kiskereskedő. A fa- latnyi kirakaton át megpillantom a sok kerti bútordarab között kislányom álmát, a vesszőből fonott kecses kis fotelt. A raktárként is szolgáló helyiségbe lépve éles csengő bsrreg föl, majd betipeg a szitás néni. — Még a boldogult uram szerelte fel, tolvajok ellen is jó, meg jelzi, ha vevő érkezik — nyugtat meg kedvesen. Látszik, örül a vendégnek, a locsogó esőben nem állnak sorban az ajtó előtt. — Férjem volt a szitás. Én csak adom-veczem az árut, ez segít a megélhetésben. Közben szedi a polcokról a fonott széket, a gyékánypapu- coot, a húsvágó deszkát, váll-, fát, a kisebb-nagyobb szitákat, és mutatja, kínálja. — Mióta a piac megszűnt, bizony csökkent a forgalom, de azért a régi vevőim eljönI nek a karkosárért, a szőnyegporolóért. Maga se kerüljön el fiatalember, ha erre jár... N. F. Tallózás külföldi lapokból Közlekedési kaleidoszkóp NEMCSAK A SZEMNEK ÁRT A gépkocsivezetők & ködös időben nemcsak tvisszul látnak, hanem a hallásuk sem kielégítő, állapította meg egy kölni baleseti ok *.at elemző tudományos társaság. A járműben a zörejek hatására ideiglenes »-nagyothallás« alakul ki. Gyakran a motor, a hajtószerkezet és a szél okozta zörejeket is túlharsogja a rádiózene. A társaság fölhívja a figyelmet: különösen a ködös napokon nagyobb figyelmet kell szentelni a külső zörejeknek. A DOHÁNYOSOK ÖNBIZALMÁRÓL A dohányzóknak nagyobb az önbizalmuk, mint a nem dohányos gépjárművezetőknek, azonban többnyire kisebb a reakcióképességük. Hároméves kutató munka után erre a felismerésre jutottak a Newcastle egyetem tudósai. A tudományos kísérletekben ötvenhárom dohányos és harmincegy nem dohányzó vett részt. Életkoruk tizennyolc évtől harmincöt évig terjedt nOL LEGYENEK A PEDÁLOK? A Kölnben megjelenő Si eher Aktuell jelentésé szerint egy közlekedési tudományos társaság megvizsgálta: vajon a gáz- és fékpedál szokásos elrendezésével szemben nem helyesebb-e, ha a pedálokat azonos magasságban helyezik el? A véleményük szerint még mindig túl sok idő szükséges a láb áthelyezéséhez a gázpedálról a fékpedálra. Már az is egytized másodperces megtakarítás lenné, ha a fék- és gázpedált azonos magasságban helyeznék el. Ezzel a változtatással 60 kilométeres sebességnél egy méter hatvanhat centivel lehetne rövidíteni a fékutat. TÁJÉKOZATLAN KISGYERMEKEK A gyermekbalesetekről ír a bécsi Kuratorium für Verkehrssicherheit. A forgalmi jelzések, amelyeket a gyermekek helytelenül vagy egyáltalán nem ismernek, számos gyermekbaleset okai. Sandels svéd pszichológus professzornő tanulmánya szerint csak a kilencedik életévtől alakul ki bizonyos közlekedési érettség. A kikérdezett hatéves gyermekeknek csak kilenc százaléka, a nyolcéves gyermekeknek pedig csupán ötvenhét százaléka volt tisztában a gyalogos fogalmával. A szavak, amelyek a felnőtteknek magától értető- dőek, a gyermekeknek mit sem mondanak. így például az öt- és a nyolcéves gyermekek kilencven százaléka ismerte a ■gyalogjáró, a menekülés, a gépkocsivezető szavak jelentését, ezzel szemben csak harmincnyolc százalékuk érti a jármű fogalmát, s csupán négy százalékuk a járdasziget kifejezést. A pszichológusnő figyelmeztet: a kicsik felfogóképességét a gyermekeikre legbüszkébb szülőknek sem szabad túlbecsülniük. SEBESSÉGKORLÁTOZÁS SVÉDORSZÁGBAN Drasztikus sebességkorlátozást léptettek életbe gépkocsik számára Svédországban. Június 1-ével az egész országban a maximális sebességet általában óránként 70 km-ben állapították meg. 100 kilométeres maximális sebességet csak a gyorsforgalmi utakon engedélyeznek. A jól kiépített, széles országutakon és a kis forgalmú mellékutakon a maximális sebesség 90 km óránként. Lakott területen és városokban az engedélyezett maximális sebesség gyakran igen alacsony. gyan tovább? Mert ezen a híres háromszázhúsz négyszögölön jóformán még arra sincs megfelelő hely, hogy a magukkal cipelt pokrócokat leterítsék, s kipihenjék a hegymászás fáradalmait. A vidám avatóünnepségre hívott vendégek összenéztek. Sajnálkozás, tanácstalanság, egy pici káröröm, bosszúság és zavar ült a szemekben. A körszakállas Gaál Feri (egyébként harmadik rendező- asszisztens a tv-ben) megpróbálta feloldani a nyomottá vált közhangulatot. Komoly képpel előrelépett, megköszörülte a torkát, és formás kis szónoklatot kanyarított ki. Gratulált Koprának, aki Fortuna kegyeltje, aki olyan birtokot örökölt, amely mellett a schönbruni és a verseilles-i park csak falusi kaszáló. A házigazdát a dolovai nábzb- hoz hasonlította, Jókai földesurához, Dáriuszhoz és minden jobbmódú emberhez, aki eszébe jutott az irodalomból és a világtörténelemből. Végül felkérte: jelöl ion ki számukra valami alkalmas helyet, ahol szalonnasütési célzattal tábortüzet gyújthatnának anélkül, hogy veszélyeztetnék a park csodái«tos páváit, szelíd őzeit, dísznövényeit vagy a hengerelt pázsitot. Gaál elérte a célját. Előbb csak páran kuncogtak, végül általánossá vált a jóízű nevetés. Fiatalok voltak, egészségesek, egymás társaságában, talán még egy úszó jégtáblán is kellemesen érezték volna magukat. A sors tehát lehetőséget adott" Kopra Tibornak, hogy kimásszon a kínos helyzetből. / Együtt kacag a többiekkel, é.s rendben minden. Hisz végtére is nem történt tragédia, majd úgy él a jövőben, mintha nem is lenne saját telke. Soha nagvobb szerencsétlenség ne érje. De Kopra nem kacagott együtt a többiekkel. Mert Kopra, miközben a kis Gaál szónokolt, Gittát figyelte. És a lány türkizkék szemében még halvány mosolyt, csöppnyi együttérzést sem sikerült felfedeznie. Gitta megvetően leb'ggyes-’trtte a szála" szélét, aztán döfje o-rával egy kő- dar«bkát k^zdrtt rugdosni. Ingerülten. M'ntha a l?«—ívesebben azt ru^domá. aki őt ilyen adtodul beesanta, idecsalta. Erre az elvadult, nyo- morúságos helyre. (Folytatjuk)
