Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-07 / 5. szám
A párizsi értekezlet 139. ülése Csütörtökön délelőtt Párizsban összeült a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet 139. Ülése. Az ülés megkezdése előtt a VDK és a DIFK képviselői rövid nyilatkozatban élesen bírálták Nixon január 2-i sajtóértekezletén tett kijelentéseit. Rámutattak, hogy az amerikai elnök eddig még sohasem beszélt az amerikai esapatok teljes kivonásának végleges időpontjáról. (Nixon az említett sajtóértekezleten azt állította, hogy a csapatok teljes kivonásának végső időpontja *a párizsi tárgyalásokon már többször szóba került, de az észak-vietnami fél teljes mértékben elutasította annak megvitatását«.) Nguyen Van Thien, a DIFK képviselője kijelentette: »Határozottan állíthatom, hogy a párizsi értekezlet megkezdése óta — már három éve tart a konferencia — az amerikai kormány még soha nem javasolt konkrét időpontot haderőinek visszavonására.« Xuan Thuy, a VDK képviselője hangsúlyozta, hogy Nixon január 2-i sajtóértekezlete »-a képmutatás mintaképe«. Hozzáfűzte: Nixon az úgynevezett hadifogolykérdést Thieu dél-vietnami miniszterelnök támogatására akarja felhasználni, nem pedig arra, hogy kivonja az amerikai csapatokat Vietnamból. (MTI) ülést tartott az Eorópai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága RÖVIDEN Az Idei Herder-díjat hét kelet-európai tudósnak és művésznek — köztük Ortutay Gyulának — ítélték oda. JakubovszkIJ marsallt a szovjet állam és a Szovjetunió fegyveres erői szolgálatában szerzett érdemeiért 60. születésnapja alkalmából Le- nin-renddel tüntették ki. A máltai—angol ellentétekről tárgyalt csütörtöki ülésén a NATO állandó tanácsa Brüsszelben. Tragédiának tartja az amerikaiak 61 százaléka, hogy fiaikat olyan háborúba küldték, amelyet sohasem fognak megnyerni — közli a Harris- intézet, közvéleménykutatása nyomán. Trygve Brattell norvég miniszterelnök csütörtökön Párizsban Pompidou elnökkel tárgyalt Norvégia belépéséről a Közös Piacba. Riad elindult ázsiai kőrútjára. Az egyiptomi külügyminiszter elsőként az Arab-félsziget sejkségeibe, onnan pedig a Kínai Népköztársaságba utazik. Bomba robbant egy televízió-reléállomáson csütörtökön az olaszországi Ascoli Pi- ceno város közelében. Romba döntött két közeli épületet. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ülésezett a Parla(Képtávírón érk. — MTI—KS) mentben. (Folytatás az 1. oldalról) pai kontinens világpolitikai jelentőségét felismerve — a biztonság és együttműködés akadályainak felszámolására törekedtek, s e törekvések az évek során növekvő támogatásra találtak a világ szabad- ságszerető népeinek soraiban és azoknál a kormányzati tényezőknél, amelyek politikájukban egyre inkább számolnak — vagy kénytelenek számolni — a realitásokkal. Sorsdöntő lépések a haladás útján — Európa sorsáért érzett felelősségünk ugyanakkor nem jelentheti, s nem is jelenti azt, hogy közömbösek lennénk a világ más tájain zajló és súlyos aggodalmat tápláló eseményekkel szemben. Ezért szükséges foglalkoznunk a kontinens földrajzi határain túli eseményekkel is. Mélységes meggyőződésünk, hogy földünkön az emberiség sorsdöntő lépéseket tesz előre a társadalmi haladás útján, a háború megszüntetéséért. — Az emberiség rendelkezik mindazzal — mondotta Kállai Gyula —, amivel e célt elérheti: az egyre erősödő szocialista világgal, a történelmi harcát vívó nyugati kommunista és munkásmozgalommal és az antiimperialis- ta nemzeti felszabadító mozgalom sokszázmilliós erejével. — Bármerre nézünk a világban, még jelentékenyek azok az erők, amelyek semmibe veszik a népek érdekeit, tűzzel-vassal, demagógiával, • megvesztegetéssel védelmezik a kizsákmányolók uralmát, rágalmazzák a társadalmi haladás, a szocializmus eszméit, üldözik a haladó gondolkodású embereket. Napjainkban a nemzetközi reakció ilyen politikájának élén vagy háttéré ben mindenütt az amerikai imperializmus áll. Ez az embertelen, a népek mélységesen lebecsülő politika ma a béke, a haladás, a szocializmus első számú és a történelemben utolsó, de leghatalmasabb ellenfele. Az összefogás vele szemben ezért a kor kérlelhetetlen parancsa, minden nép és nemzet alapvető érdeke. — Megelégedéssel látjuk, hogy ennek az összefogásnak szükségességét egyre jobban és Branft-iyilatkozat Meglepően tartózkodóan nyilatkozott csütörtökön Brandt nyugatnémet kancellár a két német állam ENSZ- tagságának időszerűségéről. Willy Brandt — aki Nixon amerikai elnökkel történt találkozója után családjával együtt Floridában üdül — a DPA hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy a szövetségi kormány nem tekinti égetően sürgősnek az NDK és NSZK felvételét a világszervezetbe. Eddig is megvoltunk ENSZ- tagság nélkül, és ezután is megleszünk nélküle — mondotta. Tartózkodását Willy Brandt külső és belső okokkal magyarázta. Egyrészt ismét hivatkozott arra, hogy az ENSZ-be történő felvétel előtt »általános szerződésben« kell rendezni a két német állam viszonyát, s e kérdés »aktualizálása« nem függ kizárólag a két német állam tárgyalásainak alakulásán, hanem külső tényezők is közrejátszanak. A derűlátóbb bonni megnyilatkozásoktól eltérően a kancellár teljesen bizonytalannak minősítette a két német állam tárgyalásainak várható időpontját is. A DPA-tudósító kérdésére válaszolva Brandt érdeklődését fejezte ki a nyugatnémet— kinai kapcsolatok rendezése Maat. (MTI) egyre többen ismerik fel a világban. Ebben döntő szerepe van a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió békepolitikájának s a világ haladó erőinek ' — hangoztatta Kállai Gyula. Az Egyesült Államok agressziója ellen — A világban folyó nagy küzdelmek közös, jellemző vonása: törekvés az antiimperialista, haladó erők összefogására,' törekvés a szocialista világgal való összefogásra! Ennek a folyamatnak vagyunk szemtanúi Indokína népeinél, amelyek fegyveres harcot folytatnak nemzeti függetlenségükért és szabadságukért. Ez az erőfeszítés jellemzi— ha néha következetlenül, felemásan, ellentmondásosan is — az arab népeknek az imperializmus elleni harcát. Ez érvényesül mind erőteljesebben Afrika független országaiban és fegyveres felszabadító mozgalmaiban, s ez az összefogás vagy, az erre való törekvés, jelentkezik La tin-Amerikában is. — A világ békéjét még mindig a vietnami nép, az indokínai népek elleni amerikai agresszió veszélyezteti leginkább. A tömeges népirtásra, a terrorista bébrezsimek támogatására, a független, szocialista Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terror- bombázásokra nincs — és soha nem lesz — semmiféle mentsége az Egyesült Államok kormányának. A »vietnamizálás« ködösen fogalmazott, valójában pedig nagyon is embertelen politikájának lényege a terrorbombázások révén félreérthetetlenül világos lett: ez a politika az indokínai népek szabadságtörekvései elleni féktelen gyűlölet politikája, amely teljes bizonyossággal történelmi zsákutca az Egyesült Államok számára. Az egész haladó világ újra és újra, egyre határozottabban követeli az amerikai kormánytól, hogy vessen véget a szégyen- teljes agressziónak, adjon világos, érdemi> választ a dél- vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos javaslatára, vonja ki csapatait In- dokínából, és szüntesse meg a senkit sem képviselő dél-vietnami bábrezsim támogatását. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép, az indokínai népek végül is győzni fognak. Minden erőnkkel segítjük őket ebben. Kállai Gyula ezután a közel- keleti válságról és a LatinAmerikában kibontakozó anti- imperialista harcról szólott. Az európai politika az egyik meghatározó — Európa politikai helyzetének alakulása az általános világhelyzet alakulásának egyik meghatározó tényezője. Európában a biztonságért és együttműködésért folytatott harc nyilvánvalóan biztató sikereket ért el. Szocialista és európai ország lévén, ebben különösen érdekeltek vagyunk. A szocialista közösség tagjaként felelősséget vállaló érdekeltek vagyunk az általános enyhülésben, a vilógbéke megszilárdításában. Megelégedéssel látjuk az európai biztonság feltételeinek kedvező alakulását, s tevékeny részt vállalunk e nagy jelentőségű cél további előmozdításában is. — Sok minden történt már eddig is az európai biztonság és együttfnűködés érdekében. Szerződést' kötött a Szovjetunió és Lengyelország a Német Szövetségi Köztársasággal; négyhatalmi egyezményt írtak alá Nyugat-Berlinről'; megállapodások születtek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között. Kibontakozóban van az európai biztonsági konferencia létrehozása. A szocialista országok, bákepolitiká- jámak jelentőis eredményei ezek, olyan eredmények, amelyek mindkét fél számára előnyösek. Közös vonás: a felelősségérzet és a tenniakarás — Akarjuk e pozitív folyamat folytatását: az em.ített szerződések ratifikálását és életbeléptetését, a Német Demokratikus Köztársaság telj es nemzetközi jogi elismerését, a két német állam egyidejű felvételét az ENSZ-be, és az európai biztonsági .értekezlet ösz- szehívását még ebben az évben. A nyugati országokban azonban jelentős erők mást akarnak. Ezek politikai leküzdése nemcsak a szocialista országok kormányainak, de az európai népeknek is alapvető érdekük. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az európai társadalom legkülönbözőbb erői — munkások, parasztok és értelmiségiek, fiatalok és felnőttek, nők és férfiak, kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták és kereszténydeA Nixon-látogatás előkészítése Peking után Sanghaj és Hangcsou mokraták, világi és egyházi szervezetek — növekvő aktivitással munkálkodnak a biztonság és az együttműködés Európájának megteremtésén — mondotta, s erre a múlt évből több találkozót említett. — Hosszabb ideje folyik a vita az európai szervezett dolgozókat képviselő szakszervezetek európai találkozójának szükségességéről. Ilyen találkozó jelentősége igen nagy lenne. Sok nehézsé ggel találkoznak azok, akik ebben az akcióban érdekeltek, sok a meg nem értés, a gyanakvás, sok a formákhoz ragaszkodás a »politikamentesség« érdekében. De az a tény, hogy a gondolat megszületett., hogy eszmecserék folynak róla. máris pozitívan értékelhető. Dec-m- ber első felében Oslóban ülésezett a Béke-világtanács európai bizottsága, s a téma szintén kontinensünk jövője volt. Folytathatnánk a so~t a lezajlott más tanácskozásokkal, a közös vonás bennük azonos: felelősségérzet és' tenniakarás. — A felelősség nagy, a tennivaló sok. Ez a felismerés vezeti azokat iá, akik újabb nagyszabású táí^sadalmi akcióra készülnek: az európai népek közgyűlésének összehívására. Bizottságunk ennek az akciónak szorgalmazója és tevékeny részese. Munkánk lényege ennek az akciónak a segítése, mert céljai azonosak nénünk. az európai népek, a világ" népeinek céljaival. Bizottságunk az Európai Biztonság és Együttműködés nevet viseli, törekvéseinkkel a világ más térségeiben is a békét, a biztonságot, a társadalmi haladás ügyét akarjuk elősegíteni. Ezért követeljük, hogy mindenütt számolják fel az imperialista agressziókat. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy Európa biztonsága döntő hozzá’árulás lesz az egész világ biztonságához — zárta beszédét Kállai Gyula. Az euróoai népek , közgyűlésének előkészületei A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert beszámolóját az európai népek közgyűlésének előkészületeiről, megvitatta és elfogadta a* 1972. január 11—13. között Brüsszelben, a közgyűlés előkészítésével loglalkozó értekezleten képviselendő magyar álláspontot. A beszámolókat felszólalások követték. Dr. Bartha Tibor református püspök, a Bé- ke-világtanács európai bizottságának közelmúltban tartott oslói — a kontinens biztonságával foglalkozó — üléséről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Pethő Tibor újságíró, az Országos Béketanács alelnöke a leszerelésről tanácskozó nemzetközi társadalmi bizottság moszkvai üléséről, illetve a februárban megtartandó vietnami szolidaritási világkonferencia előkészületeiről számolt be. Az ülésen a bizottság alelnökivé választották dr. Bar- tha Tibor református püspököt, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnökét, Duschek Lajosnét, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárát, M ako7ái Mihályné Kosrsuth-díjas pedagógust, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magvar Szolidaritási Bizottság álelnökét; Szabó Imre Kossuth-dijas akadémikust, a jogtudományi intézet Igazgatóiét és Várnai Ferenc újságírót, a Népszabadság rovatvezetőiét A bizottság titkárává Garai Rób°rtet. az MSZMP Központi Bizottságénak oszíalv- vezető-h^lveftesét. az Országos B^ketanöcs elnökségi tagiét választották meg. Ä magyar delegáció A tanácskozáson végezetül négytagú delegációt jelöltek ki, aroelyt a magyar nemzeti bizottság képviseletében részt vesz az európai társadalom küldötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzultatív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bartha Tibor református püspök lesz,, tagjai: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Petényi Imre, a Budapesti Műszak Egyetem rektora és Garai Róbert, a bizottság titkára. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) A Belügyminisztérium közleménye a környező szocialista országába történő utazásokhoz szükséges útlevelei váltásáról A Nixon-iátogatást Kínában előkészítő amerikai küldöttség pénteken Pekingből Sanghajba utazik — közölte az AFP tájékozott forrásokra hivatkozva. A Ziegler—Haig misszió két napot tölt Sanghajban, s eközben időt szakít magának arra is, hogy az elnök útiprogramjába beiktatott harmadik váróéba, Hangosodba is ellátogasson. Cső* En-laj, a kínai államtanács elnöke fogadta a Haig tábornok vezette amerikai küldöttséget, amely Nixon elnök február 21-én kezdődő kínai látogatását készíti elő Pekingben — jelenti a Reuter iroda az Üj-Kínát idézve. A jelentés szerint Csőn En-laj és Haig tábornok, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese megbeszélést folytatott (MTI) 1972. január 1-től kezdődő hatállyal a személyi igazolvánnyal együtt érvényes út- levállapo’k helyett a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen útlevél magánutazás és — meghatározott körben — szolgálati utazás céljaira használható fel. Az útlevél érvényességének lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi idején és érvényességi területén belül szabadon felhasználható azzal a feltétellel, hogy az első kiuta- • zást követő minden kiutazáshoz kilépési engedély beszerzése szükséges. A kilépési engedély több kiutazáshoz előre megváltható. Az útleveleket és az esetenkénti kilépési engedélyeket — a betétlapokhoz hasonlóan — a kérelmező lakhelye szerint illetékes 1 budapesti kerületi, vidéken a megyei, városi-járási rendőrhatósági szervek adják ki. Az első alkalommal az útlevélkérő laphoz 1 db 5x6 cm-es igazolványképet kell mellékeim. A belügyminiszter ennek megfelelően módosítót ti az útlevelekről. szóló 4/1970. (III. 3.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 2/1970. (IIL 3.) BM számú rendeletnek az útlevéllapokra vonatkozó részét. Az utazást a kilépési engedélybe szereplő . bármely ország határátkelőhelyén (ideértve a repülőteret és a nemzetközi hajókikötőt is) meg lehet kezdeni, illetve közülük bármely országon keresztül haza lehet térni, 9 Egyidejűleg a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta az új útlevél illetékét. Az útlevél kiállításakor (akár turista, akár szolgálati jellegű) 150, az útlevél érvényének meghosszabbítása vagy az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése 100 forint. Jugoszláviába történő utazásoknál az illeték az útlevél kiállításakor turistautazásnál 550 forint, szolgálati utazásnál 500 forint, látogatóutazásnál 150 forint, az útlevél érvényének meghosszabbításakor vagy ismételt kiutazás engedélyezésekor turista- és szolgálati utazásnál 500, látogatóutazásnál 100 forint. Az új útleveleikre az eddigi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is személyenként és évenként 6000 forint keretben igényelhető valuta. (A, valutakiszolgáltatással kapcsolatos eljárás és az elszámolás módja változatlan.) Az új útlevél, bevezetésével egyidejűleg megszüntetik a személyi igazolvánnyal érvényes útlevéllap kiadását, az 1971. évben kiadott útlevéllapok azonban érvényességi idejükön belül utazásra jogosítanak. 2 SOHOOTI NtPLAt
