Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

Hány árát taníthatnak a nyugdíjas pedagógusok Új szabályozók léptek életbe nyugdíjas pedagógusokra az Ahol őseink csontjait „vallatják . ’ : m ■/& i*' W ÍíéP IgF » Az országszerte tapasztalha­tó pedagógusai ány indokolttá tette a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását is. Bár az el­múlt időszakban a pedagógus­nyugdíjazások száma csökkent, a tanarőhiány változatlan. A január 1-én életbe lépett új rendelkezések az oktatásügyi területen is módosították a nyugdíjasok munkavállalási feltételeit — erről tájékoztat­ták a Pedagógusok Szakszer­vezetében az MTI munkatár­sát. Elmondották, bogy a továb­biakban a nyugdíjas pedagó­gusok foglalkoztatását sem a kereseti összeghatárok, hanem a munkaórák határozzák meg. Az alsó és középfokú oktatási intézményekben foglalkozta­tott pedagógusok — óvónők, tanítók, tanárok — nyugdíja­zásuk után egy-egy naptári évben 1260 órára köthetnek munkaszerződést. Ennek a munkaidőnek azonban csak a felét tölthetik katedrán: a ki­mondottan tanítási órákat a keret szempontjából ugyanis duplán kell számítani, vagyis ebben az esetben csak 630 ta­nítási óráról lehet szó naptári évenként. A felsőfokú oktatási intéz­ményekben munkát vállaló A zöldségtermesztéssel foglalkozik szerkesztőségünk­nek küldött levelében Komlay Antal István kertésztechnikus. Helyesli egyik, e témáról szóló cikkünk alapvető mondaniva­lóját, miszerint szükség van a háztáji kertészkedési lehetősé­gek jobb kihasználására, a se­gítségre; ugyanakkor levél­írónk a nagyüzemekben meg­levő, de kihasználatlan beru­házásokra is fölhívja a figyel­met. Megtörtént eseteket idéz. amikor az üzem — arra való hivatkozással, hogy a nagyüze­mi kertészkedés nem gazdasá­gos — felszámolja kertészetét, s meglevő beruházásait az enyészetnek teszi ki. A megyét járó ember hozzá­teheti mindehhez: több is akad Somogybán a levélben sze­replő két példánál. Nem egy alkalomal tettük szóvá ezek­nek az elfekvő beruházások­nak a sorsát. Tény, hogy a gazdaságok — kellő közgazda- sági számítások után — ma­guk döntik el, miiven ágazat­tal kívánnak foglalkozni. Csak ők mondhatják ki az igent vagy a nemet a kertészkedés­re is. El lehet fogadni az ér­vet egy-egy gazdaságtól, mi­szerint ott énpen nem gazda­ságos a kertészeti ágazat; vi­tatkozni talán azzal le­hetne, hogy vajon nem is tehető gazdaságossá a kertészet. Utánanéztek-e egyáltalán, megtettek-e min­dent a gazdaságosság ér­dekében? A kérdés annál Is inkább jogos, mert már akkor, amikor a kertészet létesítése mellett, döntöttek, föl kellett mértünk a f'v'ati lehetősége­ket is enélkül ugyanis túl kockázatos a többmilliós be­fektetés. Levélírónk aggódik: a meg­levő na"v értékek ott feksze­nek anélkül, hogy fitlé-nyi hasznot hoznának, s attól is fari líiaieV) beruházásod jtrinnV „t-rr n sorsra. Mivel a cél ismert — több zöldségfélét termelni a lakos­ság igényeinek kielégítésére —- csak helyeselni lehet * altalános szabályok érvénye­sek, vagyis 12 hónap alatt 840 órát taníthatnak. (Ennek rész­letes szabályozását most dol­gozzák ki.) Munkaerőgazdálkodási meg­fontolásból 1260 órás — hat­hónapos — foglalkoztatása ke­retet engedélyeztek az egész­ségügyi, oktatásügyi, egyéb művelődési és kulturális szol­gáltató (közművelődési, nép­művelődési, művészeti stb.), továbbá a gyermek- és szo- cáilis intézményeknél a mun­kás és kisegítő állomány cso­portba tartozó munkakörök­Az NDK múzeumai az utób­bi időben kibővítették mun­kamódszereiket: az ország több múzeuma a kulturális patronáló mozgalom keretében szerződést kötött a nagy ipar- vállalatokkal és mezőgazdasá­gi üzemekkel. Ez az együtt­működési forma új lehetősé­geket teremt a dolgozók kul­turális ■ színvonalának emelé­sére, s a felvilágosító munká­ban — mondotta az NDK ál­háztáji zöldségtermesztés fej­lesztését, az ennek segítésé­re való ösztönzést és minden ilyen irányú törekvést. S re­mény van arra is, hogy egyre több nagyüzem alakít ki gaz­daságos kertészetet, illetőleg üzembe állítja korábban vásá­rolt berendezéseit. Hogy e do­log sok embert érint, és sokan szeretnének segíteni a prob­léma megoldásában, ezt levél­írónk is bizonyltja észrevéte­leivel, amelyekért mindenkép­pen köszönet jár. ben elhelyezkedni kívánó nyugdíjasok számára. (Ide tartoznak például a hivatalse­gédek, a portások, a dajkák, a konyhaszemélyzet.) Ugyaneb­ben a kedvezményben része­sülnek a népgazdaság egész területén a fűtőként alkalma­zott nyugdíjasok is. A felsoroltak, a meghatáro­zott munkaórákon belül dol­gozók teljes nyugdíjukat kap­ják. Nyugdíjuk folyósításának korlátozása nélkül alkalmaz­hatók viszont egész éven a ta­karítók az oktatási, az egész­ségügyi, a gyermek- és szociá­lis intézményekben. lami múzeumi tanácsának titkára, Rolf Kiau. A termelőmunkában dolgo­zók közreműködnek az érde­kesebb múzeumi kiállítások megrendezésében, a múzeu­mok munkatársai pedig — is­mert művészekkel együtt — meglátogatják az üzemeket, és előadásokat tartanak. Szoros kapcsolat jött létre például az Odera-menti Frankfurtban lévő »Junge Kunst« kiállítási csarnok, valamint a kohászok városának, Eisenhuttenstadt- nak a vállalatai között A fes­tőművészek, szobrászok, gra­fikusok rendszeresen felkere­sik az üzemek munkásait és művészeti vitákat, megbeszé­léseket szerveznek. Fontos helyet foglal el a közművelődési és politikai te­vékenység keretében a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetének ismertetése és az ezzel kapcsolatos kiállítások rendezése is. A leipzigi Dimit- rov-múzeum kezdeményezé­sére nemrég létrejött a Di- mitrov-brigádok országos ta­lálkozója. 1971-ben a Német Demokratikus Köztársaság múzeumait történelmi neve­zetességű helyeit és az üze­mekben létrehozott kiállításo­kat sok millió dolgozó keres­te fel. A Természettudományi Múzeum Embertani Tárában 11 ezer ember csontvázának maradványait őrzik; a gyűj­teményben a fejlődés min­den korszakából találhatók leletek. A 25 éves intéz­mény ezzel a kollekciójával világviszonylatban az ötö­dik helyen áll. Külföldi szakemberek, kutatók kere­sik tel gyakran, akik nagy érdeklődéssel vizsgálják az értékes lelctanyagot Az Embertani Tár lcletanyagát az ország különböző részein Mindig örülök, ha arról hallok, hogy itt is, ott is épült valami vagy éppen újabb szolgáltatást vezettek be. Mert mindez a lakosság érdekében történik. Hogy az emberek jobban érezzék magukat, ké­nyelmesebben éljenek. Ez így rendben is volna. Csakhogy... Vasárnap reggel nyolc óra­kor telefonálni szeretnék egy végzett ásatásoknál hozták felszínre. Dr. Wengel Sán­dor osztályvezető-helyettes egyedülálló rekordot ért el: az ásatások «órán 4000 em­bert csontvázat mentett meg, és 1300 ember leletét vizsgálta meg. Az intéz­mény kutatóinak egyik leg­fontosabb tudományos fel­adata a népszármazás-ku- tatási problémák vizsgálata. Képünkön: Dr. Wenger Sán­dor egy Uszavasváron fel­tárt avarkori (VIL aj ko­ponyát vizsgái. amolyan »középméretű« köz­ségbe. A kaposvári posta köz­li a kedves előfizetővel, hogy ez bizony nem lehetséges. Mert tavaly augusztustól a »kispostáknál« nincs szolgá­lat, nem lehet őket kapcsolni. És jön a kérdés: akkor táv­iratot sem lehet ilyenkor fel­adni oda? S a válasz: de le­het, csak hétfőn kézbesítik. »Kisposta« — »kisállomás«. Ilyenek is vannak. És az vol­na a kisebb baj, hogy ezeken az olykor meglehetősen nagy forgalmú állomásokon (pl. au­tóbusz viszi innen s hozza ide az utasokat több községből is) a legtöbb vonatra nem ad­nak jegyet — vasárnap egyik­re sem adnak —, mert nincs szolgálat A jegy ugyanis megváltható a kalauznál, a vonaton. Sokkal kellemetle­nebb az, hogy ezeknek az ál­lomásoknak a várótermeiben nagyon mostohán bánnak a fűtéssel. Márpedig télen álta­lában hajlamos az ember ar­ra, hogy fázzon. A váróterem­ben korábbi tűzre emlékezte­tő hamumaradványokon, ci­garettacsikkeken és a hidegen kívül semmi és senki sincs estére kelve, mert az emberek kint ácsorognak, mondván: beint sincs melegebb. mint kint... Nem érhet az a vád, hogy túlzott igényeket hangoztatok, amikor azt mondom: talán ezeket a gondokat is meg kellene oldani. Adni kellene a kicsire is, mivel ez a szó eb­ben az esetben ugyancsak embereket takar... azoic , ■ ---------------------­„ Rendhagyó“ bankrabló Egy fegyveres bandita, miután behatolt az ame­rikai Home Cerddt Com­pany cég Lake Charles-« pénztárába, ahelyett, hogy a szokásos »Kezdtet fel!«-t kiáltott volna, azt mondta & pénztáros- nőnek, hogy: »Bugyit le!« A halálra rémült pénz­tárosnő levetette a haris­nyanadrágját, a bandita ezzel a székhez kötözte, majd kinyitotta a kasa- szát, s 4200 dolláros zsák­mányával nyomtalanul el­tűnt Kísérlet 1 Robogó autóra figyelték fel a járókelőit Varsó ut­cáin. A szokatlan sebes­ségen kívül még egy kü­lönös dolgot láttak: a fé­lig nyitott csomagtartó­ban egy férfi kuporgott. Azonnal értesítették a rendőrséget, mert ember­rablásra gyanakodtak. Később kiderült, hogy a gyanú alaptalan. Két jóbarát ilyen furcsa módon akarta megállapí­tani, mitől keletkezik nagy sebesség esetén kattogó zaj a kocsiban. Az 1651. Irodalmi díj A francia autóklub nem­rég irodalmi díjat alapí­tott. Ezzel a Franciaország­ban évente odaítélendő irodalmi díjak száma 1651-re emelkedett! A férfiak miatta Francois« Hardy, a ne­ves énekesnő az alábbi válasszal elégítette ki mindazok kíváncsiságát, akik nem értik, miért la­kik olyan kis lakásban: — A férfiak miatt! Így legalább biztos vagyok benne, hogy nem a la­kásomba lesznek szerel­mesek, hanem csakis be­lém! Szervizben Az autójavítóiba bepöfög egy összetört, piszkos ko­csi. Egy nő száll ki belőle, és azt mondja a portás­nak: — Reggelre hozzák rend­be a kocsimat! Mire a portás: — Asszonyom, ne feled­je, mi ugyan megmoshat­juk a kocsiját, de sajnos kivasalni nem tudjuk.. C Somami Néplap Ax MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapjai Főszerkesztő s JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2, Telefon; 11-510, 31-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinca S. u. 2. Telefon: 11-510 Felelős kiadó: Dómján Sándoi- Beküldött kéziratot nem őrztink meg és nem adunk vissza» Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 FK Index: 25 967 Készült a Somogy megy ej IMyomda- ipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinca Sándor vl i, Felelős vezető: iöa&eák: József mb» igazgatói JÓGAISKOLA A jógagyakorlatok biztosítják az egészséges testmozgást, kondicionálják az erő-és kedély­állapotot. A jógát ma már a sportszerű mozgás mellett a gyógyászatban Is használják. Az OKISZ Spartacus Sportkör jógatanfolyamán csaknem 250 különböző korú »hallgató« vesz részt Az egyéves iskolán a részvevők elsajátítják a jóga alapelemeit s utána már önállóan is végezhetnek gyakorlatokat As tekntf»! iawszterasf foglaJkasáaas kivi! «*- teááásá te w^assaSt Múzeum az üzemben Az olvasó írja A nagyüzemi kertészkedés! lehetőségek jobb kihasználásáról Pedig ott is emberek élnek... «L 9

Next

/
Thumbnails
Contents