Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
A sütödéktől a fejlett Iparig HOGYAN TOVÁBB? A rendelkezésre álló iparfejlesztési támogatással és tanácsi vállalatok átadásával a foglalkoztatás növelésére és állandó munkaalkalmak biztosítására a következő ipari egységek jöttek — illetve jönnek — létre. Az Egyesült Izzó RT Elektroncsőgyára, a VBKM Kaposvári Gyára, a Budapesti Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyára, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára, a Mechanikai Művek Marcali Gyára, a Vegyipari Gépgyár Tabi Gyára, a Videoton Tabi Gyára stb. Különösen kedvező hatást váltott ki az üzemek telepítése azokban a térségekben, ahonnan a legnagyobb volt az elvándorlás. Az ipar általános fejlesztésével egy időben megkezdődött a termelőerők megyén belüli egyenlőtlen elhelyezkedésének fokozatos megszüntetése is. Számottevő ipari bázis alakult ki a településhálózat-fejlesztéssel összhangban —- Kaposvár mellett — Nagyatádon, Marcaliban, Csurgón, Tabon, Lengyeltótiban. A kisebb körzetek foglalkoztatási gondjait oldják meg a kisüzemek, amelyeknek létrehozására a megyei ipar- telepítési koncepció alapján figyelni kell, hogy feszültséget ne okozzanak. ipari bázisok A megvalósított iparfejlesztéssel egy időben javult a foglalkoztatottság területi aránya. A szocialista iparban foglalkoztatottak megoszlása 1966- ban Kaposvár és vidéke között 56, illetve 44 százalék volt. 1970-re ez az arány 51:49-re változott Az üzemek területi elhelyezkedése és az ott szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy be tudnak illeszkedni a járások gazdasági életébe, munkaerő-utánpótlásuk biztosított, s a kezdeti nehézségeket megyei, járási és nagyvállalati közös erőfeszítéssel meg tudják szüntetni. Az ipari bázisok területi központjainak kialakítása során jelentkeznek feszültségek, amelyeknek feloldása csak közös erőfeszítéssel lehetséges. L Az egyes ipari körzetei extenzívirányú fejlesztési lehetőségei — például Kaposvár — már nincsenek biztosítva. Ezért szükséges az intenzív fejlesztést előtérbe helyezni. Ez szükségképpen veti föl a fejlettebb technikának, technológiának a bevezetését. E folyamat kibontakoztatását a Kohó- es Gépipari Minisztérium nagymértékben támogatta a IV. ötéves tervi elképzelések felülvizsgálata során. Egyes üzemekben már meg Is kezdődött ennek a realizálása. 2. A gyors ütemben növekvő ipari foglalkoztatottság igényli az infrastruktuális háttér kialakítását. Ennek megteremtése további anyagi eszközöknek felhasználását jelen- tű Ez egyben újabb szabad munkaerőt biztosít az iparközpontba történő letelepedés útján, s az extenzív fejlesztés további személyi feltételeit teremti meg. Egyes esetekben a nagyvállalatok vezetői e folyamat időbeni kibontakozását nem veszik figyelembe, s a piaci konjunktúrára hivatkozva újabb területeken kezdik el az ipari bázisok kiépíttetését a tanácsokkal. Ezért szükséges lenne, hogy az iparfejlesztési alapból megvalósuló ipari bázisok kiépítését ne támogassák az OT bevonásával a szakminisztériumok részéről, hogy a vállalati és a taflácsi eszközöket koncentráltan és hatékonyan lehessen felhasználni Az ipar intenzív fejlesztésének hatására a férfi munkaerő-tartalék jelentősen csökkent, ezért a nők munkába állítása jobban előtérbe került Ennek következtében az iparban dolgozó nők aránya az 1960. évi 32,4 százalékról 1970- ben 49,2 százalékra növekedett. Ugyancsak elsősorban a nők számára jelentett egyre bővülő munkaalkalmat a bedolgozóhálózat szélesítése. Ez 1967-től fokozatosan fejlődött; az elmúlt időszakban 17 gazdasági egység szervezte meg a bedolgozói foglalkoztatást, s jelenleg 1700 nőt alkalmaznak, A céltudatos iparfejlesztési politikával a megyei vezetés a' magasabb műszaki kultúra megteremtését, a magasabb szakképzettségű munkásgárda kialakítását kívánja elérni. Fő célkitűzés olyan termékek gyártásának meghonosítása a megyében, amelyek állják a piaci versenyt, és a későbbiek során sem okoznak foglalkoztatási nehézségeket. E célok megvalósításának feltételei megteremtődtek és a következő évek során kell kibontakozásuk anyagi és személyi feltételeit megteremteni. A gyors ütemű iparfejlődés mellett a megye hagyományos mezőgazdasági jellege továbbra is megmaradt, de a foglalkoztatás ágazati arányai, a foglalkoztatott népesség száma, az ipar szerkezeti aránya, a foglalkoztatás idényszerűsá • ge és területi megoszlása kedvező irányban módosult. Az ipari foglalkoztatottak számának és ágazatok közötti arányának növekedése egy • ben az iparon belüli szerkezeti arányok megváltozását is maga után vonta. Ez azt jelenti, hogy nagymértékben tört előre a gépipari ágazat a hagyományos élelmiszeripari és könnyűipari ágazatokkal szemben. A iovS szakemberéért Az 1960-as évek elején a kedvezőtlen továbbtanulási lehetőségek — főleg a szakmunkásképzésben — azt eredményezték, hogy a fiatalok egy része más megyébe került iskolába, s olyan szakmát tanult, amelyet az adott megye iskolai adottságai lehetővé tettek. Emiatt csak kisebb részük tért vissza a megyébe. Az 1965 után bekövetkezett gyors ütemű iparfejlesztés és egyes népgazdasági ágak fejlesztése sürgetően vetették fel az ifjúsági munkaerő-gazdálkodásban és szakmunkásképzésben meglevő elmaradás felszámolását, a helyes iskola - politika megteremtését. Közös összefogással sikerült megoldani a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeit. Ennek eredményeképpen minden járási székhelyen ás nagyobb ipari centrumban felépültek az iparitanuló-isko- ták. A szakképzett munkaerő tervszerű biztosítása érdekében az 1964—1965. tanévtől ugrásszerű volt a fejlődés a beiskolázásban. Jelenleg a megye szakmunkásképző iskoláiban 7572 fiatal tanul. Pozitívan értékelhető, hogy jelentős emelkedést mutat a szakmunkásképzésben a lányok száma is: 1965-ben 957, 1970- ben már 1794. A megye középiskolai hálózatának átszervezése a IV. ötéves terv végére lehetővé tette, hogy a megye gazdaságának továbbfejlődéséhez megfelelő összetételben biztosítja a középfokú szakembereket. A szakmunkásképzésben történő gyors ütemű előrelépést igényli az is, hogy jelenleg nagymértékben befolyásolja a jövedelmeket a betanított és segédmunkások viszonylag magas aránya. Ahhoz, hogy a jövedelmi viszonyokat az iparban meg lehessen javítani, szükséges a magasabb műszaki képzettséget igénylő termékek gyártásának a bevezetése, természetesen megfelelő szakmunkásgárda biztosításávaű Az ipartelepítéshez szükséges felső- és középszintű szakemberek más megyékből jöttek Somogyba. Az újabb szakembereket ösztöndíjjal biztosítjuk; a kapcsolatok jó forrása az egyetemeken a somogyi diákok klubjaű A további fejlődés A megye iparfejlesztésében a központi eszközök mellett egyre nagyobb szerepet töltenek be a vállalatok eszközei és a hitelek. Ezt a pénzt a már megkezdett beruházásokkal és a tervezett távlati iparpolitikai célokkal összhangban álló fejlesztésekre kell felhasználni. Ennek érdekében az iparnak a már kialakult szerkezetét tovább kell erősíteni Egyes területeken nélkülözhetetlen az extenzív fejlesztés mellett az intenzív fejlesztés módszereit kell előtérbe helyezni. Arra van szükség, hogy e pénz nagyobb részét — a szükséges új fejlesztések mellett — a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra, technikai, technológiai korszerűsítésekre és fejlesztésekre használják fel a vállalatok. A további gyorsabb ütemű fejlődés érdekében szükség van arra is, hogy —a településhálózat fejlesztési koncepciójával összhangban — az ipari centrumok infrastrukturális háttere kialakuljon. A gép-, műszer-, illetve a híradástechnikai és villamosipar részarányának növelésével, valamint a faipar továbbfejlesztésével lehet tovább erősíteni a megye adottságaival összhangban álló ipari szerkezetet. E cél érdekében kell felhasználni a 120 milliós iparfejlesztési támogatást is. A negyedik ötéves tervben a barcsi járás iparfejlesztését kiemelten kezeli a megyei vezetés. Ezért a térség adottságaira figyelve nagyobb előrelépést kell tenni az ipari háttér és a településfejlesztés kiépítésében. A gyorsabb fejlődés érdekében bővíteni kell a koordinációs és kooperációs beruházási lehetőséget az iparban is. Az ipar fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a megye egyes területeinek foglalkoztatási és a települések ellátottsági színvonala közelítsen egymáshoz, s így e területek lakosságának anyagi és kulturális színvonalában fokozatosan mérséklődjenek a meglevő különbségek. Tervszerű iparosítással lehet elérni, hogy az iparban foglalkoztatottak létszáma a IV. ötéves terv során 6—8000 fővel növekedjen. S az intenzív irányú fejlesztés érdekében továbbra is szükség van a szakember- és szakmunkásképzés színvonalának emelésére is. Ezek megvalósítása lehetővé teszi az ipari termelés hatékonyságának további emelését és a teljes foglalkoztatottság megteremtését Kovács Béla, • megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője „Melyik ujjamat fiarapjamf Kérdések a képviselőhöz Hurkolják a drótköteleket Két év óta foglalkozik melléküzemági tevékenységen belül drótkötél-hurkolással a kapolyi Haladás Termelőszövetkezet A hurkok végére vaskampókat is készítenek, • mindjárt rá is szerelik. — Mi lényegében bérmunkát végzünk — mondotta dr. Welrmn György főagronó- mus. — Különféle nagyobb vállalatok részére daru- és vontatóköteleket gyártunk, de úgy, hogy magát a kész kötelet szabdaljuk a kért méretekre, s azokra a tsz-műhely- ben megfelelő nagyságú és erősségű vaskampókat készítünk. Ez a kis üzem általában őt embernek ad egész évben munkát és jó kereseti lehetőséget Nagyon munkaigényes tevékenység ez, ezért »adják le« ezt a munkát a nagyobb vállalatok is vidékre. Ami kötélszükséglete van a vállalatnak vagy gyárnak, amiatt nem érdemes külön részleget létesíteni. Így aztán a termelőszövetkezet számára ez hasznot is jelent: évenként másfélmillió forint a melléküzemág termelési értéket — A Donner Kaposvár mostohagyermeke — jelentette ki az első hozzászóló. Kétségtelen, sok gondot okoz a tanácsnak a Donner és a cseri városrész, s ezért nem volt véletlen, hogy éppen Itt rendezett képviselői beszámolót a Hazafias Népfront városi bizottsága. Szigeti István országgyűlési képviselő halkan beszélt, de egyetlen seó sem veszett el a zsúfolt teremben. Pisszenés és moccanás nélkül hallgatták még azok is, akiknek csupán állóhely jutott és azok is, akik ketten ültek egy széken. Minden arcon érdelődés tükröződött. Néha egyetértőén meg- biccentek a fejek, a szemekben pedig fölcsillant a felismerés: »Igen, erről már hallottunk, csak nem értettük egész pontosan, miről van szó.«. Minden újságolvasó értesülhetett azokról az országos gondokról, amelyekről Szigeti István, Kaposvár országgyűlési képviselője beszélt. Mégis, ami az újságok hasábjain távolinak, megfoghatatlannak tűnt, az most emberközelség- be kerüli Mindenki megértette, mit jelent az államháztartás hárommilliárd forintos deficitje és a munka termelékenysége közötti összefüggés Megértették, hogy csökkenteni kell a beruházásokat, és nö- I vélni az exportot Csak azt nem értik, miért nem építik meg a tervezett sportesarno j kot, vasúti hidat, és így to vább. Amikor Szabados József tanácstag, a kerületi népfront- titkár elöljáróban ismertetett néhány közérdekű donneri gondot, úgy látszott, hogy mindent elmondott a jelenlevők helyett. Hogyan lehet ezután fölvetni például az óvo- daihelyaet halasztást nem tűrő ügyét? — Szabados elvtárs rosszul emlékszik. Nem 113 gyerek jelentkezett, hanem 154, es nem 77-et, hanem 113-at vettem fel saját felelősségemre... a 60 helyre, ami mé? hatvan gyerek számára sem megfelelő, mert azt az egyetlen WC-t és mosdót használjuk, ami hajdan a 30 férőhelyhez épült — mondta a vezető óvónő íelindultságtól remegő hangon. — Szigeti elvtársiéi várjuk a segítséget — mondta egy idős asszony. — Intézze el nekünk, hogy kapjunk egy nyilvános telefont, mert ha éjjel mentőt kell hívni, kit zörgessen fel az ember... — Kellene egy orvoaS rendelő, mert a jelenlegi... Záporoztak a kérések, de nem hiányoztak a javaslatok sem a megoldásra: — Vásárolják meg az óvoda melletti lakást, és egy kis átalakítással növelhető a helyeik száma. Még kivitelező is akadt ott helyben: — Az átalakítást megcsináljuk mi, a gyerekekkel, társadalmi munkában — mondta a szakmunkásképző iskola párt- titkára. És a cseriek sem várják a sült galambot ötbe tett kézzel. Ok »csak-» vizet kémek, de kiássák az árkokat, és be is temetik, csak a befcöíésh« szükséges csöveket... A beszámolón a képviselő mellett ott ültek a város vezetőd is, Rostás Károly tanácselnök az új létesítményekre emlékeztette a cserieket: az új orvosi rendelőre, presszóira, könyvtárra, ÁBC-óruházra, az új és korszerű Cseri útra. És bár a vízigény teljesen jogos, meg kell érteniük, hogy műszaki szempontból lehetetlen a lakosság által javasolt megoldás. Ha rákapcsolnák az Egyénem út környékét a Kecel-hegyi víztoronyra, akkor Kaposvár más területei víz- hiánnyal küszködnének. Megoldást csak a donneri víztorony felépítése hoz, ahhoz viszont milliók kellenek. Dr. Ormosi Viktor tanácselnökhelyettes egy népi szólást idézett, amely olyan esetekre vonatkozik, amikor nehéz eldönteni, mi a fontosabb: »Melyik ujjamat harapjam?...« A donneri panaszok jogosságát könnyű elismerni, az orvoslásukhoz szükséges milliókat elővarázsolni sokkal nehezebb. Az óvodát lakásvásárlás útján bővíteni — erre már a városi tanács is gondolt; megvizsgálták az épületet, de kiderült, hogy építészeti szempontból nem kivitelezhető ez a megoldás. Az orvosi rendelő, ami másutt 2,5—3 millióból felépülhet, a Donnerban 10 milliót jelent, mert a sűrűn lakott terepen először há zakat kellene kisajátítani _és lebontani, erre pedig egyelőre nem telik. — Tessék mondani: minden millióikba kerül? — hajolt közelebb álmélkodva egy néniké, akinek az elnöki asztal sarkánál jutott ülőhely. Természetesen akadtak, olyan panaszok Ss, amelyeknek elintézéséhez nem kellenek milliók, csak egy kis jóakarat — Miért nincs a Donnerten kijelölt gyalogátkelőhely? — vetette fői valaki. — Mindenki megy, amerre lát Rossz nézni, amikor a gyerekek kitódulnak délben az iskolából, és szétszélednek a forgalmas úttesten ... Ráadásul még tábla sem jelzi a gépjárművezetőknek a »gyerekve- szélyt«. • Végül Szigeti élv társ emelkedett szólásra: — Ne feledkezzünk meg arról, hogy Ka posvár rohamosan fejlődik, és ezzel nehéz lépést tartani Évente 1100 emberrel, egy-egy kis faluval növekedik a város lakossága, az igények pedig egyre fokozódnak, ami nem baj, hiszen a társadalom fejlődését a fokozódó igények diktálják. Egyébként minden kérést felírtunk, és az anyagi lehetőségek határain belül el is intézzük. Hát igen, nyilvánvaló: máról holnapra nem lehet megszüntetni a problémákat idő, türelem és főként sok-sok pénz kell ezekhez, de az ilyen őszinte beszélgetések sokat segíthetnek, hogy a Cser ne legyen cserben, és a dóriménak ne érezzék, hogy lakóhelyük »mostohagyermeke« a városnak. Kezes Zsuzsa Kétfonahi halogén autólámpák Hurkot készítésiek » drótkötelek«» Megkezdődött az Egyesült Izzóban a kétfonalú halogén- autólámpa kísérleti sorozatgyártása. A technikai újdonságok iránt érdeklődő autósokon kívül kevesen tudják, mi ez a termék, s 'milyen előnyei vannak a hagyományos és az egyfonalú lámpával szemben. Az egyfonalú halogén-au- tólámpának csaknem kétszer akkora a fényereje, mint a hagyományosnak, messzebbre világít s ezért biztonságosabb is. Egyetlen hátránya, hogy külön-külön fényszóró szükséges az országúti és a városi világításhoz. Ezért a szakemberek világszerte próbálkoztak a kétféle világításra is alkalmas halogén autólámpa kifejlesztésével. A világon egyszerre négy cég kéz dett kísérletezni (köztük az Egyesült Izzó), majd mindegyik egységes nemzetközi szabvány alapján párhuzamosan elkezdte a gyártást Az Egyesült Izzóban tavaly a kísérletek során 150 ezer korszerű autólámpa készült A tervek szerint az idén legalább 750 ezer új típusú lámpát gyártanak. A lámpák többsége egyelőre tőkéspiacra kerül s ahogy megkapja az Izzó az első rendeléseket a szocialista országokból ezeket az. igényeket is kielégíti Az idén már itthon is forgalomba kerül nők olyan halogén-autólámpák, amelyeket be lehet építeni a hagyományosak helyére. SOMOGYI NÉPLAP ■HMM» 1972= jfejsuásr 39.
