Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
Környezetünk védelmében jtoqiM Trés Cocteau processzor már-már végedáthatat- Ham, úszó olajfoltokról hozott hírt Az óceánok élővilágából izéit évtized alatt négyszáz állatfaj pusztult ki. Kimerülő- besi van — vagy éppen kimerült már — egy-egy helyen a vizek öntisztító képessége is. Televíziónk képernyőjén fejkendős nénike, premier plánban. — Itt élék — mondja ijedten pislogó szemmel — a folyó partján. Lassan errefelé már a béka is kipusztul a fekete vízből. Aztán megint egy újsághír: higanyt gőzölgő halakat fogtak a távold tengerek halászai; mérgezőkké válnak a vizek élőlényei. És délben, ha egyszer-egyszer az újságárus kiabálja: »Füstköd Budapesten, a Belváros fölött!« — fel is lélegzőnk talán. Hiszen ez még esemény, hír lelhetett belőle. Az idei járvány idején azonban már környezetünk természetes velejárójaként fogadtuk a szipogó, a krákogó embert, áld az autóbuszon és a vonatokon percek alatt közidnccsé változtatta egyéni fertezottsé- eét. S# jönnek, egyre osak Jönnek a hírek: szennyeződik a levegő, a víz, a csend és a nyugalom. Nem egyszer észrevétlen mérgeződák környezetünk. A tudósok és a politikusok is foglalkoznak az így felvetődő, újabbnál újabb kérdé sekkel. — Hazánk földrajzi helyzete, viszonylag nagy népsűrűsége, gyorsan fejlődő ipara és mezőgazdaságunk kemizálása e védelem szervezeti kereteinek, távlati elgondolásainak gondos kimunkálását sürgetik — így összegezi véleményét az akadémikus. — Valamennyi állami szerv összehangolt munkájára van szükség, aktív természetvédelemre! — sürgeti a közélet embere. Ezt a védelmet csak központi, állami irányítással lehet megvalósítani. A gyalogosok nem tudnak, ha csak egyetlen szabad óra áll éppen rendelkezésükre, percek alatt kijutni a városok aszfalt- és betontengerébőil. A gyalogosoknak parkokra és a városi zöldövezetekre, ligetekre, gyermekeik számára pedig a játszóterekre és a nap közben bármikor igénybe vehető sportpályákra ne.gyobb szükségük van tehát, mint a kertes házak csendes lakóinak Figyeljünk hát a gyalogosok szavára, emberi I igényeire l Észrevesszük, hogy a hétköznapok hangzavarában is ugyanerről folyik a szó. A te levízióban gyilkost üldöz a gáncs nélküli lovag, s motor- kerékpáros rendőrök rohannak szirénázva. A gyermek pedig a másik szobában — vagy éppen ugyanannak a szobának sarkában — egy kis lámpa mellett — dörzsgumival a kezében készíti házi feladatát matematikából. Sodró ár hullámaiként fenyegeti a zaj, miközben újra és újra nekivág az embert próbáló műveletnek. Kémények füstje száll a' régi lakótelep fölött, míg bent a szobában a nagymama járni tanítja a kisebbik fiút. Nikotin keserű füstje, a lakásban, mosatlan gyümölcs az asztalon, szakember számára sem könnyen analizálható növóny- védőszer-oldat permetével Vacsorázni készül a család. A családfő részére a háziasszony odakészítette a kövidinkát. A literes üveg alatt, hogy az össze ne kenje a térítőt, újságpapír. És a képeslap első oldalán úttörőgyerekek hancú- roznak a Balaton partján. Cs. N. Főngronóiiius—pontiban A luüal termelőszövetkezetet annak idején így »•keresztelték« el: Jóraménység. S ami igaz, igaz: az emberek eddig mást nemigen csinálhattak, ' csak reménykedhettek. Hegyes-völgyes vidék ez erre. Nem könnyű az itt élők munkája. Még eke elé fogják & lovakat is, pedig ezt a földművelési módot más, szerencsésebb természetföldrajzi viszonyok között gazdái- kodó szövetkezeték tagjai ta- t Ián már el is feledték. A gép f is nehezen mászik fölfelé az 1 emelkedőn. j Szarka József főagronőmus ‘ tehát gondban van. S ez nem : is valami átmeneti állapot ná- : la. Nem, itt ritka az olyan j nap, ami ne hozna gondot, j — Ezer hold szántónk van. : Nyolcszáz ebből dimbes-dom- J bős. A lejtők? A legtöbb eléri j a húsz százalékos meredeksé- ; get. Gumis kerekű traktorok- j kai egyszerűen képtelenség • dolgozni. Lánckerekesünk vi- ! szont csak egy van. De a két : év alatt, amióta itt vagyok, : már az ötödik ember ül rajta, < mert hosszabb időre nem vállalják vele a munkát a traktorosaink. Ügy érzem, a gépek konstruktőrei mintha kihagyták volna a számításból az ilyen területeket. Igaz, jó lenne nekünk a D—4—KB-s gép is, de ez meg dríga. Az évi amortizációnk négyszáz- ezer forint. Nem futja drága génekre. Tavaly előtt 186 000 forint veszteséggel zárt a Jóreménység. Múlt évi munkájuk befejezése után megkönnyebbülten sóhajtottak: veszteség nincs. Hogy többlet lesz-e, azt maid alaposabb számítások m”tetják ki a zárszámadás előtt. A béralap 1969-ben 1700 000 forint volt, 1971-ben 1 062 000 forint. Pedig a tagság létszáma nemigen változott azóta. Kevesebből fizethetnek tehát. Kevesebbet viszont nem adhatnak, hiszen így is a minimumot fizetik. — Mi tartja mégis a tea- ben az embereket? — Én is sokat gondolkodtam már ezen. Hiszen a községünkből alig négyan-öten járnak él Tabra dolgozni. A középnemzedéknek szinte minden tagja itthon van, nálunk munkálkodik. Nagy a háztáji, azt hiszem ez az egyik itthon tartó erő. A takarmányt is biztosítani tudják. A közösben ugyanis részes művelés van, a takar- mánvfajtákat illetően. Mit mondjak? Az átlag életkor a 48—50 év között van. s ezzel bármelyik tsz elégedett lehetne. — Lát-e kiutat? — Két éve vagyok Itt, tehát végeredményben új ember vagyok & gazdaságiban. Amit találtam, s amit az új vezetőség talált: állattenyésztés célját szolgáló épület egy épült a megalakulás óta. Itt van a környék egyetlen pozitív szarvasmarha-állománya. Az értékesítési tervünket viszont teljesítettük sertésből is, hízómarhából is. Szerettünk volna a nőknek téli foglalkozást biztosítani, de épület hiányában ez, sajnos, nem valóKÜRTl ANDRÁS Láfogafő a Kopasz• hegyen 18. A telektulajdonos körömsza- kadtáig tiltakozott a terv ellen, Hetenyei azonban csak fölényesen legyintett, és Kiadta a parancsait. Azonfelül le akarta bontani a sufnit is. (Micsoda nyomorúságos látvány, mit gondolnak majd a külföldi tudósítók, meg világszerte a tv-nezőtc, ha belekerül valamelyik kamera látószögébe?) És mit keresnek odaát azok a kecskék?! Még ide lopódzkódnak, és beleme- kegnek a mikrofonba! Be velük özvegy Paukné egyszoba- konyhás házikójába! (Hogy mit csinál a szerencsétlen öregasszony abban a két parányi helyiségben hét virgonc kecskével, akiknek összesen tizennégy szarvuk, huszonnyolc patájuk van, és megszokták a szabad futkározást, ugrándozást? Lán-fári, az az & gondjaj Itt egy nafiyszasítható meg. A vidék legszegényebb mezőgazdasági üzeme vagyunk, s ezzel számolnunk kell. Szakemberünk egy van: én. Kellene még egy. De ez lakáskérdés is. Pillanatnyilag én is egy ideiglenes helyiségben lakom, s hetente járok haza Kapolyra. Ma a gépeket sem Ilyen kis gazdaságokhoz tervezik, s ezt meg is tudom érteni. Ha megvesszük is. mondiuk a kazalozót, mi történik? Egy hétig, ha használhattuk, aztán nem tudunk több munkát biztosítani a ginnek. Vagy itt van a csávázó, ezzel is ugyanez a helyzet. A kis gazdaságoknak bealkonyult. A melléküzemhez pénz és épület kellene. Korszerű műhelyre is szükségünk van Erek sincsenek. Mi a kiút? ÍT®v véf-“m: az egv^üizs más t0V»o+£<ckKv> torTnpl,2sz^r€^/?zot.+el. ho<*v az n5°k meg az ottaniak vállalnák-e. S addig? Szarka József nem adja fel a harcot. És a lul- laiak is újra nekilátnak tavasszal a munkának: verejtékkel öntözik a meddő »hegyeket«. L. L. bású rendezvényről van szó, amelyneK magos színvonalú, zavartalan lebonyolításáért Hetenyei József az egyszemélyi feielős! A telektulajdonos végső két- ségbeesöséoen felhívta az időközben beszerelt különtelefo- non Tusnádi Lajos államtitkárt, aki rövid úton tiszta helyzetet teremtett. Odakérette Hetenyeit, és tudtára adta, hogy tartsa magát mindenben Kopra utasításaihoz. Ezek után a vérig sértett rendezvényfelelős állandóan főnöknek titulálta a fiatalembert, s percenként megkérdezte tőle, hogy Pepsi-Colát vagy Coca-Colát kapjanak-e a meghívottak? S mekkorák legyenek a poharák? Foglaljon állást, milyen szendvicseket szolgáljanak fel nekik stb. Kopra ezt a szekatúrát már könnyen elviselte, a fő dolog, hogy megmentette a bozótosát, a sufniját és nem haragította magára a szomszéd- asszonyt. Most is szótlanul felállt, összeszedte a lexikonokat, becipelte őket a szerszárhkam- rába. Aztán hozzálátott, hogy megborotválkozzék, rendbe tegye magát. Elvégre ilyen ro- binzonos külsővel mégsem tol- mácskodhat... * * • Aligha volt még sajtótájékoztató Magyarországon, amelyre ennyien gyűltek volna össze, ekkora apparátussal vonultak volna fel a tömegkommunikációs intézményeik, s ennvire felfokozott i reálommal várták volna a fejleményeket a jelenlevőik. ▲ bozótos percek alatt a Akkor még vidáma Kis kertes ház, nagy előszobával, világos ablakokkal. A konyhában vidáman pattogó tűz kellemes meleget árasztott. Ott beszélgettünk Rituper Józsefnéval, a gyékényes! Március 15. Termelőszövetkezet dolgozójával. — A megalakulás napjáról — ez 1959. március 15-én volt — neveztük el a terme- 1 őszövetikeze- tet — mondotta. Szaporán beszéd, s térül- fordul, egy-két holmit a helyére rak, mert mint mondja: egy kicsit rendetlesn a konyha. — Hajnalban kelek, a bor- júnevelőfoen dolgozom, s reggel nyolc-kilenc óra körül szoktam hazaérni. Ilyenkor aztán a takarítás és az ebédfőzés foglalja le minden időmet Délután újból az állatoknál kell lennem. Van úgy. hogy este nyolc óráig is. Attól függ, mennyi munka adódik a kis jószágoknál. Amikor megalakult a termelőszövetkezet, akkor még a növénytermesztésben dolgoztam. A mezőn, az erdőn, az állatoknál. Akkor még vidámak voltunk, hiszen olyan jó társaság verődött ösz- sze. Most pedig? Szinte minden másképp van. Bizalmatlanok egymással az emberek, a közösség egy kicsit széthullott Ha lehet, mindjárt észreveszik egymás hibáit, gyengéit Sok minden megváltozott a kezdeti időkhöz képest. Pedig akkor még tizenhét forint volt csak egy munkaegység, és a munka is több volt. Most meg minden vacak fillérért pörösködnek egymással munkám eredményét: hogyan fejlődnek, gyarapodnak az állatok. Más ez, mint a növény- termesztés. Ott ha az ember végzett az egyik táblán, s elvetette a magot, nem biztos, hogy a kalászosokat ő aratta le. Itt egy területhez van kötve, biztos a fizetés, és az sem mindegy, hogy ha tudja az ember: a mai nap hol fog dolgozni. A havi átlag tavaly körülbelül kétezer-ötszáz forint körül alakult. Sajnos, egy-két növény rosszul fizetett, így a húsz százalékot nem kapjuk meg. A termelőszövetkezetben végzett munka csak kis része volt annak, amit eddig tett. Ügy érezte eleinte, hogy bíznak benne az emberek, s nem is csalódott. Ez határozta meg életének, munkájának további célját, értelmét. Egy kis piros dobozt rak elém; felnyitja, s a hronzszínű éremre mutat: — A Munka Érdemrend bronz fokozatát kaptam meg 1967 áprilisában. A járásban mindössze ketten részesültünk ebben a kitüntetésben, s vele együtt az örömben. Abban az időben jópár megbízatásom volt: tagja voltam a községi és a megyei nőtanácsnak, majd a tsz vezetőségének is. Sok is volt egy kicsit, mindezt a napi mnka mellett kellett elvégezni. Van egy olyan rossz szokás a mi falunkban, hogy akit egyszer megbíznak valamivel, arra ráhagynak mindent az emberek: csináljon, amit akar. Így nem csoda, hogy most nem vállaltam el a nőbizottság elnöki tisztségét. Legyen más a vezetője, s a munka révén legalább jobban bekapcsolódik a mozgalomba. M.ég így is a területi nőszövetség küldötte vagyok. Lesz majd mit elmondanom a kül- dörttértekerieten. Itt van például a tsz-tagok és az alkalmazottak kapcsolata. Míg nálunk egy tsz-tag havonta csak nyolcvan százalék bért kap, az alkalmazott megkapja a százszázalékos fizetést. Ilyenkor pedig, amikor a tsz nem tudja kifizetni a húsz százalékot, a termelőszövetkezet tagjait éri károsodás. Élmény akad bőven, a taggyűlésektől kezdve a rendezvényekig. Amint mondja egy- egy összejövetel szervezése okozza számára a legtöbb gondot: úgy kell egyenként összeszedni az embereket. Különösen a férfiakat. Öfc nem törődnek semmivel, mindent az asszonyokra hagynak. Igaz, ők jobban kiállnak az igazukért, s minden tanácskozáson ők azok, akik bátran mernek bírálni. — összetart a falu. Különösen a mi utcánk. Akik itt Iáknak, általában egy munkaterületen dolgoznak. Reggelenként együtt megyünk a munkába, majd a közös rendezvényekre. Ez a közösség már szóbeszéd tárgya a faluban: védünk példázódnak mindenütt. S ez igen jó érzés. Azt hiszem, Ilyennek kellene lennie mindenütt az egész falu közösségiének. Gyertyás László az emberek. 1965 óta dolgozik a borjúnevelőben. Tejporos készítményekkel szoptatják a borjakat. — Szerintem ez az egyik legszebb munka. Látom a földbe taposódott. Lökdösődés, tuie-neucs. Csoda, hogy fel nem döntöttek az űrhajót. Ráadásul úgy látszott, hogy minujart az erején kuuarcoa fullad az egész. Talon megrémítette a zajos rónám a Mars-lakót, talán valóban nem érezte magát egészen jól, mart a sápadtan hebegő Kopra útján azt közölte a részvevőkkel, hogy nem jön elő a gömbből. Viszont hajlandó válaszolni a kérdéseikre, már amikre módjában áll. A tv operatőrei és a filmesek levették a szemüket a készülék kukucskálójáról, s megszűnt a fényképezőgépek cset- tintése is. A nem várt fordulatra kínos csend támadt. Georg Hort úr kért szót, a Grafics tudósítója, a Magyar- országon akkreditált külföldi újságírók korelnöke. Választékos modorú, kitűnő tollú, tapasztalt és tekintélyes publicista volt. Egy kissé idegenes hanglejtéssel, de egészen jól beszélt magyarul. Nem a gömbhöz, nem Koprához, hanem a Tájékoztatási Hivatal helyettes vezetőjéhez. — Semmi okom sincs rá — jelentette ki megfontoltan —, hogy kételkedjem az önök jóhiszeműségében. Mindazonáltal nehéz szituációba kerültünk mindnyájan. Délelőtt már alaposan tanulmányoztuk a lapok rendkívüli kiadásait, továbbítottuk az első szenzációs értesüléseket saját újságainknak, és hírügynökségeinknek. És biztosra vettük, hogy ezen a mostani találkozón, ha többről nem is. arról személyese» meggyőződhetMunkavédelem a tanács-vb napirendjén (Tudósítónktól.) Nemrég tartotta idei első ülését a Nagybaj omi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezen az egyik előerjesztés a költségvetési üzem 'és az intézmények munkavé- , delmi helyzetével foglalkozott. • A napirend megtárgyalása j során kitűnt, hogy a mindenütt nagyon fontos munkavé- : delemmel nem mindig tőrödének eléggé az intézmények ve- : zetői. Előfordul, hogy anyagi : okokra hivatkozva lényeges ; előírásokat nem tartanak be, védőfelszereléseket tünk, hogy nem vezettük fél-] re olvasóinkat. | — És most látunk itt egy} nem túlságosan nagy férn-j gömböt — folytatta, amely-« nek az előállítása aligha je-| lent megoldhatatlan feladatott a mára^Látenk itt1"továbbá ^gy J nem vásáro,.nak me§ vaSy ,a ifjú kollégát. Szerinte ebben:™ar megIevot nem hasznaleó "fokosa11 tartózkodik11 aSi A vb ezért b^rozatgo lakosa tartozkoöLK akivel t ban {rta elő hogv a jövőben o valami gondolatátvitel! me- érenként „gyszer az jrdekelt chamzmus révén kapcsolatban:szervek vezetőinek értekezleáll. Kérdéseinkre majd az ól i tét kell tartani, ahol értékelik szájából kapjuk meg az űr-« munkavéde’lmi feladatok utas válaszát. Remelem ne™| végrehajtását. Az előírt véd5_ értenek vasóink félre, de mi itt ol- százmilliós táborát [felszereléseket be kell szerez.................. . »’ni, és biztosítani kell hasznákepviseljúk. Ilyen szempont- j iatukat. Ahol a jövőben balból lényegtelen, hogy én mit» gg^ fordtd eiő) ott a vétkes hiszek, mit nem, a tényékről • V€zejg sem jutalomban, sém van szó. Mindössze egy el-j pedig erkölcsi elismerésben mosodó éiszakai felvétel ml}nem részesülhet. A vb kieme’ rendelkezésünkre arról a{kedően jónak értékelte ans”’ lényről, aki a magyar laook t bajomi Lenin Tsz-ben fok’ híradása szerint a vi1 ágűrből S munkavédelmet, s ezért a sz ' érkezett. Ennél sokkal jobb}vetkezetet elismerésben is réfotokat láttunk már például aj reoülő csészén!lakról, a köz-! ismertem n°mlétező ufókról. 3 szesitette. Foglalkozott a vb ezen az ülésen az MSZMP X. kong— Emellett szíveskedjenek | resszusa, valamint a megyei tekintetbe venni — fűzte még; pártértekezlet határozatainak hozzá —, hogy itt, a leszállás}a végrehajtásával is. Előzőleg helyszínén semmiféle külsői már intézkedési tervet készí- jelét nem tapasztaljuk annak, f tett erre a végrehajtó bizott- hogy fékező rakéták működ-* ság. E szerint különös' gondot tek volna: nincs felperzselve : kell fordítani a tanácsi appa- a fű, nincsenek égési nyomok« rátus szakmai és politikai ok- stb. Ilyen körülmények kö-1 tatására, az elkészített okta- zött talán célszerűbb lenne ajtási tervek teljesítésére. Szük- sajtótájékoztató elhalasztása} sfg van a bürokrácia mérsék- egy későbbi időpontra, ami-»lésére, a tanácshoz forduló kor meggyőzőbb és hitelesebb J ügyfelek igényeinek kielégíté- élmények alapján számo'hat- 2 s®re, illetőleg a szükséges^ ütnénk be olvasóinknak a Iá- s baigazítás megadására, és a tottákról és hallottakról. (Folytatjuk^ határozat végrehajtásáról a vb-t időközönként tájékoztatni kelL SOMOGYI RlPbAP
