Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

SZÜLETŐ TERVEK

Már-már úgy látszott, örök- életű gond marad a közös községi művelődési tervek készítése. »-Mindig aktuális a munka hiányosságait emlegetni, s nem lehet elégszer előhozakodni vele« — mondta egy népművelési vezető tavaly, mert az akkori tervek (ha készültek egyáltalán) tele voltak sablonokkal, általános utalásokkal.

Az idei tapasztalatok szerint a mostani tervek többet ígérnek, a tavalyiaknál. (Hisz- szük: a megvalósításiban is többet kapunk majd.) És ez nem kizárólag az egyének nagyobb erőfeszítésének eredménye, mert a megváltozott helyzettől is függ. Az önálóbb községek saját erejükből és kezdeményezéseikkel bizonyítják érettségüket, s az ösz- szehangolt tervezés által is kifejeződött szellemi életképességük.

A tervek néhány tanulságáról a kaposvári, a barcsi és a nagyatádi járás községeiben szerzett tapasztalataink alapján szólunk.

Időben megkapták a megyei tanács művelődésügyi osztályának idei közművelődési tervét. Ennek alapján a népművelők láthatják a község helyét, szerepét a megyei köz- művelődés rendszerében. A községi tanácsok pedig — például Lakócsán vagy Csurgón — feladatuknak tekintették, hogy segítsenek. Vb-ülések témája volt — s lesz több helyütt is — a közművelődés helyzete, az éves terv megvitatása.

A csurgói üzemek, vállalatok az idén különösebb kilincselés és utánjárás nélkül benyújtották igényeiket a továbbképzésre és szórakozásira — dolgozóik érdekében. (Tavaly mindennek halvány jelét is alig lehetett látni.)

Felmerült ugyan egy vitás kérdés: vajon ki legyen az

igények »összehangolója«. Hivatkoznak többen is a Népművelésben megjelent cikkre, amely szerint a művelődési ház vezetőjének nem feladata a koordináció. Ex katedra kijelenteni ilyent nem lehet, véleményünk szerint, csak a helyi lehetőségek ismeretében és figyelembe vételével.

Nem minden tanácsnál alkalmaztak még — gyakran anyagi okok miatt — úgynevezett népművelési előadót. S amíg erre nem teremtik meg a feltételeket, feltétlenül a művelődési ház vezetőjével kell ellátnia ezt a feladatot is.

A vállalások, a feladatok között természetesen nagyon sok a hagyományos, hiszen a több éve működő szakkörök, klubok az idén is működnek majd, de találhatunk jó és új kezdeményezéseket is. Lakócsán például a Nagylányok iskolája működik. A művelődési ház vezetője, Bödő Istvánná a szervezője, irányítója, protek- tora ennek a tanfolyam-klubnak. A szekszuális felvilágosítást meghitt beszélgetések követik.

Érdekes törekvéseket figyeltem meg a színjátszó csoportok tervei között. Nemcsak az előadás igénye fogalmazódott meg, hanem a továbbképzésé is; szeretnének részt venni művészeti, irodalmi ismeretterjesztő előadásokon, mert nem elég az irodalmi színpadot csak önmagáért létrehozni. Meg kell tanulni, hogy hogyan kell ehhez közönséget Is teremteni.

Ígéretesek tehát ezek a tervek, már a születés stádiumában is. Az egyik tanácselnök elmondta, hogy a vb-ülésen részt vettek a tsz agronómu- sai és az orvos, állatorvos is; és szívesen vállaltak részt, főleg az ismeretterjesztésből. S az a tény, hogy az általános iskolák fölöttes hatósága a helybeli községi tanács, jobb arányt biztosíthat — és biztosít is — a tantestületek tagjainak egyenletesebb, arányosabb társadalmi munkavállalásában.

Hiányoljuk a nagyobb tömegeket mozgósító programot a községi klubkönyvtárak és a művelődési házak közös szervezésében. Hiszen ' nyilvánvaló: a klubkönyvtárakat nem azért hozták létre, hogy a betérő olvasók leülhessenek böngészés közben.

Hiányérzetük van a nagyközségek ipari létesítményei, termelőszövetkezeti középvezetőinek »mozgósítását« illetően. Jobban be kellene vonni a brigádvezetőket, s a technikusokat is a helyi közművelődés folyamatába, felhasználva kép zettségüket, fórumot teremtve érdeklődésük kiegészítésére is.

T. T.

1350 éve született Moliére ;

A nagy nevettető

Moliére módosította a régi latin szállóigét, hogy »nevetve mondjuk meg az igazat.« ö nevettetve mondotta meg!

A nagy vígjátékszínésznek már két és fél évszázad óta vetélkednek szerepeinek eljátszásáért. A francia irodalom pedig a drámaírás és színjátszás legnagyobb megtermékenyítőjét tiszteli személyében. Az is volt.

Moliére-t derék kárpitos apja a leggondosabb nevelésben részesítette. Az akkori Párizs leghíresebb gimnáziumába járt, filozófiát és jogot tanult, doktorátust tett, és bejegyeztette magát az ügyvédek közé. A színészet iránti fiatalkorú rajongása azonban a színi pályára vitte, szatirikus és humoros vénája a színműírás felé. S minden idők legnagyobb vígjátékírója lett. Shakespeare-t kivéve senki színdarabjait nem játszották a múltban és nem játsszák ma sem annyiszor a világ színpadjain, mint az övéit.

Egy alkalommal a Louvre palotában a király előtt játszott, és olyan nagy sikert aratott, annyira megnyerte az uralkodó tetszését, hogy megengedte neki: társulata »a király testvérének társulata« címet viselheti.

A párizsi élet visszásságainak, furcsaságainak, félszeg- j ségeinek megfigyelésével in- i dúlt el Moliére, és az embe- í reket mély emberismerettel, nagy lélektani hatással és drámaírói erővel, művészettel rajzolta meg. Az erkölcsi fes- lettség, a képmutatás. az anyagiasság, a tudálékoskodás, az akarnokoskodás mind nevettetően és mind lélekéoí- tő tanulsággal került ki tollá- bó’

Leggyakrabban játszott darabjai: a Tudós nők, A nők iskolája, Mizantróp, Don Juan 4s a képmutatás utolérhetetlen, művészi torzképe, a Tártul fe. Utolsó színművét, a Képzelt beteget már betegen írta, és a darab főszerepének eljátszása közben a színpadon halt meg.

A 18. század óta többen lefordították magyarra. Közöttük Kazinczy és Csokonai is. összes művei magyar fordításának kiadásával a Kisfaludy Társaság ajándékozta meg a magyar irodalmat. A Nemzeti Színház ma is állandóan műsorán tartja darabjait.

A kort, XIV. Lajos korát, amelyben Moliére élt, »a napkirály korá«-nak mondja a francia történelem. S Moliére volt e korszaknak legragyogóbb irodalmi fényessége.

Gy. Z,

KÜRTI ANDRÁS

Láfogafö

a Kopasz*

i

kßßifcn

16.

A leleményesebbek megtakarították maguknak ezt a macerálást, nem a műúton érkeztek hanem a földek felől, gyalogosan. Az autót beállíto- ták valahová az erdőbe, a fák közé. Volt, aki kapával a vállán, holmi ócska göncbe öltözötten jött a földek felől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt meglazítani a falait a kukoricaszárak tövében mert hátha eső lesz.

Tucatszámra csempészték a helyszínre hozzátartozóikat, barátaikat és barátnőiket a Televízió, a Rádió, a Filmhíradó, a Posta műszaki emberei is. Kit szerelőnek, kit sminkesnek, magnókezedőnek világosítónak, a jóég tudja meg minek álcázva.

És megjelentek természetesen a dokumentum osok is. örök rejtély, hogyan csinálják, de ezeket mindenhová be kell

engedni, mert ezeknek mindig van pecsétes papírjuk, különleges engedélyük, fényképes igazolványuk. Annyi és olyan, amennyi és amilyen éppen kell

Aztán meg a tényleges helybeli lakosok közül ezen a különleges világnapon egy teremtett lélek sem maradt otthon, még a karon ölő csecsemőnek is az Árkos utca táján akadt halaszthatatlan elintéznivalója.

A Szakács-réten valóságos búcsú alakult ki A környékbeliek asztalokat, székeket, cipeltek ki oda, friss vizet, gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot, még főtt kolbászt is adtak a szegény, elpilledt vándoroknak. Uzsoraáron.

M. község bábeli forgatagában egyetlen csendes, nyugodt hely volt csupán. Az a bizonyos háromszázhúsz négyszögöles parcella, fent, a hegy tetején, oda nem hallatszott fel a zsivaj, a lárma, oda nem osonhatott be a legdözsöltebb pesti jövevény, a legjobb terepismerettel rendelkező helybéli sem.

Teljesen megváltozott a táj is. Gerendákból ácsolt figye- lőtornyok meredeztek a plató szélén. Terepszínű katonai sátrak, lokátorok, antennák köröskörül. Egy kissé beljebb pedig, — szinte érintésnyire egymástól — némán posztol- tak a legbenső kordon tagjai. Még egy egér sem surranhatott át közöttük.

Érintetlen volt viszont a telek csücskében az a bozótos, amely a kis tisztást övezte. És három karcsú lábán ott pihent a nagy gömb. Gyöngyházfénnyel csillogott a napsütésben.

Mellette, az árnyékba húzódva, Kopra Tibor törökülésben kuporgott a füvön. Kócosán, borostásan, a kialvatlanságtól vöröslő szemmel. Az apró tapadókorong ott volt a homlokán.

A kezeügyében vaskos könyvek hevertek a földön. Az új Magyar Lexikon hat kötete. A helyi népművelési otthonból hozatta fel, úgy tíz óra tájban.

A fiatalember viselkedése — enyhén szólva — különös volt. Egy darabig a levegőbe bámult, aztán vagy némán tátogatott, vagy gyorsan felkapta valamelyik lexikont, kikeresett egy címszót, elolvasta a szöveget, az ábrákat nézegette, aztán ismét a semmibe meredt. Aztán vagy bólintott, vagy tagadóan rázta a fejét, s újabb kötet után nyúlt.

Majd kezdte elölről ezt a furcsa játékot.

Haxot tájékoztatta a glóbuszunkról.

Nem, nem bolondult meg.

Feleletet próbált adni azokra a kérdésekre, amelyeket a gömb belsejében lévő űrhajós tett fel neki. Főleg arról, hogy mi az ember, hogy él, hol tart a tudományban, milyen viszonyban áll a természet más lényeivel, és milyen problémák foglalkoztatják.

Erre a konzultációra ügy került sor, hogy a különleges megbízottal folytatott rövid eszmecsere után az űrvendég arra kérte a fiatal újságírót, hogy maradjon vele. ö visz- szaivonul ugyan a kabinjába, de ettől még tarthatják a kapBizakodva várják a zárszámadási

Az idén a kányái termelőszövetkezetben már a zárszámadás előtt kifizették a földjáradékot és a földmegváltási árat. Ez is bizonyíték arra, hogy tavaly jól gazdálkodott ez a mezőgazdasági üzem.

Vörös János könyvelőt, »a számok emberét« kértük meg először, hogy beszéljen a siker összetevőiről.

— Először is: hogy mi a földjáradék? A tagoknak a tsz-be hozott föld után minden évben fizetünk. Aranykoronánként 14,75 forint. A földmegváltás pedig azoknak

a nem tsz-tagoknak jár, akiknek a volt területeit használjuk. Ez aranykoronánként nyolcvan forint, öt év alatt fizeti ki ezt a közös gazdaság. Az idén tehát már január első napjaiban kézhez kapták a pénzt. A kifizetéssel kapcsolatban gondunk nincs. Száznyólcvanezer forint jár a tsz-tagoknak, negyvenötezer a kívülállóknak...

Szabó Bálint főagronómus.

— Hogyan sikerült ezt elérni? Tavaly a kenyérgabonánk nagyon szép eredményt hozott, s a növénytermesztés egészére sem lehet panaszunk. Az állattenyésztés, álla,teladás is kamatozott. A mi falunk a tabi dombvidékhez tartozik. S ez. azt hiszem, már önmagában is sokat mond. Hegyen-völgyön kell gazdálkodnunk. Hat éve vagvok itt. Huszonhat forintos munkaegységgel kezdtük, most ötvenet fizetünk. Ezen jól lemérhető a változás. A vezetés is szilárdabb. Régebben szinte évenként változott az elnök meg a főagronómus. A mostani elnökünk, Vajda József, már nyolc éve áll a tsz éién. Valószínűleg február 12-én lesz a zárszámadás. Az emberek érzik, hog" jó év után vagyunk. Az utóbbi években a közgyűléseken egvéni problémákat feszegető felszólalás nem is volt. csak a közös érdekében tettek javaslatokat.

Mit mond a tsz-tag? A nvolevan munkaegységet tel- iesítő Takács Józsefnét kérdeztük meg.

csolatot, az űrhajó burka nem jelent akadályt a gondolatátvitel folytatásában. Még mindig nem tudja, mennyi ideig maradhat itt, ki kell használnia a perceket is.

Ekkor villant fel Kopra agyában az ötlet, hogy míg elkezdődik a sajtótájékoztató, amennyire csak erejéből telik, informálja az idegen bolygó küldöttét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A házigazda előzékenysége, jóindulata tükröződött ebben a szándékában, és az a személyes rokonszenv, amelyet kezdettől érzett ez iránt a furcsa kis lény iránt.

Ez a célkitűzés — a józan ész számára — képtelennek tűnhet, de Kopra sohasem adott sokat a józan észre, és az életben — anélkül, hogy ismerte volna — gyakran alkalmazta a híres napóleoni elvet: »A csatát mindenképpen el kell kezdeni, a többit majd meglátjuk«.

Hozzá is fogott hát Hax oktatásához, és mindjárt az elején meglepő dolgok derültek

ki.

Először is, hogy nem hátrány, hanem előny, hogy partnere nincs a szeme előtt így nem oszlik meg a figyelme, s minden idegszálával arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a képét idézheti fel magában, amiről közölni akr valamit a másikkal

A második órában már szín te folyamatosan társalogtak

folytatjuk})

— Csak két

ß

ig éve vagyok II tagja a közös- pi nők, de a férfi jern már régi 11 ember a tsz- ban. így aztán mindig is tudtam, mi történik a kányái közös gazdaságban. Tudjuk, hogy megerősödött a szövetkezet. 1918 forintot kaptunk mi is földjáradakként. Az is mutatója az erősödésnek. Helye persze lesz a pénznek. Nagyon erősödtünk anyagilag mi is, amióta tagjai vagyunk a tsz-nek. Televíziónk, új bútorunk, mosógépünk, lemezjátszónk van azóta. Aki szorgalmas a munkában, az itt nem elveszett ember.

— Ha visszaadnák azt a tíz holdat, amit bevittek? Vállalnák-e egyedül?

— Ne vicceljen már! Kinek kellene?

H. Kovács János bácsi is ezen a véleményen van.

— Senki sem pörölné már vissza Kányán a földjét. Ló- fogatt^l, kilométereket gyalogolva megszakadnánk. Igaz, elismerem: én voltam a legnagyobb ellenzője a tsz-nek, amikor a

alakulás idejét éltük. Szegény Kovács Lajos tanító meghalt azóta, már akkor mondta, hogy jó dolgom lesz. Nemigen hittem neki. Pedig hát bebizonyosodott az Igazsága. Hatvankét éves vagyok, tizenhárom esztendővel több, mint amikor beléptem. Nem is bírnék már azzal a tizennégy holddal. Most is: kaptam 2200 forint földjáradékot. Már el is »szanáltuk«. A lányom Siófokon épül, kell od* a pénz. Morzsolgatok, kosarat fonok a tsz-ben ezeken c. téli napokon. Mégis csak könnyebb ez, mint a ló meg az eke után baktatni. Nem igaz? Aztán az ellenőrző bizottság elnöke is ón vagyok, és mostanában bizony volt dolgunk elég. Nincs idő as unatkozásra. Szerencsére as egészség is megvan, még az influenza is elkerült. Otthon a négy jószággal is fo?'alk#z- ni kell, hiszen azok is pénzt hoznak.

Kányán tehát elégedetten várják a zárszámadást. A közös tartalékalapjára pedig egymillió forint kerül majd. Ügy, mint az utóbbi négy évben mindig.

la. la.

Piroska néni gyerekei

Piroska néni hetvenöt éves. Régóta egyedül él már. Soksok hónapot töltött kórházban, betegágyban, A legnagyobb fájdalma mégis az egyedüllét volt. Arcára a kor s a magány mély barázdákat rajzolt. Egy személyre főzött, terített, egyedül nézte a tévét, hallgatta a rádióműsort. Nem volt, akinek elmesélje, mit olvasott, milyen apró jelenetek játszódtak le az ablaka előtt. Mindez azonban most már a múlté. Tavaly március óta kézről kézre jár ajtajának kilincse. Mindig ül valaki a másik nagy, párnázott fotelben, s van, aki behozzon egy pohár vizet.

Igen. Szerető, gondoskodó emberekre talált Bechine Piroska néni. A gyakori »látogató« pedig az elektroncsőgyár nyolctagú Sallai Imre szocialista brigádja. Amikor bekopogok Piroska néni lakásába, mindannyian a szobában ülnek, s együtt köszöntjük a nénit hetvenötódik születésnapján és a névnapján.

Könnyek szöknek a szemébe. Az őszinte ragaszkodás, amit a brigád tagjaitól kap, mindennél jobban esik neki. Hetente kétszer járnak hozzá a tagok takarítani, segíteni. Nincs olyan nap, hogy — ha pár percre is — ne szaladna be valaki közülük megnézni, hogy van Piroska néni, nincs-e valamire szüksége. Amikor megjön a brigád, pillanatok alatt mosolyt varázsablak arcára a lányok.

— Nagyon szerettem voll» lánygyermeket... de hát.. — s itt elcsuklik a hangja — és most egyszerre van nagy családom, lányaim, unokáim, mert a brigádtagok közül majdnem mindegyiknek a családját és gyerekeit is ismerem. Karácsonykor is két kedves család jött el hozzám, s így az valóban a szeretet ünnepe volt nekem.

Sokáig nézd az asztalra tett vázában a piros szegfűszálakat. Aztán a zenére terelődik a szó.

— Szeretem a muzsikát, főleg a keringőt. Az újévi bécsi koncert volt nagy élményem; akkor szinte elfelejtettem, hogy már hetvenöt éves vagyok.

F. B.

Komputer az egyetemek szolgálatában

4z Egyetemi Számítóközpont az ország egyetemeinek és főiskoláinak nyújt segítséget az oktatási és tudományos prog- amok kidolgozásában. A Razdan—3 típusú komputer egy másodperc alatt tízjegyű számokkal 10—15 ezer műveletet /égezhet. A számítóközpontban naponta átlag 30 egyetemi Hallgató programjával dolgoznak. A számítógép »tudását« jól kamatoztatják a diplomamunka kidolgozásakor és egyéb bonyolult számításoknál, kutatásoknál is. Képünkön: Egy*, éaanisíák ® gzámtíék&gmné vezérlésséíaiánáL

■OKOÜ7INtPfcAF ML

1