Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

F aigytm üsäategtw TtefeoBft­sik a gyár épülete. Ahol kinyílik egy-egy ofclak, kivágódik az ajtó, vas- iag, gomolygó páraíelhő tü­lekszik kifelé. Már vasárnap estétől fűtik a kazánokat, hogy a műhelycsarnokok leve­gője meleg legyen, s egyál­talán, ne fázós topogással, ideges kézmelegítéssel kez­dődjék a heti munka, hanem úgy, ahogy szombaton abba­maradt. Hétfő reggel. Űj munkanap — új munkahét. Idén a har­madik. — Késés? — hökken meg a portás. — Az csak akkor van, ha az autóbusz nem a menet­rend szerint közlekedik. Ná­lunk nem lehet csak úgy el­késni. Még hétfőn sem! El- iraccsolni az időt az utcán, vagy negyed órával később felkelni. Itt nemcsak a mű­szakkezdéshez kell az időt hozzáhangolni, hanem a vo­nat és az autóbusz indulásá­hoz is. Ha az egyikről csak egy félpercet is késik valaki, mire a következővel kiér a gyárhoz, jó félóra is beletelik Ezért aztán mindenki há­romszor is meggondolja. En­nek ellenére van néhány olyan járat, amelyik a menet­T!sst@ hpp&tí Hétfőn rendtől eltérően csak 10—15 perces késéssel érkezik meg a nagy zsúfoltság miatt. Zollai András főmérnök: — Ezen a héten új szakasz­ba érkezett új termékünk, a négyszáz voltos kapcsolóbe­rendezésűnk próbaszerelése. Nagy reményeket fűzünk eh­hez a termékhez, műszaki elő­készítését már a múlt évben megkezdtük. Ez a berendezés kitűnően használható majd kapcsolóházakhoz és alállo- másokhoz, például transzfor­mátorházakban. Érdekessége, hogy kis- és nagyfeszültségű berendezéseket építenek be ugyanabba & szerkezetbe. S mivel a nagyfeszültségű be­rendezések nem kívánnak pre­cíziós, műszeripari szakmun­kát, több lesz a mechanikai szerelés, a lakatosmunka. Az új termék profilválto­zást is jelent. Egyelőre évi 10—12 millió forintos terme­léssel számolunk, de 1975-re már 100 millió forint érték­ben «Méretnénk kapcsoíőbe- rendezéseket gyártani — Hétfő lévén, a főmérnöki irodából nézve miben külön­bözik ez a nap a többitől? — Minden munkaszüneti nap után van némi tapogató­zás. Az izmok rozsdásabbak, az idegpályákon nehezebben Indulnak meg a megszokott munkafolyamatok. Különösen a délelőtt átmeneti idő. Ami szombaton abbamaradt, azt ugyanis nem könnyű hétfőn folytatni, mert gyakran elfe­lejtődnek a dolgok. Oj fel­adat, egész hetes munka, nagy egység. Az ember gondolatai már akörül forognak, mond­hatnám a levegőt is ehhez méretezve szedi. S ilyenkor bizony nyűg már, ha a másik hétről maradt utolsó simításo­kat, reszelést, tekercselést vagy egyebet kell elvégezni. S mondjuk meg őszintén, a következő hétre áthúzódó be­fejezetlen termék rendszerint olyan, amelyen nem dolgoz­nak szívesep, vagy csak ne­A mechanizmus lelke A tudomány történeté­nek is voltak fantomjai. Az ember mindig vágyott olyan bűvös megoldásokra, amelyek fáradság nélkül gondtalanná teszik az életét. A középkor alkimistája az aranycsinálás titkának föltalálásától várta a csodát. Nem kevésbé kedvelt céljuk volt a feltalálóknak az örökmozgó. Egy olyan mecha­nizmus, amely fáradság nél­kül megold mindent Ügy tetszik, az örökmozgó fantomja még ma is kísért. Kényelemszeretetünk hajla­mos azt várni az új megoldá­soktól, hogy ujjunk mozdítá­sa nélkül boldogítanak ben­nünket így a gazdaság re­formját amit új gazdasági mechanizmusnak is nevezünk, sokan ilyen örökmozgó me­chanizmusnak szeretnék látni. Pedig a gazdaság szerkezeté­nek új vonásait éppen azzal a céllal alakították ki, hogy az ember ne gépiesen szolgál­ja ki ezt a gépezetet hanem érdekeitől sarkallva tehetsé­gét, találékonyságát, szorgal­mát adja a munkájába. S gyakran éppen a mechaniz­mus telkéről: a tehetség és szorgalom forrásáról, az em­berről feledkezünk meg! Ha az üzemben simán men­nek a dolgok, a vállalat ve­zetése nem jelez hibát a mű­vezető gépiesen beírja a lét­számot kiadja a munkát, for­málisan eleget tesz feladatá­nak. A raktáros norma szerint megrendeli a szükséges anya­gokat, alkatrészeket. A mun­kás maga, ha egy kis hibával kapja a munkadarabot, vál­lat von, nem adja vissza, ha­nem elvégzi a maga művele­tét. És így tovább, sorolhat­nánk a példákat a gépies munkavégzésre. A vállalat gazdasági és társadalmi ve­zetői ugyan mondják, hogy törődni leéli az emberekkel, a brigádokkal, kikérni vélemé­nyüket, feladatot adni, de hi­szen úgyis mennek a dolgok, minek a' külön erőfeszítés, ha nem szükséges... Bezzeg, ha szorítani kezd a cipő, ha kiderül, hogy a vál­lalati nyereség elmarad a ter­vezettől, ha reklamálnak a minőség miatt, ha a termelé- kenvség romlik, akkor nem­csak beszélünk a brigádokról, az emberekről, hanem hozzá­juk is fordulunk. Nsta lehetni ezt állan­dósítani? Üffv hogy mindig elevenen t""' emberek érdeklődés^ -~v-.c<»st a vállalati g működésé­ben? Hogy ne maradjon ki­használatlanul az a gazdasági erőforrás, amellyel rendelke­zünk: hogy a legtöbb hasznot hajtsák a gépek, mindent ki­hozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába telíék az idő. De ho­gyan érjük ezt el? Mindenütt a folyama+os munka lehető­ségével. a szorgalommal, az anvqgok okos f^l^c-mál-sa­vai, a gondos, minőségi mun­kával és ezer ötlettel, ami ezeken javíthat Persze, nincs az a vállalatvezető, aki min­den emberének képességét is­merheti, javaslatát meghall­gathatja. a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közös­ségek alkalmasak. Olyan bri­gádok, amelyekben nemcsak egymás mellett dolgoznak az emberek, hanem közösen meg­vitatják helyzetüket, feladatai­kat, támogatják és serkentik egymást a találékonyságban a gondosságban. Két szóval: szocialista brigádok. Idestova csaknem másfél millió ember vesz részi a szo­cialista brigádmozgalomban, már két évvel ezelőtt meg­haladta a bűvös százezret a brigádok száma. Ha ezt a hatalmas szervezeti erőt ál­landóan elevenen tartjuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlíted tebben működhet! Mi kell ehhez? Ma minde­nekelőtt az, hogy a »-közbülső fogaskerekek-«, azok az embe­rek, akik a vállalatvezetés és a brigádok között a munkát középszinten vagy közvetlenül irányítják, vegyék észre ezt a nagy erőforrást. Ne mechani­kusan közvetítsék a feladato­kat, hanem a brigádok érde­keltségére, alkotó képességére támaszkodva, velük megbe­szélve és javaslataikat meg­fontolva. Továbbá — villa­mossági szakkifejezéssel élve — ne csak egyirányú veze­tők legyenek, hanem kétjrá- nyúak, a brigádok közvetítői is a felsőbb vezetés felé. Jelentős mértékben tő­lük függ az, hogy a százezret jóval meghaladó — és több mint egy és negyed millió em­bert akkumuláló — brigád- kollektívákat állandóan be­kapcsolva, elevenebb áram­kör alakuljon ki a vállala­tok s általában a gazdaság cseppet sem mechanikus me­chanizmusában. N. F. weit. Az Ilyet hagyja mindig másnapra az ember. így aztán arra tö­rekszünk. hogy hétfőn min­denki tiszta lappal induljon.. már amikor lehet — Ugyanakkor azt to meg kell mondanom, hogy a ne­hezebb indulás ellenére a hét első két napja telik el legin­tenzívebben. Friss még az erő, nem fásult a gondolat, ilyenkor legmagasabb a tel­jesítmény. — Mint a labdarúgók tava­szi labdaéhsége... — így van. — A gyár fiatal. Nemcsak az épületek, hanem az itt dolgozók zöme is. Mivel fia­talok, az esetleges vasárnapi kimaradásnak nincs hétfőn reggel hatása? — Hát akad ilyen is. Van néhány utólagos »szabadságot« kérő, de ez egyáltalán nem jellemző. Annyira alacsony arányszámuk, hogy nyugod­tan bocsánatos bűnnek lehe: tekinteni. A VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyárának vezérlőter­me. Itt készül az idei év új terméke, az impozáns, 22 me­zős kaposolóberendezés. A vezérlőterem tiszteletet paran- 'csoló nevét onnan kapta, hogy itt nyerik el végleges alakju­kat a különböző vezérlők. A látvány igen kellemes: meleg színű, piros, kék, mélyfekete drótok, huzalok mindenfelé, jellegzetesen haitogatva, mint a kaszáspók lába; szürkére mázolt, nagy teljesítményű, s valószínűleg sok-sok forintot érő vezérlőszekrények sora. Szedő Pál művezető kalau­zol: — Egyelőre nyolcán csinál­juk a kapcsolóberendezést. Most folyik a terhelésszaka­szolók szerelése, a gyű)tősí­nek jelölése és a szerelőlapok elkészítése. Ezek már közvet­lenül a beszerelés előzményei Viszont az új gyártmány rész munkái, s az elkészítés me­nete még nem ismertek elég­gé, így nem lehet pontosa” előre tervezni és ütemezni Nemhiába ez még próbaszere­lés — egyelőre. A mai nap? A felszerszá- mozás egy kicsit vontatottan ment reggel, mart szombatig leltároztak a gyárban, de kü­lönben minden úgy indult, mint mindig. Majd ha elké­szültünk a kapcsolóberende zéssel! Az lesz az igazi. Csupor Tibor A% áj év tervei A megye minden termelő­szövetkezetében, köztük a ka­posvári La tinea Tsz-ben is az 1972-es gazdálkodási évre ké­szülnek. Tervezgetnek, mit l hogyan kezdjenek el, nehogy a tavalyi hibákat megismételjék. A termelőszövetkezet elnö­ke, Tóth Lajos elmondta, hogy jelenleg a kertészetben fo­lyik nagy munka. Tűzdelik a paprika- és a paradicsompa­lántákat, mivel hamarosan nagy szükség lesz rájuk. Már szerződést kötöttek a Nagy­atádi Konzervgyárral mintegy húsz hold paradicsom, tíz hold paprika, öt hold zöldbab és százötven hold zöldborsó ter­mésére. Ugyanakkor a Hunga- rofruct tíz vagon dinnyét vár a tsz-től. Bővítik a kertészetet. Űj mintegy 1400 négyzetméter alapterületű holland ágyat vá­sároltak a műanyaggyártó vállalattól, melyet nemsokára Rostálják a melegágyak talaját. I Tűzdelik a palántákat föl is szerelnek. Az értéke kö­rülbelül száztízezer forint. Növelik a kukorica vetésterü­letét is, mivel a gazdaság fej­lődő állattenyésztése így kí­vánja meg. — Azt szeretnénk — mond­ta az elnök —, hogy a szako­sított sertéstelepen ebben az évben elérnénk a kétszáznegy­venes kocalétszámot. Hogy ez sikerüljön, ezért száz süldőt vásároltunk. A sertéstelep nö­velésével fokozatosan csök­kenteni kívánjuk a szarvas­marha-állományt. Nemsokára meglesz a zár­számadás, ahol a tagoknak beszámolnak a múlt év ered­ményeiről és hibáiról egy­aránt Szégyenre azonban nincs okuk, mért jól gazdál­kodtak. Az egynapi munka­bér összege 87—90 forint kö- mt alakul. MM KOMMENTÁRUNK Levél a hazafiéiról »Mozgalmunk, amely már nevének megválasztásával el­kötelezte magát, a jövőben is a hazafiság érzésének, né­pűnk és országunk szereteté nek, s ami ezzel egyet jelent, a szociális és társadalmi elő­rehaladásnak szenteli egész tevékenységét« — olvashat­juk a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vasárnap megjelent kongresszusi leve­lében. Most, a népfrontbi­zottságok ijjáválasztásának és az V. kongresszus előké­szítésének időszakában talán nem árt föleleveníteni, mit takar tulajdonképpen a Ha­zafias Népfront elnevezés. Az ember hajlamos rá, hogy bizonyos szavak jelen­tését — bizonyos gyakorlati tapasztalatok alapján — át­minősítse. A »hazafias« jelző például sokak szemében el­sősorban érzelmi színezetű, holott a hazafias érzelmek, hazafias cselekedetek, tehát tettek nélkül nem fedik a hazafiság fogalmát. »A nép­frontmozgalom csaknem egész működése az aktivisták ön­ként vállalt, szabad időben végzett munkájára épül« — írja a levél. Ahhoz azonban, hogy az ilyen módon vég­zett munka eredményes le­hessen, pontosan körülhatá­rolt, konkrét feladatok szük­ségesek. Ez az igény több bi­zottsági ülésen elhangzott tavaly megyénkben is. A »front-" szó politikai ér­telemben véve tömegek tö­mörülését jelenti egy közös cél érdekében. Melyek ezek a célok, amelyek megvalósí­tásához a Hazafias Népfront bizottságai a magyar nép minden rétegét mozgósítják? Az országos tanács kong­resszusi levelében körvonala­zott feladatok azt mutatják^ nemcsak a mozgalom ható­köre bővül, hanem jelentő­sége, felelőssége is, többek között például a szocialista demokrácia fejlesztésében, amelyhez a módosított vá­lasztási törvény és az új ta­nácstörvény biztosít jogi ala­pot. Gazdaságpolitikai szem­pontból a népfrontra vár an­nak elősegítése, hogy »állam­polgáraink egységesen értel­mezzék alapvető gazdaság- politikai feladatainkat, és ké­szek legyenek azokért saját területükön is mindent meg­tenni«. A nők és a fiatalokra vonatkozó párthatározatok is szaporítják a mozgalom konkrét feladatait. Sokat le­het a népfront a tömegspor­tok kibontakoztatásában, és jelentős a művelődéspolitikai szerepe is. A levél utolsó be­kezdésébe n az országos ta­nács egy kitüntető 'jeiv^ny alapítását javasolja a kong­resszusnak, hiszen a mozga­lomnak szép számmal van­nak olyan munkásai, akik rászolgálnak az elismerésre. »Az országos tanács a kongresszuson beszámol a közösen végzett munkáról és a további tervekről, elgondo­lásokról is mindazoknak, akik a népfrontpolitika lé­nyegét megértették, és cse­lekvőén szolgálták a nemzeti egység erősítését.« A következő négyéves cik­lusban remélhetően tovább nő azoknak a száma, akik »értik- a népfront politiká­jának lényegét, és »a tevé­keny hazafiságot az ország­építés mindennapjaiban« bontakoztatják ki. R. Zs. Ki kaphat és ki nem továbbdo!gozásra ösztönző nyugdíjpótlékot? A nyugdíjazáshoz közeledve a legtöbb emberben fokozódik a megszokott munkájához, munkahelyéhez való ragasz­kodás. A tapasztalatok szerint sokan csak jóval a nyugdíj korhatár betöltése után kérték nyugdíjaztatásukat, míg má­sok nyugdíjasként dolgoztak tovább. A népgazdaság érdeke — tekintettel a jelenlegi és a várható munkaerőhelyzetre — színién azt kívánja, hogy a munkaképes nyugdíjjogosultak mind többen maradjanak munkaviszonyban. Az 1972. január elsejével hatályba lépett rendelkezések ezért módosították a nyugdíj- jogszabályokat, és bevezették a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot. A kormányrendelet lehetővé teszi az 1971. december 31-e után megállapított öregségi nyugdíj ösztönző nyugdíjpót­lékkal való kiegészítését an­nál a dolgozónál, aki a nyug­díjjogosultság megszerzése után — nyugdíjának igénybe­vétele nélkül — teljes munka­időben legalább egy évet (365 napot) munkában tölt. Az ösztönző nyugdíjpótlék csak a betegségi biztosítással járó munkaviszonyban, vagy. kisipari szövetkezeti tagság keretében munkában töltött idő után jár akkor, ha tény­legesen dolgozott, munkabért (munkadíjat) kapott. Tehát e pótlék nem jár a keresőképte­len betegség, vagy fizetés nél kuli szabadság stb. idejére Nem kaphatnak ösztönző nyug díjpótlékot a részmunkaidő­ben továbbdolgozók, és a me­zőgazdasági termelőszövetke zetnél munkaviszonyban állói Nem jogosultak ösztönző nyug­díjpótlékra a mezőgazdaság' termelőszövetkezeti, szakszö­vetkezeti tagok, a bedolgozók az ügyvédek, önálló k’siparo sok ás magánkereskedők sem. As ösztönző nyugdíjpótlék mértéke a betöltött munka­körtől függ. Ugyanis a terme­lésben és a forgalomban, va­lamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkában eltöltött teljes évek után az öregségi nyugdíj 7—7 százaléka, míg a nem fizikai munkakörökben eltöltött tel­jes évek után 3—3 százaléka jár. Az 1972. januát 1-ét köve­tően nyugdíjba vonulóknak arra az időre is biztosított az ösztönző nyugdíjpótlék, ame­lyet 1972-t megelőzően — a nyugdíjjogosultságuk meg­szerzése után — munkában töltöttek. Erre az időre az ösztönző nyugdíjpótlék csök­kentett mértékben jár. még­pedig fizikai munkakörben dolgozóknál minden teljes év után 3 százalékos, egyéb mun­kakörökben viszont 1 százalé­kos összegben. A kormányrendelet kimond­ja, hogy a nyugdíjnak az ösz­tönző nyugdíjpótlékkal növelt összege a nyugdíj kiszámítási alapját adó munkabérátlag SO százalékát nem haladhatja meg. (A nyugdíj kiszámítására vonatkozó szabályok egyéb­ként nem változnak.) A módosított kormányren­delet lehetőséget ad az 1972 előtt nyugdíjazottak ösztönző nyugdíjpótlékban való része­sítésére akkor, ha öregségi nyugdíjuk folyósítását a mun­kaviszonyuk idejére, teljes naotári év folyamán szünetel­tették. A folyósítás szüneteltetését a munkába lépést követő nyolc napon belül — a naptá­ri év első napján munka- viszonyban, kisipari szövetke­zeti tagként dolgozó nyugdí­jasnak január 8-ig — a nyug­díjfolyósító szervtől kell kér­ni. S. Gy. SOMOGYI NÉPLAP Kőid, 1972. január 18. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents