Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-11 / 291. szám (292. szám)

i Tizennyolc, többségében af­rikai ország csütörtök ests határozati javaslatot terjesz- , tett az ENSZ közgyűlése elé a közel-keleti helyzetről. A határozati javaslat meg­erősíti annak tilalmát, hogy egy ország erőszak útján terü­leteket hódítson el egy má­siktól. Az így megszállt terü- . leteket vissza kell adni an­nak "az országnak, amelynek szuverenitása alá tartozik — állapítja meg a dokumentum. A 18 állam felszólította az ENSZ főtitkárát, hozzon meg­felelő intézkedéseket a Jar- . ring-misszió felújítása érdeké­ben, támogassa azokat a tö­rekvéseket, amelyek bákemeg- állapodás megkötésére irá­nyulnak az 1971. február 8-i Jarring-emlékirat alapján. A dokumentum végül megelé­gedéssel nyugtázza Egyiptom­nak az említett Jarring-em- lékirattal kapcsolatban elfog­lalt álláspontját. Felszólítja Izraelt, adjon pozitív választ ez újabb kezdeményezésre. U Thant ENSZ-iőtitkár mandátümának december 31-én esedékes lejárta után hajlandó még három hónapig hivatalában maradni, ameny- nyiben az öt nagyhatalomnak időközben nem sikerülne meg­állapodni utódjának szemé­lyéről és amennyiben egész­ségi állapota is megengedi — közölték New Yorkban. A Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja e héten egy íz­ben már összeült, hogy meg­próbáljon megegyezni az új főtitkár személyében, de az álláspontok különbözősége miatt ez nem sikerült. . Mint ismeretes — az ENSZ alapokmányának értelmében — a Biztonsági Tanácsnak kell javaslatot tennie a köz­gyűlésnek az új főtitkár sze­mélyére vonatkozóan. Osló: Brandt—Bratteli találkozó Az 1971. évi Nobel-békedíj átvétele alkalmából Norvégiá­ban tartózkodó Willy Brandt nyugatnémet kancellár tegnap délelőtt — a DPA szerint — »•nemhivatalos-« megbeszélést tartott Oslóban Trygve Bratte­li norvég miniszterelnökkel. A nyugatnémet hírügynök­ség értesülése szerint a két kormányfő megbeszélésének homlokterében a norvég közös piaci csatlakozással kapcsolat­ban felmerült halászati prob­lémák álltak. Tizennyolc ország határozati javaslata a közel-keleti helyzetről U Thant még három hónapig... Argentíno Katonatisztek fekete napja Argentína ideiglenes elnöke, Lanusse tábornok az ország történetében szinte példa nél­kül álló merész vállalkozás­sal 24 óra leforgása alatt tel- *> jes egészében leváltotta a '-szárazföldi csapatok vezérka­rát. Eltávolította a megbízha­tatlan katonai vezetőket és helyükre ifjabb, megbízható tábornokokat és ezredeseket állított, akiknek érdeme, hogy »korszerűbb nézeteket« val­lanak. A leváltások incidensek nélkül mentek végbe, noha egy ezredesekből álló héttagú csoport követelte tiltakozása jeléül leszereltetését. Az ideig­lenes államfő így biztosította tárgyalásait Peronnal és más peronista politikusokkal. Ami pedig a peronizmust illeti, ez 16 évi tilalom után politikai­lag teljes mértékben legálissá vált. Beavatottak szerint Peron a maga részéről a legmesszebb­menőkig támogatja Lanusse »peronista külpolitikáját«, kü­lönösen ami a Chilével, Peru­val és más haladó, független dél-amerikai köztársaságok­kal való együttműködést illeti. A VILÁGSAJTÓ ÍRJA Az A szovjet sajtóban csütör­tökön napvilágot látott az év világpolitikai eseményei­nek első összefoglaló mér­lege. Vlagyimir Oszipov, a szovjet újságíró szövetség fo­lyóiratának, a Esurhalisztnak a külpolitikai hírmagyarázó­ja készítette. Véleménye ter­mészetesen magánvélemény, de kitűnőek tükrözi a szov­jet külpolitikai újságírás ál­talános értékítéletét is. Oszipov szerint az év vi­lágpolitikai eseménye az SZKP XXIV. kongresszusa volt, amely egyfelől az öt­éves szovjet' népgazdasági terv kidolgozásával, másfe­lől a szovjet vezetők példát­lan diplomáciai ütazássoro- zatát és tárgyalássorozatát előre vetítő békeprogram ■ megfogalmazásával a földön élő emberek müliárdjainak életére gyakorolt mély ha­tást. Az év tragédiája Kelet-Pa- kisztán sokmillió lakosának sorsa. Ki tudja, hányadszor ; ismétlődik már a történelem .folyamán a jól ismert hely­zet. A hatalmon levők meg- , tagad táti a többség döntésé­nek elfogadását és elismeré­sét, s úgy folytatják a kor­mányzást. hogy többé nem a törvény, hanem a fegyverek ereiére támaszkodtak. Az év csődje a patinás brit vállalat, a Rolls-Rovoe L+d. nevéhez fűződik. Bu­kását a közös picai belépés­év „legf sei kapcsolatos francia nem­eknek, s az amerikai Lock- heed-dal előnytelen feltéte­lek mellett megkötött kény­szerüzletnek köszönheti. A »Hatok« júniusban bele­egyeztek Anglia feltételeibe, de olyan feltételekkel, ami­lyeneket szegény rokonok­nak szoktak szabni. Az év válsága vitathatatla­nul az amerikai elnök au­gusztus 15-i bejelentésével kezdődött valutaválság. A' megrázkódtatásból a valuta- tőzsdék máig sem tudtak magukhoz térni. A Közös Piac és a »Tízek« a kölcsö­nösen elfogadható megoldást még egy ideig keresni fog­ják. Hogy meddig, azt senki nem tudja. Az év megállapodása két­ségkívül a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás, amelyet a világsajtó a hábo­rú óta eltelt 26 esztendő egyik legfontosabb megegye­zéseként értékelt. Az. év szenzációja és egy­ben találós kérdése — .foly­tatja Oszipov — minden bi­zonnyal Richard Nixon július 16-i közlése, amely szerint jövőre Pekingbe látogat. A nemzetközi intrika nyugati soeri álistái szerint a pekingi út Nixomt »felmenti annak szükségessége alól, hogy sies­sen a vietnami kaland be­fejezésével«. Az év. közleménye kétség­kívül a Brezsnyeb és Brandt SOMOGYI NtPLAI Saamhai. mi. tonmmtomt M. Cj kormány Csehszlovákiában Csehszlovákiában megalakult a közeim'1 than tartott vá­lasztások utáni új kormány, amelyben több új személy ka­pott miniszteri tárcát. A kormány új külügyminisztere B. Chnoupek lett. Képünkön: Svoboda államelnök (jobbról) áz új külügyminisztert iktatja be hivatalába. (Teleiotó: AP—MTI—KS) Gyaxott a halogató amerikai álláspont (Folytatás az 1. oldalról) feltétel csak a Nyugat-Ber- linről szóló megállapodást életbe léptető négyoldalú jegyzőkönyv aláírása után kö­vetkezik be. A francia értelmezés sze­rint viszont, amit Schumann külügyminiszter a francia rá­diónak adott nyilatkozatában fejtett ki, megkezdődhetnek a többoldalú megbeszélések, amint aláírták, az NDK és az NSZK, illetve’ a nyugat-ber­lini szenátus közötti megál­lapodásokat. A francia állás­pont osztja a jelek szerint a norvég, a dán, az izlandi, és jórészt a belga és az olasz küldöttség is. * Ami a Helsinkiben meg­indítandó tárgyalásokat illeti, a kommüniké kimondja, a miniszterek tudomásul vették a finn kormány meghívását, hogy a Helsinkiben akkredi­tált külképviseletek vezetői kezdjenek többoldalú tanács­kozásokat. Kijelentik, hogy kormányaik kedvezően fogad­ják ezt a kezdeményezést, és konzultáció céijából kapcso­latban maradnak a finn kor­mánnyal. A belga küldött­séghez közelálló körök sze­rint ez a paragrafus azt je­lenti, hogy Helsinkiben meg lehet kezdeni a sorozatos két­oldalú megbeszéléseket a finn kormánnyal. A közlemény a továbbiak­ban kifejezi azt a reményét, hogy Manlio Brosio, volt NA- TQ-főtitkár, 14 tagállam meg­bízásából, minél hamarabb Moszkvába utazhat, hogy megkezdje »puhatolózó« tár­gyalásait az Európában állo­másozó haderők és fegyverze­tek ' kölcsönös ^egyensúlyo­zott csökkentéséről. A záróközlemény említést tesz a nyugati világ pénzügyi válságáról, amely »kihatással lehet a szövetség helyzetére is«. (MTI) Pakisztán: Egy tragédia gyökerei (II.) Keresztelő Cambrid üe-hen Eleinte sokan voltak a 'Mo­hamedán Liga vezetői között, akik világosan látták az ango­lok céljait. Így például jel­lemző, hogy a későbbi-Pakisz­tán »atyja« és első vezetője, Mohamed Dzsinnah hosszú évekig az Indiai Kongresszus soraiban tevékenykedett. Ami­kor végül elfogadta, hogy a Mohamedán Liga elnökévé vá­lasszák, még így beszélt: »Az idegen hatalom létrejötte és tartóssága Indiában annak a következménye, hogy India népe, különösen a hinduk és mohamedánok nem egyesültek és nem bíznak eléggé egymás­ban«. A legtekintélyesebb poli­tikuson tisztánlátása sem tudta azonban visszaszorítani azokat az elemi erejű, rom­boló energiákat, amelyeket az India népét vallási alapon ket­tészakító döntés felszabadított. A Nemzeti Kongresszus egyre inkább kizárólagosan hindu szervezetté vált, a Mohame­dán Liga és személyesen Dzsinnah pedig mind határo­zottabban csúszott egy szepa- rista magatartás felé. Néhány évvel a második vi­lágháború kirobbanása előtt tehát a mohamedán földbirto­kosok és burzsoázia által ve­zetett Liga már egyre inkább közeledett egy külön, indiai mohamedán állam létrehozá­sának követelése felé. Ezt az állapotot gazdag mo­hamedán földbirtokosak Cam- bridge-ben tanuló fiai nevez­ték először »Pakisztánnak«. Érdekes, hogy a külön álla­mot már jóval Dzsinnah előtt igen határozottan követelte egy mohamedán politikai cso­portosulás, amely az indiai Pandzsáb államban élő Moha­med Iqbal politikus és költő körül jött létre. Iqbal 1930-ban üzenetet intézett a Mohame­dán Ligához. Ebben azt köve­telte, hogy Pandzsábot, az úgynevezett Északnyugati ha­tártartományt; valamint Kas­mír, Szind és Beludzsisztán tartományt össze kell olvasz­tani egyetlen állammá. Egy pillantás a térképre vi­lágossá teszi ennek a követe­lésnek legérdekesebb jellem­vonását. A külön mohamedán államra vonatkozó terv csali a jelenlegi Ny ugat-Pakisztán területére korlátozza ezt az-jei oreandai találkozójáról ki­adott közlemény lesz. Ez a közlemény a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel—nyu­gatnémet egyezményekkel együtt pontot tett a hideghá­borús korszak végére. Az év provokációjának ne. vezi Oszipov a londoni szov- je diplomaták kiutasítását, amelyet igen szkeptikusan fo­gadtak a nyugati megfigye­lők is. Mindenki előtt vi­lágos volt, .hogy a tory vezé­reknek az a reménytelen ál­ma játszott szerepet ebben az ügyben, miszerint visszaál­líthatnák Anglia- egykori döntőbírói szerepét Európá­ban. Az év utazása Leon yid Brezsnyev franciaországi lá­togatása volt — állapítja meg Oszipov, s végül még arra is vállalkozik, hogy le­vonja »az év következteté­seit«. Ezek a következők: először is a nemzetközi vi­szonyokban végemenő folya­matok lényegesen felgyorsul­tak az egy-két évvel koráb­bi helyzethez képest. Másod- iszor: az események centru­ma, amely hatással van a más világrészeken bekövet­kező fejleményekre is, áthe­lyeződött Európába. Harmad- szőr: magában Európában a helyzet pozitív irányban, a józan ész diadala, a béke és a haladás erőinek javára változott Horszerö fegyverek a japán hadseregnek A japán kormány határoza­tot, hozott á »védelmi erők« negyedik ötéves fejlesztési terve megvalósításának meg­kezdéséről. Bár a japán al­kotmány értelmében az or­szág voltaképpen nem tarthat hadsereget, a közel negyed­millió főnyi »védelmi erők« a terv keretében több mint 5 milliárd jen értékű korszerű haditechnikai felszerelést kap. Azt a javaslatot, hogy az. Egyesült Államok legutóbb: »dollármentási« rendszabálya' kiváltotta pénzügyi nehézsé­gek miatt a terv végrehajtá­sát halasszák el egy évvel — elutasították. államot. Szó sincs benne # jelenlegi válság gócpontjáról, a mai Kelet-Pakisztánról! A mohamedán külön állam első hirdetői számára egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ézt a kétezer kilométerre lévő távoli vidéket (az akkori Ben- gál tartomány mohamedán többségű felét) is a jövendő mohamedán államhoz csatol­ják. Cambridge-ben tanuló pa­kisztáni diákok 1933-ban ki­adott röpirata ugyancsak az Iqbal által felsorolt tartomá­nyok neveit említette: az első négy tartomány kezdetéből, valamint az ötödik tartomány- név végéből ez a röpirat al­kotta meg először a »Pakisz­tán« szót. (Más vélemények szerint a szó eredete kettős; az említett mesterséges össze­tételen kívül még azt is jelen­ti, hogy »az erkölcsileg tiszta emberek országa«.) A Mohamedán Liga, láttuk, fokozatosan csúszott a »Pakisztán-elv« elfogadása felé. Ilyen előzmények után született meg a Liga 1940-ben, Lahore városában tartott ülés­szakán a hírnevessé vált »Pa- kisztán-határozat«. Ez lénye­gében két követelést fogal­mazott meg: 1. A mohamedán többségű vidéknek India • északnyugati és keleti öveze­teiben független államokat \ kell alkotniuk. 2. Ezeknek az államoknak a területi alkotó- egységei szuverének legyenek. A jelenlegi helyzet szem­pontjából is érdekes következ­tetéseket lehet levonni a ha­tározatból. Először is: az Iq­bal és a Cambridge-csoport által képviselt korai Pakisztán elgondolással szemben itt már nemcsak Nyugaton, hanem a jelenlegi Kelet-Pakisztán te­rületén is követelik a külön mohamedán állam megalakí­tását. A második érdekesség az, hogy a lahorei határozat nem beszél egységes államról. Dzsinnah és a Laboréban ösz- szegyűlt többi vezető moha­medán politikusok nyilván el­képzelhetetlennek tartották, hogy az egymástól oly messze eső két területet egy központ­ból lehessen kormányozni! Gömöri Endre (Következik: Az első vérözön) Olasz elnökválasztás Az olasz köztársasági el­nökválasztás harmadik fordu­lója sem hozott döntést. A kereszténydemokraták je­löltje, Amintore Fanfani 381 szavazatot kapott; Francesco de Martino, a szocialisták, kommunisták és a pro’.etár- szocialisták (PSIUP) jelöltje 404-et. Giuseppe Saragat. akit a szociáldemokraták szeretné­nek ismét megválasztani az államfői 'tisztségbe, 51; Gio­vanni Malagodi, a liberális párt főtitkára 50; az újfasisz­ták jelöltje, Augusto de Mar- sanich 30; a, többiek 4 szava­zatot kaptak. A következő fordulótól kezdve már elegendő lesz a szavazatok abszolút többsége (50 százalék, plusz egy fő) az államfő megválasztásához. Kennedy levele Nlxonhoz Páratlan lehetőség ulsteri békére Csütörtökön este lord Bal- niel, brit hadügyi államtitkár az alsóház ülésén bejelentette, hogy egy külön bizottság fog­ja kivizsgálni az észak-ír in­ternáltak helyzetéi Washingtoniban Edward Kennedy szenátor levélben szólította fel Nixon elnököt, hogy Heath brit miniszterel­nökkel december 20-án foly­tatandó tárgyalásain tűzze na­pirendre a válság kérdését is és ajánlja fel Heath-nek az Egyesült Államok közvetítését. »A kormánynak most párat­lan lehetősége adódik, hogy hozzájáruljon a béke megte­remtéséhez Ulsterben« — hangzik egyebek között a Ni- xonhoz intézett levél. Belfastban az utóbbi napok- han fokozódott a betiltott ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tevékenysége. Az IRA katonai szárnyának tagjai a főváros üzleti negyedében több kisebb bomba-robbantást hajtottak végre. A bombákat a vásár­lókkal telezsúfolt üzletekbe helyezték ed, és minden egyes esetben a robbanás előtt fi­gyelmeztették a benttartóziko­RÖVIDEN A Dél-afrikai Köztársaság hadügyminisztere pénteken bejelenteíte: a legmodernebb rakétákkal felszerelt hat cir­kálóhajóval erősítik meg az ország flottáját. A lépést az­zal indokolta: Dél-Afrikára hárul, hogy a »nyugati világ« számára biztosítsa a Jóre­ménység fokának körülhajóz- hatóságát. U Thant ENSZ-főtitkár táv­iratot intézett Alekszej Koszi­ginhez, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökéhez, melyben üdvözölte a szovjet szakem­bereket a »Mars—3« sikeres leszállása alkalmából. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának közleménye szerint a Vietnami Dolgozók Pártja és a VDK kormányának meghí­vására a közeljövőben bolgár párt- és kormánydelegáció lá­togat a VDK-ba. Szófiában ülést tartott csü-. törtökön a bolgár miniszterta­nács. Sztanko Todorov mi­niszterelnök beszámolt az ál­tala vezetett küldöttség ma­gyarországi látogatásáról. A minisztertanács jóváhagyta a delegáció tevékenységét. Elfoglalta helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében a világszerve­zet csütörtökön felvett 132. tagállama, az Arab Emirátu­sok Államszövetsége. Elvetette a Szovjetuniónak és további 16 országnak az ENSZ-közgyűlés 2-es számú, gazdasági és pénzügyi bizott­sága azt az indítványát, hogy hívják meg a Német Demok­ratikus Köztársaságot is az 1972 júniusában Stockholm­ban rendezendő környezetvé­delmi tanácskozásra,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents