Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-10 / 291. szám
k ország egyik legszeoiyezetta&b levegőjű városa Pécs Az est érvben megjelent kormányhatározat értelmében a Baranya megyéi KÖJÁL bioklimatológiai csoportja fokozottan ellenőrzi a város levegőjének szennyezettségét. A városban lévő erőmű, a bányák és a porcelángyár különösen nagy intenzitással szennyezi a város levegőjét. Miután a város szinte minden oldalról zárt hegyekkel és dombokkal van körülvéve, az itt összegyűlt korom igen Lassan és nehezen távolodik el a város légteréből. Ez az oka, hogy az ország egyik legszeny. nyezettebb levegőjű .városa Pécs. A város kihelyezett mérőállomásai és a mozgó állomások állandóan ellenőrzik a szennyeződési gócokat, és lelhívják az intézmények, vállalatok figyelmét ezek megszüntetésére, illetve csökkentésére. Nem azért mondom.. A pénz, a pénza pénz Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy életünk talán legrázósabb, legnehezebb, legellentmondásosabb, és egyáltalán a leginkább »leg~-területe — a pénz. Közvetett vagy közvetlen formában szinte állandóan jelen van; munkahelyen és otthon, boltban, és utcán, vonaton és gyalogúton. Beszélnek róla, veszekednek miatta, kezüket, lábukat törik érte, két kézzel szórják, gyűjtögetik bankban és ládafiában, magasztalják és káromolják. Kiki személyes beállítottsága, vérmérséklete, és nem utolsósorban anyagi helyzete szerint. Szóval, mondom: tudom, hogy ez életünknek egy fontos területe — de éppen azért, mert annyira fontos, annyira jelen van mindenütt, egy kicsit jobban kéne vigyázni: nehogy még jobban eltúlozzuk! Mert most mi van? Megyek az utcán, szembe jő óvodás korában elszármazott hajdani játszótársam. Találkozás, öröm. Kérdi: — Hol dolgozol? Mit csinálsz? Mondom. — fis mennyi a fizetésed? Más. Meglátogatom az ország másik végén tíz éve nem látott nagynénikémet. Találkozás, öröm. Kérdi: — Hol dolgozol? Mondom. —■ fis mennyi a fizetésed? És sorolhatnám tovább a példákat. Az első kérdés után hajszál pontosan mihdig és mindenütt és mindenkor az a második kórdós: mennyi a fizetésed■ Ezt kérdi a kolléga, ezt a nem kolléga, ezt az ismerős, ezt az álig- megismeri riportalany, erre kíváncsi a rokon, a szomszéd — és még nem tudom én ki. Hogy műyen az a munka, amit csinálok, milyen örömökkel és milyen gondokkal jár, szeretem-e a helyet vagy éppen csak elvagyok — ezt nem! Ez már senkit sem érdekel. Ugyan! De, hogy mennyi a fizetésem? — az igen! Igaz szívvel állítom, én úgy tudnék örülni, ha a közelgő kilencszázhetvenkettes esztendő csodát tenne! Es a fentebb említeti párbeszédek, találkozások valahogy Így zajlóménak le: — Te jó ég, de rég láttalak? Hol dolgozol7 S én mondanám. Mire 6: — Nocsak. Mesélj valamit a munkádról... ■ Nem azért mondom — de ez nagyon szép lenne. V. M. TARKA XXVII. évfolyam, 291. szám. Péntek, 1971. december 10. Keverőüzem a kutas! tsz-ben számításokat készít a kutasi Béke Tsz- nél Magyar József főáillatte- nyésztő. Tőle hallottam, hogy tápkeverőüzemet létesítenek. — Miért jutottak erre az elhatározásra ? i — Éves szinten termelőszövetkezetünk takarmányozásra 120—130 vagon tápot használ fel. Barcsról és Nagyatádról szállítjuk. Ez bizony elég távol van, és sokszor nem is zökkenőmentes. Pedig az etetésnél döntő a pontosság. — Hol veszik az alapanyagokat? — A gazdasági abrakot magunk termeljük. így ólvan alaranvaeót is — keveréssel — fel törülik használni, amelyik különben önmagában nem volna alkalmas. A knn- centrátumot, mintegv másfél vagonnal, a Gabanatrosztnél vásároljuk meg. — Ez külön beruházást igényel. Van rá megfelelő fedezet? — Alkalmas épületünk van. Megfelelő átalakítása nem sokba kerül, saját brigádunk is el tudja végézni. A szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár által gyártott STK típusú, jól bevált keverőgép mintegy 18—20 ezer forintba kerül. — A jövőben Így teljesen megszűnik a takarmánytáp vásárlása? — Nem. Évente mintegy 50 vágómnál a nagy fehérjetartalmú tápokat továbbra is a keverőüzemtől szállítjuk. Tőlük vesszük a koca- és malac- tánot, valamint a boríú- és tejelő tápot Mi pedig a szarvasmarha nevelő- és hízótápot, valamint sertéshízótápot állítjuk elő. Saját keverésű hízótáppal 30 kilós süldőket végsúlyig nevelünk. — Mit mutatnak a gazdaságossági számítások? — A saját előállítással, a nagy távolságról való szállítás megszüntetésével egy év alatt 300—350 ezer forintot tudunk megtakarítani ■ Aztán az is egyik szempont,' hogy a szükséglétnek megfelelően friss keverésű tápot adunk az állatoknak. De — fűzi hozzá Magyar • József főállatte- nyésztő —, látogasson meg bennünket majd egy fél év múlva is. Akkor már a gyakorlatban is igazolódik, menynyire volt helyes gazdaságos- sági számításunk. K. J. .Tizenegy elegáns férfi ünnepelte érettségije negyvenedik évfordulóját az előkelő étterem különtermében. A tizenkettedik ígérete ellenére sem jelent meg. Megtépázott generációi Harminchatból tizenkettő. Az érettségi tablón végigpásztázó ujjak ijedősen siettek tova az »elesett« vagy a »meghalt« hallatán. Pedig ezek az ujjak életmentő műtéteket nagy biztonsággal végeznek, hidakat, magasba törő éoület- óriásokat építenék, végeláthatatlan táblák életét irányítják. A fehér asztal mellett a maradék tizenegy számot ad szerényen, vagy éppen hűségA decemberi és januári bérfizetési napok A Magyar Nemzeti Bank a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaszüneti napok miatt szabályozta a decemberi és januári munkabérfizetések időpontját. Eszerint a december 22-én és 23-án esedékes béreket december 21-én, a december 24-én és 25-én járó béreket 22-én, a december 26-i és 27-i béreket 23-án, a december 30-án, 31-én és január 1-én esedékes béreket december 29-én, a január 2-án és 3-án járó béreket pedig december 30-án fizetik. Az állami és szövetkezeti építőiparban a december 23-i bérfizetési nap nem változik. Vidám elefántkor Zen the Ferenc és Bárdi György a Vidám eiefánfker e. tv- téásfeJsasL (A TalevsaS® mt «te 29 érakor feesáááé ssfsssr&i A legnagyobb siker gél életútjáról. Egy Kossuthdíjas egyetemi tanár, egy hazai tájakon ismert író, egy állami gazdasági főmezőgazdász, egy jó nevű festőművész (diákkorában közepes rajzoló, »miből lesz a cserebogár!«), egy tervezőmérök (majdnem megbukott matematikából, »abban a háziban sem szeretnék lakni«), egy sebész főorvos (»a te vendéged se szeretnék lenni«) és egy Venezuelából érkezett olajmámök (ő hozatta el taxival 110 kilométerről az egyik öreg tanárt, »messziről jött emb°r«) emelkedett az átlagszint fölé. Elegáns autóik az étterem előtt áztak. Ebből a körből mégis kiszorult az irigység, feloldódott a felidézett, mesz- szi iíiúkor megszépült hangulatában. A nagyapák öreg- diákos ölelkezése felett — mint egvkoron — a telies egyenlőség szelleme honolt Váratlanul belépett a tizenkettedik. A biztos felismerésig — tíz éve nem látták egymást, és ebben a korban minden év éirajzod valamit — csend ült a társaságra. Az újonnan jött — egy alföldi kis vállalat anyagkönyvelője —■ sáros cipőjében, kissé kopottas ruhájában megállt az ajtóban és körüljártatta tekintetét a társaságon. Lebontotta arcáról a vastag kendőt, és dagadt arca csak növelte a vidám társaság meghökkenését. Aztán halkan megszólalt: »Bocsássatok meg, haboztam, hogy eljöjjek-e, kegyetlenül kínoz két zápfo- gam.« Elkomorultak a kedélyek, mintha mindönkit a fogfájás gvötrelme kínozna. A csendes irigység mindent megrontó hangulata telepedett a társaságra. és megszakadt a viszontlátás if üt 6 derűje. A venezuelai kesemvésen düny- nyöete szo«n«äWsdjaj egykori padtá’-sá fülébe: — BiirbirVm-n szili “brit! Néki még saját fogai vannak. K. B. ,Szeretek jól élni* Letartóztatták az éjféli „b — Mikor tudta meg, hogy lebukott? — Hajnalban. Csak a rendőrség veri föl az embert negyed hatkor. Igaz, már előző este megéreztem a veszélyt. Mondtam is a barátomnak: látod, a házi néni kitakarította a szobámat, engem is így fognak kisöpömi innen. A tizenkilenc éves Bo- rovszky István nem engedi búnak a fejét Azt mondja, hogy mint mindennek, majd ennék az ügynek is vége lesz egyszer, ö csak tudja, sokadszor került a rács mögé. Alig múlt él tizennégy éves, amikor először volt vele gondja a rendőrségnek. Aztán gyakori »vendége« lett a börtönöknek, tucatnyi betöréses lopás, jogtalan használat és egyebek miatt fiatalsága a cellákban telt. Legutóbbi büntetéséből az Idén június 20-án szabadult Vácról. — Egy hónapig anyámmal és a testvéreimmel voltam Z.- ben, aztán ideköltöztem Kaposvárra. Hallottam, a cukorgyárnak kell a munkás, hát odaszegődtem. Dolgoztam rendesen, bárki megmondhatja. — fegyelmi úton bocsátották el... — Részeg voltam, és el akartam lopni húsz kiló cukrot. Kirúgtak érte. Pedig mondtam: ne tegyék, mert nem less jó vége. — Miért nem keresett új munkahelyet magénak? — SasMstasHL, ** agya: »am volt megfelelő. Nékem igényeim vannak; akármilyen helyre nem megyek. A legfontosabb, hogy három fölött keressek. — A cukorgyárban is megvolt a háromezer? — Kétszáz híján a négy is. Amikor eljöttem, maradt kétezer-kétszáz forintom. Abból szórakoztam, de inkább fizettek nekem'. Ment a pénz, mert szeretek jól élni. Ami megtetszik, rögtön megveszemMiközben Borovszky István december 2-án tóté a barátnőjével sétált a Vöröshadsereg útján, észrevette, hogy az utca elején egy zoldségesbolt álL Elhatározta, ahogy iekísér- te a kislányt a vasútra, visz- szajön »körülnézni«. A terepszemle nem tartott sokáig. Fogott egy követ, kiütötte az egyik ablakot és bemászott az üzletbe. Az egyik fiókban talált ezeregyszáz forintot, amit »természetesen« zsebrevágott Utána egy hálóba mintegy nyolcszáz forint értékű árut — bort, mázat, dzsemet stb. — pakolt. Nem kellett, az ablakon keresztül kimásznia, az egyik ajtóban benne felejtették a kulcsot, a fiatalember nyugodtan kisétálhatott rajta. Rövidre sikerült a vigasság, a betörés után két nappal megérkezett az URH-s kocsi. A fiatalember bűnügyében a kaposvári városi-járási rendőrkapitányság folytatja a p. a Ok mondták Nem igaz, hogy a házas ság olyan, mint a lutri. A sorsjátékon azért néha nyernek is. (G. B. Shaw) » » * A leghasznosabb művé szét: hasznos emberkém élni. (B. Franklin) » * * A géniusz meghatározása: olyan ember, aki több pénzt keres, mint ameny- nyit a csáládja képes elkölteni. (W. Brudzsinski) * » * Ha nincs szerencséd, akkor a leves kanalazó sa közben is kitöröd a fogad. (Perzsa népi mondás) * * * Mindenkinek megvan a más baja. (Feleld László) A bíróságom — Vádlott, mondja meg, miért nem hajlandó lakbért fizetni? — Kérem, erről szó sincs! Nagyon szívesen fizetek én, csupán annyi a kikötésem, hogy csak akkor egyenlítem ki a tartozásomat, ha rendbehoznak minden hibát, amit az át- vevéskor megállapítottak? — Ez elfogadhatatlan, hiszen akkor haláláig ingyen lakna! Kérdés Sopánkait megkérdezi az orvos: — Mondja, maga menynyit alszik naponta? — Vagy három órát — Nem gondolja, hogy ez kevés? — Ugyan, hiszen éjjel alszom még vagy kilen óét. Véletlen Talán még a legbonyolultabb komputer sem tudta volna olyan pontosan kiszámítani azt, ami véletlen folytán az Egyesült Államokban, Antonió- ban történt. Egy kórházban egy napon — szinte percnyi pontossággal — jött világra két újszülött. Az eset érdekessége, hogy a két anya és a két apa is testvér. Az egyik boldog apa, a 28 éves Robert Spanley arra a kérdésre, hogy a két család egy időre ter- vezte-e a baba születését, eképp válaszolt: — Szó sincs róla. Mindez egészen véletlenül történt. Táviratváltás Távirat: Tamás tignsvadászaton meghalt. Válasz; Azonnal szállítsátok haza a holttestet. Nagy láda érkezik egy döglött tigrissel. Távirat: Ne a tigrist, Tamást küldjétek! Válasz: Tamás a tigrisben! Somogyi Néplap glynWgátriíttalr Fős yerkesrf ő s JÁVORI BÉXA gzerbesztőség: Kaposvár* iLatioca Sándor a. 2. TeleíofiS SS-SIÓ. 11-513. 11-512. Riadja a Somogy megye* lapkiadó Vállalat« Raposvár.; LAíinca S. u. 2. Telefon: 11-516.- p’eSelŐs feladó: Sándor Beküldött kéziratot nem őrrönk eases és oera adatik 'oi£?izs~ Terjeszt?: a Magyar Posta. Elő- (fizethető a tbeSyi postahivataloknál és póstáskézbésítŐfenéL előfizetés? dri egy hónapra 2o Ft Indexe? 25 *$1-Ulf" - I l- 'I . . . I, ... I !- .! | " " 11 ■ U' Készet 3 Somogy megyei Nyomda- tpan Vállalat taposván ücemunes Kaposvár. íyatinca s. «. áu • V-eleiáe -ytsoxö' Sáaa»*» J6zs&>
