Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-10 / 291. szám

Az útkeresés időszaka A Kaposvári Járási Hivatal működése a megyei tanács vb előtt AZ ŰJ SZERVEZETI far- Ba kialakításának előkészíté­se, majd tartalmi munkájá­nak törésmenteá biztosítása érthető izgalmat jelentett a tanácsi dolgozók körében az utóbbi egy évben. Mind az át­szervezést irányító megyei ta­nács, mind a bővülő hatáskör­rel újjáalakult községi taná­csok felelősségteljes munkával igyekeztek megfelelni az új követelményeknek. Közöttük pedig a járási hivataloknak — amelyek a legnagyobb változáson mentek át — sok vonatkozásban merőben új szemlélettel, munkastílussal kellett biztosítani a tanácsi munkának nemcsak folyama­tosságát, hanem egyúttal szín­vonalának emelését, az ügyin­tézés gyorsítását és egyszerű­sítését is. Ez mindenekelőtt azt a fontos feladatot rótta a számban megfogyatkozott apparátusokra, hogy ' segítsék a községi tanácsok és szer­veik tevékenységének fejlődé­sét, az ehhez szükséges felté­telek megteremtését. Emellett azonban nem szűnt meg fel­ügyeleti szerepük sem, hiszen közreműködnek a községi ta­nácsok és végrehajtó bizott­ságaik tevékenységének fel­ügyeletében. És még egy fon- tosat kell kiemelnünk feladat­körükből: továbbra is gyako­rolják a hatáskörükbe utalt első és másodfokú hatósági jogköröket. Mindezt azért bo­csátom előre, hogy érzékel­tessem: a hivatalok nem vala­miféle megfoghatatlan mun­kát végző, felesleges szerv­ként kapcsolódnak a tanácsok rendszerébe, hanem igenis meghatározott és fontos fel­adatokat látnak el. Hogyan sikerült az új szer­vezeti formát tartalommal megtölteni? Mit jeleznek er­ről az elmúlt fél év tapaszta­latai? — Erre keresett választ a megyei tanács vb, amikor a megye egyik legnagyobb já­rási hivatalának — a kapos­várinak — működését vizsgál­ta meg legutóbbi ülésén. Mindenekelőtt két szám az összegezésből: 104 és 70. Az előbbi a hajdani tanács, a jogelőd, az utóbbi a ma mű­ködő lüvatal apparátusának létszáma. Csaknem egyhar- maddal kevesebben látják el tehát az új jellegű feladatot, és ez — a tapasztalatok sze­rint — elégségesnek is mutat­kozik. Az ügyintézők általá­nos és szakmai műveltségét jelzi, hogy közülük 22-en fő­iskolai vagy egyetemi végzett­séggel rendelkeznek. A HIVATAL munkáját ne­hezítette, hogy az átszervezés, illetve az indulás időszaká­ban számos új jogszabúLyal kellett megismerkednie az ap­parátusnak, ugyanakkor a já­rási hivatalok jogállása és fal­adata sem volt még kellően tisztázott. Mindezek ellenére legfontosabb feladatnak tekin­tette a kaposvári hivatal, hogy kellő figyelmet és ener­giát fordítson a kibővített ha­táskörrel induló községi ta­nácsok szervezési és szakmai segítésére. Ennek érdekében a szervezett cél- és utóvi~s- gálatdkat Is elsősorban úgv fogták fel a hivatal vezetői és szakosztályai, mint az instiuálás, a segítés lehetősé­gét. Ugyancsak ezt a célt szolgálták a községi testületi üléseken való részvételekkel is. (igaz azonban, hogy ez szervezési hiba következtében nem volt arányos: egyes ta­nácsok valamennyi ülésén megjelentek, másutt a meg­alakulás óta egyszer sem lát­ták a hivatal képviselőit.) Jó módszert dolgoztak ki a községi testületi határosatok törvényességének vizsgálatá­ra is, de ez a gyakorlatban még nem érvényesült kellő hatékonysággal. A hitár~za- tok sok helven nem Műnek meg az alaki és tartalmi kö­vetelményeknek. Az esetenkénti jó eredmé­nyek mellett azonban a belső szervezeti e'tvs^opknek n°m iutott elég idejük a kö-séű tanácsok gyors, pontos és kö­Az eltűnt pont Új játékfilmet vásárolt a filmátvételi bizottság Üjabb kilenc játékfilmet vásárolt magyarországi for­galmazásra a filmátvételi bi­zottság: az alkotások műfaji sokszínűsége bőséges válasz­tékot ígér. A megvett filmek között négyet jugoszláv alko­tók készítettek. Közöttük sze­repel Bakir Tanovic baüadai feldolgozású története egy pásztorról, címe is hasonló: A pásztor. Humorral és mé.y emberséggel idézi a partizá­nok történetét színes filmjé­ben Antun Vrdoljak, amely­nek címe: A hegyen zöld, fe­nyő nő. A krimikedvelök szá­mára élményt jelent Dord. Nikolic pergő eseiekmé.iyű műve, A boLond fejem. Egy tizenöt éves kamasz szatiri­kus történetét idézi A rovar­ölő, Aleksandar Petkovic al­kotása. A Szelíd motorosokkal és a Zabriskie Pointtal mutat ro- konvonósokat Richard C. Sa- rafian Az eltűnt pont című színes amerikai társadalmi drámája, amelynek főszerep­lője Barry Newman. Három kamaszfiú tengerparti vaká­ciójáról szól Robert Mulligan rendező alkotása, a 42 nyara című színes amerikai film. Sidey Lumet színes bűnügyi filmjében, Az Anderson mag­nószalagok című alkotásban láthatjuk viszont Sean Con- neryt és Martin Balsamot. Brigitte Bardot legközelebb Robert Enrico filmjében mu­tatkozik be a magyar közön­ség előtt. Az 1920-ban játszó­dd francia—olasz—spanyol színes kalandfilm címe: Rum körút. rültekintő orientálására, rend­szeres tájékoztatására. Nem aapott még mindenütt fontos­ságának megfelelő helyet a Községi tanácsok és nem ta­nácsi szervek együttműködé­sének vizsgálata, illetve javí­tásának segítése. Ebből követ­kezik, hogy a járás községei­nek jó részében az egyes szervek elszigetelten tevékeny­kednek és gazdasági eszkö­zeiket nem a legcélszerűbben használják fel. Holott a járási hivataloknak éppen ennek biztosításában lenne fontos szerepük. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy a járási hivatal e tevékenységéhez a megyei szakigazgatási szervek sem adtak megfelelő segítsé­get. Az általános tennivalók el­látásának értékelésén belül a megyei vb részletesen vizs­gálta, hogyan végzi a hivatal a szövetkezetek állami fel­ügyeletét. E munka fónto-sá- gát jelzi, hogy a különböző osztályoknak 59 mezőgazdasá­gi, illetve általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet, takarékszövetkezet, valamint ktsz felügyeletét kell ellátni. Ebben a hivatal példás mun­kát végzett. Céltudatos, jól •szervezett ellenőrzéssel jelen­tősen hozzájárultak a törvé­nyesség biztosításához, illetve erősítéséhez. Fél év igen rövid idő egy új szervezeti forma életében. Az ez alatt szerzett tapasz­talatok nem alkalmasak arra, hogy átfogó képet adjanak a járási hivatalok működéséről. Az eltelt Idő az ítkeresós szakasza volt. Ennek vizsgá­lata azonban megmutatta, hogy a kaposvári já' ási hi­vatal helyes úton indult el; a kezdeményezések, intézke­dések biztositani fóliák, hogy betöltse a tanácstörvényben előírt szerepét. uoai EZ MIELŐBB tel­jes mértékben m_gvai-.su. jen, rundeneK-edott a hármas irá­nyú tájékoztatás folyamatos­ságát kell biztosítani: meg­bízható, gyors és sokoldalú információt nyújtani a köz­ségi tanácsoknak, a járási pártbizottságnak és a megyei tanácsnak. Emellett soha nem szorulhat háttérbe a hivatalok koordinációs tevékenysége, amely nélkül nem biztosítható a különböző, azonos területen működő egységek hatékony szervezeti és gazdasági együtt, működése. P. L. Lttőrőparlament az ifjúsági házban A KISZ VIII. kongresszusá­val egyidőben, december 8-án délután két órakor ült össze a kaposvári úttörőparlament. Tagjai a város úttörőcsapatai­nak képviselői, akik éppen azért választották parlament­jük időpontját így, hogy bizo­nyítsák: figyelemmel kísérik a KISZ-esek nagyjelentőségű tanácskozását. Táviratot is küldtek a kongresszusnak, amelyben köszöntötték a város úttörői nevében. Elmondták azt is, hogy csapatuk hogyan, mivel készült az eseményre Akcióikról, testvérkapcsola­taikról beszéltek, arról, ho­gyan készülnek a KlSZ-fiata- lok soraiba lépni. A parlament azonban akkor lett igazán élő, »úttörős«, amikor arról szóltak a pajtá­sok, hogy mit szeretnének, milyen programokat javasol­nak a csapatoknak. — Kaposváron nem lehet hol korcsolyázni — mondta az egyik kislány. Hiába van korcsolyám, ta­valy télen egyszer sem tud­tam használni — toldotta meg a másik. Pedig korcsolyázni szánkózni nemcsak ők szeret­nek, hanem a város többi gye­reke is. Meg Is kérdezték: miért nem lehet a Dózsa pályán korcsolyázni? És ha ott nem lehet, cikkor hol? Szánkózni azért lehetne — mondta Gál Laci a Bartók Bá­la úti általános iskola tanu­lója. A mi iskolánk körül dombok vannak. Meghívnánk azokat a gyerekeket, akik a város központjában laknak: Nemcsak a téli programról beszéltek a gyerekek, hanem a távolabbiakról is. Szeretnék megismerni a város távlata tervét, azt, hogy hol, mikor, mit építenek. Persze mindezt a gyerekek nyelvén — úgy, hogy értsék is. — Jó lenne megismerni,. & megye tájait, népművészetét — De ha el akarunk menni valahova, nem kapunk autó­buszt. — így aztán Buzsák nép­művészetét is csak a tévéből látjuk. ötletek, javaslatok, kíván­ságok. Ez hangzott el az úttö­rőparlamenten. És még talán több is elhangzott volna, ha az egy kicsit kötetlenebb, — és bár parlament ez is, mint a nagyoké, — mégis kevésbé »parlamentális« lett volna. S. M. Ülést tartott A KOTA megyei szervezete Kórust alapítanak a kaposvári szakmunkásképzőben Heisz Károly titkár elnökle­tével szerdán ülést tartott a Kórusok Országos Tanácsa — röviden KÓTA — Somogy me­gyei szervezete. Az eddigi munkát értékelte, továbbá az 1972. évi feladatokat határoz­ta meg. Megtalálta-e helyét Somógy- ban a KÖTA? Heisz Károly tanítóképző intézeti docens el­mondta, hogy az alakuló ülé­sen jogilag elfogadott szervezet állt össze, ellenben a mai napig sem sikerült a KÖTA hovatartozását tisztázni abból a szemszögből, hogy honnan kapjon működéséhez elenged­hetetlenül szükséges anyag támogatást. Bár a KÓTA füg­getlen, önálló szervezet, rz anyagi támogatást nem nél­külözheti. Elhangzott az a ja­vaslat is, hogy a KÖTA járási titkárait szakreferensként kel­lene honorálni, mivel ők olyan feladatot látnak el, ami-' re, képzettségüknél fogva hi­vatottak és munkájuk nélkül aligha léphet előre a somogyi kórusmozgalom. A járási tit­károk támogatásáról a járá­soknak kellene gondoskod­niuk. Dalostalálkozó? Hol? Mi­lyen színvonalon, melyik együttesek részvételével? Fon­tos vita alakult ki ezekről a kérdésekről is az ülésen. A KÓTA felaaata, hogy a da­lostalálkozókat is segítse, ja­vaslatát tehát úgy fogalmazta meg, hogy eleget tegyen a kó­rusmozgalom támogatásának is. Ezért azt indítványozta, hogy ketté kell választani az eddigi siófoki dalostalálkozót. Találkozzanak a kórusok vala­hol a Balaton-parton, énekel­jenek együtt és egymásnak, mert ez a mozgalmat élteti. A színvonal-igénynek eleget té­ve pedig a legrangosabb kó­rusoknak kell részt venniük a reprezentatív balatoni dalos- ünnepen. Az 1972. évi főbb feladatok, melyekről a KÓTA is kivesz: részét: felkészítik a kórusokat, a »Somogy« művészeti szem­lére és az igali Ifjúság és mű­vészet napjára. A Röpülj pá­va-körök megyei bemutatója Buzsákon lesz a jövő évben. Március 12-én rendezik meg a Forradalmi ifjúsági napokat, ennek programjában is helyet kapnak a somogyi kórusok. A somogyi ifjúsági kórusoknak: nagyszerű lehetőséget nyújt­hat a bemutatkozásra o csil­lagvári úttörőtalálkozó, me­lyet 1972-ben új formában rendeznek meg. A balatoni dalostalálkozó mellett a leg­fontosabb, hogy a kórusok felkészüljenek az V. országos minősítő hangversenyre. Az országos elképzelésekkel is egybe esik. hogy a szak­munkásképzőkben kórusokat kell szervezni, ezzel egyben pótolni lehet a munkáskórusok elöregedő tagjait. Kaposváron is már megkezdődtek a kó- rusalapítás előkészületei. H. B. Panaszosok Tegnap délután alig hall­hatóan kopogtak az ajtómon, s beóvatoskodott a szobámba egy töpörnél is töpörebb anyóka, és elrebegte, hogy lenne némi panasza, ha meg­hallgatnám. Először is bemutatkozott: — Ómagyar Mária, belső- József-városi lakos, hajadon, nyugállományú köztisztvise­lő. Neve és panasza —- mint mondotta — bizonyára nem lesz ismeretlen előttem, mert már több fórumot megjárt vele, sőt, több ízben publi­kálták is a hazai sajtóban »Ómagyar Mária-siralom« cím alatt. Arról van szó, hogy a nyugdíjba beszámító folyamatos munkaviszonyból hárem évet és tíz napot nem tud kellően igazolni. Márpe­dig, ha erre nézve hiteles dokumentumokat sikerülne felmutatnia, akkor valamics­kével megemelnék csekély havi járandóságát. Egyrész­ről azt kívánják igazoltatni vele, hogy hol töltötte az 1582. október 5. és 14. kö­zötti 10 napot. Idevonatkozó- lag felterjesztett ugyan a nyugdíjhatósághoz egy Juliá- nus- és egy Gergely-ruxptárt, bizonyítandó, hogy a kettő közötti különbségből adódik az egész, a naptárrcy'orm évéből ugyanis a fenti napok egyszerűen kimaradtak. Ám illetékes helyen még mindig nem döntöttek a felöl, hogy ezt elfogadják-e hitelt ér­demlő bizonyítéknak. Még nehezebb az ügy má­sik része, ö ugyanis annak idején hópénz elszámoló volt a Kereszteshadjáratúgyi Hi­vatalban, de mivel három éven át se hó nem volt, se pénz, munka nélkül kénysze­rült eltölteni az időt. Erről is igazolást kellene szereznie, a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Kereszteshadjáratúgyi Hivatalt időközben — általa ismeretlen okok miatt — fel­számolták, és mindmáig nem tudtak megegyezni a jogutód­lás kérdésében. Ö igazán nem akarja az ügyével foglalkozó hatóságokat sürgetni, hiszen ő is sokáig volt köztisztvise­lő, s tudja, hogy nem lehet csak úgy felfújni a dolgo­kat ... Engem nem akar so­káig feltartani, meg neki is dolga van: még 69 szerkesz­tőséget és panaszirodát kell felkeresnie. Alig lépett ki a szobából, torzonborz, feldúlt férfi ron­tott be hozzám: — Kérem, még a pattintott kőkorszakban beadtam egy kőtáblát a lakáshivatalba, amelyre a barlangigénylésem ' van felvésve. Az illeték le­rovásaként — az akkori tör­vényeknek megfelelően —fel is ragasztottam rá tíz me nyétbőrt. Nemrégiben, ami­kor a lakáshivatalban felül­vizsgálták az elfekvő irato­kat, észrevették, hogy csak kilenc menyétbőr van rajta. Egy bizonyára leesett, és el­kallódott valahol. Élég az hozzá, hogy illetékbirságként kirótták rám a hiányzó me­nyétbőr árát, természetesen mai árfolyamon, az azóta fel­gyűlt kamataival együtt. Hát nem felháborító?! Igyekeztem megnyugtatni, s megígértem: utánanézek» a dolognak. Telefonálni sem volt időm azonban, mert már ott ült a szobámban türel­metlenül a következő pana­szos, aki vidékről utazott fel hozzám: — Tetszik tudni — kezdte a móndókáját —, az én ta­nult mesterségem a szemmel- verés. Kihaló szakma ez ma már, nem kapunk utánpót­lást. Sajnos, a mai fiatalok... Na, de hagyjuk! Így aztán, bár már 91 éves múltam, még mindig kénytelen va­gyok űzni a mesterséget, csakhogy a szemem valahogy nagyon megromlott mostaná­ban. Elmentem hát az SZTK- ba, és kértem, írjanak fel nekem egy szemmelverő gé­pet. Először azt mondták, hogy ilyen nem létezik. Ám én elvittem nekik egy termé­szettudományos folyóiratot, s bebizonyítottam, hogy Svájc­ban igenis gyártanak valami hasonlót. Akkor meg arra hivatkoztak, hogy erre az SZTK-nak nincs kerete ... Elég szomorú ez, kérem! Hát ilyen lelketlenül kezelik az idős falusi dolgozók problé­máit? Ezt írja meg, szer­kesztő elvtársi Még a nép A századeleji agrárszocialista mozgalmak idején játszó­dik Jancsó Miklós új színes filmje, amelyet Hernádi Gyu­la forgatókönyvéből készít. Operatőre Kende János. Fősze­replők: Frantizek Velecky, Molnár Tibor, Kozák András, Madaras József, Drahota Andrea, Bürüs Gyöngyi, Juhász Jácint és Bujtor István. • Jancsó rendezés közben. Badványi Barna Jelenet a kamera előtt. (SOMOGYI NÉPLAP ■Péntek- UWL december 10­0 F?üa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents