Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-07 / 288. szám
Az alkotó egyéniség és a közösség A z egyéniség a közösség elidegeníthetetlen részeként, annak normáit, szokásait figyelembe véve fejtheti csak ki képességeit. A benne munkáló alkotó elv azonban lehetővé teszi számára, hogy ne csak alkalmazkodjon a körülményekhez, hanem valami újat is teremtsen. Ez azonban csak lehetőség, amely kétoldalú feltétel esetében válik valóságossá. így az alkotás és önmegvalósítás egyik alapvető feltétele a személyiségnek az a képessége, hogy kilépjen közvetlen környezetének kereteiből. A másik nem kevésbé jelentős befolyásoló tényező: hogyan fogadja közössége a fentebb említett kilépés szándékát, és mennyiben segíti vagy akadályozza ennek megvalósításál. Két példát ragadok ki tapasztalataim halmazából. Egy ' tanácsi dolgozó pályamunkát készít. A téma ugyan szorosan összefügg saját munkaterületével, mégsem nélkülözheti kidolgozásában fölötte- sei és munkatársai segítségét. Nem a kutatómunkában, az anyaggyűjtésben, inkább az elvi állásfoglalásokban, útmutatásokban, illetve forráshe- lyek körének bővítésében. A fiatal szakember biztatást és konkrét segítséget kap kollégáitól, csoportvezetőjétől, erkölcsi és anyagi elismerést közvetett főnökétől. Erőfeszítéseit siker koronázta. Sajnos, nem minden • kollektíva biztosítja a fenti módon az álkotó személyiség nevelését, ennek ösztönző hatását, s segítését és elismerését. A közösség az emberek elszemély- telenítésének, nivellálásának eszköze is lehet. E gy pedagógus kisebb tanulmány írásába kezdett. Munkájához azonban több osztályban kellett volna írásos felmérést végezni. Ezt nevelőtársainak egy része nyíltan vagy különböző ürügyekkel megtagadta. A gazdag szakmai tapasztalatait az elméleti általánosítás szintjén feldolgozni kívánó pedagógus így más iskolába kényszerült, ahol nagyobb megértéssel találkozva elvégezhette a szükséges vizsgálatokat. Ami egyébként egyáltalán nem zavarta a nevelés tervszerűsé- ségét és kialakult hagyományait. A két szélsőséges példa között 'számtalan változattal találkozhat bárki saját szakterületén, szűkebb környezetében. És bár a fenti eseteket a hivatali élet, a szellemi munkások köréből vettem, ez korántsem jelenti azt, hogy egy-egy üzemben, műhelyben, gazdaságban vagy brigádban ne találkozhatna hasonlókkal bárki. Persze, nemcsak egy szakcikk vagy tanulmány megírása kapcsán jelentkezik az egyén tisztességes és természetes önmegvalósító szándéka, az alkotásvágy. Ami nem egy rétegnek — mondjuk a diplomások csoportjának — kiváltsága, hanem minden területen és szinten tetten érhető. Legjobb példákat ehhez az újítók százezrei szolgáltathatják. De ha csupán egy-egy munkaszervezési javaslat, ész- szerűsítési ötlet szintjén vizsgáljuk is a kérdést, igencsak eltérő eseteket találunk, a segítőkészség megnyilvánulásától a passzív érdektelenségen át a kárörvendő cinizmusig, sőt a tudatos gáncsoskodásig. A közösség kollektív felelősséggel tartozik az egyén iránt. Ez azt is jelenti, hogy kötelessége segíteni alkotói törekvését mindaddig, amíg az nem ütközik a közösség vagy annak egy tagja érdekeibe. Az esetek többségében erről nincs szó. Mégis gyakran kíséri lekicsinylő — azaz visszahúzó — vélemény az alkotásvágy megnyilvánulását, ami különböző megjegyzésekkel jut kifejezésre: Na és, mi lesz a hasznod mindebből? Mines töröd magad? Milyen kitüntetés, akasz? stb. Vagy eléggé jellemző az ilyeiuajta rosszmájú megjegyzés is: Jo neked, erre is van időd. (Rendszerint olyan ember mondja ezt, aki éppen annyi idővel rendelkezik, mint társa, de társadalmilag Kevésbé hasznos, egyénileg talán jövedelmezőbb vagy kényelmesebb foglalatosságot keres munkája maliett.) Azt is megfigyelhetjük, hogy ott alakulhat ki nyíltan elutasító vagy az alkotód ambíciót körmönfont módon akadályozó közszellem, ahol erőtlen a közösség, illetve amelynek tagjai között nem érvényesül az önmegvalósítás igénye. Akik számára az egyéni törekvéseik színhelye nem elsősorban a munkahely, illetve a szakterület, a hivatás, hanem más jellegű ambíció fűti őket. És ebben többé-kevésbé azonos nézetet is Valinak. Ebből a szemléletből és gyakorlatból különösnek ítélik rneg a tőlük eltérőt, a mást, újat akarót, hiszen az alkalmazott norma saját szellemük és magatartásuk. Az ilyen környezetből természetszerűen nem kaphat az egyén támogatóst, de még megértést sem. De egyetlen ember, a közösség egy tagja is képezhet akadályt az alkotásvágy előtt. Hallottam egy esetről, amelynek az volt a lényege, hogy egy többet akarónak éppen a csoport legjobb adottságú és képzettségű tagja volt az ellenzéke, aki csak abban különbözött társától, hogy nem volt meg az alkotáshoz szükséges kitartása, akaratereje, sőt elhatározó képessége sem. Persze, nemcsak a közösség lehet hibás abban, hogy az önmegvalósítás folyamatában konfliktus keletkezik közte és egyik tagja, az alkotó egyéniség között. Az emberek egy részében ugyanis még a kezdeti siker, sőt ennek előlegezett tudata vagy feltételezése lg olyan különválás! vonásokat alakít ki, amit joggal illet környezete a nagyképűség, a beképzeltség, a különcködés vádjával. A társadalom nem nélkülözheti az alkotói egyéniségek képességeit, illetve ezek produktumait. Szüksége van rá, mint a fejlődés egyik hajtóerejére. Éppen ezért fontos érdeke, hogy elhárítson kibontakozása útjából minden akadályt, és serkentő, biztató, termékeny légkört alakítson ki. De az egyénnek is érdeke, hogy megfelelően illeszkedve a könyezetébe, állandóan figyelembe véve a közösség normáit, szokásait, vele együtt, helyeslése és támogatása mellett, próbálja megvalósítani önmagát. Paál László A művelődési munka szerteágazó területeit segítik az ÁFÉSZ-ek A FOGYASZTÁSI szövetkezetek Vll. kongresszusa előtt érdemes azt is áttekinteni, hogy a szövetkezetek nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális munkával is foglalkoznak. A szövetkeztek különösen az ismeretterjesztés, az »olvasó népért« mozgalom, az öntevékeny művészeti munka, a vendéglátás és a kereskedelem területén érnek el számottevő kulturális eredményeket. Az ismeretterjesztés politikai, műszaki és szakmai téren egyaránt jelentős. Volt olyan év, amikor a megye fogyasztási szövetkezetei 250—300 előadást is szerveztek a falvakban. Sok ÁFÉSZ alakított ki hasznos együttműködést a TIT megyei, járási szerveivel. Különösen hasznosak a háztáji gazdaságok fejlesztésével, a zöldség-, gyümölcstermeléssel, a kisállattenyésztéssel kapcsolatos előadások, amelyeket rendszerint a társulások tagjainak tartanak. Sokat segítenek, különösen a Balaton-partí szövetkezeteknél a nyelvtanfolyamok. Egykét idegen nyelv ismerete a nyári szezonban aranyat ér a pult mögött. A fogyasztási szövetkezetek bekapcsolódtak megyénkben az olvasó népért mozgalom céljainak megvalósításába. A könyvterjesztést Somogybán hét szövetkezeti könyvesbolt és mintegy 5—600 bizományos végzi. Ebben az évben a szövetkezetek 10,5 millió forint Kulturális jegyzet Farkas Bc^a kiállítása Sopronban A rajzpedagógia felelőssége túlhangsúlyozásának ok-okozati összefüggését keresve a tömegek vizuális kultúrájának elmaradottságában állapíthatjuk meg — nem időleges zavarként, hanem gyökereiben. Farkas Béla soproni kiállítása is e szempontból fontos. A fiatal kaposvári rajztanár először nézhet végig pályája eddigi szakaszán, bemutatkozására összegyűjtötte eddigi termésének javát A főiskola elvégzése után 1960-ban került Kaposvárra, szülővárosába, ahol már több éve szak- felügyelő, és a Krénusz János Általános Iskola rajzszakkörével évek óta jelentős sikereket . ért el megyei és országos gyermekrajzpályázatokon. A gyermekekkel együtt töltött évek nem maradnak nyom nélkül, azok sajátos látásmódja.szinte átitatja a tanármunkáját is. Mondani sem kell talán, hogy helyesen. Ez a sajátos szín és formavilág egyik forrása Farkas Bélának, aki sokféle próbálkozásával a gyerekektől is tanul. Nincs igazán önálló stílusa, a falon függő mintegy negyven képe több csoportba sorolható alkotói elképzelések szerint. Hol a de- korativitás hangsúlyos, másszor a naív szemléleten alapuló »környezet-tanulmány«, valahol pedig mélyen lírai érzésvilág szól, talán, hogy egy derűs ecsetvonást szüljön az Ihletett pillanat. Ilyen alkotó kísérletek nélkül a pedagógus Farkas Béla sem jeleskedhetne. A paletta és a katedra — a pedagógus személyiségét föltételezve — egymás nélkül úgy, hogy csak a katedra maradna, merev pedagógiai formalizmushoz vezetne. Nincs semmi, amitől jobban »menekül« — mindenkoron — a tanító ember, aki fölméri munkásságának célját, az emberformálást A szocialista pedagógus: az új,szocialista embertípus formálását. Farkas Béla mellett megyénkben egyre többen ebben a szellemben működnek, még kisebb iskolákban is, a vizuális nevelésben. H. B. A fiatal feleség: »■Nézd, szivem, mielőtt továbbmennénk, meg kell értened, hogy a mi házasságunk Jenővel nem olyan, mint a többi A mienk igaz szerelem volt, akármilyen banálisán hangzik is ez neked, aki mindig azt magyaráztad, mint hü barátnő, hogy a férfiakban nem szabad bízni, mert mind aljas disznó. Nem vagyok kimondottan féltékeny, de féltem Jenőt.' Hátha megváltozik. Hátha mégis lecsapja a kezemről egy másik nő... Tudom, hogy ez lehetetlen, de mégis,'az ember nem lehet eléggé óvatos. No, de amit mondani akarok, az csak annyi, hogy elmentem nyaralni Siófokra, egyedül, mert a férjemet otthon fogta a munkája. Gondoltam, egy hét nem nagy idő, talán még jót is tesz egy kis távoliét, és ha kibírhatatlan honvágya támad utánam, hát leszaladhat hozzám, ha csak egy-két órára is. Az első napon minden vendben... Az idő jó volt, a \Alevele1lenséq nap sütött, ahogy illik, s a Balaton is kitett magáért. De aztán beköszöntött a rossz idő. Hideg lett, térdig érő szélben mászkáltam a parton. Nem győztem fázni, az emberek sápadtak voltak, és szökdösni kezdtek hazafelé. A harmadik napon már nem bírtam tovább, és én is — se szó, se beszéd — otthagytam a Balatont, és minden külön értesítés nélkül hazaszöktem Pestre. yissza, Jenőhöz! Nyugtalan voltam, amikor éjjel tizenkettőkor kinyitottam a lakásunk ajtaját. És ha Jenő nincs egyedül? Ha van nála valaki? Ha ágyban találom őket? Belehalnék ... Vagy felpofoznám a nőt. Esetleg Jenőt? Ki tudja? Benyitottam a hálószobába, és hirtelen elszégyelltem magam. Jenő, az én kis Jenőm, ártatlanul feküdt az ágyban, és olvasott. Nem tudott aludni, mert teljesen egyedül volt, és hiányoztam nekil Láttad volna a megkönnyebbülést az arcán, amikor megtudta, hogy végleg hazajöttem, mert befejeztem a nyarald'!. Hiába, Jenő csak egy van!« 4 férj: »Hát öregem, képzeld mi történt! Még most is frászt kapok, ha eszembe jut! Tudod, van ez a kis szerelmem, ez a Manci, az irodából... Kedves, csinos, szeleburdi, és hiába, én ilyen természet vagyok, hogyha tetszik nekem valaki, és viszont, hát nem nagyon jut eszembe, hogy három évvel ezelőtt örök hűséget fogadtam valakinek. A Manci mg«r több mint egy éve tart. Remek kikapcsolódás, bűbájos lány, nincs párja... Kedves, mulatságos, és persze, amikor a feleségem egyedül elment nyaralni, nyomban beszerveztem. Zöttytelenül ment is a dolog. és a harmadik napon arra kértem, jöjjön el hozzám, aludjon nálam, hiszen a feleségem még javában nyaral, nincsen semmi vész. El is jött. Édes volt, mint mindig, aztán valami ‘egészen hülye, kis szamárságon ösz- szevesztünk. Manci felkelt, felöltözött, és hazament,.. Őrjöngtem a méregtől, s iszonyúan sajnáltam, hooy így elromlott az éjszakám. Ökölbe szorított szemmel próbáltam aludni, aztán feladtam, és olvasni kezdtem ... Két oldal után valami zajt hallottam. Már arra gondoltam, hogy a Manci mégis visszajött... És a feleségem ott állt a hálószoba küszöbén... Olyan zavarban voltam, hogy a nevemet is elfelejtettem. Amikor egy kicsit magamhoz tértem, áldottam Mancikám szent nevét, amiért olyan érzékeny, és könnyen sértődik^ De ami a fő, ami végképp megkülönbözteti egy feleségtől: mindig telefonál; mielőtt jönne.« A hallgató: — öregem, az asszonyok a házasságban mind neveletlenek lesznek. Királyhegyi Fái értékű könyvet adnak főleg a vidéki vásárlók kezébe. Ez pedig körülbelül 800 000 forinttal lesz több az előző évinél. A szövetkezetek ellátási területein rendezett 30—40 író-olvasó találkozó a falvak kulturális ünnepévé vált. Úttörők, pedagógusok, nyugdíjasok, boltosok és szocialista brigádok segítik, hogy a könyv ünnepei: a februári mezőgazdasági könyvhónap, az ünnepi könyvhét, az őszi megyei könyvhetek, a politikai könyvhónap eredményesen záruljanak. A fogyasztási szövetkezetek jelentős anyagi és erkölcsi segítséget adnak 33 művészeti együttes fenntartásához. Ezekben hozzávetőlegesen 1200 szövetkezeti tag keres művelődést, szórakozást, szereplési lehetőséget. Vezetőik nagyrészt pedagógusok, akiknek irányításával összegyűjtik és színpadra állítják a régi hagyományokat, megvédik őket a feledéstől. Az ÁFÉSZ-ek egyedül nem bírják előteremteni a fenntartáshoz szükséges költségeket, ezért egyre gyakoribb, hogy termelőszövetkezetekkel, ktsz-ekkel fognak ösz- sze az együttesek közös fenntartása végett. E szövetkezeti együttesek elsősorban a somogyi művészeti szemle, rendezvényein vesznek részt. Ott vannak a jelentősebb belföldi fesztiválokon, Balaton menti műsorokon. Többször szerepeltek a rádióban, a televízióban, és gyakran képviselték megyénk művészeti mozgalmát az országhatárokon túl, keleten és nyugaton egyaránt. Ezeket a más országbeli szerepléseket a külföldiek viszontlátogatásai igen gyakran követték. Az utóbbi években a legtöbb sikert a siófoki ÁFÉSZ Balaton zene- és táncegyüttese és a lengyeltói ÁFÉSZ bu- zsáki Bokréta együttese érte el. E két együttes kapott legnagyobb elismerést. Birtokosai a Kiváló együttes címnek. Rajtuk kívül a marcali ÁFÉSZ mesztegnyői Berzsenyi ének-, zene- és táncegyüttese, a ba- latonbogláriak szöllőskislaki együttese, a Drává együttes, a homokszentgyörgyi ÁFÉSZ la- di kórusa, a buzsáki, a kará- di, a göllei menyecskekórus, a somogysámsoni citerazenekar és még sok más együttes tett sokat azért, hogy ma tekintélye van a somogyi szövetkezeti öntevékeny művészeti mozgalomnak. Ott folyik eredményes művészeti munka, ahol a szövetkezetek igazgatóságai felelősséget éreznek a művelődés sokirányú előbbre vitf léért. Hozzávetőleges számítások szerint az ÁFÉSZ-ek több mint félmillió forintot fordítanak Somogybán kulturális célokra. A DECEMBER 14-ÉN kezdődő VII. kongresszus bizonyára újabb lendületet ad, hoüv az ÁFÉSZ-ek a művelődés területén is nagy lépést tegyenek előre. D. Z. Jubiláló diákotthon öt éve működik Marcaliban a hétközi általános iskolai diákotthon, amely hét környező helység — többek között Gyóta, Martonpuszta, Boronka és Somogyszentpál — ötven- hét tanulójának (huszonnyolc lánynak és huszonkilenc fiúnak) ad otthont. Induláskor ugyan a szülők idegenkedtek tőle, de most már ők igénylik a gyerekek számára a diák-’ otthont. Azóta az otthon kinőtte magát. A tanács szándéka, hogy a negyedik ötéves tervben egy új, korszerű, hétközi diákotthont létesít A diákotthonban a gyerekek tanulmányi eredménye is nagyon sokat javult, hisz állandó felügyelet mellett tanulnak, s minden segítséget megkapnak. A »Takarót Vietnamnak!« akcióban,az ügyes kezű kislányok is részt vesznek: takarókat horgolnak. SOMOGYI NÉPLAP 1*0. dmnber X
