Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-05 / 287. szám
H I at pártszervezet köz® választottam ki azt az egyet, amelyiknek a beszámoló taggyűlésén részt vettem a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Talán azért éreztem a legjellemzőbbnek a B műszak párt- szervezetének taggyűlését, mert a kommunisták kéthar- mada munkásnő. Elmondhatom, hogy nem csalódtam, hiszen a felszólalók között nyolc lány és asszony volt. Ha a beosztásukat nézem, akad köztük előmunkás, csoportvezető, fonónő, munkamódszerátadó, bemérő, társadalmi tisztségük szerint pedig KISZ-titkárok, szakszervezeti műhelybizottEredményes évril adtak számot a B műszak kommnnistái dottan kezdték a felszólalásukat — talán a vendégek miatt voltak zavarban —, amit azonban elmondtak, megerősítette — sőt kiegészítette — a pártvezetőség beszámolóját. S valóban olyan összkép alakult 3d mindenkiben, hogy nemcsak megkezdték a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, hanem szép eredményeket is értek el a párt-, a tömegszervezeti és a gazdasági munkában. Sok szó esett a taggyűlésen az üzemi négyszögekről, amelyeket a gyár pártbizottságának javaslatára hoztak létre minden üzemrészben. Mivel most héttagú a pártvezetőség, mindegyik négyszögben ott van a pártszervezet képviselője, a szakszervezetével és a KISZ-ével együtt. Ez az év bebizonyította, milyem eredményesen ddlgozhatnak ezek a »négyesek-«, hiszen tagjai pontosan ismerik a terület problémáit, s ennek alapján foglalhatnak állást, mondhatnak véleményt. Horváth István párttitkár úgy összegezte a pártvezetőség véleményét, hogy e négyszögek tevékenysége megtestesül a gazdasági eredményekben. A jelenleginél azonban sokkal nagyobb erő rejlik ezekben a kis tanácskozó testületekben, éppen ezért .jobban fel lehetne használni a munkafegyelem megszilárdítására is. S nemcsak a beszámolót készítők, hanem a hozzászólók is úgy értékelték: sokkal nagyobb feladatok megoldására képesek az üzemi négyszögek. A gyártásiág vezetője szerint például részt vehetnének a technológiai fegyelem megszilárdítását szolgáló agitációiban, aztán az új dolgozók nevelésében. A párttS'tkár beszámolóját ki jgészítette egy tájékoztató az idei gazdasági eredményekről, a jövő évi feladatokról, s a gyárban megkezdett hatalmas rekonstrukcióról. Többször ismétlődött később is, hogy jobb szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával növelni lehet a termelést, javítani a minőséget, amelyre az utóbbi időben panasz is elhangz/tt. Azok a szövődék, amelyek azelőtt a legjobban szerették a kaposvári fonalat, most egy kicsit idegenkednék tőle. A B műszak kommunistáinak fóruma elsősorban abból a szempontból tárgyalta ezt a fontos témát, hogyan mutathatnák példát a pártszervezet tagjai, milyen meggyőző és nevelő munkát végezzenek. Csupán néhány nagyon érdekes véleményt emelek ki a sok közül. Mindenki ismeri a megyében milyen munkaerőgondokkal küzd általában a textilipar, s természetesen s kaposvári gyár is. Ezért állt a vita középpontjában a kommunisták egyik fontos feladata: szerettessék meg a gyárat az új munkásokkal. Mihálics István, a gyár pártbizottságának titkára nagyon szépen úgy fogalmazta meg: próbálják átplántálni a fiatalokba a textilipar szeretetét, hogy úgy éljen bennük, mint á régi dolgozókban, a nyugdíjasokban, akiket éppen e héten láttak vendégül, és akik a meghatottság könnyeivel emlékeztek az üzem indulására, a nehéz évekre. Veres Zoltán gyártá- siágvezető szerint nem elég megszerezni az új munkásokat, az a legfontosabb: segítsék őket beilleszkedni a közösségbe, hogy megtanulják és megszeressék a munkát. A kommunisták azt a szellemet terjesszék % környezetükben, hogy többet kell tennie . mindenkinek a dolgozók megtartásáért. Most naponta hatan— heten jelentkeznek fonónőnek, és nem lehet közömbös, menynyien eresztenek gyökeret a húszéves gyárban. S ehhez párosul, hogy a rekonstrukció révén sok új, korszerű és nagy teljesítményű gépet állítanak munkába. Nem mindegy, hogy lesz-e, alti kiszolgálja őket r> Ev végi beszélgetés Kihalt, üres már mindenütt a határ, néhol egy-egy fehér folt tarkítja csak a mezőt s a réteket. Befejeződtek az őszi munkák, és a falvak megkezdték mindennapos téli életüket Gyakrabban adják egymásnak ilyenkor az emberek a tsz-iroda kilincsét; kérdezgetnek, érdeklődnek, mennyit is fognak majd a zárszámadáskor fizetni. Vajon egész évi munkájukat hogyan érté-, keli. a vezetőség? A szőlőművelö ; — Tudja, hogy i mi milyen érdeklődéssel j kísérjük a i munkát? , — | fordult hoz- ; zám ezzel a kérdéssel a ; kötcsei termelőszövetkezet szőlészeti dolgozója, Reicher Gáspár. — Szóbeszéd ez köztünk, meg aztán mindany- nyiunkat érdekli a termelő- szövetkezet sorsa,, hisz nap mint nap becsülettel kijártunk dolgozni a szőlőbe vagy a földekre, s bizony igen nehéz körülmények között végeztük a munkát Sokkal több erőt fáradságot igényel itt minden talpalatnyi föld megművelése, mint a sík területen. Nem véletlenül soroltak bennünket a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közé... Az igazat megvallva nagy reményeket fűzök ehhez az évhez. Éreztük valamennyien, hogy becsülettel dolgoztunk, s valóban úgy sikerült minden, ahogy terveztük. Hatvanhat holdon termel szőlőt a szövetkezet. Az idei termés igen jó lett: holdanként negyven mázsa átlaggal fizetett Itt dolgozik egész éven át Reicher Gáspár. A szőlőre nagyon kell vigyázni — mondta. Ha a kukoricát egy-két nappal később kezdik el kapálni, az nem olyan nagy baj, de a szőlő megérzi a gondatlan ápolást, a hanyag munkát — Igaz, volt néha nézeteltérésünk a vezetőséggel, s nem is baj, hogy elmondom, mert igazam van. Igen szerettük volna, ha va vezetőség néha kikéri a mi véleményünket is; meghállgatja az emberek észrevételét, panaszait Engem bánt az, hogy igen nagy területen nincs • lekaszálva a rét Igaz, nem valami jó minőségű, de mégis lehetne hasznosítani. Jó megfigyelő, ismeri ’ az embereket, s ért a nyelvükön. Amikor elmondta, hogy hosz- szú évekig községi, illetve járási tanácstag volt, tizenhat évig a községi Hazafias Népfront elnöke, most pedig a népfront járási bizottságának tagja, már nem is csodálkoztam széles körű ismeretein. A jövő év februárjában tölti be hatvannegyedik életévét de még mindig szorgalmasan dolgozik, mert — mint mondta — életeleme a munka, a mozgás — a találkozás naponta az ismerős tájjal és az emberekkel. A gépszerelő A csuklóját nyújtotta kézfogásra, mikor bemutatkozott: — Lohr Lajos gépszerelő. — Olajos ruhája is elárulja, hogy a tsz gépműhelyében dolgozik. Láttam rajta, hogy a legszívesebben beleszólna a beszélgetésbe, mert van olyan téma, amelyet ő jobban ismer, meg aztán neki más is a véleménye egyes dolgokról. — Azelőtt traktoros voltam — mondja —, s talán két éve, hogy a gépműhelyben dolgozom. Emberfeletti a munka némelyik helyen, ha egy traktoros rendesen akarja elvégezni a munkáját... A szövetkezet igen jól gazdálkodik. No, ez nem dicséret akar lenni, de ez az igazság. Persze hibákat mindig lehet találni. Amit eddig elért a szövetkezet, az igen szép eredmény. Az emberek is becsületesen dolgoznak, különösein azok, akik a gépeken vammak. Mert ilyen területen jobban kopik a gép, több üzemanyagot fogyaszt. No, meg nagyobb a balesetveszély is. És eddig még nem íörtécat bába. A gépekre is úgy vigyáznak az emberek, mint a szemük fényére. Ez is hozzájárul a sikeres évzáráshoz. Persze az az igazság, hogy drága ilyen helyen a termelés, mert nem minden területet lehet gépesíteni, például a szőlőt és a kukoricát sem. Az utóbbit azért nem, mert kis területen vön, nem éri meg miatta gépet és szárítóberendezést vásárolni. A párttitkár Aktahalmazok között próbál eligazodni a számtengerben, s onnan ismerteti az elmúlt hónapok eredményét Schumann Vilmos, a termelőszövetkezet párttitkára. — A harmadik negyedévi felmérés alapján kedvező a helyzet, mivel biztos, hogy a tagok százszázalékos bért kapnak. Minden úgy történt, ahogy a vezetőség eltervezte. Sikerült időben elvégezni a növényápolási hiunkákat, a betakarítás is időben befejeződött. A szőlőt érte egy kis hideg, de ez szerencsére nem okozott komolyabb kárt Így aztán ki is tudtuk próbálni az új hidraulikus szőlőprést, amelynek napi teljesítménye száz mázsa szőlő kipréselése. A tsz saját építőbrigádja néhány átalakítási munkát is elvégzett, így minden olcsóbban és hamarabb elkészült. Emellett szőlőoltványokkal is foglalkozunk, ez évente kétmillió forintot hoz a közös kasszába, Hogy ennél többre legyen képes a szövetkezet, egy melléküzemág segítene. Biz azonban még csak távlati terv, de talán sikerük Ilyenkor már korán sötétedik. Az emberek lassan, szede- lőzködnek, s igyekeznek haza. A háztájiban is el kell látni a munkát. Aztán jut idő a beszélgetésre a hosszú téli estéken. Elvégezték a munka nehezét, s az elért eredmények alapján szövögethetik a jövő évi tarveket is. Gyeréyás László A gyár pártbizottságának titkára ezt azzal egészítette ki : a kommunisták mutassanak példát a mai technológiával dolgozó gépek kezelésének elsajátításában is. Csak altkor hozhatják ki minden új gépből a teljesítményt, ha jól felkészült fonónők állnak mellettük, s képzett szakemberek végzik a karbantartást Nagyon tetszett hogy azt is meghányták-vetették a kommunisták, hogyan lehetne a technológiai és a munkafegyelem megtartására ösztönözni a műszak minden dolgozóját. Magyar Lászlóné például arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok nem veszik komolyan, ha figyelmeztetik őket Ducsai András művezető a kommunisták és a tömegszervezetek vezetőinek segítségét kérte ahhoz, hogy csökkenjen a minőségi reklamáció,1 s mindenhol ügyeljenek a jobb minőségre. Bármilyen furcsán hangzik, ehhez az is szükséges, hogy a kommunista művezetők szorgalmazzák a munkafeltételek javítását, mert ha megszűnnek a gépek apró-cseprő hibái, sokkal nagyobb kedvvel dolgoznak az emberek. n taggyűlés pontos képet kapott arról is, milyen felelősséggel teljesítik pár (megbízatásukat a tagok a szakszervezetben és a KISZ- ben, mennyire megjavult egy év alatt a három KlSZ-szerve- zet és a négy műhelybizottság tevékenysége. Joggal összegezte tapasztalatait Magyar Sán- dorné, a városi párt-vb tagja úgy, hogy a taggyűlés tükrözte, milyen szervezett és jő a pártélet a város első szocialista üzemében. Lajos Géza MAI KOMMENTÁRUNK A tsz-ek kiegészítő tevékenysége Szabályozták a tsz-ek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységét, s erre azért volt szükség, mert az utóbbi években mindinkább iparszerűvé vált a mezőgazdasági termelés, nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági munkáknál, hanem a termelés más területein is. Az úgynevezett kiegészítő tevékenység lényegében úgy tekinthető, mint a mezőgazdasági munka folyamatának továbbvitele, például a termények feldolgozásával, sőt értékesítésével, A termelők a helyi feldolgozással, a rendelkezésre álló munkaerő hasznosításával nagyobb értékű árut állítanak elő, amit a földek »nyersen* adnak, és ezzel bevételüket, jövedelmüket is növelik. Akad erre több somogyi példa is, akár a darányiak és az istvándiak fafeldolgozóját, akár pedig, a visnyeiek hasonló tevékenységét nézzük. Kétségtelen, adódtak visszásságok is a tsz-ek kiegészítő tevékenységét illetően, de korántsem olyan sok- A tények azt bizonyítják, hogy a fejlődés az esetek, többségében egészséges is dinamikus volt. A tsz-ek árbevételének 34,4 százaléka származott tavaly a mezőgazdasági tevékenységen kívüli munkából. 9,9 milliárdot tett ki az olyan mezőgazdasági jellegű melléküzemági munka, mint a gyümölcsfeldolgozás, a konzerválás, a zöldségszárítás stb. Ami nem ebbe a körbe tartozott, az sem tekinthető valamiféle »ügyeskedésnek mert a falu legerősebb termelő bázisa ma is a mező- gazdasági nagyüzem, amely nemcsak saját bevételeit gyarapítja a szállítási vagy építőipari tevékenységgel, hanem a helyi lakosság igényeinek is eleget tesz. A továbbiakban is kívánatos a mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység fejlesztése és a lakossági szolgáltatási igények helyi kielégítése. Mintegy 3 milliárd forintos nagyságrendben azonban a tsz-ek melléküzemágai olyan — kifejezetten ipari jellegű — munkákat végeztek, amelyek sem a mezőgazdasági termeléssel, sem pedig a helyi igényekkel nem voltak összeegyeztethetők. Ezért' intézkedett a kormány úgy, hogy a jövőben a mezőgazdasági term,előszövetkezetek a tevékenységi körükhöz szorosan nem kapcsolódó ipari árutermeléssel közvetlen piaci értékesítés céljából nem foglalkozhatnak Az ilyen gépipari, könnyű- és vegyipari tevékenységre csak az állami üzemekkel és intézményekkel kötött szerződés alapján vállalkozhatnak, mert úgy gazdaságosan egészíthetik ki a nagyipari termelést. A tanácsi szervek felülvizsgálják a mezőgazdasági szövetkezetek ipari jellegű tevékenységét, és 1972. június 30-ig megszüntetnek minden olyan gépipari, könnyűipari és vegyipari tevékenységet, amely közvetlenül a piaci értékesítést szolgálta. Azokat a szövetkezeteket, amelyeknél az ilyen jellegű ipari tevékenység árbevétele az összes árbevétel 30—50 százaléka között van, mezőgazdaságiipari, ahol pedig az 50 százalékot meghaladja, ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek kell minősíteni. Ezekben a gazdaságokban ennek megfelelően szabályozzák az adózást, s végső fokon a jövedelmet. Számítani lehet arra, hogy ezek a tsz-ek a jövőben azokat az ágazatokat fejlesztik majd, amelyek kapcsolódnak a mezőgazdasági termeléshez, illetve segítik a helyi lakosság igényeinek kielégítését. h. F. A kaposvári járás termelőszövetkezeteiben » növelhető a szarvasmarhatartás jövedelmezősége A negyedik ötéves és a távlati népgazdaságfejlesztési terv az állattenyésztés legfontosabb feladataként jelölte meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. A feladat elvégzésénél jelentkező nehézségek, gondok közismertek. Az 1970 elején bevezetett közgazdasági szabályozók és tenyésztéspolitikai intézkedések nem hozták meg a remélt eredményt, a szarvasmarhalétszám 1971 közepére is csökkent az előző év azonos időszakához képest A szarvasmarhatartás megfelelő jövedelmezőségi szintjének eléréséhez szükség van mind a termelési színvonal emelésére, mint pedig a költségek csökkentésére. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola által végzett tájkutatás keretében megvizsgáltam a költségcsökkentés feltételezett, lehetséges tartalékai közül néhányat a kaposvári járás és Kaposvár város mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben. (41 mg. tsz.) Az elemzés során megállapítottam, hogy 1970-ben mennyi takarmányt használtak fel összesen a közös állatállomány részére, ezen belül vizsgáltam a melléktermékek és a karba- mid felhaszn álááát. Az összes takarmány felhasználásból a melléktermék részaránya — szárazanyagban kifejezve — mindössze 6,7, keményitőérték- ben 3,5 és emészthető fehérjében 2,5 százalék. Melléktermékként a takarmányszalmá- kat, a kukoricaszárat, a leveles cukorrépafejet és a cukor- gyártás melléktermékeit vettem figyelembe. A tapasztalatok szerint — sajnos — a gazdaságoknak csaknem a fele a kukorica- szárat sem takarmányozásra, sem. almozásra nem használja. A miértre magyarázatként a megkérdezett termelőszövetkezeti vezetőknek körülbelül egyharmada azt felélte: nem | ségcsökkentésnek egyéb tarta- megfelelő a technikai leiké- lékai is vannak. Gondolunk szültség, csaknem 50 száza- itt az egy tehénre jutó vágólékuk azt vallja, hogy a főve- marha-súlytermelés növelésé- tésű takarmányokkal egysze- re, a termelési színvonalhoz rűbb a takarmányozás, hét üzem vezetője pedig a kukoricaszárat nem is tekinti takarmánynak. A karbamidot saját előállítású keverékben 41 tsz közül csupán egyetlen gazdaságban alkalmazták 1970-ben (sokan a biztonságos felhasználás lehetőségének hiányát jelölték meg okként). A szántóföldi melléktermékek hasznosítása így a nagyüzemekben — ezek a tények is bizonyítják — egyre kisebb arányú. — felhasználás csökkenésének objektív és szubjektív okai vannak. Az üzemi szerkezet egyszerűsítésére való törekvés természetszerűleg háttérbe szorítja a mellék- termékek felhasználását. Miután azonban sem a termelési szerkezet egyszerűsítése, sem a melléktermék fel- használás arányának növelése nem lehet öncél, s döntést a nagyobb gazdasági előny alapján kell meghozni. A számítások a melléktermékek nagyobb arányú felhasználása mellett szólnák. A mezőgazdasági melléktermékek félhasználása számottevő nemzeti érték- megmentését is jelenti, emellett az árunövénytermő terület növelése a termőföld jobb kihasználására ösztönöz. A mezőgazdasági melléktermékek nemcsak az Ideihez hasonló — a tömegtakarmány- termelés szempontjából — kedvezőtlen évben szükségesek a szarvasmarhatartásban, hanem más években is feltétlenül célszerű a jelenleginél nagyobb arányú felhasználásuk. Ezzel mindenképpen növelhető a szarvasmarhatartás jövedelmezősége. Ám nyomban meg keE jegyezni: a költalkalmazkodó olcsóbb férőhelyek kialakítására, a tömegta- karrnány-termesztés gazdaságosabbá tételére stb. A kaposvári járás és a város vizsgált tsz-eiben a termelési szerkezetet három gazdaság kivételével valamennyi megváltoztatni szándékozik a jövőben. A legtöbb termelő- szövetkezetben a jelenlegi termelési szerkezet megváltoztatásán az állattenyésztés jövőbeni fejlesztését érti, az állattenyésztés egy vagy több ágában. A kaposvári járásban és Kaposvár városban a szarvasmarhatartást 22 tsz-ben fejlesztik, egy tsz-ben pedig megszüntetik. Önkölfségszámífást a járás tsz-einek kisebbik része végez, a szarvasmarhatartás jövedelmezőségére vonatkozóan saját üzemi adattal ezért kevés gazdaság rendelkezik. A szarvasmarhatartás — mások által közölt — kedvezőtlen jövedelmezőségi színvonalának ellenére a megkérdezett tsz- vezetök nagyobbik része egyetért a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének fontosságával. A jó szándék és egyetértés azonban itt már kevés, a hatékonyabb ösztönzési formák bevezetése mellett — véleményem szerint — közvetlenebbül és hatékonyabban kell az állami és társadalmi szerveknek, az érdekképviseleteknek e kérdéssel foglalkozniuk. A közgazdasági szabályozók — még ha jók is — a népgazdasági * irányításnak nem egyedüli eszközei a jelenlegi gazdasági irányítás rendszerében sem. Bonnyai János Mezőgazdasági Főiskola IOMOGTI NEPL.4F 19TL d©Maaber 5. I
