Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Falécekből bútorok Divat a lakberendezésiben az egyszerű, ter­mészetes anyag: a falécekből készített szép szerkezetű, természetes hatású kisbútor. A hasznos és sokféle célra használható fa­lécekből készített faállvány egyszerű szer­kezetű, s ezért azok is elkészíthetik, akik szeretnek barkácsolni. A három lábon álló natúrpolcot virágállványnak éppen úgy le­het használni, mint könyvespolcnak, vagy dísztárgyak elhelyezésére. El ószobafalat nem mindig lehet kapni. Aki ügyes, házilag fenyólécekből elkészítheti az egyszerű szerkezetű és esztergályozott fagom­bokkal ellátott előszobafalat. Melléje egy »tükrös-« kis fiók, s eredeti és szép az elő­szoba-berendezés. si mm A gyerek és a barátai M inden szülő jó baráto­kat szeretne gyereké­nek. Sőt, jobbakat mint amilyen a saját gyere­kük, hogy csupa jót tanuljon tőlük. E szándék mindenkép­pen tiszteletre méltó, de a realizálás esélye kicsi. Ez az a tipikus eset, amikor sze­rencse, hogy a gyerekek nem fogadnak szót. Mert képzeljük csak el, mi lenne, ha követ­nék a szülők tanácsát! Társ- talanokká válnának, hiszen logikai képtelenség e szülői kívánság következetes telje­sítése. Mert hogyan barátkoz­zanak a gyerekek a »jobbak­kal«, ha ők meg a »még job­bakkal« akarnak kapcsolato­kat teremteni? Abban a kérés­ben ugyanis, hogy csak »job­bakkal« barátkozzanak, benne van annak a feltételezése is, hogy az ő szüleik megeléged­nek gyermekeik »rosszabb« barátaival. De ezzel a kör meg­A bemelegítésről Amióta a gépkocsit felta­lálták, problémát okoz a mo­tor bemelegítése. Nemcsak az amatőrök, hanem a szakem­berek között sincs egységes nézet a bemelegítés időtarta­mára, pontosabban az eléren­dő hőfokra vonatkozóan. Fokozott jelentőségű ez a kérdés, amikor fagypont kö­rüli a külső hőmérséklet. Ilyenkor nemcsak nehezebben éri el a motor a kívánt hő­mérsékletet. hanem üzemelés közben is hidegebb levegőt szív be, s ez mindenképpen megnöveli az üzemrefogható- ság idejét. A bemelegítés ide­je erősen függ a kocsi típu­sától, s beállításától. A két­ütemű motoroknál nem okoz nagyobb elhasználódást az üzemi hőmérséklet alatti jára­zethetö legyen. Ez főleg a vá­rosi forgalomban fontos tudni­való. Nagyon lényeges, hogy a vezető tisztában legyen az­zal, hogy a motorolaj csak késéssel követi a hűtővíz, az­az a motor hőmérsékletét. A legtöbb járműnél 10—20 kilo­méter után éri el a motorolaj a hőegyensúlyt, illetve az üze­mi hőfokot. Amíg ez meg nem történik, célszerű kíméleteseb­ben vezetni. Palacsintakülönlegességek BLINI (orosz palacsinta) Szabályos palaosintatésztát készítünk kb. 15 dkg. lisztből, 3 dl tejből, egy evő­kanál zsírral, két egész tojás­sal. egy csipetnyi sóval és 1 dkg élesztővel. Vastag, a szo­kottnál kisebb palacsintákat sütünk belőle, és kerek, tűz­álló tálba rakjuk. Amíg vala­mennyi palacsinta elkészül, a tálat takaréklángon a nyitott sütőben tartjuk. Amikor a palacsinta kisült/ kétféle tölteléket készítünk. Egy tálkában 2 dl tejfölt, egy liköröspohár étolajat — ha le­het salát^olajat — és egy kávéskanálnyi pirospaprikát keverünk el. Egy picit meg­sózzuk, és az asztalra tesszük. A másik töltelék: 3 db pácolt heringet és ety kevés — a pácból kiszedett — hagymát megdarálunk, majd 5 dkg vaiial és egy evőkanálnyi tej­föllel összekeverjük. Tehetünk bele eev kevés mustárt is. A haltöltriéket tányérra hal- m/yr-rnir és '»'után az asztalra készítjük. Utána, tál~H”k P forró rv'bo-cíntát, s k'-ki a* S * 7 asztalnál k°ni meg a a» általa kiválasztott töltelékkel. rántott velős PALACSINTA Elkészíjük a palacsintatész­tát, amibe egy csipetnyi szó­dabikarbónát szórtunk, és né­hány percig állni hagyjuk.. Közben két sertásvelőt szitán áttörünk, sóval, törött borssal ízesítjük. Egy kisebb apróra metélt vöröshagymát forró zsírban vagy olajban mes- "onnyasztunk, végül hozzáad­juk a velőt, és együtt 5—6 percig pároljuk. Ezzel a tölte lékkel megtöltjük és összete­kerjük a kisült palacsintákat, majd lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatva forró zsírban még egyszer ki­sütjük. MIKICA (bolgár palacsinta) 3 tetőzött evőkanál lisztet egy kevés tejjel simára keve­rünk, majd folytonos keverés mellett annyi tejjel öntjük fel, hogy a megszokottnál hí- gabb palacsintatésztát kap­junk. Tegyünk bele egy pici sót és egy késhegynyi szóda­bikarbónát (a szódabikarbóna felemeli és könnyűvé teszi). Nagy lábosban bő olajat for- rósítunk, és a tésztából evő­kanállal — egymástól bizo­nyos távolságra — kis kerek lapokat szaggatunk. Takarék­lángon villával forgatva mind­két felét egészen világosra sütjük, utána tálra szedjük és vaníliáscukorral meghintjük. Percek alatt elkészül. Né­hány darabot bármikor kisüt­hetünk az étkezés befejezé­séül. KŐTTES PALACSINTA ALMÄVAL Élesztős palacsintatésztát készítünk. Utána negyed kg hámozott savanyú almát meg­reszelünk, és egy kevés cu­korral meghintjük. Néhány percig a cukorban állni hagy­juk, majd erősen kicsavarva a tészta közé keverjük, és együtt lapokat sütünk belőle, amelyeket — mielőtt egymás­ra raknánk — fahéjas cukor­ral hintünk meg. szakadna, mert valaki mégis csak lemondana a »jobb« ba­rátokról. Ezért valahogyan misként keu megközelíteni a kérdést. Mert nem magával a jobbra törő szülői szándékkal van baj, hanem a megfogalmazás­sal. Gondoljuk csak végig, mi az, hogy »jó« vagy »tossz« gyerek. Túlságosan általános ítélet ez, amely csak a legrit­kább esetben fedi a valóságot. Az életben inkább arról van szó, hogy az egyik gyerek ió a tanulásban — vagy még gyakrabban, csak néhány tan­tárgyban —, a másik pedig jc a tornában, jó a kézügyesség?. Ami pedig a magatartást il­leti: az egyik csendes, magá- nakvaló, a másik hamar véle­ményt mondó, pajtáskedó. Az olyan jó tulajdonság, mint a becsületesség, a nyíltság, a szorgalom, az akaraterő, a ki­tartás, a lendület, a gyors fel­fogóképesség, a szerénység, a bátorság éppúgy a legritkább esetben sűrűsödik össze egy gyerekben, mint ezeknek el­lentétei. Az igazság sokkal inkább az, hogy minden gyerekben vannak dicsérendő tulajdon­ságok, s vannak javításra szo­rulók. Mindebből pedig az következik, hogy ha okosan akarjuk befolyásolni gyere­keinket a barátok megválasz­tásában, akkor nem »jó« és »rossz« gyerekekként kell ér­tékelnünk a számbajöhetőket, hanem a különböző tulajdon­ságok alapján. K ülön kérdés persze, hogy a gyerekeinkével nagyjából azonos eré­nyekkel rendelkezők barátsá­gát kell-e szorgalmaznunk, vagy azokét, akik kiegészíthe­tik őket, akikben megvan mindaz a jó, ami a mienkből hiányzik. Ezt esetenként a szülőknek kell eldönteniük. Az eligazodáshoz azonban egy dolgot feltétlenül figyelembe kell venni. Azt, hogy mindkét félnek adnia kell valami pluszt. Szükség van erre azért is, mert ez a tartós barátság alapja. Ám a szülőknek arról sem szabad megfeledkezniük, hogy azt a jó hatást, amit a különböző jó tulajdonságokkal rendelkező barátok gyakorol­hatnak a gyerekeinkre, érték­ben lényegesen felülmúlja azt. amit ők közvetítenek a bará­tokhoz. Mégpedig elsősorban nem a barátok számára lesz ez hasznos, hanem önmagunk­nak. Mert mások nevelése a legjobb önnevelés. Megedzi, tartóssá teszi erényeiket, ha azokat másokba is át akarják plántálni. Azt jelenti-e ez, hogy a »barátkozz jobb gyerekekkel« semmitmondó programját fel kell cserélnünk a »barátkozz rosszabbakkal« jelszóval? GALGÓCZI ERZSÉBET [ L pökhh LO I tás, mert a keverékolajozás t hidegen is megfelelő kenést l biztosít. Ezzel szemben a négy-i .... ütemű motorok hideg üzeme, f ~ Kihúztuk a méregfogát! amely alatt a 80-90 Celsius- !“ és megbotrankozva foknál hidegebb hűtőfolyadék- »látja, hogy egyhajtasra leönti kai történő üzemet értjük, a|a csodalatos, gömbölyű bort, kooás hatványozott. Mi- larn't forgatni, ízlelgetni, gur- vel az üresjáratban tör. í guláztatni kellene a szájban, ténő melegítés alatt is { ml§ M nem adja minden tit- fennállnak az előbbiek, sem- { kaJ" _ miképpen sem javasolható az f Csegei újra tóit a poharaba. a módszer, hogy üresjáratban {Megissza. Jelentősen néz Zsi- prófcáljuk elérni az üzemi hő- a szemébe: fokot. Ez egyes kocsiknál nem { Jövőre te leszel itt az el- is járhat eredménnyel, m?rt;nök. 011 me§ a főagronómus. terhelés nélkül nem melegszik fel a motor a kívánt értékig.: Az Ilyen melegítés egyébként : olyan hosszú időt vesz igény­be. hogy emiatt az elhaszná­lódás összértéke kedvezótle- : nebb. mint amikor menet köz- : Zsiga bámul. Nem ért sem­mit. — Negyvenéves vagyok — mondja Csegei. — Húsz éve dolgozom a mozgalomban. 56- ban a forradalmi bizottmány vagy mi a rossebbnek hívták. ben — persze szigorúan ki- ;felakasztat, ha idejében meg vezetés melleit — vi-jnem lógok... És még mindig szonvlzg lénvegesen rövidebb ♦ itt rohadok a járásnál. A Mo- idő alatt melegszik át a mo- travek, akivel együtt kezdtem, tor. {már országos főember... Itt Mindenképpen szükséges i megvan a fix, istenbizony, annyi melegítés, hogy a ko- j csak annyi, hogy minden fize- csi különösebb trükkök, szí- j téskor az a régi vicc jut az vatóhasználat, kuplungozás, {eszembe, hogy aszongya a ma­gázzal való játszás nélkül ve- *gyar munkás: én úgy csinálom, mintha dolgoznák, ők meg úgy csinálnak, mintha fizetné­nek. — Felcsillan a szeme: — Egy téesz?... Aranybánya, öregem. Aranybánya! — Nem mondhatnám — mondja Zsiga fancsalian. — Egy éve itt vagyok, de még csak a házam alapjait tudtam lerakni. — Mert a Niklai hülye, pu­ritán ember! Neki nincs szíve több pénzt felvenni, mint amennyit a traktorosa keres!... Egy ekkora téeszben tudod mennyi fizetése lehetne az el­nöknek? Tizenötezer! Havonta! Törvényesen! S mellé a pré­mium, ez az... A tagság meg­szavaz mindent, ha úgy van neki tálalva... A Szabó, aki két éve ment ki területre, már villát épített Siófokon ... önt a poharakba, megisszák. — Téesz-elnöknek lenni vagy nagy1 felelősség vagy nagy buli... — teszi hozzá. Erről van szó barátocskám! — Nem értem — mondja Zsiga. — Rám mi szükség van? Ha főagronómus akarsz lenni, gyere ki főagronómus- nak. Csegei nevet. — Nem vesz fel a Niklai. Közgyűlés elé viszi az ügyet, s az elutasít... 56 előtt begyűj­tő voltam. Sajnos, emlékeznek rám a parasztok. Zsiga tölt. Hallgat. — Az emberek szeretik — mondja aztán. — Nem tudom elképzelni, hogy leváltsák! — Azt bízd csak rám! — le­gyint Csegei fölényesen. — Az emberek mindent megszavaz­nak, ha úgy van nekik tálalva. Majd mozgósítom a megyénél meg a járásnál a barátaimat. Kivonulunk nyolc-tíz autóval, s úgy megdolgozzuk a gyűlést, hogy a végén egyszerűen nem tudnak mást csinálni az embe­rek, mint amit mi akarunk. Zsiga rosszkedvűen hallgat. Ahelyett, hogy felvillanyozná a lehetőség, hogy elnök lesz. Csegei bátorítóan a vállára csap. — Elintézem már: jövőre annyi dotációt kapsz, hogy ha egész évben csak bukfencet vettek, akkor is kétszer any- nyit tudsz osztani, mint Nik­lai... S ha pénzt adsz nekik, megcsókolják a kezedet. Fölmutat a szőlődombra, ahol színes kendőben asszo­nyok hajlonganak a tőkék kö­zött, és szürkekalapos férfiak hordják puttonyban a szőlőt — Azt hiszed érdekli őket, hogy Niklai az elnök, vagy te, vagy a kalocsi érsek? Ez csak minket érdekel, öreg harcos. A parasztnak csak az a fentos, tele legyen a hasa meg a bu- gyellárisa. Ha nem rúgjuk has­ba, ő is békén hagy minket... Mi pedig most már vigyázunk, hogy ne rúgjuk őket hasba — és koccintásra emeli a poha­rát • • • Géza felesége csomagol. Egy nagy ruháskosárba válogatja a szekrényből a maga és a gye­rekek holmiját Arcán, szemén látszik a sírás nyoma, de már nem sír. Komor elszántság tükröződik vonásain, mozdula­tain. Géza megtorpan a küszöbön és szótlanul, sötét arccal nézi a csomagoló asszonyt A léptekre Anna megfordul, meglátja Gázát, de nem szól, visszafordul a rakodás felé, mintha változatlanul egyedül lenne a szobában. Géza vár. Abban reménykedik, hogy az asszony felelősségre vonja, szemrehányást tesz neki. De nem. Az asszony némán, el­szántan rakodik. Géza nem bírja tovább. Oda­lép, s kitépi az asszony kezé­ből a ruhát. — Ezt a semmi kalandot fú­jod fel? ■— kiáltja. — Melyik Semmi esetre sem. Nem ja barát, akire aránytalanul töb­bet kell hatni, mint amennyit i gyerekeink kaphatna* tőle. Az »ad'0k«-nak és a »kapor­nak valamiképpen c-ss: hang­ban kell lennie, máj akkor is. ha különböző tulr jdonságok c; erőiéinek« a barátságban. Az okos szülő tehát nem csupán arra ösztönzi gyerekét, hogy vegyen példát a barát­járól, hanem arra is, hogy ő maga is hasson a barátra, mégpedig az éppen benne meglévő s a pajtásból hiányzó ?•:ínyeivel. És fordítva: nem OTTHON CSÄLAD tilt el az első pillanatban rossznak — de nem túlságo­san rossznak — látszó gyerek­től, hanem megpróbálja meg­keresni és megkerestetni ben­ne azt, ami jó. Így kaphat a barátság igazi tartalmat, s így lehet háttérbe szorítani azt, amitől minden szülő jog­gal fél: hogy a rosszaságban való összejátszás, a cinkosság legyen az összekötő kapocs a barátok között. Pedagógiai közgondolkodá­sunkban tehát a »jobb« és a »rosszabb« gyerek túlságosan általános kategóriáját fel kell cserélnünk a sokkal élettelibb és igazabb ítéletekkel: a kü­lönböző tulajdonságok értéke­lésével. Mert a barátságokban sohasem csak az egyik fél nyer, hanem mindkettő. Bo­nyolult, s meglehetősen rejtett kölcsönhatásokról van szó, amelyeket a gyerekek sok­szor jobban megéreznek ösz- tönszerűen, mint a szülők. Ha tehát tudatosságot akarunk vinni a barátválasztás irányí­tásába, abból kell kiindul­nunk, hogy milyen tulajdonsá­gokat s erkölcsi értékeket sze­retnénk kialakítani vagy meg­erősíteni gyermekeinkben. S befejezésül — mintegy csillag alatti lábjegy­zetként — tegyük hoz­zá mindehhez: itt a gyerek­korban lévők barátságáról volt szó, és nem a serdülőké­ről, kivált pedig nem a ser­dülő lányok és fiúk barátsá­gáról. Az már külön téma. Tóth László férfi életében nem esik meg? Annyi, mint fél deci pálinka. Lehajtom, s elfelejtem. De mi egymáshoz tartozunk! Anna keserűen: Egymáshoz... — Elismerem, hibás vagyok, bűnös vagyok, gazember va­gyok! De téged szeretlek! El­hiszed ? — Nem — mondja az asz- szony. — Hazudtál nekem Gé­za. Tíz éven keresztül hazud­tál. Igaz volt a könyvtárosnő is, a patikusnő is, a káder fe­lesége is ... Elég volt! Csak arra kellettem, hogy megle­gyen a tiszta inged, a meleg ételed ... Elmegyek, Géza... Legalább anyám nem lesz egyedül. — Sokára teszi hoz­zá: — Meg én sem! Gáza nézi, vár de az asz- szonynak olyan ■ eltökélt az ar­ca, látszik, hogy soha nem fog­ja megmásítani elhatározását — A gyerekek hol vannak? — kérdi tompán. — Semmi közöd hozzájuk — mondja az asszony háttal. Géza kifordul a szobából. A másik szobából a szekrény leg­felső fiókjából kiveszi a pisz­tolyát. Megnézi, meg van-e töltve, s a bőr lemberdzsek belső zsebébe rejti. (Folytatjuk.) 1 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, m iz martig L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents