Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-31 / 307. szám
Életmentés — felsőbb fokon (Folytatás az 1. oldalról.) A személyzet működésbe hozza a berendezéseket, és hamarosan meglátjuk, mit »•tudnak« á gépek, amelyeket emberek irányítanak és állítanak a betegség elleni küzdelem szolgálatába. A gépi felszerelés láttán azt érezhetnénk ugyanis, hogy ide már nem is kell orvos. Nem így. van. A gépek csak megkönnyítik az eddig nehezebben végzett munkát A kommunikációs — hírközlő —• központjába befutnak az első jelentések a beteg állapotáról: látjuk a pulzus működését, a légzés szaporaságát; a szívműködésről, EKG-n keresztül értesülünk, az egyik mutató a beteg hőmérsékletét jelzi. Riasztócsengő szól mindenhol a kórházban, ahol olyan orvos tartózkodik, akire szükség lehet, ha gyors beavatkozásra van szükség. A hírközlő központban telefon és tévé is működik. Például az ügyeletes szobájából, is láthatja a beteget az orvos, ha felhívja telefonon az intenzívrészlég központját, és azt kéri, hogy az egyik tv-vevőt a hármas ágyon fekvő betegre irányítsák. A tv-lánc arra is alkalmas, hogy a beteglátogató a képernyőn láthassa hozzátartozóját. S akár telefonon is beszélgethetnek — csak közvetlenül nem találkozhatnak. Az intenzívrészleg hírközlő központját a kaposvári Röntgenszerelő Vállalat dolgozói készítették. Munkájuk tökéletes. Az in|enzívszobához csatlakozik a »szubintenziv« helyiség, ahol a gyógyuló beteg állapotát még mindig rendszeresen figyelemmel kísérik. A két egység között gyors öszszeköttetés teremthető. A her- % madik helyiség utolsó álló mása a felépülő betegnek. In nen ugyanis már a többi — kevésbé súlyos — beteg közé kerülhet. ' Gyorslaboratórium áll még az életmentők rendelkezésére, ahol a legszükségesebb vizsgálatokat percek alatt elvégezhetik. Magamban rábolintok az imént hallott suttogó hangra: valóban gyönyörű. Gyönyörű, mert itt megmenthető a legsúlyosabban sérült beteg is Adva van a legkorszerűbb berendezés és az akarat is. Csak a korszerűsítés érzékeltető • séért: egymillió-hatszázezer forintba került a rekonstuk • ció. Meghívónkon még egy átadás szerepelt, a kijózanító állomásé. A kijózanító létesítésének sok-sok éves történét? ezzel befejeződött — volna ha úgy találjuk, hogy holnap tói, vagy egy-két napon belül már működhetne is. De egyelőre még sem. A kórház ideg—elme osztályának alagsorában kapott helyet a kijózanító, amelynek működési rendjét a városi tanács egészségügyi osztálya dolgozta ki. Kétszázezer forintot forított erre a létesítményre. Horányi Barna , Római sasok a Balaton fölött** ' \ Margittay emlékének ébresztése jük le elképzelt sírjára. A fékeveszett őrület áldozata lett huszonhét évvel ezelőtt. Egyesek szerint karácsonykor, mások szerint karácsony táján Buchenwaldban végeztek vele. Margittay Rikárd dr. (1890 Lugos — 1944 Buchenwald) széles műveltségű polihisztor- féle, sok mindent tanuló, sok mindennel foglalkozó, sok mindenhez értő, kedélyes regélő, a Balaton, a somogyi Ba- ’.aton-part igazi szerelmese volt. Felsőbb tanulmányait Becsben kezdte. Jogot hallgatott és zeneszerzést tanult, de üvegezte a kereskedelmi akadémiát is. A jogi doktorátust Budapesten szerezte meg. Már az első világháború alatt ismerték következetes baloldali nézeteit. Később, a Tanácsköztársaság alatt Varga Jenő népbiztos titkára lett. Széles körű ismereteit, tudását nagyra becsülték közvetlen munkatársai. Rábízták a Nép- gazdasági Főtanács titkárságának vezetését is. A Tanácsköztársaság bukása után forradalmi múltja miatt sokat szenvedett. Meghurcolták, ' számtalan kellemetlenséget kellett eltűrnie. Nem vállalhatott állami szolgálatot. Magánalkalmazotc- ként irodalommal, újságírással, tudományos kutatással foglalkozott. A harmincas évek közepétől egyik legaktísak jelképesen, az em- I szerű balatoni hetilapnak, a lákezés virágait tehet- Balatoni Kurírnak. Margittay Rikárd 1928-ban Zamárdiban telepedett le. ö írta meg először tudományos hitelességgel Zamárdi monográfiáját is, és ő harcolt először Zamárdi helytörténeti kiállításáért. M áig legismertebb, a szakemberek által sokszor idézett műve, »A Balaton-part vár- és tsmp- lomromjai« című munkái',: 1936-ban jelent meg. A déli part várai közül a Jaba mel- etti Börivárról, Kásivárró! Balatonföldvárról, a kerek: Xatonavárról, az endrédi erősségről, a szemesi Bolondvár- ról, a bogiári földerősségről. Fonyódról emlékezik meg részletesebben. (Érdekes, hogy neki is fölvetették a szent- györgyi Csillagvár kérdésjt. de sem ebben, sem későbbi műveiben sem szerepelteti — caevőn hevesen — a középkori erődítések között!) Ugyancsak 1938-ban szép tanulmányban emlékezett meg a 900 éves jubileumát ünneplő Bajatonendréd községről. (Ez a dolgozata a rádió pályázatán első díjat kapott.) Remekül anekdotázó, líraian irodalmi sorai között számos, máig értékes adatot közöl. Kedves öreg pásztorával Endréd környéki regét mondat el, majd az öreg a hosszúfurug- lán játszik. A dal kottáját is közli. Ebben a tanulmányában keverésről és a csipkét készítő asszonyokról. Dokumentumokat közöl a régészeti lelőhelyekről, addig ismeretlen híreket ad a környék Ráday Gedeon kori betyárvilágáról.' Nemcsak tudományos-népszerűsítő cikkeket adott közre. Balatoni útmutatót szerkesztett, a Balaton-vidék történelmi emlékeit jelentette meg képeskönyvben. Köziben gyűjtötte a Balatonra vonatkozó tudományos-népszerű irodalmat. (Máig is páratlan értékű balatoni könyvtárat gyűjtött. Sok értékes kézirata, feljegyzése, dokumentuma akad még a feleségénél. Bár megvalósulna egyszer a somogyi tudományos gyűjtemény, vagy a siófoki Beszédes Múzeum balatoni archívuma! A maradék anyag odavaló lenne...) Még egy páratlan értékű gyűjteménye volt: a legkorábban készült, a Balatonra vonatkozó képeslapgyűjteményéről szerte az országban beszéltek gyűjtők és kutatók egyaránt. Olyan, a képeslapkészítés őskorában készült dél-balatoni példányokat őrzött, mint 1898-ból a Riegler- cég által litografált darabokat Siófokról. Rajtuk pipacsok és cserebogarak között a móló nélküli siófoki hajókikötő és néhány villa látszott. Vagy a' »Szántóéi komp«, a század- fordulóról származó kép, rajta a kezdetleges kőtöltés, mellette rozzant, nvitott bárka két GYERMEKREJTVÉNY 4. Ev vége 1 2 3 4 5 6 7 3 9 10 1t ® 12 13 14 15 ® 16 17 18 © 19 » 20 21 22 23 ® © 24 25 ® 26 © 27 28 29 30 €) 31 32 33 34 35 © 36 37 # 38 39 40 • 41 42 43 Ötven éve halt meg Kiss József A BALLADÁK korszakában született. Arany János tehetséges tanítványa lett. Lírája a finom hangulatok, borongó vágyak, hazafias gondolatok, szociális elemek színes nyelvi erejével hozott új hangot a már-már megmerevedett epigonköltészetünkbe. A Hét című irodalmi folyóirat szerkesztésével a haladó polgárság kulturális igényeit elégítette ki, és tehetséges írók és költők sorát gyűjtötte maga köré. Kosztolányi Dezső a Nyugatban azt írta róla, hogv megvolt benne a modern líra két teremtő eleme, »a zeneiség és a festőiság«. Juhász Gyula »Ne'eleics. Kiss József sírjára« címmel írt vemében mestere iránti háláját örökíti meg. Benke J ózeef ír először értékelőén az azóta vabb munkatársa lett a nép- világhírűvé lett endrédi csip- evezővel. A töltés oldalán fehér színű szarvasmarhák he- verásztek, és látszott a víz akkor még mocsaras partja. Mint amatőr néprajzos, szintén sok érdekességre hívta fel a szakemberek figyelmét. A »Bal a ton-Tájak-emberek«, ma talán úgy mondhatnánk: balatoni idegenforgalmi csevegése 1943-ban jelent meg. (Kellő átdolgozással, korrekcióval napjainkban is érdekelhetné a nagyközönséget!) Szellemes, irodalmi, szép és mégis könnyű szövege máig példa lehet az idegenforgalmi kalauzok szerzőinek. Ebben a könyvében írta le Margittay Rikárd a balaton- fpldvári lithiumos forrást. (Még a fényképét is közli. Szerinte a fonyódi vízzel azonos értékű — írta más helyütt.) Számos, szép idegenforgalmi kirándulást is leírt. A niklai Berzsenyi-kúria meglátogatásánál más idegenforgalmi »nevezetességet« is fölfedezett. Azt ugyanis, hogy a niklai kocsmában szép csiszolással az Z volt olvasható a poharakon: iá. ______. . „ ? »A vendéglőből loptam«. KérE z utóbbi két csoport tag-i ,.. , jai bár palcsztinaiak, nyU-; sS't vánvalóan nem' tekinthetők| válaszolta, ezzel s.kerül» menekülteknek. Mindezek? "^szüntetni az egy időben % elharapódzott pohárlopást. Az első világháború után fasizálódni kezdődő irodalomszemlélet ki szerette volna tessékelni a magyar nemzeti költészetből. 1944-ben a nyilasok szétzúzták mezőcsáti szülőháza emléktábláját. Nem érdekelte őket és a többi elfogultat sem, hogy alig pár évvel azelőtt Vojnovits Géza akadémikus Arany János dicsérő g’o-száival írt róla emlékezést. hogy Schöpflin Aladár, Fodor József is a legel- ismerőbb hangon méltatták alkotásait. Horváth János egvetemi tarrir versantológ’á- jában hat Kiss József-koíie- ményt közölt. Budapest Székesfőváros Tanácsa a felszabadulás u*án utcát nevezett el róla. 1967-ben pedig a mezőcsáti Kiss József Gimnázium udvarán felállították a költő mellszobrát. A »Hét évszázad magyar versei« című szemelvénygyűjtemény hét verset hoz tőle, a Magyar Klasszikusok-sorozat- ban Reviczkyvel és Komjáthy Jenővel egy kötetben kapott helyet. A Szépirodalmi Könyvkiadó Tüzek cím alatt ad*a ki válogatott verseit ha!ála 40. évfordulójára. Az 1970-ben kiadott legújabb középiskolás irodalmi tankönyvünk külön lapon hozza a fényképet is. KOMLÓS ALADAR írta róla a tömör irodalomtörténeti méltatást: »A századvég és a századforduló egyik legfinomabb és legeredetibb költője volt.« Gy. Z Egy hatezer éves fiatal országban 8. ♦ 1948 j dődtek Z kiáltását követő igék Izraelben. után azt mondhatjuk, hogy: ’ - oIvasiuató _ ooha. maguk a menekültek — akik-j , 1 olvas na to a pona nek jóval több mint fele Jer-; rákon, egyetlen darab sem dániában, kb. negyede Egyip-? “íanyz.K. tóm izraeliek által megszállt: Könyveben a kis balatoni gázai övezetében, s a fenn-? bibliográfia legalább olyan maradó negyed rész körűibe-; értékes, mint a somogy tolnai lül egyenlő arányban oszlik? — többségükben sajnos ma meg Szíria és Libanon kő-? múr ha.ott — faragó népmű- zött — összesen kb, másfél-? vészek felsorolása a lakhellyel millióan leh=tn~k ' ? együtt, vagy a Balatoni HaláA sajtóban és az úT'írá-? szati RT. egykori alkalmazottA sajtóban es «z u 1 ira ; jának> a s,;ó£oki Székely IstA palesztinai gerillák között május 14-én ^ kéz- megközelítette a 900 ezret. f?íba1’V b j yán öreg halászmesternek baa függetlenség ki- Mai — nem kevésbé megb'z- ^borlakók szoyovu , latoni nótái. De hosszasan Mai — nem kevésbé megb'z ünnepsé- hatatlan — adatok szerint a 15-én öt palesztinai arabok száma el- "vitt több a^ai-m^al is Libanonban iá~va J^ető-Acr? latoni nótái. ~ " ’i idézhetnénk, hogyan ír a so- mogyvári monostorról, vagy Rejtvényünk két hosszú sorában a mai nappal kapcsolatos két fogalmat rejtettünk cl. és 43. számú sorok megfejtése. VÍZSZINTES: 11. Csukva. 12. ...Máté. 13. 3,14, de fordítva. 14. Elhajít. 16. Kalauz nélküli. 17. Labda a kapuban. 19. Érzékszerv. 20. Függ. 21. RR. 23. Üt. 24. Libahang. 25. Személyes névmás. 27. Eke betűi, keverve. 28. Fiúnév. 30. összevissza tói. 31. Eszme. 34. Fordított rag. 35. Alá. 36. Eső ellen véd. 38, Személyes névmás. 39. Kivégzőeszköz, névelővel. 41. Elmetsz. FÜGGŐLEGES: 1. Minden oldalról víz veszi körül. 2. Nyári eső. 3. Papírra vet. 4. LVE. 5. Igaz. 6. Hint. 7. Gabona, takarmány. 8. Néma tél. 9. Ebben az időben. 10. RendBeküldendő: a vízszintes 1. js a-háromnegyed éves háború ♦ nemcsak a részvevők számára ♦ hozott tengernyi szenvedést. fokozat. 15. Doktor. 18. Füvet ZÄÄ PÍ»*. ^ " Ha lehetetlen''"is „„si, or. a . »zabok óta élt e terul-teiven, az pre0izen meghatározni a pavi-1 legtöbbet, s íesztinai menekültek' számát, volt 22 Olló? állat. 23. ?S3enved- immár küzel tudjuk — tudnunk kell — a ezrek élnek — a szó swos| t. ' 26. A főváros, esvik Iszaza<^a- következőket: értelmében — ál’ati körül-* z«i ajnos, nemcsak uj «dyn -AunciL™«.. _ j ,- -.; - „ *• “ *“*■ mények között, immár 23? S gosan, hanem mese«. 27. Enni adott, reglesen. .Palesztina^ nép kálváriája, s nyomó többsége kétségtelenül éve, F,gvetlen 4rnyéVot adó; ° gyénkben is alig isfa sincs a negyvenfokos hő- * mer3ük Margittay Rikárd dr. Z sokszínű munkásságát. Az „szik. 20. A nemzetközi mun- *szenvedott a kásmozgalóm legnagyobb ve- ; zetőj Téveszt. ' 26. A főváros, egyik , új hegyi »közlekedési- eszkö- ? Z3«. 27. Enni adott, régiesen. _ __ 2 9. Fedett utazókocsi. 30. Ál- ?ha a történeti eseményeket " k . hazáián kívül latlakások. 31. Királyi szék. I következetesen végiggondol- e^n haza]an kivul ^> 32. Vissza: a nátrium vegyje- ?juk, nemcsak Izrael bűnéből. 2- néhány százezer (kb. 400 le. 33. Ollóval vág. 36. Név- ilgaz, a győztes Izrael űzte el ezer) Izrael államban lakik, utó. 37. Vissza: nem utó. 40. ;a _ Ifjúsági Magazin. 42. VP. ♦ gvelembe kell venni, hogy na- az izraeli nemzet részét al- * * • »gyón sokan elhagyták lakhe- kotja. Beküldési határidő: január | tfeei véttoztében is/361"" 3' több százezeT azoknak a 7-én, pénteken délig. Az öt | Másfél évtizcddel az első száma (a ciszjordániaiak), rejtvény megfejtését egyszerre ‘háború befejezése után a pa- akik Palesztina Izrael meg- küldjétek be. ♦lesztinai menekültek száma szállta részén maradtak. háborút követően csapódott _ lévő menek'Ut*ábort. AzJ ö ma»a is sok szép regét, szét az arab orsz gokban). o££ látható nyomor messz?? mesét, történeti mondát pa»az°n°anrTaz ,adaJ°k nem meghaladta az elké-'-'eltet. ? pírra vetett. »Római sasok a A kon ár h. emrol 1 álon, e?vj Balaton fölött« című történeti ,, ; színjátáka például igen kedelkerített területen e-rek és.,,./,., „ j veit volt a negyvenes évekorszáségben; napjában, csak 12? és; ufo£s<j kitűnő és elemző ösz1Z’.a 2 óra között tudnak egy »ide-Z szefoglalót az ugyancsak mélpalesztmai arabokat, de fi- s nem palesztinai arab, hanem , .Ti- ü, \ iglenes« kútból vizet nyerni • | tánytalanul agyonhallgatott hihetetlen létszámú a gyerek-* rn/sik kitanő Balaton-kutató, seres- mindenféle betees^-et; Marglttay SZavbsli barátja’Lu? sereg, mindernde Detegse^et, kács Károly dr. (1882—1954) terjesztő szeméthegyek van-| 1947-ben írta róla, még a Banak stb. | latoni Kurírban. (Folytatjuk) * Or. Oravecz&y Baíáis v 8OMOGTI NÉPLAP Ptatek. ara, decemjMa Sí. 5
