Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-30 / 306. szám

25 éve

a népművészet szolgálatában

Fiatal tanár kopogtat • be Csurgón Jankovics Imre bácsihoz, az ismert népművészhez. Ki tudja, hányadszor beszélgetnek a Berzencén töltött pásztorévekről. Aztán Együd Árpád előveszi a magnót, a filmfelvevőt. Imre bácsi pedig á birkabőrből készült dudát, a hosszú furuglát Megszólalnak az ősi hangszerek, hogy a magnó örökre rögzítse a környék pásztorainak dallamvilágát. Imre bácsi mestere a táncnak is. — Hát így csináltuk ezt valamikor — mutatja a lépéseket.

Próba az esti előadáshoz. A zenekar játszani kezd. Árpi bácsi osztja az utasításokat. 140 pár láb egyszerre dobban, tíz különböző együttes a színpadon. Már alakul a tánc, és estére az előadáson kétezer néző gyönyörködik, tapsol. Folklór a javából. Gratulálunk, Árpád bácsi. Elhárítja. A szereplőké az érdem. Végtelenül szerény ember. A hozzáértők azonban tudják, hogy nagyon sok munka van a produkcióban.

Koppenhága. Népszínház, Á nézőtéren a dániai magyar nagykövet. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség nagyon kíváncsi a magyar folklórra. A siófoki áfész Balaton táncegyüttese a vendég. A turné utolsó állomása a dán főváros. Szerte az országban túl a tizedik előadáson. Köztük félórás televíziós felvétel. Az összeállítás végén mint a gumilabda, ugrik a színpad közepére a koreográfus, művészeti vezető. Együd Árpád. Korát mech^nidtoló fürgeséggel táncol. Percekig zúg a tans...

Az a huszonöt év, mélyet Somogybán töltött Együd Árpád, mozgalmas alkotómunkával telt el. Somogyhoz nőtt minden idegszálával, pedig más megyéből származott, önzetlenül a szocialista kultúra fejlődéséért fáradozott.

— Mikor került Somogyba, hogyan kezdte a munkát?

— A népdal, a néptánc sze- retetét családi örökségként, kaptam — feleli. — Az iskolai évek alatt szenvedélyesen dolgoztam ezen a területen. 1946-ban fiatal tanárként kerültem Csurgóra. Nyomban nekiláttam a körnvék. a megye népdal- és néptáncanyagának felkutatásának. Első- Ként hoztam létre a középiskolai tánccsoportot, amelyet tizenöt éven át vezettem. Nemcsak gyűjtöttem, hanem tanítottam is a népi játékokat. Saját pénzemből vásároltam magnót és filmfelvevőt, hogy a gyűjtőmunkát gyorsabban, hitelesebben végezhessem. Ügy tudom, a felszabadulás után én alkalmaztam az elsők között ' Somogybán ezt á módszert. Borbély Teréz csurgói népi énekestől körülbelül 800 dalt gyűjtöttem. Engem a megye egész területére hívtak. Számtalan sáros, havas éjszakát vírasz- tottam át. 1960-ban egy új intézménynek, a Somogy megyei Népművelési Tanácsadó nak a vezetésével bíztak meg. Három évet töltöttöm Kaposváron, segítve, irányítva a megye népművelését.

— Ügy tudom, sokat foglalkozott a cigányság életének megismerésével is.

— Való igaz. Sok cigánylakta települést kerestem föl. Rendkívül izgalmas, érdekes a cigányság népművészete, dús dallamvilága. Volt cigányegyüttesem is Szentén. Másfajta nemzetiségű anyaggal is sokat foglalkoztam. Sváb szokásokat, dalokat, táncokat gyűjtöttem németajkú községekben. Lakócsán, Szent- borbáson, Potonyban és Tótújfalun a délszláv folklórt ismertem'' meg. Sok táncot állítottam színpadra a gyűjtések alapján, de számtalan előadást is tartottam megye- szerte, filmmel és dallal illusztrálva ezeket.'

— Mióta él Siófokon?

— 1963-ban lettem a siófoki gimnázium tanára, és egyben művészeti vezetője a siófoki áfész Balaton táncegyüttesének. Az együttes szervezésében is nagy részt vállaltam. Két éve vagyunk birtokosai a »Kiváló együttes« címnek. Azóta bejártuk csaknem fél Európát. Cse.hszlovákiában, az NDK-ban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Ausztriában és Dániában .tapsoltak műsorainknak, nem szólva a megyei és az országos fesztiválokról. Volt év, amikor a nyári szezonban a Balaton-parton húsz előadást mutattunk be külföldieknek. Sok táncunk koreográfiáját magam készítettem, bár soha nem akartam koreográfus lenni, csak a nép művészetét kívántam úgy bemutatni, hogy az ne

szakadjon el a nép érzelem- js formavilágától.

Együd Árpád két év óta a siófoki múzeum muzeológusa. Most hivatalosan is szentesítették azt a vágyát, álmát, hogy gyűjtse, kutassa, feldolgozza Somogy szellemi, néprajzi értékeit, teljesebb képet adva az elődök életéről.

Várható, hogy rövidesen kiadják pályadíjat nyert kötetét. Az összeállításhoz hasonlót Vikár Béla gyűjtött 1905- ben és 1906-ban megyénkben.

Bízunk benne, hogy a néprajztudományt szolgáló Együd Árpád munkálkodása töretlen marad, s a negyedszázados iübiíeumot eredményes esztendők, munkasikerek követik.

Dévai Zoltán

Megjegyzés

Sértett tanítók?

N

agyon figyelemkeltő megjegyzést hallottam a megyei tanács vb testületének legutóbbi ülésén. Arról beszélt a felszólaló, hogy a falusi pedagógusok körében újabban észrevehető a visszahúzódás, s talán indokolatlan passzivitás. is tapasztalható Ellenpéldaként a felszólalt, hivatkozott arra, amikor a helybeli tanító kántor is volt, ás a többi...

A felszólalás úgy vélem nagyon komoly és megszívlelendő figyelmeztetés, bár most mindjárt megjegyzem: véleményünk szerint nem megfelelő hasonlítási alap foglalatosság tekintetében összevetni a múlt oskolamesterével a ma pedagógusát.

Év végi látogatás a színházban

Kigyúl a Till any tábla: próba

Az óév utolsó napjaiban két darab próbái folynak a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A Filumena házasságát Zsámbéki Gábor rendezi, a Koldusopera Babarczy László vendégrendező munkája nyomán kerül színpadra; mindkettő 1972-ben.

A főrendezői szobában beszélgettünk Zsámbéki Gáborral.

Először a darabválasztásrói érdeklődtünk.

— De Filippo színész és drámaíró. A Filumena házassága is olyan mű, amely magán viseli a szerző névjegyét: ismerve a 'színészmesterséget, kiváló szereplehetőségeket teremt a drámaíró De Filippo. A Filumena házasságában is nagyon jók a szerepek, különösen a két főszerep kínál sok lehetőséget.

A »Nápolyi komédia« európai rangú mestereként tartják nyilván De Filippót, aki a Vannak még kísértetek előadással az egyik évben Budapesten is vendégszerepeit társulatával.

— Az ő népszínház csinélása

európai érték — mondja

Zsámbéki Gábor a darabválasztás indoklásakor.

— Kicsoda Filumena?

— De Filippo azoknak az

embereknek az igazságáról

szól a Filumena házasságában, akik az egész életüket keményen végigdolgozták és áldozatokat hoztak másokért.

Eg’j hatezer éves fiatal, országban

7.

A 60-as évek második felében új tartalmat kaphatnának az egységtörekvések — aminek imperialista ellenességén túl — pozitív vonása az is, hogy néhány fontos arab országban (Szíria, Irak, Líbia, Szudán1 stb.) baloldali fordulat, radikális társadalmi átalakulás ment végbe az elmúlt néhány év során, amivel az egység kétségtelenül haladóbb tartalmat kapott.

Az arab kommunisták szerint haladó egységet csak imperialista ellenes tartalommal létrehozni nem lehet. Ehhez feltétlenül szükséges a társadalom gazdasági fejlesztése, úgy, hogy ~ azt szocialista alapon alakítsák át. Véleményünk szerint ezt meg lehet oldani, hiszen vannak olyan közös jegyek, amelyek alapján az egység létrehozható. Mindenekelőtt az arab népek közös történeti hagyományain, közös nyelvükön s közös vallási és egyéb tradíciók alapján.

De vannak olyan lényeges

különbségek is, amelyek ez ellen szólnak. Ilyen mindenekelőtt, hogy e földrésznyi területen igen nagyok a különbségek gazdaságilag és közgazdaságilag egyaránt. Arab ország az, ahol a legmagasabb az egy főre eső némzeti össztermék a világön (Kuwait), de arab ország a legszegényebb is (Jemen). Arab országban emelkedett a leggyorsabban a nemzeti jövedelem termelése az elmúlt évtizedben (Líbia), s a mellette lévő ugyancsak nagy kiterjedésű, ritka lakosságú Algéria volt az egyetlen a világon, ahol nem volt fejlődés (azaz negatív előjelű volt). A gazdasági kérdések mellett maradva: rendkívül gyengék

az egyes arab országok közti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok: az egymás közti árucsere — a 15 ország viszonylatában — nem éri el az évi 10%-ot. S mindehhez még számítsuk hozzá azokat a belső sajátosságokat (vallási, népi-nemzetiségi eltérések),

amelyek igen nagy mértékben akadályozzák az egyes országokon belül is a tényleges népi-nemzeti egység létrehozását.

A legnagyobb akadály jelenleg az egyes országok politikai struktúrájának különbözősége (haladó, szocializmust is igenlő rendszerek mellett ultrareakciós monarchiák). Ha mindezen tényezőket figyelembe vesszük, azt keli látnunk; hogy az egész arab világon belül a divergáló erők felülmúlják az egység irányába mutatókat.

S ha tudjuk, hogy még a leghaladóbb országok uralkodó körein belül is milyen ellentétek léteznek (vannak, akik az egységet »minden arab legszentebb ügyének« tekintik, amelynek megvalósításához bármilyen segítséget fel lehet használni), akkor megérthetjük a kommunisták magatartását, hogy a ténylegesen sok közös vonást mutató arab államokat csak szocialista úton — amely nemcsak 'az egyes osztályok, de a nemzetek 'közt is minden ellentétet, kizsákmányolást megszüntet — lehet megvalósítani. Egyetlen erő a kommunista mozgalom az arab világban, amely tudományosan közelíti meg a kérdést: s szerinte ez csak a társadalom szocialista átszervezése alapján mehet végbe — támaszkodva minden haladó, nemzeti erőre.

Tetézi még mindezeken kívül a probléma bonyolultságát,-hogy az arab egység jelenlegi megvalósítói elsősorban nem a fenti elvek alapján, hanem a cionizmus és Iz— Kiket láthatunk a főszerepekben ?

— Filumena: Olsavszky Éva Jászai-díjas, Domenico: Kun Vilmos.

Az elkészült színlapon az egyik szerepben Andai Kati nevét olvasom még. A társulat új, fiatal tagja bemutatkozásának is tekinthetjük a premiert, amelyet 1972. január 7-én tartanak.

Tegnap kezdődött el Brecht Koldusoperájának első próbája. Babarczy László, a Nemzeti Színház rendezője elmondta: — Örülök, hogy egy olyan megerősödött színházban dolgozhatom, mint a kaposvári Csiky Gergely Színház. És örülök a Koldusoperának is. Több Brecht-művet állítottam már színpadra, a Koldusoperát most először. Csodálkozom, hogy eddig itt még nem játszották. Súlyos mondanivalóval van tele Brecht műve, ezeket időnként el kell mondani a színházban — örülök, hogy Kaposváron most megtehetjük.

Szerda délelőtt fél tizenegy: kigyúl a villanytábla a folyosón, ez jelzi, hogy megkezdődik a próba: a színpadon a

Filumena házasságáé, a próbateremben a Koldusoperáé Lázas munka tanúi voltunk a Csiky Gergely Színházban.

Horámyi Barna

rael elleni harc megvívása ürügyén akarják megvalósítani, aminek nagyon is negatív tartalma nem kétséges. De az egységtörekvések vezető:

körei maguk sem egységesek Két irányzat érvényesül: a

békés megoldást is elfogadók és a csak fegyverek erejében hívők.

Ugyanakkor számolni kell a palesztin menekültek közel 2 milliós tábora vezetőinek állásfoglalásával is.

S ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy magában Izraelben — mint saját házájában — több százezer arab él, és hogy Izrael Állam zsidó lakosságát sem lehet a cionista vezetőkkel azonosítani, érthetjük meg igazán, hogy hosszú távra, véglegesen csak a szocializmus győzelme oldhatja meg a Közel-Kelet é legégetőbb problémáját is.

Vagy amint ezt el Abid elv-; társ kifejezte: ha azt akarjuk.: hogy »az arab egység úgy ki-: állja az élet megpróbáltatá-: sait, mint a libanoni cédru-; sok, akkor figyelembe kell j venni mindezeket a tényező- j két. Kommunisták nélkül, sőt? azok kizárásával és éppen eí mozgalom ellenére létrehozott? egység, ideig-óráig fennma-f radhat, de negatív céllal tar-J tás, pozitív tettet végrehajtani? a történelemben, még soha sem volt lehetséges«.

A tapasztalat is némiképp ellenkezik azzal a képpel, melyet a megye iskoláival, pedagógusaival és közművelődésével ismerkedve még most is őrzök s hitelesnek tartok nagamban. Ennek alapján állítom, hogy a községi közművelődés első számú . szervezői, protektorai — a mindennap: iskolai munkán felül — a falusi pedagógusok. A napi tanítás és az önképzés mellett (jóllehet nem mindenki folytat ilyet) ők a könyvtárosok, néhol a vöröskeresztes mozgalomban is elöl járnak, vezetik a művelődési otthont, tánccsoportot, és folytathatnánk a sort. Sőt éppen azt érdemes szóvá tenni (és azt tettük eddig is szóvá), hogy a falusi értelmiség soraiból miért éppen a pedagógusokra hárul zömével az ilyen feladat nagyon sok helyütt. Miért nem veszi ki részét képzettségének és érdeklődésének megfelelően az agronómus, az orvos, az állatorvos?

Nem szeretem azt a közkeletű megállapítást, hogy a pedagógus a nemzet napszámosa, márcsak azért sem, mert úgy érzem, ma nem napszámosokra van szükség, és alig halad tapodtat is előre a községek szellemi élete, köz- művelődése, amíg azokat »napszámban« végzik a pedagógusok.

Ügy viszont feltétlenül igazat kell adni a felszólalónak, hogy az iskolán kívüli feladatok ellátásából nem egységesen veszi ki részét a tantestület, hanem bizonyos tagjai, s többnyire ugyanazok dolgoznak csak. Az is igaz, hogy főleg a mozgalmi élet, politikai kérdések irányában tapasztal ható bizonyos visszahúzódás.

Sokan érveltek eddig azzal, hogy az úgynevezett falusi intelligencia legkisebb fizetésű

tagjai lévén nem tarthatták

a versenyt más hasonló végzettségű, jól kereső szakemberekkel. Az ilyen érvelésben ott az igazság is, de nem a magyarázat. Először is azért, mert a társadalmi érdeklődés mértéke nem elsősorban fizetés dolga, hanem jog és kötelesség dolga.

A fizetésemelés után pedig megdől az érv; adatok bizonyítják, hogy milyen nivellá- lódási folyamat van megindu- lóban. S ennek még inkább tettekre kellene sarkallnia, s nem visszahúzódásra.

Gondolnunk kell a tanácsi átszervezésre is, arra, hogy a ’ölöttes hatóság a helybeli községházán van már.^ Valóban vannak emiatt sértett pedagógusok, és találkozunk jogos sértődéssel is. A vb-ülé- sen említették az iharosberé- nyi községi vezetők indokolatlan és felelőtlen túlkapását, akik kötelezni akarták a helybeli pedagógusokat, hogy reggel hattól este hétig vigyázzanak a gyermekekre! Az ilyen naiv hatalmaskodások azonban nem a sértődésre, hanem a társadalmi fórumokon való még bátrabb és határozottabb kiállásra adnak okot.

Vannak tehát pedagógusok, akikre nem szabad több terhet rakni, vannak azonban, akik sértődöttségből, érdektelen passzivitásból visszahúzódnak. Rájuk viszont figyelni kell — így summáznám tehát a felszólalást; vitatva is és egyetértve is.

M

ivel egy dolog nem intézhető el ez is, az is alapon, nagyon helyénvalónak látszik az a — szintén a vb-ülésen született i— javaslat, hogy ez ügyben az illetékes ágazati vezetők folytassanak felméréseket, esetenkénti vizsgálatot, hogy ne csak általában ítéljük vagy marasztaljuk a pedagógustársadalmat.

I Tröszt Tibor

GYERMEKREJTVÉNY

3. Közmondások

í

[k

g .

jÖÉ

M }

6

a

r*"***

...

9

v

;....

í

•

TTW

.....

□

í 3

7F~

•

15 ;

Í6

•

n

13

•

"n

□

K!

kvv' í

2!

22;

•

•

2:

Sj

Bf 1

24

•

2$ :

ftt

Ü&J.

27}

•

28

29

30

*

3'i

32

33

34

1

35

35

• ?

|

____

39

40 | ........ 1

írj

[•

42

4l

—J

......i

!

EZ

Rejtvényünk vízszintes 1. és 43. számú sorában egy aktuális közmondást rejtettünk el.

(Folytatjuk.)

VÍZSZINTES: 10. Női név. 11. Kíván. 12. Festék-, vagy zománcréteg. 13. Névutó. 15. Ilyen hal a békaporonty. 16. Mássalhangzó kiejtve. 17. Balatoni üdülőhely. 19. Határrag. 20. Rangjelzés. 21. Fényit. 23. Legelő. 24. Érzékszerv. 26. Képző. 27. Tegnap után. 29. Indulatszó. 31. Második legnagyobb folyónk. 3-, Mint a vízszintes 26. számú. 36. Hím állat. 38. A Balaton fölös vizét vezeti le. 39. Rag. -nak párja. 40. Arab állam. 42. Orosz becenév.

FÜGGŐLEGES: 1. Fajtiszta. 2. Színtelen gáz. 3. Sportöltözék. 41. Tova. 5. Zoltánka. 6. Lásd vízszintes 27. 7. Földművelő szerszám. 8, Becézett Gábor. 9. Éneklő madár, névelővel. .13. Fordított énekhang. 14. Fa része. 17. Álomba ringat. 18. IZ. 20. Éva betűi, keverve. 22. Időmérő. 25. Nem látnak. 28. Zár. 30. Égési termék. 32. Kötőszó. 33. Egyenletes felületű. 34. ZO. 35. Belső, bab alakú kiválasztó szerv. 37. Vissza: eszme.

39. Rag, -nél párja. 41. Kettősbetű. 42. ME.

• * •

Beküldendő: a vízszintes 1., és 43. számú sorok megfejtése.

Beküldési határidő január 7-én, pénteken délig. Az öt rejtvény megfejtését egyszerre küldjétek be.

BOMOGfI NÍPLAF

CWttBrtök, 1971. december 30.

«