Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-30 / 306. szám

4 biztonsági alap — a gazdálkodás biztonsága Interjú Székely Elemérrel, az észak-somogyi tsz-szövetség titkárával Az 1970-es évet az ország hatszáz gazdasága zárta vesz­teséggel. A veszteség, illetve az alaphiány összege mintegy másfél milliárd forint volt. Most az 1971-es év végén azért idézzük ezt a tényt, mert az ország valamennyi gazdaságára - jellemző volt, hogy általában kedvezőtlenebb feltételek között kezdték el az idei évet, olyan nagy mér­tékben csökkentek a biztonsá­gos termeléshez szükséges tartalékok, hogy ezeket pótol­ni egyetlen év alatt — még kiugróan sikeres esztendőben sem — lehet. Az általános országos tapasztalatokból ki­indulva az észak-somogvi szö­vetkezetek helyzetéről beszél­gettünk Székely Elemérrel, az Észak-somogvi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek titkárával. — Rövidesen vége a* 1971-es évnek, amely egyben a negye­dik ötéves terv első gazdálko­dási éve is veit. Milyen körül­mények és milyen feltételek mellett kezdett hozzá az idei feladatoknak az észak-somogyi szövetség negyvenöt tennelő- szövekezeteí •— Ami általában országosan jellemző volt, az vonatkozik a mi szövetségünk területére is — mondta Székely Elemér. — Az 1970-es évet döntő mérték­ben az időjárás, másodsorban gazdálkodási és egyéb okok miatt csaknem 24 millió fo­rintos veszteséggel zárták szövetkezeteink. Ennek a vesz­teségnek túlnyomó többsége az alaphiány, a mérleg sze­rinti veszteség nem egészen kilenc és fél millió forint volt. A rossz év, a kedvezőt­len pénzügyi helyzet követ­keztében szövetkezeteink többségének hozzá kellett nyúlnia ahhoz az »aranytar­talékhoz«, melyet a biztonsági alap jelent. Jellemző mutató, hogy az ötvenhét és fél mil­liós biztonsági alap mintegy 25 millió forintra csökkent. Szövetkezeti vezetőink szokták ezt úgy is mondani, hogy a gazdálkodás továbbvitele, a megfelelő jövedelemszint tar­tása érdekében ki kellett nyit­ni azt a perselyt, amelynek tulajdonképpen sohasem sza­bad kiürülnie. — Találó ez a hasonlat — s talán maradjunk is nála. Mit tettek azért az észak-somogyi szövetkezetek, hogy az a bizo­nyos persely ne ürüljön ki? Vagy más szóval: milyen ered­ményekkel zárják ezt a nem éppen jó körülmények között kezdett évet? ■— Pontos összegezés — ért­hetően — még nem áll ren­delkezésre. Ám a háromne­gyed évi adatok arra enged­nek következtetni, hogy az aszályos időjárás, a sok ne­hézség ellenére is a negyedik ötéves tervi feladatoknak meg­felelően fejlődött a gazdálko­dás. Az állattenyésztéssel kez­dem, mivel a mostani terv­időszaknak döntő fontosságú feladata ennek az ágazatnak a fejlesztése. A mi szövetsé­günk területén a megelőz' évhez viszonyítva nőtt a szarvasmarha- és ezen belül a tehénlétszám is. A serié'ál- lománynál — mint jellemző ez a menyében áltálában — még Jelentősebb a növekedés. A növénvterm^sriési ágazat­ban a kukorica és a buwonva kivételével ugyancsak számot­tevően emelkedtek a hozamok. Természetesen ezek a ténvek mindkét ágazatban magukka1 hozták az árukib^acsátás nö­vekedését is. Említést érdemel az is, hogy a termelés tech­nikai színvonala igen számot­tevően fejlődött. Az utóbbi három év — beleértve az idei esztendőt is — talán legna­gyobb eredménye az, hogy a gépesítés színvonala jelentő­sen javult. Gondolok itt első­sorban a betakarítás gépesí­tettségében bekövetkezett fi­gyelemre méltó változásra. Például negyvenöt üzemünk­ből tizenhárom már önállóan szárít, s az ehhez szükséges beruházásokat két hajtották végre. év alatt A szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek 'beruházásá­nak helyzetét vizsgálta az idén októberben és november­ben hét termelőszövetkezet­ben, három állami gazdaság­ban és egy termelőszövetkeze­ti társulásnál mintegy félszáz népi ellenőr. A vizsgált idő- ) szak 1968-tóí az idei eszten­dőig terjedt ki, de hiteltör­lesztés szempontjából foglal­koztak a IV. ötéves terv tel­jes időszakával. A végső cél volt megállapítani: rendelke­zésre állnak-e az említett be­ruházások megvalósításához a szükséges anyagi eszközök: hogyan valósul meg e telepek tervezése, építése, üzembe he­lyezése; a tervezetthez képest milyen a megvalósítás üteme: elkészültük után hogyan ‘biz­tosítják ezek kihasználtságát? A megyei NEB-től kapott összefoglaló jelentés ezútta1 olyan téma vizsgálati ered­ményét tárta az érdekeltek elé, amely napjainkban »slá­ger« a mezőgazdaságban, s erről a témáról sohasem tud­nánk annyit beszélni, hogy még ne maradna további mon­dandó. Most csak a legfonto­sabb megállapításokat emel­jük ki ebből az összegezésből, s ezek a következők: hiányo­sak voltak a teleprendszerek létrehozásánál az informá­ciók, melyek a gazdaságok szakvezetőinek a rendelkezé­sére álltak — s olykor ezeket is kritika nélkül alkalmazták — mind a döntést elősegít-' tanulmány megalapozottságé ra. mind a beruházások elké- szíté-ére. az egves létesítmé nyék kivitelezésére, a tar­tástechnológia kialakítására, Sok a hiányosság a teleprendszereknél Á megyei NEB vizsgálatainak tapasztalataiból — összességében tehát ügy mondható, hogy a nehézségek és a gondok ellenére, illetve azokkal együtt eredményes, és ha nem is minden ágazatban egyformán, de sikeres év volt az idei. Hogyan tükröződik mindez az észak somogyi szö­vetkezetek pénzügyi helyzeté­ben. A teljesen vagy részben kiürített »perselyeknek« ml lesz a sorsuk? — Egy mondat erejéig ismét arra az országos megállapí­tásra kell utalnom, hogy egyetlen év alatt — még ha kiugróan sikeres is az — nem lehet pótolni az 1970-es vesz­teségeket. Az említett gazdál­kodási eredmények mellett a mi szövetkezeteink sem voltak képesek arra, hogy a csaknem 24 millió forint veszteséget egyetlen év alatt pótolják. Az előzetes felmérések szerint ezt az évet szövetkezeteink lényegesen kedvezőbb pénz­ügyi körülmények között zár­ják. Az alaphiány várhatóan mintegy 12 millió forintra csökken, s ez mindössze nyolc gazdasági egységet érint — hangsúlyozom: az előzetes felmérések szerint. A tavalyi hetvenmilliós mérleg szerinti nyereség körülbelül ötven szá­zalékkal nő. A »kiürített per­selyeket« említette, ezzel kap­csolatban végezetül egyetlen gondolatot szeretnék elmon­dani : szövetkezeteink immár saját gyakorlatukból tudhat­ják — tapasztalhattál! —, mennyire lényeges, a bizton­ságos gazdálkodáshoz szinte nélkülözhetetlen feltétel, hogy megfelelő tartalékalapokkal rendelkezzenek. Most, hogy az idei erőfeszítések eredménye­ként javult a helyzet, nőtt a termelési érték, mindenképpen fontos lenne, hogy a jövede­lemszint emelése mellett meg­felelő és kellő gondot fordít­sanak üzemeink arra, hogv azokba a bizonyos »perselyek­be« visszategvék azt, amit ki­vettek belőlük! Saiát érdekük, a holnao biztonságos eazdál- bndása kívá^ig ezt tőlük — fejezte be Székely Elemér. v. m. A jó vetőmag őrei Baranyában is segítettek — Sezosztája Jugoszláviába 2416 vagon terményre tettek fémzárat Az Országos Vetőmag- felügyelőség Somogy megyei intézetében ilyenkor, a mező- gazdasági munkák végeztével sem telnek tétlenül a napok. Legutóbb például 12 vagon- nyi, exportra szánt naprafor­góval teli zsákra tettek fém­zárat a Somogy megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kérésére. Ugyan­ilyen igénnyel jelentkezett a Lábodi Állami Gazdaság is, ahol várhatóan 10 vagon nap­raforgót és nemesített zabot kell fémzárolniuk. Ugyancsak most folyik a gazdaságokban a vetőmag-szaporítási főköny­vek vizsgálata, és rövidesen elkezdik a tárolt vetőburgo­nya ellenőrzését is. A felügye­lőségen a burgonya hajtás­vizsgálatát végzik, és a télen sor kerül a dolgozók szakmai továbbképzésére, valamint — ezúttal először — a szaporító­területek hektárban való ösz- szegezésére. Mit végzett a somogyi fel­ügyelőség az idén? Erre kér­tünk választ Váradi Gyulától, a felügyelőség vezetőjétől. — Tevékenységünk két fő területe a szántóföldi minősí­tés és a fémzárolás. Somogy­bán a vetőmagtermesztésre szánt növények szemléit 24 200 hold alapterületen végeztük el, ezen belül egyes növények egynél több szemlén is átes­tek. Somogy­bán ez a telje­sítmény mint­egy ezer hold­dal, a többszöri szemlét is be­számítva ösz- ssesen 2500 holddal halad­ja túl a tava­lyit. Ezenkí­vül mintegy 7300 holdon mi szemléztük a vetőmagva­kat a szom­szédos Bara­nyában is. Több mint ezer táblát néz­tünk meg egy­szer, illetve többször, s a szemlék 18 növényfajt, együttvéve 48 fajtát érintet­tek. A nemesí­tett kalászo­sok voltak a legnagyobb te­rületen, kö­rülbelül 9000 holdon, vette nagyságrendiben a bur­gonya 3250 holddal. — Milyen tapasztalatokat szereztek a szemlék során? — Tizenkét állami gazda­ságban és ötvenegy termelő­szövetkezetben került sor Mikroszkóp segít a gyommagok fajtameg- állapításánáL ezt kő- szemlére, s általános tapasz­Külön teremben folyik a burgonya hajtásvizsgálata. az állománnyal való feltöltés­re, a takarmányozási rend­szer megszervezésére, az üze­melés biztonságára és gazda­ságosságára vonatkozóan. Konkrét példák hosszú — és elemzésen alapuló — so­rát tartalmazza a megyei NEB vizsgálati eredménye, amely mindenképpen érdemes a megszívlelésre. Különösen érvényes ez az összegező je­lentés javaslati részére. A vizsgálat nemcsak negatívu­mokat tárt fel, hanem jó né­hány pozitív megállapítást is tett. Ilyen például az, hogy az érintett gazdaságok szakosí­tott telepeinek a szakvezeté­sére megfelelő képzettségű, emberekről gondoskodtak az üzemek. Nem mondható el ugyanez a szakmunkásokról és a betanított munkásokról — belőlük a szükséges lét­számnak csak mintegy egy- harmadával rendelkeznek —, azonban több gazdaság is ter­vezi üzemi képzésüket^ a kö­zeljövőben. A bglatonszabadi November 7. Tsz, a háromfai társulás és a Böhönyei Álla­mi Gazdaság Agárdon képez- teti ki betanított munkásait Az ezen a térem jelentkező feladatoknak az eddigieknél gyorsabb megoldására annál inkább is szükség van, mert —• a megyei NEB vizsgálati anyagának megállapításaiból idézve — »a sokmilliós beru­házások bonyolult technológiá­iénak zavartalan működése hozzáértő, a technikában jár­tas szakembereket kíván, csak az ő kezelésükkel érhetik e’ célúikat ezek a beruházások és biztosf+hatiák az eredmé­nyes gazdálkodást« kezdeményezést várnak a járási hivataloktól Olyan témát tárgyalt meg tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bi­zottsága, amely nemcsak a tanácsi alkalmazottakat érin­ti, hanem az ügyfélként ko­pogtató állampolgárokat is. Csak dicsérni lehet a szak- szervezet munkaszervezési és továbbképzési bizottságát, hogy alapos fölmérés alapján elemezte az eltelt nyolc hó­nap tapasztalatait, a járási hivatalok tevékenységét, s felhívta a figyelmet arra, amin változtatni, finomítani kell a jövőben az új tanács- törvény szellemében. Ha egy szóval kellene meg­határozni, miről folyt a vita a megyebizottság tegnapi ülé­sén, akkor a kapcsolatokat emelném ki a sok elhangzott vélemény, bírálat és javaslat közül. Az előterjesztés is úgy ítélte meg, hogy az első idő­ben a hatáskörök és a jogkö­rök téves értelmezése, a sza­bályozás elégtelensége, illetve részletességének hiánya mi­att e kapcsolat ellentmondá­sosan alakult, sok félreértés­re, ütközésre adott okot. A megyei szakigazgatási szervek a járási hivatalok kapcso­latában a megyei tanács vb határozata hozott változást. Ez részletesen szabályozta a kap­csolatok rendjét, s azóta fo­kozatos előrehaladás tapasz­talható ennek formájában és módszerében. Ennek ellenére még sokat kell tenniük a szakigazgatási szerveknek, va­lamint a járási hivataloknak is azért, hogy tartalommal teljen meg az új szervezet' keret. Talán a legfontosabt megállapítása volt az alapos vizsgálatnak, hogy a járási hivatalok elnökei sokkal kez­deményezőbbek legyenek a kapcsolatok javításában. En­nek alapja, hogy értsék és át­érezzék: a tanácstörvény szel­lemében más a jogállásuk a járási hivatalnak és a megyei szakigazgatási szerveknek, mint korábban. Nagyoij talá­lóan bírálta Czóbel Béla, a megyei tanács pénzügyi osz­tályának helyettes vezetője az itt-ott tapasztalható szemléle­tet, amikor a megnyilatkozá­sokat az fűti, »ki a nagyobb fiú«. Igaza volt ár. Takács Lászlónak, a megyei pártbi­zottság közigazgatási és ad­minisztratív osztálya munka­társának, amikor arra irányí­totta rá a figyelmet, hogy a járási hivatalok még most is sok gonddal küzdenek, hi­szen új módszerekre volt szükség az átszervezés után. A jövő útja mindenképpen az, hogy a tanácstörvény szelle­mében alakuljon ki a megyei szakigazgatási szervek és a já­rási hivatalok és a községi ta­nácsok, valamint a szakigaz­gatási szervek és a községi tanácsok munkakapcsolata. Az utóbbi időben nagyon sok ha­táskört kaptak a köaségi ta­nácsok, s hogy ezeket jól gyakorolják, az a járási hiva­talok útmutatásának, fölkészí­tésének is köszönhető. Nagyon fontos, hogy a járási hivata­lok sokkal többet tegyenek a községi tanácsok testületi munkájának színvonalbeli emeléséért. Dr. Németi László, a je­lentést elkészítő bizottság el­nöke szerint a járási hivata­lok munkája a kibontakozás szakaszában van. A szakszer­vezet fölmérése elsősorban helyzetképet adott ahhoz hogy tovább javuljon az ál­lami gázgatási munka. Most jutottak el abba a szakaszba a járások, hogy az átszerve­zés miatti zökkenő után olyan jó a légkör, amely al­kalmas as alkotó munkT.-c Meet minden szinten azt ku­tatják, melyek a legalkalma­sabb módszerek. Ebben a já­rási hivataloknak sokkal töb­bet kell még kezdeményez­niük. S hogy mindebben mi* segíthet a szakszervezet? Er­re dr. Fenyvesi János megyei titkár válaszolt összefoglaló jában hangsúlyozva, hogy a mozgalmi munka eszközeivel emelhetik az államigazgatás színvonalát Biztosan nagy segítséget ad a járási szák- szervezei bizottságoknak, hogy az ülés határozata szerint megkapják az előterjesztést és a vitában elhangzott fő meg állapításokat L. ©J tálát, hogy a vetőmag-szapo- rító gazdaságok tevékenysége számottevően javult Különö­sen vonatkozik ez a kalászo­sok, a burgonya és a borsók termesztésére. Hogy például az őszi búzánál mégis kiesett a szemléken a terület 30 szá­zaléka, az sem a gazdaságok hibájaként, inkább az egyes fajták negatív tulajdonságai­nak róható fel. A korábbi évekhez képest javulás mu­tatkozik a tsz-ek saját szük­ségletre. történő vetőmag-sza­porításánál is. Ezeket a vető- magszaporító területeket is szemléztük — negyvenhat tsz 3249 holdján —, és a korábbi 40—60 százalékkal szemben, az idén 76 százalék bizonyult a célra alkalmasnak. Mindeb­ből a nagyobb törődés, a lel­kiismeretesebb munka tükrö­ződik. Továbbra is kifogásol­ható azonban Somogybán a herefélék vetőmag-szaporítása- jóllehet az időjárási tényező­ket itt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, ha a jobb termést hiányoljuk. A vegyszeres gyomirtás elégtelenségei ki­ütköznék: a nem megfelelő szer és alkalmazás! Idő, az adagolás pontatlansága a vártnál kisebb eredmények­ben mutatkozik meg. Más nö­vényféleségeknél kialakultak az úgynevezett bázisgazdasá­gok. itt ez nincs meg. szinte évenként más üzem vág bele, általában kis teri51"ton, s per­sze, az eredmények is ilye­nek. .. — Milyen kilátások vannak a vetőmag-szaporításra a kö­vetkező évben? —• Ügy látszik, hogy a ka­lászosok vetőmag-szaporítása vonzó a gazdaságok számára, és tovább növekszik a terü­let. Üj búzafajtákkal ismer­kedhetnek meg. A búzánál a jövőben is 94—95 százalék lesz a külföldi fajták aránya, ezm belül 85 százalékot tesz­nek ki a szovjet fajták. A burgonyánál további terület­csökkenéssel számolhatunk, lövőre az ideinél egv-kstszáz holddal kevesebb várható, — A fémzárolás minden év- bon nr'vy feladatot jelent a teliig-’ielőségnek. Honnan ol­dották meg ezt az idén? — Összesen 2416 vagon ter­mén vt femzároltak a felügye­lőség dolgozói, jóval többet, mint amennyit terveztünk. Legtöbb a burkonva volt 918 vagonnál, ezt követte mennyi- '■“«ben az őszi búza, 785 va­gonnal. A fémzárolt őszi bű­zéből 1?0 va«on hozos-tála .T7-?<jyx,7T*WíA7 ld4n vat*rnaíT'7'0'k3t 1k'''n4a'k a, s ha TTP^d'vn té­ilVOT?i ^ ^T'rvf/ú’TlCJ cf ml­nőségéb'l 1röi^«fVeztetve 1972- ben fei+^+ienül gazdagabb termés várható. rmnt ámítván az idén volt, Biztató az is, hogv ebb°n az é^ben a ne­mesített bű-’atáb’á'kon a hol­danként! átlagtermés megha­ladta a 21 mázsát H. F. lOMOGTi SíflA? 3

Next

/
Thumbnails
Contents