Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-30 / 306. szám
4 biztonsági alap — a gazdálkodás biztonsága Interjú Székely Elemérrel, az észak-somogyi tsz-szövetség titkárával Az 1970-es évet az ország hatszáz gazdasága zárta veszteséggel. A veszteség, illetve az alaphiány összege mintegy másfél milliárd forint volt. Most az 1971-es év végén azért idézzük ezt a tényt, mert az ország valamennyi gazdaságára - jellemző volt, hogy általában kedvezőtlenebb feltételek között kezdték el az idei évet, olyan nagy mértékben csökkentek a biztonságos termeléshez szükséges tartalékok, hogy ezeket pótolni egyetlen év alatt — még kiugróan sikeres esztendőben sem — lehet. Az általános országos tapasztalatokból kiindulva az észak-somogvi szövetkezetek helyzetéről beszélgettünk Székely Elemérrel, az Észak-somogvi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával. — Rövidesen vége a* 1971-es évnek, amely egyben a negyedik ötéves terv első gazdálkodási éve is veit. Milyen körülmények és milyen feltételek mellett kezdett hozzá az idei feladatoknak az észak-somogyi szövetség negyvenöt tennelő- szövekezeteí •— Ami általában országosan jellemző volt, az vonatkozik a mi szövetségünk területére is — mondta Székely Elemér. — Az 1970-es évet döntő mértékben az időjárás, másodsorban gazdálkodási és egyéb okok miatt csaknem 24 millió forintos veszteséggel zárták szövetkezeteink. Ennek a veszteségnek túlnyomó többsége az alaphiány, a mérleg szerinti veszteség nem egészen kilenc és fél millió forint volt. A rossz év, a kedvezőtlen pénzügyi helyzet következtében szövetkezeteink többségének hozzá kellett nyúlnia ahhoz az »aranytartalékhoz«, melyet a biztonsági alap jelent. Jellemző mutató, hogy az ötvenhét és fél milliós biztonsági alap mintegy 25 millió forintra csökkent. Szövetkezeti vezetőink szokták ezt úgy is mondani, hogy a gazdálkodás továbbvitele, a megfelelő jövedelemszint tartása érdekében ki kellett nyitni azt a perselyt, amelynek tulajdonképpen sohasem szabad kiürülnie. — Találó ez a hasonlat — s talán maradjunk is nála. Mit tettek azért az észak-somogyi szövetkezetek, hogy az a bizonyos persely ne ürüljön ki? Vagy más szóval: milyen eredményekkel zárják ezt a nem éppen jó körülmények között kezdett évet? ■— Pontos összegezés — érthetően — még nem áll rendelkezésre. Ám a háromnegyed évi adatok arra engednek következtetni, hogy az aszályos időjárás, a sok nehézség ellenére is a negyedik ötéves tervi feladatoknak megfelelően fejlődött a gazdálkodás. Az állattenyésztéssel kezdem, mivel a mostani tervidőszaknak döntő fontosságú feladata ennek az ágazatnak a fejlesztése. A mi szövetségünk területén a megelőz' évhez viszonyítva nőtt a szarvasmarha- és ezen belül a tehénlétszám is. A serié'ál- lománynál — mint jellemző ez a menyében áltálában — még Jelentősebb a növekedés. A növénvterm^sriési ágazatban a kukorica és a buwonva kivételével ugyancsak számottevően emelkedtek a hozamok. Természetesen ezek a ténvek mindkét ágazatban magukka1 hozták az árukib^acsátás növekedését is. Említést érdemel az is, hogy a termelés technikai színvonala igen számottevően fejlődött. Az utóbbi három év — beleértve az idei esztendőt is — talán legnagyobb eredménye az, hogy a gépesítés színvonala jelentősen javult. Gondolok itt elsősorban a betakarítás gépesítettségében bekövetkezett figyelemre méltó változásra. Például negyvenöt üzemünkből tizenhárom már önállóan szárít, s az ehhez szükséges beruházásokat két hajtották végre. év alatt A szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek 'beruházásának helyzetét vizsgálta az idén októberben és novemberben hét termelőszövetkezetben, három állami gazdaságban és egy termelőszövetkezeti társulásnál mintegy félszáz népi ellenőr. A vizsgált idő- ) szak 1968-tóí az idei esztendőig terjedt ki, de hiteltörlesztés szempontjából foglalkoztak a IV. ötéves terv teljes időszakával. A végső cél volt megállapítani: rendelkezésre állnak-e az említett beruházások megvalósításához a szükséges anyagi eszközök: hogyan valósul meg e telepek tervezése, építése, üzembe helyezése; a tervezetthez képest milyen a megvalósítás üteme: elkészültük után hogyan ‘biztosítják ezek kihasználtságát? A megyei NEB-től kapott összefoglaló jelentés ezútta1 olyan téma vizsgálati eredményét tárta az érdekeltek elé, amely napjainkban »sláger« a mezőgazdaságban, s erről a témáról sohasem tudnánk annyit beszélni, hogy még ne maradna további mondandó. Most csak a legfontosabb megállapításokat emeljük ki ebből az összegezésből, s ezek a következők: hiányosak voltak a teleprendszerek létrehozásánál az információk, melyek a gazdaságok szakvezetőinek a rendelkezésére álltak — s olykor ezeket is kritika nélkül alkalmazták — mind a döntést elősegít-' tanulmány megalapozottságé ra. mind a beruházások elké- szíté-ére. az egves létesítmé nyék kivitelezésére, a tartástechnológia kialakítására, Sok a hiányosság a teleprendszereknél Á megyei NEB vizsgálatainak tapasztalataiból — összességében tehát ügy mondható, hogy a nehézségek és a gondok ellenére, illetve azokkal együtt eredményes, és ha nem is minden ágazatban egyformán, de sikeres év volt az idei. Hogyan tükröződik mindez az észak somogyi szövetkezetek pénzügyi helyzetében. A teljesen vagy részben kiürített »perselyeknek« ml lesz a sorsuk? — Egy mondat erejéig ismét arra az országos megállapításra kell utalnom, hogy egyetlen év alatt — még ha kiugróan sikeres is az — nem lehet pótolni az 1970-es veszteségeket. Az említett gazdálkodási eredmények mellett a mi szövetkezeteink sem voltak képesek arra, hogy a csaknem 24 millió forint veszteséget egyetlen év alatt pótolják. Az előzetes felmérések szerint ezt az évet szövetkezeteink lényegesen kedvezőbb pénzügyi körülmények között zárják. Az alaphiány várhatóan mintegy 12 millió forintra csökken, s ez mindössze nyolc gazdasági egységet érint — hangsúlyozom: az előzetes felmérések szerint. A tavalyi hetvenmilliós mérleg szerinti nyereség körülbelül ötven százalékkal nő. A »kiürített perselyeket« említette, ezzel kapcsolatban végezetül egyetlen gondolatot szeretnék elmondani : szövetkezeteink immár saját gyakorlatukból tudhatják — tapasztalhattál! —, mennyire lényeges, a biztonságos gazdálkodáshoz szinte nélkülözhetetlen feltétel, hogy megfelelő tartalékalapokkal rendelkezzenek. Most, hogy az idei erőfeszítések eredményeként javult a helyzet, nőtt a termelési érték, mindenképpen fontos lenne, hogy a jövedelemszint emelése mellett megfelelő és kellő gondot fordítsanak üzemeink arra, hogv azokba a bizonyos »perselyekbe« visszategvék azt, amit kivettek belőlük! Saiát érdekük, a holnao biztonságos eazdál- bndása kívá^ig ezt tőlük — fejezte be Székely Elemér. v. m. A jó vetőmag őrei Baranyában is segítettek — Sezosztája Jugoszláviába 2416 vagon terményre tettek fémzárat Az Országos Vetőmag- felügyelőség Somogy megyei intézetében ilyenkor, a mező- gazdasági munkák végeztével sem telnek tétlenül a napok. Legutóbb például 12 vagon- nyi, exportra szánt napraforgóval teli zsákra tettek fémzárat a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kérésére. Ugyanilyen igénnyel jelentkezett a Lábodi Állami Gazdaság is, ahol várhatóan 10 vagon napraforgót és nemesített zabot kell fémzárolniuk. Ugyancsak most folyik a gazdaságokban a vetőmag-szaporítási főkönyvek vizsgálata, és rövidesen elkezdik a tárolt vetőburgonya ellenőrzését is. A felügyelőségen a burgonya hajtásvizsgálatát végzik, és a télen sor kerül a dolgozók szakmai továbbképzésére, valamint — ezúttal először — a szaporítóterületek hektárban való ösz- szegezésére. Mit végzett a somogyi felügyelőség az idén? Erre kértünk választ Váradi Gyulától, a felügyelőség vezetőjétől. — Tevékenységünk két fő területe a szántóföldi minősítés és a fémzárolás. Somogybán a vetőmagtermesztésre szánt növények szemléit 24 200 hold alapterületen végeztük el, ezen belül egyes növények egynél több szemlén is átestek. Somogybán ez a teljesítmény mintegy ezer holddal, a többszöri szemlét is beszámítva ösz- ssesen 2500 holddal haladja túl a tavalyit. Ezenkívül mintegy 7300 holdon mi szemléztük a vetőmagvakat a szomszédos Baranyában is. Több mint ezer táblát néztünk meg egyszer, illetve többször, s a szemlék 18 növényfajt, együttvéve 48 fajtát érintettek. A nemesített kalászosok voltak a legnagyobb területen, körülbelül 9000 holdon, vette nagyságrendiben a burgonya 3250 holddal. — Milyen tapasztalatokat szereztek a szemlék során? — Tizenkét állami gazdaságban és ötvenegy termelőszövetkezetben került sor Mikroszkóp segít a gyommagok fajtameg- állapításánáL ezt kő- szemlére, s általános tapaszKülön teremben folyik a burgonya hajtásvizsgálata. az állománnyal való feltöltésre, a takarmányozási rendszer megszervezésére, az üzemelés biztonságára és gazdaságosságára vonatkozóan. Konkrét példák hosszú — és elemzésen alapuló — sorát tartalmazza a megyei NEB vizsgálati eredménye, amely mindenképpen érdemes a megszívlelésre. Különösen érvényes ez az összegező jelentés javaslati részére. A vizsgálat nemcsak negatívumokat tárt fel, hanem jó néhány pozitív megállapítást is tett. Ilyen például az, hogy az érintett gazdaságok szakosított telepeinek a szakvezetésére megfelelő képzettségű, emberekről gondoskodtak az üzemek. Nem mondható el ugyanez a szakmunkásokról és a betanított munkásokról — belőlük a szükséges létszámnak csak mintegy egy- harmadával rendelkeznek —, azonban több gazdaság is tervezi üzemi képzésüket^ a közeljövőben. A bglatonszabadi November 7. Tsz, a háromfai társulás és a Böhönyei Állami Gazdaság Agárdon képez- teti ki betanított munkásait Az ezen a térem jelentkező feladatoknak az eddigieknél gyorsabb megoldására annál inkább is szükség van, mert —• a megyei NEB vizsgálati anyagának megállapításaiból idézve — »a sokmilliós beruházások bonyolult technológiáiénak zavartalan működése hozzáértő, a technikában jártas szakembereket kíván, csak az ő kezelésükkel érhetik e’ célúikat ezek a beruházások és biztosf+hatiák az eredményes gazdálkodást« kezdeményezést várnak a járási hivataloktól Olyan témát tárgyalt meg tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, amely nemcsak a tanácsi alkalmazottakat érinti, hanem az ügyfélként kopogtató állampolgárokat is. Csak dicsérni lehet a szak- szervezet munkaszervezési és továbbképzési bizottságát, hogy alapos fölmérés alapján elemezte az eltelt nyolc hónap tapasztalatait, a járási hivatalok tevékenységét, s felhívta a figyelmet arra, amin változtatni, finomítani kell a jövőben az új tanács- törvény szellemében. Ha egy szóval kellene meghatározni, miről folyt a vita a megyebizottság tegnapi ülésén, akkor a kapcsolatokat emelném ki a sok elhangzott vélemény, bírálat és javaslat közül. Az előterjesztés is úgy ítélte meg, hogy az első időben a hatáskörök és a jogkörök téves értelmezése, a szabályozás elégtelensége, illetve részletességének hiánya miatt e kapcsolat ellentmondásosan alakult, sok félreértésre, ütközésre adott okot. A megyei szakigazgatási szervek a járási hivatalok kapcsolatában a megyei tanács vb határozata hozott változást. Ez részletesen szabályozta a kapcsolatok rendjét, s azóta fokozatos előrehaladás tapasztalható ennek formájában és módszerében. Ennek ellenére még sokat kell tenniük a szakigazgatási szerveknek, valamint a járási hivataloknak is azért, hogy tartalommal teljen meg az új szervezet' keret. Talán a legfontosabt megállapítása volt az alapos vizsgálatnak, hogy a járási hivatalok elnökei sokkal kezdeményezőbbek legyenek a kapcsolatok javításában. Ennek alapja, hogy értsék és átérezzék: a tanácstörvény szellemében más a jogállásuk a járási hivatalnak és a megyei szakigazgatási szerveknek, mint korábban. Nagyoij találóan bírálta Czóbel Béla, a megyei tanács pénzügyi osztályának helyettes vezetője az itt-ott tapasztalható szemléletet, amikor a megnyilatkozásokat az fűti, »ki a nagyobb fiú«. Igaza volt ár. Takács Lászlónak, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya munkatársának, amikor arra irányította rá a figyelmet, hogy a járási hivatalok még most is sok gonddal küzdenek, hiszen új módszerekre volt szükség az átszervezés után. A jövő útja mindenképpen az, hogy a tanácstörvény szellemében alakuljon ki a megyei szakigazgatási szervek és a járási hivatalok és a községi tanácsok, valamint a szakigazgatási szervek és a községi tanácsok munkakapcsolata. Az utóbbi időben nagyon sok hatáskört kaptak a köaségi tanácsok, s hogy ezeket jól gyakorolják, az a járási hivatalok útmutatásának, fölkészítésének is köszönhető. Nagyon fontos, hogy a járási hivatalok sokkal többet tegyenek a községi tanácsok testületi munkájának színvonalbeli emeléséért. Dr. Németi László, a jelentést elkészítő bizottság elnöke szerint a járási hivatalok munkája a kibontakozás szakaszában van. A szakszervezet fölmérése elsősorban helyzetképet adott ahhoz hogy tovább javuljon az állami gázgatási munka. Most jutottak el abba a szakaszba a járások, hogy az átszervezés miatti zökkenő után olyan jó a légkör, amely alkalmas as alkotó munkT.-c Meet minden szinten azt kutatják, melyek a legalkalmasabb módszerek. Ebben a járási hivataloknak sokkal többet kell még kezdeményezniük. S hogy mindebben mi* segíthet a szakszervezet? Erre dr. Fenyvesi János megyei titkár válaszolt összefoglaló jában hangsúlyozva, hogy a mozgalmi munka eszközeivel emelhetik az államigazgatás színvonalát Biztosan nagy segítséget ad a járási szák- szervezei bizottságoknak, hogy az ülés határozata szerint megkapják az előterjesztést és a vitában elhangzott fő meg állapításokat L. ©J tálát, hogy a vetőmag-szapo- rító gazdaságok tevékenysége számottevően javult Különösen vonatkozik ez a kalászosok, a burgonya és a borsók termesztésére. Hogy például az őszi búzánál mégis kiesett a szemléken a terület 30 százaléka, az sem a gazdaságok hibájaként, inkább az egyes fajták negatív tulajdonságainak róható fel. A korábbi évekhez képest javulás mutatkozik a tsz-ek saját szükségletre. történő vetőmag-szaporításánál is. Ezeket a vető- magszaporító területeket is szemléztük — negyvenhat tsz 3249 holdján —, és a korábbi 40—60 százalékkal szemben, az idén 76 százalék bizonyult a célra alkalmasnak. Mindebből a nagyobb törődés, a lelkiismeretesebb munka tükröződik. Továbbra is kifogásolható azonban Somogybán a herefélék vetőmag-szaporítása- jóllehet az időjárási tényezőket itt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a jobb termést hiányoljuk. A vegyszeres gyomirtás elégtelenségei kiütköznék: a nem megfelelő szer és alkalmazás! Idő, az adagolás pontatlansága a vártnál kisebb eredményekben mutatkozik meg. Más növényféleségeknél kialakultak az úgynevezett bázisgazdaságok. itt ez nincs meg. szinte évenként más üzem vág bele, általában kis teri51"ton, s persze, az eredmények is ilyenek. .. — Milyen kilátások vannak a vetőmag-szaporításra a következő évben? —• Ügy látszik, hogy a kalászosok vetőmag-szaporítása vonzó a gazdaságok számára, és tovább növekszik a terület. Üj búzafajtákkal ismerkedhetnek meg. A búzánál a jövőben is 94—95 százalék lesz a külföldi fajták aránya, ezm belül 85 százalékot tesznek ki a szovjet fajták. A burgonyánál további területcsökkenéssel számolhatunk, lövőre az ideinél egv-kstszáz holddal kevesebb várható, — A fémzárolás minden év- bon nr'vy feladatot jelent a teliig-’ielőségnek. Honnan oldották meg ezt az idén? — Összesen 2416 vagon termén vt femzároltak a felügyelőség dolgozói, jóval többet, mint amennyit terveztünk. Legtöbb a burkonva volt 918 vagonnál, ezt követte mennyi- '■“«ben az őszi búza, 785 vagonnal. A fémzárolt őszi bűzéből 1?0 va«on hozos-tála .T7-?<jyx,7T*WíA7 ld4n vat*rnaíT'7'0'k3t 1k'''n4a'k a, s ha TTP^d'vn téilVOT?i ^ ^T'rvf/ú’TlCJ cf mlnőségéb'l 1röi^«fVeztetve 1972- ben fei+^+ienül gazdagabb termés várható. rmnt ámítván az idén volt, Biztató az is, hogv ebb°n az é^ben a nemesített bű-’atáb’á'kon a holdanként! átlagtermés meghaladta a 21 mázsát H. F. lOMOGTi SíflA? 3
