Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-29 / 305. szám
Gondolaté f ifST?«! január elsejével 111 f B Büntető Törvény- 1 könyvünk kiegészül több lényeges rendelkezéssel. Minden törvénymódosításnál felmerül a kérdés, mégpedig jogosan, hogy mi tette azt szükségessé. Büntető Törvénykönyvünk hatályba lépése óta tíz év telt el, s ez idő alatt társadalmunkban igen lényeges politikai és gazdasági változások történtek. Ha arra gondolunk, hogy ez idő alatt szilárdult meg a szocialista mezőgazdaság, hogy új gazdasági rendszerben dolgozunk, hogy szocialista közgondolkodásunk jelentősen erősödött, s tudjuk azt is, hogy kisebb-nagyobb hibáink, esetenként korlátozott gazdasági lehetőségeink az antiszociális cselekmények, így a bűncselekmények elkövetőinek kedvezhetnek — máris megtaláljuk a Büntető Törvénykönyv módosításának fő indokait. És még egy érvet indokolt sorba állítani. Az elmúlt tiz év alatt a törvényesség, a közrend, közbiztonság területén elért számottevő eredmények nem mindenben elégítenek ki bennünket, mert az erőszakos és garázda cselekmények száma jelentősen szaporodott, más területet érintve egyre többen tisztességtelen úton — büntetőjogi konzekvencia nélkül — nagy jövedelmet szegezhetnek masuknak. Büntető Törvénykönyvünk egves rendelkezései tehát ngm védték elég hatékonyan társadalmunk érdekeit. A Büntető Törvénykönyvben igen jelentős módosítás lesz a bűncselekményeknek bűntettekre és vétségekre való felosztása. Eddig a bűncselekmények között nem tettünk súlyuk szerint elnevezésbeli különbséget, s ezért a mások becsületét sértő állampolgárt ugyanúgy bűntett elkövetésével vádolta az ügyész, mint a rablógyilkost. A novella (ebben az értelemben a törvény- könyv kiegészítését, módosítását jelenti) megszünteti ezt, s a közfelfogásra is figyelemmel különbséget tesz bűntett és vétség között. így vétség lesz a jövőben «például a becsület- sértés, a rágalmazás, a nem jelentős tárgyi súlyú vagyon elleni cselekmény, s a jcözúti közlekedési szabályok gondatlan megszegése. A bűncselekmények bűntettekre és vétségekre való felosztása azonban nem csűnán elnevezésbeli megkülönböztetést jelent, hanem azt is, hogy a két nagv csoporthoz más-más jogkövetkezményeket fűz a törvény, néldául a büntetés végrehajtsa, a szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, a büntethetőség elévülése, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés tekintetében. A novella több vonatkozásban érinti a Btk büntetési rendszerét is. A halálbüntetést csak a legsúlyosabb állam, , valamint élet elleni bűntettek esetében tartja fenn. Viszont ismét bevezeti az életfogytig tartó szabadságvesztést azoknál a bűn- cselekményeknél, amelyeknek elkövetésé esetén a törvény vagvlagos büntetésként a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. Előfordulnak ugvanU olyan eset“k, amikor a halálbüntetés v.é'mehaj'ása szükségtelenül súly~s. a 15— 20 évi szabadságvesztés pedig viszonylag enyhe büntetés volna. A novella módosítja a szabadságvesztés végrehajtási fokozatainak elnevezését is. így bevezeti — a szigorított börtön és börtön mellett — a fegyház és a fogház megjelöléseket. Fegyházban töltik büntetésüket a legsúlyosabb bűntetteket elkövetők, a többszörösen elítéltek, a társadalmi egvüttélés szabásaival konokul szem^ehelvezkedők. az állam és emberiség elleni bűntettesek. A gondatlan bűncselekmény miatt, vagy általában szánaékos vétség miatt elítéltek szabadságvesztését pedig fogházban hajt.ák végre. Közérthető és világos lesz tehát a büntetésvégrehajt.-s, mert az állampolgárok helyes jogérzékkel értik majd, hogy gyilkost vagy konok bűnözőt ítélt el a bíróság, mert a büntetést fegyházban hajtják végre, s tudják a jövőben azt is, hogy valaki néhány száz forintos lopást követett el mert a büntetést »-csupán* * fogházban kell letöltenie. Az ítélkezés szigorítását kívánja a novella azzal a rendelkezéssel, hogy a büntetési keret alsó határát az eddig' hat hónapról egy évre em:li föl. Ezzel a szigorítással a bírói mérlegelés lehetőségét a törvény szűkíti, s egységesebb és következetesebb bírósági ítélkezést biztosit. A feltétele szabadságra bocsátás szabályait a novella szigorltja. Így a bűntett miatt hat hőnapná1 nem hosszabb szabadságvesztésre ítéltek nem bocsáthatók feltételes szabadságra, tehát r hat hónapot mindenképp le kell »ülni«. Szándékos bűncselekmény miátt elítélte’'' esetében megszűnik az egy- harmad kedvezmény, és ki kell tölteni a büntetések legalább háromnegyed részét. Az ismételt bűnelkövetők nagy részének és a konok bűnözőknek pedig a teljes büntetést ki kell állniuk. Az ítélkezés éj a bürttetésvégrehajtás szigorítását célzó rendelkezések segítenek az ismételt bűnelkövetők elleni harcban, de abban is, hogy a törvényesen kiszabott bírósági ítéleteknek nagyobb visszatartó erejük és tekintélyük legyen a mostaninál. J elentős változtatást haj - .tott végre^ a novella a közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűn- cselekmények tarén. Érdemes kiemelni, hogy a személyi sérüléssel nem járó, úgynevezett koccanásos balesetek üldözését megszünteti, viszont büntetéssel fenyegeti azokat a kerékpározókat és lovaskocsi- hajtókát, akik ittasan vesznek részt a közúti forgalomban. Ezután szigorúbb lesz a gépjárművek ittas vezetéséért kiszabható büntetés. Az élet követelményeihez igazodó é3 a differenciáltabb ítélkezést segíti az a rendelkezés is. amely önálló mellékbüntetés5 nemként bevezeti a járművezetéstől való eltiltást. Minden bizonnyal megnyugtatja a gép* kocsi-tuigidonoseikat az az új' rendelkezés, amely a jogtalan használókat, akik nem egyszer íelentős kért tettek a járműben uwanúgy bünteti, mint a tolvajokat. Nagyobb védelmet nyűit a törvénv a garázdákkal s»em- h«n. A legzvakrabban előforduló esetekben -— hivatalon «zen-élv eile»i er*s»av, súlyos testi sértés és rongálás, va’a- r*,'íot garázdaság ta1 á"ro»ú«,á- nál — szi’-f'zrúbb elbírálásra 'esz, lehetőség. Gazdasági rendszerünk reform i a szüksége«sé , tette a Gazdálkodás rendiét sértő bűn-seleVménvek Mülvizszá- latát. A törvényhozó kiiktatta azokat a törvénvi tarmálláisn- kat. a mely “k a gazossá gí rend •»áitozása folvtán eíjvuUak, s o'van ű.i tényállásokat is konstruált — felelő fen eladósodás. engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység _, a melyek a már most élő gazdasági érdekek védelmét szolgálják. A jövőben sem kell azonban attól tartani, hogy bárki is a büntetőjog esz'-ö- zeivel zavarhatná a gazdálkodás rendjét. Gazdasági életünket kívánja tovább tisztázni a törvény a kéz kezet mos, a vesztegetés, a »kenés« elleni olyan egyértelmű szabályozással, hogy aki kötelességszegésért előnyt ígér, vétséget követ el. Ezért tettesként vonható felelőscégre például az a termelőszövetkezeti árubeszerző, aki — hogy soron kívül gépalkatrészt kaphasson — »csúszót« ad az üzletvezetőnek. Iráyköjiyv A vevők 'érdekeit több új és egyértelműbb rendelkezéssel hatékonyabban védi a novella. így büntetni rendeli az árdrágítóit, ha az áru árát valaki úgy állapítja meg, hogy 'az az indokol'; hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, vagy a reá nézve kötelezően megállapított árnál magasabb árat követel. A rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalára vonatkozó eddigi rendelkezéseket a mezőgazdasági terményekre is kiterjeszti. Bünteti a rossz ipari termékeknél a használatba adást is, amely elsősorban az építőiparra vcnatk~z:k A hamis méréssel, számolással, vagv az áru minőségének megrontásával elkövetett vásárlók megkárosítása — hatályos jogunk szerint — csak a kiskereskedelem körében követhető el. A novella az ildözhr-tőség körébe vonja az őstermelők által elkövetett ilyen visszaéléseket, továbbá azokat is, amelyeket az árunak a fogyasztó részére történő forgalomba hozatala során követnek el. Ide tartozik például az áru házhoz szállítása alkalmával elkövetett visszaélés. A vásárlót védi a törvény azzal is, hogy bünteti azokat a bolti eladókat, akik a hiánycikkek kíszo'gálásáér' »csúszót« fogadnak el. A vagyon elleni cselekmények tekintetében a novella könnyebb áttekintést, egysze rűsítést, és jobb differenciálást ad. így a bűncselekményeket büntet t'-kr-e és vétségekre osztja fel, megszün'eti a személyi tulajdon és a társadalmi tulajdon közötti különbségtételt, a társasaim5 tulajdon gondatlan rongálását csak akkor engedi büntetni ha a károkozás jelent "s. Figyelmet érdemel vi'zo«t, hon« nz önkiszolgáló bobokban elkövetett bá»mtiven érté’’ű lopás —- a jövőben — bűncse1 »1™.. Any. V 'zozetül ielvetődh°t a kérdés, hogy a novella céllá a bünte'éskúza- bási gyakorlat szigorítás« volt-e? A kérdésre igenn?1 vagv nemmel felelni, va«v a divatos is-ist mondani félrevezető lenne. Egyes bűncselekménycsoportokban — valószínűleg — szigorúbb lesz a büntetéskiszabási gyakorlat, és a jogkövetkezmények is hátrányosabbak lesznek, más bűncse'ekmAnyek ecetén p°dig nagyobb differenciálásra lesz lehetőség. Alapvető azonban az, hogy kipróbált, tizenöt év óta követett - büntetőpolitikánk nem változik, s az Indokolt szigor mellett továbbra is a nevelés, á szocialista humánum érvényesül. Dr. Halász János megyei főügyész Kitüntetett úttörővezető AZ ELŐCSARNOKBAN gyülekező gyerekek már túl vannak a délelőtti tanításon. Felszabadultan, kiabálva várnak egy tanterem előtt. A tanterem ajtaja végre kinyílik, s jönnek kifelé a kicsik, de a betóduló nagyok félre-íélrelökik őket. Bent aztán folytatódik a za- jó'ngás, de hirtelen csend támad. Fiatal, barna hajú tanárnő lép az osztályba, hogy a kóruspróbát megtartsa. Végignéz a rendetlenkedőkön. Szólnia sem kell, mind egyszerre elhallgat. — Tanár néni, melyik szólamhoz üljek? — Hová kell a segítség? — emelkedik fel az utolsó pádból egy kislány. Hargittai Teréz, a fiatal tanárnő gyorsan elrendezi a szólamokat, s máris felcsendül Smetana Csillagom című kórusműve. A karácsonyi műsor előkészületei voltak ezek. Tériké (mert kollégái így hívják) 1968-ban került Kaposvárra, a Gárdonyiba. Azóta kórusvezető, csapatvezető. Az iskolában nem volt úttörőszoba, s a gyerekekkel együtt létrehozta. Sportpályát építettek. Állandó kapcsolatot teremtett az úttörőcsapat és a tejüzem KISZ-szervezete között. S ami talán a legfontosabb, magas szintű úttörőönkormányzatot alakított ki. Ezért a kiemelkedően jó munkájáért kapta meg a Kiváló úttörővezető kitüntetést, társadalmi munkájáért pedig emlékplakettet a városi tanácstól. A pedagóguspályát hivatásának érzi, s ez minden megnyilvánulásából kitűnik. — Mindig nhgyon szerettem a gyerekeket. Hatan vagyunk testvérek, a két húgom nevelésében én is részt vettem. A pedagóguspálya nálunk családi hagyomány. Először torna- tanárnőnek készültem, mert aktívan atletizáltam. Sajnos ennek az ábrándnak egy szívizomgyulladás véget vetett. Így lettem magyar- és ének- szakos. Nem bántam meg, hiszen a zene is nyújt olyan élvezetet, mint a sport. — Gyakran hallom, hogy az Alföldről beszél, s »azokról« az évekről. Ott kezdte pályafutását? * — Mezőhegyesen születtem. Tanítani először Kétegyházára kerültem. Nagyon jó oktatóra találtam első igazgatómban, hiszen ő nem volt más, mint az édesapám. Pontos, rendes munkát követelt. Kétegybá- záról aztán szülőfalumba, Mezőhegyesre mentem, majd 1968-ban megpályáztam a Gárdonyiban meghirdetett állást. Sokat hallottam otthon a dunántúli emberekről, erről az »egészen más« világról. Ide kerültem. Próbáltam beilleszkedni ebbe a környezetbe, s azt hiszem, sikerült. Befogadtak. — Mivel foglalkozik legszívesebben a szabad idejében? — Rengeteget olvasok, lemezeket hallgatok, s ha nalll'llíllPllllllílllí 1! If 11 1 1 1 [ü !!|! 1 ! |]H!n IIIIIIIIIIIÍIII9I Lil 1 1 1 1 ! 11 1II ! Egy hatezer éves fiatal országban gyón ráérek, ami sajnos ritkán fordul elő, kézimunkázom. Néha varrók, vagy alakítgatok egy-egy ruhát magamnak. Így olcsóbb. — Tanár néni, kérem, tessék idenézni, jó lesz ez így — szakítja meg beszélgetésünket egy kis úttörő, aki egy papírl mutat Terikének. — Jó, jó, mindjárt megyek! — Számukra mindig ráérek, s rá kell érnem. Amikor csak tehetem, bemegyek a foglalkozásaikra, s játszunk, beszélgetünk. AZ EGÉSZ OSZTÁLY örül, ha ő jön be órára. Az úttörő- foglalkozásokra gyakran ellátogat. A nyári táborozásokon együtt játszik, dolgozik velük. S őt kell idéznem. »Mert a gyerek az első.« Fenyvesi Beáta GYERMEKREJTVÉNY 2 X ^ I* •• •• •• I . Teli oromok 1 2 3 a 5 6 e 1 3 9 10 • • !i ! • ~2 ¥ 13 14 I 7s is 1? Ta • ?9 20 ¥ 21 22 21 23 24 © 25 26 27 28 @ 29 " 30 31 r • 32 33 34~‘" 35 36 17™ ' □ “3 Rámutattak az elvtársak arra is, hogy a nyíltan anti- : kommunista Kadhafitól (aki a [Szovjetuniót egyszer az arabok [barátjának, másszor ugyan• olyan imperialista hataloménak nevezi, mint az Egyesült [Államokat (Szódat elnökig) [akit felelőtlennek tartanak az jolyan kijelentésért, hogy — | mint az elnök mondotta — »ez : az év nem fog elmúlni a kö- [zel-keleti konfliktus megoldása nélkül«) az arab országok [vezetői között árnyalati eltérések vannak, de még a leg- [ haladóbbak is közelebb van- [nak Husszein: királyhoz és az 'arab reakció más prominens képviselőihez, mint a valóban —> még csak polgári értelemben is — haladó politikusokhoz. Epésen jegyezték meg Szadat elnök azon kijelentésével kapcsolatban, hogy » ... ennek az évnek meg kell lát-' nia, és ha isten akarja, meg is fogja látni azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek likvidálni fogják az agresszió következményeit«, nem biztosak abban, hogy Szadatnak jobb a viszonya istennel, mint Da fan tábornoknak. Beszélgetéseink során sok szó esett az arab egységről. El Abid elvtárs kifejtette, hogy ez a több évtizede kezdődött politikai áramlat az »óceántól a folyóig« (Atlanti-óceántól az A tel is számtalan örömmel, szórakozással, játéklehetőséggel kedveskedik. A rejtvény két vízszintes sorában is cgy-cgy téli játékot rejtettünk el. VÍZSZINTES: 1. Kötőszó. 2. ... . íllosvai Selymes keresztneve. Eufrateszig) akarja egyesíteni J 7, Ételízesítő. 11. Játékvezető, története során, más-más tar-* 12. Van epéje. 14. Részvény- talommal az arabok .lakta!társaság. 15. Mutatószó. 17. mintegy 12 millió négyzetkilo-* AT- 19- Hektár rövidítése. 20. méteren a közel 120 millió: Péterrel együtt emlegetik. 21. .mW( „ ... I Fel tucat. 22. A vízszintes 26. embert, akik ma 15 független! számú fordítottja. 25. Lakó államban élnék. Elmondta, t mássalhangzói. 26. Énekhang. hogy a fejlődésnek különbözői 27. A fa koronájának egy da- szakaszai voltak s az egysé-1 rabja. 29. Tetőfedő anyag. 31. jelszavának tartalma is más* Az egyik szülő. 36. Állatla- volt. Az első periódusban az; 37. Körülbelül. 38. Jut- egység tartaima a nemzeti füg-: tatpÜGGÖLí;GEiS. j Lángol, getlens.gert,. a gyarmatosítás. 2. Bejárat, kapu. 3. Végre jó, ellen irányult. A függetlenségi egynemű betűi. 4. Tompa Miután a kialakuló burzsoázia, ajhály. 5. Kutyája. 6. Hasad. 8. vagyonos osztályok érdekeit* Véd- 9. Hírlap fele. 10. Szí- szolgálták az egységtörekvé- ♦nesfém- 13- Ragad. 16. Lovak .„t, iM.m ,, , ,r ,, , .lábára és csizma sarkára vesek (Nagy Szína stb). Voltak!^ 18 Edény_ 19 vízi áUat, haladóbb mozzanatok is,' idei 23. a disznó gyereke. 24. kell sorolnunk Egyiptom, va-j Föld alatti üzem. 26. Vissza: lamint Szíria és más arab or-ííal- 28- Agyar közepe. 30. Vo- r- ,inatkozó névmás. 31. A függőszagok törekvéseit. Ezen utob-|leges 16 közepe. 32 Iga**nó biak lényegében imperialista-: állat. 34. Túró belseje. 35. Ifj. ellenesek voltak, de — miután { ellenkezője. nem vették figyelembe az! , . „ , , , * Beküldendő: a vízszintes 9. egyes országok sajátosságait. ^ 33 goro^ megfejtése. — ez nem volt elegendő s így ! Beküldési határidő: január el kellett bukniuk. 17'éú Pénteken délig. Az öt § rejtvény megfejtését egyszer- (Folytatjuk.) Íré küldjétek bé. SOMOGYI RfPLAP
