Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-25 / 303. szám

08LÄ® PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ár»: if2ö forint Somogyi Néplap AZ MSZHP SOM O G Y HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ' XXVIL évfolyam 303. szám. 5971. december 25., szombat Hazaérkezett a Fehér Lajos vezette magyar kormányküldöttség Kölcsönös előnyök alapján kormányközi és gazémagi egyezmény Vegaap iUtza^rkenett a sas- eldnaoadftáaára, s áj terüleiefe­amely Fehér Lajosnak, a kor­mány elnökhelyettesének ve­zetésével a Tanzániai Köztár­saságban, az Egyiptomi Arab Köztársaságban, az Iraki Köz­társaságban és a Szíriái Arab ' Köztársaságban tett hivatalos, . baráti körutat A küldöttség tagjai voltak: dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter első helyette­se, dr. Jávor Ervin, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se és Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese. A koimányküldötíség foga­dására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít Vályi Péter, a kor­mány elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédéi, mi miniszter, dr. Dimény Im­re, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Rödönyi Károly, a közlekedés- és pos­taügyi miniszter első helyet­tese és Holtai Imre külügymi­niszter-helyettes. re való kitérjesztésére. Utazásunk lehetőséget nyúj­tott arra is, hogy a kölcsönös előnyök alapján jelentős gaz­dasági egyezményeket hozzunk létre. Néhány konkrét gazda­sági megállapodást ' tárgyalá­sain!!; végén már meg is kötöt­tük. Utunk utolsó állomása, a Szíriái Arab Köztársaságban például aláírtuk a kétoldalú kormányközi együttműködés-' bizottság létrehozására vonat­kozó egyezményt. Az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság vezetői ugyan­csak igenlően fogadták erre vonatkozó javasulatunkat A haladó arab országokban — kifejezett és hangsúlyozott kí­vánságukra — az ötéves ter­vükbe való fokozottabb mér­tékű magyar bekapcsolódásról is tárgyaltunk. Tanulmányoz­tuk, miképpen teremthetnénk meg a mindkét fél számára iködés eddig üd nem aknázott I területeit is bevonjuk egészsé- Igesen fejlődő kapcsolatainkba. — Elmondhatom, hogy kor- 1 mányküldöttségünket mind­egyik országban megkülönböz­tetett figyelmességgel, őszinte barátsággal fogadták. Elisme­réssel szóltak pártunk és kor­mányunk politikájáról, a ré­szünkről irántuk ' tanúsított szolidaritásról, a béke és biz­tonság megszilárdításáért folytatott közös küzdelmünk­ről. Megítélésem szerint kor­mányküldöttségünk útja, mind politikai, mind gazdasági vo­natkozásban hasznos, eredmé­nyes volt Ügy érzem, tárgya­lásaink, megállapodásaink hozzájárultak már most és a továbbiakban is népünk a a meglátogatott országok népei barátságának elmélyítéséhez, együttműködésének tovább­fejlesztéséhez — fejezte be nyilatkozatát Fehér Lajos. Űj pakisztáni kormány Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök tegnap feles­kette tíztagú új kormányát, amelyből nyolc saját pártjá­nak, a Nyugat-Pakisztánban többségi Néppártnak a tagja. Az államfő magának tartotta fenn á hadügyi, a külügyi, a belügyi és a tartományügyi tárcát. Bhutto a ceremónia után ki­jelentette, .hogy jelenleg a ke­leti országrész három válasz­tott képviselője tartózkodik Rawalpindiben, közülük, kettő­tárcát vállalt kormányában, és a harmadikkal is megkezdte a tárgyalásokat. Megfigyelők ál­talános véleménye szerint ez a meg nem nevezett harmadik csak Madzsubir Rahmansejk lehet, akit nemrég átszállítot­tak. Rawalpindibe és \ ott tar­tanak házi őrizetben. Bhutto a jelek szerint megkísérli be­vonni kormányába a kelet-pa­kisztáni függetlenségi mozga­lom vezérét és ezáltal politikai közeledést kezdeményezni a függetlenné vált Bangla Desh-hez. Fehér Lajos a Ferihegyi re­pülőtéren az utazás tapaszta­latairól nyilatkozatot adott a Magyap Távirati Iroda mun­katársának: — A küldöttség olyan bará­ti országokban tett látogatást, amelyekkel az elmúlt évek­ben politikai, gazdasági, kul­turális és minden más terüle­ten többé-kevésbé szoros együttműködés, s a főbb nem­zetközi kérdésékben egyetér­tés alakult ki.. Utazásunkkal kinyilvánítottuk azt a vélemé­nyünket, hogy pártunk és kormányunk nagyra becsüli ezeknek áz országoknak kö­vetkezetes antiimperialista po­litikáját, a társadalmi haladás melletti elkötelezettségét, to­vábbá nagyra értékeli eddig elért eredményeiket, gazdasá­gi, szociális, népművelési programjukat, célkitűzéseiket — mondotta a kormány elhök- helyettese. — Az általunk meglátoga­tott országok népei közvetlen, kemény harcot vívnak az im­perialista, neokolonialista tö­rekvések ellen. Kormányaik a nemzeti függetlenség megszi­lárdítását, az önálló nemzet- gazdaság megteremtését tart­ják napjaink legfontosabb fel­adatának. Mindenütt hangsúlyozták, hogy e nemes törekvésünkben, elsősorban a Szovjetunió, a szocialista országok, — köz­tük hazánk — támogatására, szolidaritására ^építenek. Mind egyik országban kifejezésre Juttattuk, hogy a társadalmi haladást szolgáló céljaik el­érésére törekedve bizton szá­míthatnak ránk, szolidárisak vagyunk velük, készek va­gyunk kapcsolataink fejleszté­sére, az általuk igényelt ta­pasztalatcsere megvalósításá­ra, a gazdasági, műszaki-tudo­mányos együttműködésünk Brezsnyev fogadta Borim! Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára tegnap Moszkvá­ban fogadta Osvaldo Dorti- eost, & Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságá­nak és titkárságának tagját, a Kubai Köztársaság elnökét Dorticos az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány meghí­vására tartózkodik Mosafcvá- tea, baráti iáiogsxAsam. gyümölcsöző együttműködést a gazdaságok fejlesztésére vo­natkozó nemzeti programok megvalósításában. ■ —- Mind a négy országgal külpolitikánk alapelveinek megfelelően a szolidaritás, a közös antiimperialista har­cunk, az egyénjogúság, s a kölcsönös érdekek alapján kí­vánjuk fejleszteni, sokoldalú­vá tenni együttműködésün­ket, Ennek során az ipari koo­peráció, a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági és ipari szö­vetkezetek közötti együttmű­A Biztonsági Tanács határozata nem ír elő közvetlen tárgyalásokat Waldheim Közel-Keletről Kurt Waldheim, az ENSZ újonnan megválasztott főtit­kára a kairói A1 Ahramnak a közel-keleti béke esélyeiről nyilatkozott A lap szerint Waldheim ki­jelentette, hogy a Biztonsági Tanács 1867. november 22-i határozata nem indokolja Iz­raelnek azt a követelését, hogy Olasz elnökválasztás Győzött Leone - és a loötioldal Giovanni. Leone személyé­ben megválasztották az Olasz Köztársaság új elnökét. A ke­reszténydemokrata szenátor az elnökválasztás 23. forduló­jában 518 szavazatot kapott a szükséges többség pedig 505 szavazat volt. A 23. és egyben döntő el­nökválasztási forduló hivata­los eredménye a következő: Jelenlevők 996, szavazott 996. , Giovanni Leone 518 szavaz­za tot kapott. Pietro Nenni 408 szavazatot kapott. Érvénytelen szavazat: 3. Fehér cédulát dobott az ur­nába 36 képviselő. Egyéb szavazatok 25. az ellenségeskedő felek köz­vetlen tárgyalásokon rendez­zék vitás kérdéseiket. Wald- heimnek az a véleménye, hogy Izrael köteles elegét teiini a közgyűlés legutóbbi határoza­tának, pozitív választ kell ad­nia Jarring 1971. februári kér­dőívére, lehetővé kell tennie a Jarrjiig-misszió felújítását. »Azt hiszem, Izrael pozitív -válasza nélkül nagyon nehéz lesz kideríteni, vajon hol is kezdheti működését Jarring« — mondotta az új főtitkár. Waldheim egyébként teljes bizalmát nyilvánította a svéd diplomatának mondván, hogy »ő az egyetlen alkalmas sze­mély, aki továbbra is eljárhat a közel-keleti béke dolgá­ban.« Kurt Waldheim, az ENSZ új főtitkára csütörtökön munka­megbeszélésen találkozott a távozó U Thanttal, akinek posztját január 1-én veszi át. U Thant egyébként villát béréit New York mellett, ahol — a jelentések szerint — könyvet ír tízéves főtitkári tevékenységéről. Tűzszünet Dél-Vietnamban Gtavaral Le*»*-, m ©Sáss »«ai&rssaa*C eínSke. «aiefató: AP—MTT—KS) A DNFF által elhatározott háromnapos tűzszünet tegnap magyar idő szerint csütörtö­kön délután 16 órakor életbe lépett Dél-Vietnam egész te­rületén. Az amerikai és dél- vietnami fegyveres erők azon­ban folytatták hadműveletei­ket, tekintettel arra, hogy a dél-vietnami bábrezsim cssk 24 órás tűzszünetre hajlandó, amely később kezdődött. VIentiane-í katonai körök­ben tegnap beismerték, hogy a Kőedény-síkság teljes egé­szében a hazafias erők kezére került A kambodzsai kormány ugyanakkor megcáfolta a kor­mányválságról szóló híreszte­léseket A hivatalos kambod­zsai rádió közlése szerint a kormány «aálárdass tertja «be­I Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! A KARÁCSONYFA TÖVÉBEN A karácsony minden időben az ember emberségének ■mércéje volt. Megméretünk ezen az idei ünnepén is. Es sú­lyosnak szeretnénk találtatni. Szeretet, békesség — ezek a fogalmak társulnak a tca- rácsony fogalmához. A karácsonyt minden időben ezek a jegyek határozzák meg. A mérték, mely megméretésünk alapegysége: mennyire sikerül önmagunk, s környezetünk békéjét megvalósítani. A .békesség — ahogy az Értelmező Szótár meghatározza —■ »az emberek zavartalan, békés együttélése, nyugalom, egyetértés, türelem«. S ezt csak me­legítő szeretettel, sugárzó emberséggel lehet megteremteni. Az ember eredendően békekívánó lény. Talán ez szülte ezt a szelíd fenyőfával teljes ünnepet? Fenyőfa. Régebbi korokban **Élet-fának« is nevezték. S a rajta kigyulladó fények a magányos embert voltak hivat­va védeni a lidérctől, kísértő árnyaktól, rontástól. Gyümöl­csök, termények, melyeket a gyenge ágakra ugattak nem­csak díszeik voltak, de a termékenységért áhítozáé jelképei is. Babonás félelemmel almás vízből itatták az állatokat » magyar falvakban is, hogy a gazda házatáját kerülje a vész, a baj. A vetést a karácsonyi asztalt borító abroszból végez­ték. S rég volt az is,.amikor az ünnepi ebéd, vacsora mor­zsáit összegyűjtve a következő évben gyógyszerként adták a betegnek. Karácsonyi szokásainkat szinte örököltük más népektől, de újakat is teremtettünk, gazdagítva ezekkei más népek ünnepeit is. A karácsony előtti napok ködbefúlt estéin csapatok járták a falvak sáros, vagy havas útjait, bezör- getve a nádtetős házak ablakain: »Szabad-e betlehemezni?« S de sokszor kellett azt mondani a második juhásznak fáj­dalmas, ám mégsem bántó fintorral: *■Nem szegény a gaz­dal Ha rongyos is a subája, kertben deres a szalmája, ma­radjunk a háznál«. Reményi hoztak ezek a bekecses, kóc- szakállú felnőttek, gyerekek. Mondják: sok tudós abban az ünnepben látja a kará­csony ősét, amely az éjszakák hosszabbodásának megtöré­sét, a nappalok, a világosság hosszabbá válásának születé­sét köszöntötte. S ez nem mond ellent az előzőknek. Az éj­szaka múltával érkező világosság mindig ünnepi pillanat, amely a földek szorgos népét már munkában találta. Az egykori karácsony tehát a jövőért való aggódás ün­nepe is volt. A magát kiszolgáltatottnak érző ember termé­szettől, istenektől való kegyet koldulásának időszaka. Em­berméretű egyedüllét, kiszolgáltatottság bizonyítéka volt a karácsony. S ma? Mennyivel könnyebb a XX. századi em­bernek? »Könnyű» karácsonyunk lesz-e? A természettől már nem félünk, villámlásra, dörgésre rheg sem rezzenünk. Csak az egymás iránti becsülésünkön, szeretetünkön múlik, hogy az ünnep, ünnep legyen. »Megértünk« erre á karácsonyi bé­kére. Két napra letehetjük a lapátot, a csákányt, a tollat vagy éppen: leszállhatunk a traktor nyergéből. Az idei év­ben kilenc-tíz százalékkal termelt többet a mezőgazdaság, mint a megelőző esztendőben, s az ipari termelés is öt—hat százalékkal emelkedett. Okunk, s jogunk van tehát szépen ünnepelni. Tegyük félre szomszédaink vagy ismerőseink iránti haragunkat, de nem csak a két napra! Legyen kezdete az ünnep egy hosszabb időre szóló fegyverszünetnek, mely­ből talán még barátság is származhat. Hiszen csak a sze­retet képes csodákra. Dickens írja Karácsonyi énekében: »Ö, hideg, rideg, fé­lelmetes Hálái, állítsd fél itt az oltárodat, és díszítsd fel olyan borzalmakkal, aminőkkel csak rendelkezel... Csak a szeretett, tisztelt, becsült főnek nem tudod egy hajszálát is meggörbíteni ...« Mit tehetünk ehhez? Tálán ezt: ha a tisztelt, szeretett emberek száma egyre nagyobb lesz, akkor annál kevésbé tud ártani nekünk ősi ellenségünk, a Halál is. Kezdjük el hát még ma keresni vélt ellenfeleinkben a jót. S vajúdjanak a hegyek, de ne egeret szüljenek, hanem békét a harcoló felek Icözött is. S nem akármilyen békét — az igazság békéjét! Régóta áhítják már az emberek DéU Vietnamban, Laoszban, s a világ minden olyan pociján, ahol idegen katonák fegyverei űzik messzire a béke szelíd galambjait. Szabad-e mással zárni a gondolatokat, mint a chilei nép nagy fiának, az idén Nobel-díjjál jutalmazott Pablo Némád­nak soraival? »Béke a leszálló alkonyotoknak / béke a hídnak és béke a bornak / béke az engem kereső betűknek, /Smelyek vé­remből sarjadva befonják / a régi dalt földdel és szerelem­mel, / béke a városnak, ha reggelente / kel a kenyér, béke a Mzssissipi / fölyónak, a gyökerek folyamának, / béke <s testvérem fehér ingének, / béke a könyvnek, mini egy égi jegy, / béke az óriás kijevi kolhoznak,, / béke üt és ros», Äaeött « halottak J pcaénak -, ,

Next

/
Thumbnails
Contents