Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-23 / 301. szám

Waldheim az ENSZ új főtitkára pl $xókősmttéT korábba* lixon kongresszusi üzenete Szuezi évferdulé (folytatás az 1. oldalról) Maga Waldheim rögtönzött «ajtóértekezleten nyila tkozott a rendkívüli születésnapi ajándékról. »Ez az ajándék meglehető­sen súlyos teher, amelyet nem lesz könnyű hordozni. Mind­azonáltal föltett szándékom, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek a megfelelő teher­viselésért-«. . Becsben Ausztria külpoliti­kai sikerének, az ország sem­legesség! politikája nagy elis­merésének tekintik, hogy a Biztonsági Tanács Waldheimet javasolta az. Egyesült Nem­zetek Szervezete főtitkári tisztének betöltésére. Vala­mennyi bécsi lap szerdán el­ső oldalon, vezető helyen méltatta az osztrák külpoliti­ka sikerének látható eredmé­nyét és elismerését. A Die Presse többek között ezeket írta: »Waldheimnek hivatása lesz folytatni azt a bizalmi politikát, amelyet a semleges Ausztria érdekében eddig is szolgált, feladata lesz annak a következetes semlegesség! politikának a szolgálata, amelynek gyümölcsei megér­tek.« Az Arbeiter Zeitung is méltatta az Ú1 ENSZ-főtHkár személyét, a Kurier pedig a tegnap déli számában az első telefoninteriót közölte Wald- heimmel. Waldheim elmon­dotta, hogy ielölése elsősorban “•Ausztria iránti elismerést je­lent«. Az ENSZ közgyűlése teg­nap délutáni ülésén közfel- ViáT+ással főrítvírrá válasz­totta Kurt Waldheimet. KURT WALDHEIM Or. Kun Waldheim, a Bizton- osztrák ENSZ-tagság kezdetétől) •ági Tanács jelöltje az ENSZ-fő titkári posztjára, 1918-ban született az alsó-ausztriai St. Andrea-Wör- denben, egy tanár gyermekeként. Jogi tanulmányokat folytatott a bécsi egyetemen. A háborúban sú­lyosan megsebesült, leszerelték és visszatért tanulmányaihoz, jogi diplomát szerzett. A második vi­lágháború befejeztével lépett dip­lomáciai szolgálatba. Az osztrák külügyminisztérium­ban dolgozott és az osztrák állam­szerződésről tárgyaló delegáció tagjaként Párizsban, Moszkvában és Londonban is járt. 1948 és 1951 között a párizsi osztrák követsé­gen dolgozott követség! titkárként, majd a külügyminisztérium sze­mélyzeti osztályának élére került. Még Ausztria ENSZ-tagsága előtt Waldheim volt országa ENSZ megfigyelője, majd 1955-től (az első állandó képviselője. 1956 és 1960 között hazája kana­dai nagyköveteként működött, majd a külügyminisztérium poli­tikai osztályát vezette. Ezt köve­tően 1964—1968-ig ismét hazája ál­landó ENSZ-képviselője volt. 1968—1970-ig Josef Klaus kan­cellár kormányának külügymi­nisztere, majd 1971-ben a Konzer­vatív Néppárt jelöltjeként Indult a köztársasági elnökválasztáson« Ez­után visszatért az ENSZ-be, ahol továbbra is hazája küldöttségét vezette. Dr. Kurt Waldhelm 53 éves, nős, négy gyermek apja. Amennyiben a közgyűlés jóváhagyja Jelölését, ő lesz az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a norvég Trygve Lie, a svéd Dag Hammarskjoeld és a burmai U Thant után negyedik fő­titkára. Lón Nol megy...? Pánik Laoszban Lón Nol marsall, kambod­zsai kormányfő — a kambod­zsai kormányhoz közelálló kö­rökből származó tegnapi érte­sülés szerint — felajánlotta lemondását, amelyet Cheng Heng kambodzsai államfő ez- ídeig elutasított. A kormányhoz közelálló kö­rök értesülései szerint nápok óta kormányválság van Kam­bodzsában. Lón Nol hétfőn hosszú négyszemközti megbe­szélést folytatott Cheng Heng- gel. A laoszi felszabadító erők a Kőedény-síkságot visszafog­lalva túlmentek a síkság nyu­gati határán, és tegnap meg­közelítették a síkságtól 30 kilométerre fekvő Long Cheng támaszpontot, a kormánycsa- patok ellenőrzése alatt álló te­rületek védelmi vonalának egyik kulcsfontosságú pontját. A népi erők tüzérsége 40 ra­kétát lőtt ki a támaszpontra. A rakéták többsége a repülő­tér kifutópályáján robbant. A szorongatott helyzetre való te­kintettel a támaszpont parancs­noka elrendelte a mintegy ezer ott tartózkodó polgári személy elszállítását. Vientiane-i jelentések sze­rint a pánilshanguatban mene­légikatasztréfa Bulgáriában Kedd este kevéssel a szófiai repülőtérről történt felszállása után lezuhant a bolgár légi- társaság Szófiából Algírba in­dított IL—18-as típusú külön- gépe. A gép fedélzetén tartóz­kodó 73 személy közül Huszon­nyolcán életüket vesztették. A szerencsétlenség okainak kivizsgálására kormánybi­zottságot állítottak feL külő emberek a repülőtéri to­longásban két gyermeket agyontapostak. Az amerikai légierő vadászbombázói teg­nap szünet nélkül támadták a Kőedény-síkság és Long Sheng támaszpont közötti térséget, hogy megakadályozzák a népi erők további - előrenyomulását. Az Egyesült Államok elnö­ke a hagyományok szerint minden évben január végén, az új ,törvényhozási időszak kezdetekor hosszú üzenetet terjeszt a kongresszus elé az «■Unió helyzetéről«, amely ma­gában foglalja a kormány be­számolóját az előző évről. Nixon amerikai elnök azon­ban most nem várta ki a szokásos időpontot, hanem személyes tanácsadója, Her­bert Klein, a kormány tájé­koztatási igazgatója útján 34 nagy gépelt oldal terjedelem­ben nyilvánosságra hozott egy olyan dokumentumot, amely az 1971-es esztendő »mérle­gét« tartalmazza — természe­tesen az elnök szempontjából. A Nixon-adminisztráció 1971. évi tevékenységét átte­kintő dokumentum a legkü­lönbözőbb témakörökkel fog­lalkozik. Szó van benne az Egyesült Államok Kína-poli­tikájáról, a munkanélküliség­ről, a NATO-ról, a kábítószer- fogyasztás elleni harcról, a rákkutatás és a bűnözés ala­kulásáról, s természetesen az összes nagy nemzetközi kér­désekről is. Figyelemreméltó az a sor­rend is, amelyben az 1971. évi visszapillantás a külpolitikai problémákat tárgyalja. A do­kumentum közvetlenül az Egyesült Államok Kína-poli­tikája után az 1972 májusára tervezett moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozóval, valamint a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról folytatott SALT-táxgyaláso- kon elért eredményekkel fog­lalkozik. Ezután ismerteti a nyugati világ más vezetőivel tartott konzultációkat, a közel-keleti helyzet alakulását, s a külpo­litikával foglalkozó fejezetnek csak a 6. pontja tér ki a Vietnamban elszenvedett amerikai' veszteségek, vala­mint a vietnamizálási politi­ka állítólagos sikerének is­mertetésére. A visszapillantás szerint »az 1971-es esztendőt a vietnamizálós nagy sikere fémjelezte«. Következéskép­pen joggal lehet számítani arra, hogy hamarosan meg­valósul Nixon elnök »egyik megmásíthatatlan célkitűzé­se«, s Dél-Vietnam »kénes lesz dönteni saját politikai jövőjéről«. A visszapillantás az Egye­sült Államok külpolitikája »jelentős sikerének« tünteti fel a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás aláírását és az Okinawa ja­pán fennhatóság alá helyezé­séről szóló szerződést. A daccal tömegmészárlás (Folytatás az 1. oldalról.) Mudzsibur Rahman sejk kelet-pakisztáni politikust, a törvényen kívül helyezett Avami Liga március 25-én le­tartóztatott vezetőjét nyugat­pakisztáni börtönéből szaba- tartozott továbbá az, hogy — donbocsátották és házlőrizétbe ítéletek hatálytalanítását, s a korbácsbüntetés megszünte­tését is. Első intézkedései közé hivatalos delegációkat kivéve — pakisztániak nem utazhat­nak külföldre. Ali Bhutto azt is közölte, hogy mielőtt a kelet-pakisztá­ni problémáról tárgyalásokat kezdenek Indiával, «minden valószínűség szerint« a Kínai Népköztársaságba utazott. A felrobbantott bár i helyezték —, közölte a pa­kisztáni rádió. A nyugat-pakisztáni csapa­tok a december 10-i kelet-pa­kisztáni kapituláció előtt két­napos »mészárlás! akciójuk« keretében legkevesebb 280 kelet-bengáliai értelmiségit gyilkoltak meg —, közölte Ru- hul Kuddusz, a Bangla Desh népi köztársaság kormányának főtitkára. Mint mondotta, a gyilkossági programot terv­szerűen hajtották végre Kelet- Pakisztán összes nagyvárosá­ban. A tömegmészárlásra Rao Farman Ali vezérőrnagy, Jah- ja Khan volt daccai kormány­zatának katonai tanácsadója adott parancsot. T izenöt éve, hogy Egyip­tom sikeresen helytállt az angol—francia—iz­raeli hármas agresszióval szemben, sikerült eltávolíta- nia a Szuezi-csatorna part­járól a három támadó ország csapatait. Az 1956-os év rendkívüli fordulatot hozott a Nílus népe számára. A nyár derekán, július 26-án Nasszer elnök ujjongó száz­ezres tömeg előtt jelentette be Alexandriában a csator­na államosítását — ezzel visszaszerezte a fellakok munkájával és százezernyi élet árán megépült nagy ví- ziutat Egyiptom számára. Addig a csatorna partján brit katonák őrködtek — nemcsak a hajóforgalom, ha­nem a haszon fölött is. Az átkelő hajók fizette illetékek roppant hasznot biztosítottak az angol és a francia mono­póliumoknak. Az államosí­tásba nem nyugodtak bele, ezért próbálták visszaszerez­ni a csatornát, a stratégiai utat és a hatalmas jövedel­met. Eden és Guy Mollet ti- tokoan megaaa^oaott aen Gunonnal es az izraed pán- ceiOsok betörten a mnai-ici,- szigetre, elértén a Ezuezi- csaiornát. Ezt követően — a békés hajózás biztosításának ürügyén — az angol és a francia ejtőernyősön elfog­lalták Port-Szaid kikötőjét, ismét meg akarták szállni az egész csatornaövezetet. Nasz- szer elnök harcolt és a vi­lágpolitikai tényezők is segí­tettek: a Szovjetunió erélyes figyelmeztetése, az Egyesült Államoknak a kalanddal szemben akkor elfoglalt ál­láspontja egyaránt az agresz- szorok megfékezését segítette elő. A behatolók kénytelenek voltak visszavonulni. Ezt a győzelmet ünnepli az egyip­tomi nép december 23-án. Ma ismét idegen megszál­lók állomásoznak a csatorna keleti partján és a Sinai- félszigeten. Az 1967-es hábo­rú következményeit még nem számolták fel. A csator­nát elsüllyedt halók zárják el, tizenöt tartályhajó rozs­dásodik horgonyon több mint négy ‘éve, s a lassan homokosodó víziút partjain hadseregek néznek egymás­sal farkasszemet. A feszült­ség a válság megoldatlansá­ga miatt egvre nő. az inci­densek a hallgatólagos tégy­fill on Ár fi. mánl lödnek. Félői hogy egy szikra úirrj lángra lohhantja a kö­zel-keleti háborút. Az egyiptomi név az év- fo~d.il Irt útra idegen meg- Ss'áV*k+ól ű.l'ar rnensvnhad.nl- nl.' fiira vissza akarja sze­rezni jussát, a világ egyik legfontosabb vlziútját, amely a Földközi- és a Vörös-ten­gert köti össze. Alig 167 ki­lométer hosszií, százméternyi széles víszalag ez, de rop­pant gazdasági és stratégiai fontossága van. Amikor 15 esztendővel ezelőtt államosí­tották, évi jövedelme 35 mil­lió font sterling volt, s eb­ből csak egyetlen millió ju­tott az egyiptomi államnak, a többi az angol—francia társaság páncélszekrényeibe vándorolt. Az egyiptomi kor­mány bővítette a csatornát, :‘3 fj. it az o ajtartályhajók forgalma, végül már percnyi pontosságú menetrend sze­rint egész konvojok haladtak át Port-Szaid és Szuez kö­zött — a jövedelmek 1967- re, az izraeli agresszó ide­jére már évi 100 millió font sterlingre nőttek. És ez hiánytalanul az egyiptomi államé voltl Ez a nagy ősz- szeg az EAK egyik alapvető nemzeti jövedelmeként az országépítő terveket szolgál­ta. m csatorna újramegnyi ^£| tásában sokan érdekel­tek. hiszen Afrika megkerülése helyett olcsóbb és rövidebb átkelni néhány óra alatt a Földközi-tenger­ről a Szuezi-öbölbe. Külö­nösen érdekeltek ebben Eu­rópa országai. A Szovjetunió is kívánja a csatorna meg­nyitását, mert közvetlen ősz- szeköttetése lehetne a medi­terrán medence és az Indiai- óceán között. Az egyiptomi­aknak — az említett gazda­sági előnyökön kívül — po­litikai sikert jelentene a részleges izraeli csapatkivo­nás is. Ezért javasolta Szá­dat elnök a csatorna meg­nyitását. Egyiptom véleménye vilá­gos: a csatornát csak akkor lehet megnyitni, ha ezzel nem tartósítják az izraeli megszállást, hanem az egy­szersmind a teljes kiürítés kezdete is lenne. Vagyis olyan gyakorlati lépés, amely elvezet az egész rendezés­hez, annak elválaszthatatlan része, bevezetője: a béke nyitánya a Közel-Keleten. Izrael viszont csakis ak­kor lenne hajlandó a csa­torna megnyitására, ha an­nak semmi köze nem lenne a válság rendezéséhez: nem halandó kötelezettséget vál­lalni a teljes visszavonulás­ra, nem fogadja el az 1967-es határokat. Vagyis a csatorna megnyitása számára a meg­szállás vénlegesHése lenne, az exnanzió elismert sínek nyitánya, a háborús állapo­tok. fenntartója — annak minden veszélyével együtt. Rudnyánszky István Lemondott Haramijn Brandt a két német állam EINSZ-felvételéről a honi, kormány | 4|,anJó párbeszéd az USA-val elnöke . r Az Egyesült Államok és mutatott, hogy nem ellenzi a Nyugat-Európa kapcsolatai- konferencia jövő évi ósszehí- nak fejlesztését, valamint az vását, de valószínűbbnek lát­a hor- lemon- tegnap Dragutin Haramija, vát kormány elnöke dott. Elhatározását hozta a szábor és végrehajtó tanács tudomására azzal ' az indokolással, hogy a HKSZ KB 23. ülésén elszenvedett bírálat következtében, érzése szerint, a területen megren­dült iránta a bizalom és ezért nem képviselheti többé ered­ményesen kormánya állás­pontját a belgrádi megbeszé­léseken és a szövetségi szer­veikkel szemben. NSZK bel- és külpolitikai tö­rekvéseit állította előtérbe idei utolsó sajtóértekezletén Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár. A tegnap délben összehívott sajtókonferencián Brandt szorgalmazta, hogy Nyugati Európa »szoros és állandó, párbeszédet« alakítson ki az Egyesült Államokkal. Az európai biztonsági ér­tekezletről szólva Brandt rá­Összeült az arab államszövetség elnöki tanácsa Tegnap Kairóban megnyílt az Egyiptomot, Líbiát és Szi- j nát egyesítő arab államszö­vetség elnöki tanácsának má­sodik ülése, amelyen Szadat I egyiptomi, Kadhafi líbiai és Több bomba robbant Belfast különböző pontjain; Jelezve,j Asszad szíriai államfő vett hogy az IRA nemkívánatos személynek tartja Turzo tábor- j részt. noikot, a brit szárazföldi hadsereg Észak-frországban tartóz-1 a közel-keleti térség poli- kodó főparancsnokát. Képünkön: A Lisburn Road egyik ^ tikai és katonai helyzetének bárhelyisége a bombarobbanás után. j tanulmányozásán kívül az (Telefotó: AP—MTI—KS) ' arab köztársaságok szövetsége keretében létrehozandó alkot­mányos intézmények kiépíté­se szerepel a tanácskozás na­pirendjén. Az elnöki tanács az előkészített • határozatterve­zetek alapján meghozza dön­tését a szövetségi parlament, a szövetségi kormány, vala­mint a szövetségi tervezési és gazdasági .tanács Xétreho- zásáróL ja, hogy megtartására csak 1973-ban kerülhet sor. A két német állam tárgya­lásai jövőre ielytatódnak, és pedig az általános forgalmi szerződés megkötéséről, amely nem valószínű, hogy »sok hó­napot venne igénybe«. Ezt követheti az NDK és az NSZK viszonyának rendezé­séről tartandó tárgyalás. Brandt szerint a két német állam kapcsolatainak szerző­déses rendezése után történ­het meg az NDK és az NSZK felvétele az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. A magyar—nyugatnémet és bolgár—nyugatnémet kapcso­latok rendezéséről- Brandt mindössze annyit mondott, hogy egyik vonatkozásban sincs szükség »különleges szerződésre« a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez, ám előbb meg kell várni, amíg lezárulnak a csehszlovák— nyugatnémet tárgyalások, csak azután lehet tovább lépni Tekintse meg karácsonykor a CSŰRT GERGELY SZfNHfiZBIN Ibrahám Pál UIKTÚRIII című operettjét (Szombatom és vasárnap két előadás). Jegyük elővételben válthatók a színház jegyirodájában (Kaposvár, Május 1. u. 29.). Telefon: 11-103. (11522) SOMOGYI WBPIAF ridfitsr+sk. tárt. **«•»»»»«»•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents