Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-15 / 294. szám

Gépészek a mezőgazdaságnak A technika vonzza a fiatalokat Gondolom, a vonzalom ak­kor kezdődik, amikor a gye­rek szétszereli a karácsonyi ajándékként kapott játéktrak­tort. Mert a technika mindig tartogat érdekességet, aminek utána kell nézni, rá kell jönni a működés fortélyaira. Szóval, valahol ott kezdődhet az akí- váncsi érdeklődés, ami a fiú­gyerekekben aztán később az­zá az elhatározássá érlelődik, hogy megtanulják a gépésze­tet. És amikor a továbbtanu­lás kerül szóba, többen is úgy döntenek, hogy ezt a szakmát választják. Így kerülnek évről évre sokan például a Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskolába is, ahol nö­vénytermesztő gépész válhat belőlük. — Oktatásunkban hatvan százalék a gyakorlaté, negy­ven az elméleté. A gyakorlat kisebb része az iskolában, zö­me a mezőgazdasági üzemek­ben történik. Itt van például a cukorrépa termesztés kom­iéit gépsora, amelynek összér­téke több százezer forintot te3Z ki. Tanulóinknak meg kell Ismerniük ezeket a munka­eszközöket, méghozzá a ter­melés folyamatában, hogy a gazdaságukban tudják, mit kell tenniük, ha ilyen gépeket bíznak rájuk. A gyékényest termelőszövetkezettel nagyon jó a munkakapcsolatunk, ne­kik van Ilyen gépsoruk, ezt a részt tehát náluk tanítják. Berzencén a burgonyabetaka­No meg az a tény, hogy a végzett hallgatóknak mintegy 25*—30 százaléka nagyon jó gépszerelő lesz, jóllehet Itt er­re nem szerezhet képesítést. No és öregbíti az iskola hír­nevét — úgy is mondhatnánk, jó propaganda a beiskolázás­hoz— maga a tanuló is azzal, hogy becsületet szerez a .mun­kájának a gazdaságban. Az Igazgatóhelyettes nem mond­ta, de én hadd írjam le egy tsz-elnök véleményét & nagy­atádi járásból, aki olyannyira elégedett a Csurgón végzett fiatalokkal, hogy azt sajnálja, lassan megcsappan a faluban rendelkezésre álló »nyers­anyag« a további beiskolázta­táshoz ... H. F. Az új gépek flzembehelyezését Eörl Sándor ‘szakoktató irányítja. ‘ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetői Kaposváron Az egyetem is tanul — öt év tapasztalatai Somogybán először tűzték napirendre az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó ok­tatómunka értékelését, a vég­zett hallgatók »szemüvegén« át nézve, Illetve a megyei mű­velődésügyi osztály tapaszta­latai alapján. Dr. Nagy Károly rektor vezetésével először ta­lálkoztak szervezetten az egye­tem tanárai végzett hallgatók­kal, ezt is az úttörő jelzővel dicsérhetjük. Megyénkben hívták össze először azokat az öt vagy még több éve végzett volt ELTE-hallgatókat, akik mór nemcsak az egyetemi képzésről, hanem a gyakor­latban vágzett munkájukról is beszámolhatnak, s ezekkel a tapasztalatokkal is segíthetik az egyetemi oktatás korszerű­sítését. Tegnap délelőtt az SZMT- székháaban beszélgettek az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen folyó tanárképzés­ről. Horváth Lajos művelő­désügyi osztályvezető az irá­nyítás oldaláról, az itt tanító középiskolai tanárok munká­ján keresztül közelítette meg az egyetemi képzés somogyi tapasztalatait. . — Somogy megye középfokú oktatási intézményeiben 321, középiskolai tanár dolgozik. Közülük 98 végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, többségük 1—15 éve dolgozik megyénkben. Megállapításaink szerint fiatal pedagógusaink megszerezték azt a szakmai, tudományos ismeretanyagot, amely munkájuk jó elvégzésé­hez szükséges — mondotta. — De szóvá tette azt is, hogy az egyetemekről kikerült fiatalok tudományos képzése maga- sabbrendű, mint pedagógiai tájékozottsága. A korszerű metodikához tartozik a modern technikai eszközök használata is. Ezen a téren rendkívül gyenge ered­ményekről számolhatunk be — folytatta tájékoztatóját. — Az egyetemi képzés további fo­gyatékossága, hogy csekély felkészítést kapnak a hallga­tók az osztályfőnöki munká­hoz, szakkörvezetéshez, az if­júsági szervezetek segítéséhez, nem is beszélve olyan jellegű tevékenységről, amely falun és városon a közvetlen közműve­lődési munkát jelenti. A ne­velőmunka színvonalának emelése érdekében fontosnak tartanánk a hallgatók pszi­chológiai képzésének fokozását Is. Dr. Nagy Károly rektor ez­után az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem törekvéseiről számolt be: — Az utóbbi Öt évben radikálisnak mondható változásokat hajtottunk végre. Igyekszünk dialektikus egy­ségbe foglalni a társadalom változó igényét egyetemünk reális stabilizációjával. Itt hozzátette a rektor: — Élő kapcsolat nélkül, a középisko­lákban tanító tanárok tapasz­talatai nélkül aligha juthatunk előbbre. Mintegy jelezve, hogy az egyetem vezetői tudják, »hol szorít a cipő«, arra buzdította a volt hallgatókat, hogy szá­moljanak be: mennyire tanít mesterségre (azaz tanárnak lenni), pedagógiai Ismeretekre az egyetem? Mivel a téma nemcsak erre az egy kérdés megválaszolásá­ra szorítkozott, egy csokrot kötöttünk a felszólalásokból. A fiatalok beilleszkedésének gondját fogalmazta meg az egyik felszólaló akkor, ami­kor arról beszélt, hogy csak az ötödik évben kerülnek kapcsolatba a hallgatók a gyakorlati munkával as egye­temen. (A neveléselmélet le­becsült tantárgy — mondta.) Így kikerülve a középiskolák­ba, nagy hiányoságokkal kell megküzdeniük, A valóság pe­dig: az idősebb kollégák job­ban ismerik a legújabb tech­nikát és a fiatalok konzerva­tívabbak a módszertanokban. Győri László, a megyei könyvtár munkatársa azt ve­tette föl, hogy a pedagógus to­vábbképzés mintájára miért nem rendezik országosan a könyvtárosok szakmai tovább­képzésit? Papp József a nyel- tanítás fogyatékosságairól be­szélt. Az egyetemen jobban meg kellene ismertetni a kor­szerű technikai segédeszközö­ket a hallgatókkal, de nem­csak a nyelv tanításában, ha­nem a fizika, kémia, biológia tanításában is nagy segítsé­günkre lehetnek ezek a gé­pek — mondotta. — A természettudományi karon semmit sem hallottunk az osztályfőnöki órákról — mondta egy másik felszólaló. — Pedig egy TTK-s is lehet később osztályfőnök. Fontos része volt a vitának az, hogy az ELTE bölcsészka­ron együtt folyik a tanár- s a tudósképzés. Cserepkei Éva siófoki német nyelvtanár ve­tette föl az ebből adódó káros morális problémákat, (pél­dául a tanárnak készülőket lenézik azok, akik nem a ka­tedrát választják a diploma megszerzése után.) Dr. Nagy Károly rektor vá­laszában elmondta, hogy hasz­nos volt a beszélgetés. Bár az utóbbi években nagy fejlődés történt az egyetemen, tehát a felvetődött kérdések egy ré­sze már nem olyan éles, ahogy azt a volt hallgatók megfogalmazták, az egye emi képzésben a gyakorlati jelleg hiánya azonban ma is valósá­gos gondot pel ént. A jövő szakembereinek jobb felkészítését volt hivatott szolgálni a beszélgetés. És ezt sikerrel teljesítette. Horányl Barna Király István igazgatóhe­lyettes így beszél arról, amit az Iskola ad a gyerekeknek, s arról, amit a végzett gépészek nyújthatnak az őket küldő gaz­daságoknak : — Gyerekeinkből növény- termesztő gépészek lesznek, de például a traktorvezetői jogo­sítvány megszerzése kötelező számukra ez alatt az idő alatt. Akinek kedve és 'képessége van hozzá, az a motorkerék­párvezetői jogosítványra i3 szert tehet. A mezőgazdasági üzemekben értékes, százezer forintot érő gépek is dolgoznak ma már,.ezekkel a műszakilag jól képzett és a mezőgazdasá­got alaposan Ismerő szakembe­reknek kell bánniuk. Erre a célra képezzük ki mi a fiata­lokat három év alatt. Azt akarjuk, hogy képesek legye­nek minden mezőgazdasági munkát — a szárítástól a be­takarításig — megtanulni, eze­ket korszerű gépekkel elvé­gezni, ugyanakkor az alapvető lakatosmunkákat is megolda­ni. Mindehhez megfelelő esz­közeink vannak, és egyre töbh anyagi támogatást kapunk a megyétől. — Milyen arányban oktatr ják az iskolán a gyakorlati tudnivalókat? ritás gépeivel Ismerkednek. A gabona és a kukorica termesz­tésének gépesítését a csurgói tsz-nél tanulmányozzák. Tanu­lóink természetesen gyakorol­hattak is ézeken az eszközö­kön. — A megye melyik részéről jönnek fiatalok az iskolára? — Tanulóink zöme a nagy­atádi, kisebb részük a kapos­vári, a barcsi és a marcali já­rás temelőszövetkezeteiből ér­kezik hozzánk. Mo3t százhat- vanan vannak, közülük hu­szonhárom a harmadéves, ök jelenleg az öthónapos üzemi gyakorlatukat töltik a küldő vagy a velük időközben szer­ződést kötött gazdaságokban, Egyébként a szakiskolán ez az oktatás módszere: két tanévet töltenek a tanulók az iskolán, a harmadiknak csak egy ré­szét, mert a többi időt az üze­mi gyakorlat teszi ki. Ez idő szerint két első osztályunk van, mindkettőben harminc­hat-harminchat fiú tanúi... Hogy az itt tanuló fiatalok és az innen kikerült növény- termesztő gépészek többsége igazán szereti ezt a szakmát, azt ml sem bizonyítja jobbari, mint az országos versenyeken elért jónéhány szép helyezés. A* igazgatóhelyettes az erőátvitelt tanítja az elsősöknek. A KISZ védnöksége nyomán Százmillió facsemete - Feljavított rétek, legelők A KISZ VIII. kongresszu­sa értékelte a fiatalok terme­lést segítő tevékenységét. Megállapította, hogy az ifjú­ság az utóbbi években sok eredményes védnökséget vál­lalt az új létesítmények épí­tése fölött; a mozgalomnak az Iparban, a mezőgazdaságban is hagyománya van. A KISZ központi bizottsá­ga 1960-ban indította el a védinökségi mozgalmat. Az ötödik kongresszus határozata ennek lényegét így jelölte meg: »Védnökséggel ott segít­sünk, ahol a legnagyobb szük­ség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, ifjúkommunis­ta helytállásra.« A határozat' nyomán a mezőgazdaságban is több KISZ-védnökség bon­Lustán nyújtózkodva ásí- tozott, majd hirtelen az órá­jára pillantott. Úristen! Öt perc múlva nyolc, és nyolc­ra már a munkahelyen kelle­ne lennie ... De most már mindegy, úgysem ér oda ak korára. Még taxin sem. Most sajnálja életében másodszor, hogy a zsebrakétát még nem találták fel. Mit tegyen hát? Mát két­szer kapott szigorú megro­vást — késésért. Harmadszor azonban már biztosan nem kap, csak felmondólevelet. Hirtelen a homlokára ütött. Született egy felülmúl­hatatlan ötleté'. Nyugodtan bújt ki a taka­ró alól, lassan megborotvál­kozott, megreggelizett, majd gondosan és sokáig kötöget- te a nyakkendőjét. Ráért. Lesétált az utcára. Egy kissé elcsodálkozott, hogy szokatla­nul gyér a forgalom, majd néhány perc múlva megállt takozott ki. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság ki­alakításában, megszilárdításá­ban, a tudomány eredményei­nek hatékony és gyors alkal­mazásában cl -ntó sssiepe van a dolga sók szakmai képzett­ségének. Ezért vállalt véd­nökséget a mezőgazdasági szak- és betanítottmunkás- képzés fölött a KISZ V. kong­resszusa. 1904 és 1970. között több mint 125 000 fiatal vált mezőgazdasági szakmunkássá és betanított dolgozóvá. Az ország fásítása fölöt" vállalt védnökség szép ered­ményeket hozott. A KISZ V.. kongresszusa felhívta az Ifjú­ságot, hogy *»segítsék elő a második ötéves terv erdőtele­pítési és fásítási célkitúzései­az egyik ház előtt. A falon tábla függött: X. V. fogorvos. Fogad egész nap.« A csengetésre egy álmos arcú nő nyitott ajtót. — Az orvost keresem —- mondta a nőnek. — Gondolom, kérem, de most... — Ö, drága asszonyom, szíveskedjék megmagyaráz-* ni a doktor úrnak, hogy ez egy igen-igen fontos eset.. . és szóval nagyon súlyos... Leült a váróban, és meg­könnyebbülten lélegzett fel. Hamarosan nyílt a rendelő ajtaja, és kiszólt az orvos: — Szíveskedjék befáradni! Befáradt és tüstént leült. Így szólt: — Ez a fogam itt elől.. . Látja, doktor úr? Húzza I kérem, azonnal! — Hiszen ez ép fog! Sem­mi baja! nek megvalósítását, és a terv­időszakban ültessenek el 100 millió facsemetét.« A felhívás nyomán az el­múlt tíz évben 30 000 hektár területen több mint 200 millli facsemetét ültettek el a fiata­lok. Sok helyen fásították a városok, községek belterüle­tét, az új lakótelepeket, ját­szótereket. A KISZ VI. kongresszusán egy millió hold legelő tisztítá­sát, karbantartását vállalta el a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. A falusi KlSZ-szerve- zetek és úttörőcsapatok a fia­talok tízezreit mozgósították a védnökség sikere érdekében. A Kiváló Ifjú mérnök és tech­nikus mozgalomban a fiatal szakemberek a rét- és legel 5­meg! — Dehogyis röntgenezzük! Húzza csak ki gyorsan! ír, jekció nélkül. Az orvos a fejét csóválta de elégedetten mosolygott. — Doktor úr, kérem, égi igazolást is kérek szépen. A ról, hogy most itt jártam é fogat húzattam... Ige* iyenre gondoltam. Nagyon szépen köszönöm! Mennyivel tartozom? — Két rubellel. — Két rubellel?! De hi­szen énjígy tudom, hogy egy foghúzás csak egy rube'.l Es én még injekciót sem ke tem!... — önnek teljesen _ igaza van. Egy foghúzás valóban egy rubel. Hétköznap. De m vasárnap van, kedveském i És mivel ez az én szabad na pam ... ■— Vasárnap?! — ütött < homlokára a »beteg«. — C én marha! Krecsmárv László fordítása gazdálkodás helyi tartalékai­nak feltárására készítettek dolgozatokat. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség központi bizottsága 1967-ben védnökséget vállalt a kiskörei (Tisza II.) vízlép­cső építése, üzemeltetése, a beruházások komplex mező- gazdasági programja és a vi­dék üdülési központtá való fejlesztése fölött. A Tisza II. jelentőségét mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy megva­lósulásával 500 mezőgazdasági üzem öntözheti Ezen a terü­leten több mint félmillió em­ber mindennapjait változtatja meg a vízlépcső megépítése. A hullámtéri tároló mellett 127 négyzetkilométert kitevő vízfelületével nyaranta kedve­ző üdülési-fürdési lehetőséget is biztosít. A vízlépcső és az öntözés érdekében ezer KISZ- alapszervezet és hatszáz út­törőcsapat tevékenykedik. A védnökségl munka rend­kívül szerteágazó. Kiterjed a főmű, a főcsatornák építésére, a mezőgazdasági üzemek fej­lesztési terveinek készítésére. Elősegíti az öntözéses gazdál­kodás bevezetéséhez, fejlesz­téséhez szükséges szakmunká­sok, öntözőmesterek, üzem­mérnökök és szakmérnökök beiskolázását is. A KISZ védnökségvállalásai részét képezik a termelést segítő- tevékenységnek. Ered­ményük nemcsak az elülte­tett fákban, a megjavított ré­tek és legelők ezer holdjaiban mutatkozik meg, hanem a részt vevő fiatalok, ifjúkom­munisták emberi tulajdonsá­gainak formálásában, szocia­lista tudatuk erősödésében is. Fenyő István, a megyei KlSZ-bizottság munkatársa. G. Gorin: Enyhe időzavar — Rettenetesen fáj, doktor úri... SOMOGY2 NÉPLAP SoertU, Ült december 15. 5

Next

/
Thumbnails
Contents