Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
Amióta az ősember a Iső csi- itolásával az első tüzet meggyújtotta, vannak égési sebek, de égésbetegségről vagy tűzbetegségről csak alig egy évtizede beszélhetünk. Az égésbeteg^éget nem vírusok vagy baktériumok okozzák, hanem az emberiség- egyik jótevője, a tűz. v ' Az égéssel járó egyik veszély. a támadó hő, sokféle forrásból indulhat ki, kezdve a legősibbtől, a tűztől, a vízen, gőzön, elektromosságon, savon, lúgon át egészen napjaink sugárcsodáiig. A természet elemei sem kivételek: a nap, a hó, a jég szintén okozhat az égésnek megfelelő átváltoztatásokat. A támadás terepe azonban minden esetben az emberi szervezet védőbástyája, a bőr. Munkában a mentő Az égési sérült érdemi gyógyítását már a mentőorvos elkezdi. Első feladata, hogy elkülönítse a könnyű égési sérülteket a súlyosaktól. A köny. nyű égettek nem minősülnek égésibetegnek és csak helyi sebkezelést igényelnék. A mentőorvos csak a súlyosan égettekkel indul nagy szirénázással a kórházba, de közben már megkezdődik az elsősegélynyújtás. A súlyosan, égett ember szörnyű látványt nyújt, és szinte ösztönös a törekvés a sebek gyors bekötözésére. A szakszerű elsősegélynyújtás mégsem ezzel kezdődik: a legfontosabb a fájdalom csillapítása. Nemcsak együttérzésből fontos ez, hanem az ún. égési sokk megelőzése céljából is. Az orvos sürgős tennivalója lehet még a folyadékpótlás, a gégemetszés elvégzése. Ez akkor szükséges, ha az égett terület a nyak és a száj környékén található, éá a hirtelen kéletkezett vizenyős Égésbetegség szővetduzzadás beszűkíti vagy elzárja a felső légutakat, s fulladással fenyeget A sebek be- kötözése a mentőkocsiban tehát csak ideiglenes és másodrendű feladat. Nagy kiterjedésű égés esetéh kötés helyett steril lepedőbe burkolják a sérültet, Áz égés fokozatai A gyógyintézetben megállapítják, hogy az égés a bőr- felület inekkora területére terjed ki — ezt százalékban fejezik ki —■, és hogy miiven mélyre hatolt. Ezen az alapon az égési károsodás négy fokozatát különböztetik meg. Az első fokú égésnél csak a bőr legfelsőbb rétege károsodik, pír jelzi ezt. A másodfokú égés kiterjed a bőr alatti rétegre is, és a bőrön savős hólyagok jelennek meg. A harmadfokú, égésnél a bőr elhal, el- fehéredik, a tapintás érzete megszűnik, vérzést nem lehet kiváltani. Negyedfokú égés esetén az összes bőrréteg és a bőr alatti szövetek elszenesednek. Könnyűnek tekinthető az égés, ha a testfelület 20 százalékának kisebb^, része égett meg és a sebek első, legföljebb másod fokúak. Az enjiél nagyobbak és mélyebbek a súlyos égések. Égési sokk A bőrön látható égési elváltozások csak szembetűnő tünetei az égésbetegségnek, de nem az egyedühek és nem a legfontosabbak. A leglényegesebb kóros folyamatokat égési sokk néven ismeri az orvostudomány. A sokk nem jár látványos jelenségekkel, de a szervezet belsejében annál fontosabb változások játszódnak le: megromlik a vérkeringés, a légzés, az anyagcsere és az idegrendszer működése, és ezek együttesen, egymást rontva súlyosbítják a helyzetet. A bajok lavinája azzal indul el. hogy az égés hatására a hajszálerek falának áteresztőképessége fokozódik, nagy mennyiségű plazma lép ki a vérpályából, és ez a vérkeringés megbomlásához vezet. Ennek következtében csökken a sejtek oxigénellátása, ami további zavart támaszt az ágysejtekben, ennek pedig a hajszálerek bénulása a következménye. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fájdalom és az idegrendszeri megrázkódtatás egy másik folyamatot is elindít. A sérült bőrfelületen nagy meny- nyiségű savó távozik a szervezetből, ez a folyadék- és elektrolit-veszteség megbontja a vízháztartás egyensúlyát. Ennek távolabbi következménye, hogy a megromlott kiválasztás miatt a szervezet nem tudja kiküszöbölni a káros salakanyagokat. Az emberi szervezet ugyan óriási tartalékokkal rendelkezik, de ennyi csapást nem tud kiheverni, ha valahol nem sikerül lefékezni az egyre rosszabbodó állapotokat. Ezt az életmentő beavatkozást nevezik az orvosok sokktalaní- tásnak, amelyet erőteljes fáj- dalmcsillapítással, a folyadék- és sóveszteség pótlásával, az anyagcsere és kiválasztás javításával érnek eL Mindezeket percnyi késedelem nélkül kell alkalmazni, hogy a ménye meglegyen. További veszélyek... A sokk elmúltával még mindig elég sok veszéllyel kell szembenéznie az orvosnak. Legfontosabb közülük a sebfertőzés és vérmérgezés, az idültté váló vérszegénység, testsúlyvesztés, elerőtlenedés. Kezelésük szintén fontos, de már nem olyan sürgős, mint a sokktalanítás. Az égési sebek ellátásánál fontos a sebesülés mértéke. Elsőfokú égésnél legjobb hideg vizet folyatni a fájdalmas területre, majd közömbös kenőccsel bekenni. Hasznos egy fájdalomcsillapító tabletta és egy csésze meleg tea is. Másodfokú égésnél az ép vagy elpukkadt hólyagokat tiszta kötszerrel lazán be kell kötni. A kötést csak ritkán szabad megbolygatni. A harmadfokú égés ellátása már kizárólag orvosi feladat: itt legtöbbször a bőrátültetés a célravezető módszer, ha lehet saját, ellenkező esetben idegen bőrrel. Az átültetett bőr feladata »-biológiai kötés« képzése a seb fölött. A súlyos égési sebek gyógyítása ma már jó eredménynyel folyik, pedig nem is olyan régen még reménytelen eseteknek számítottak a súlyosan megégettek. H. J. Divatos kabátok serdülő lányoknak-. A húzózárral csukódó, megkötős övű kabát felsőrésze testhez simuló, míg alja lefelé bővülő. Zsebeit szintén húzózár díszíti, Mikor adjunk először kanalat a kisgyermek kezébe? A KISGYERMEKEK; álfában egyéves korukban kezdenek, ismerkedni az önálló ka- nalazgatássai, ha alkalmuk van a gyakorlásra. A legtöbbem másfél éves korukra már meg is tanulnak segítség nélkül enni Persze ez nem megy egyik napról a másikra. Időre van szükség és igen nagy türelemre, mind a mamák, mind a babák részéről Nyugodt természetű, 10—12 hónapos kisbaba eleinte megelégszik azzal, hogy etetés közben ráteszi a kezét édesanyja kanalat tartó kezére. A legtöbb baba azonban, ha evés közben elkapja a hév, a legszívesebben kirántaná a kanalat a mama kezéből. Az anyukák nagy része ilyenkor nem tud dönteni, odaadja-e a kanalat a kisgyereknek, vagy szigorúan visszautasítsa ezt a kívánságot. Sokan fölöslegesnék tartják a játszadozást, hiszen nagyon ügyetlenek ékkor még a kicsik ahhoz, hogy önállóan juttassák az ételt a szájukba. Az anyukák úgy gondolják, egyszerűbb és biztosabb az evés, ha továbbra is ők etetik a babát, és ha majd nagyobbak lesznek, könnyebben megtanulnak egyedül enni. AkSc így gondolkoznak, hibáznak, mert ez nem csupán játszadozás a kicsik részéről, hanem jogos és egészséges törekvés. 12—15 hónapos korukban a kicsik maguk is szívesen próbálkoznak. Ne halasszuk el tehát ezt a kedvező alkalmat. Később ugyanis a baba fejlődésének olyan szakaszához érkezik, amikor a kanállal való bíbélődést már nem tartja izgalmasnak. Olyasfajta érzés fejlődik ki benne, hogy: megszoktam és jogom van hozzá, hogy etessenek. Adjuk tehát át a kicsinek a kanalat, amikor kéri, és mi vegyünk egy másikat. Hamarosan úgyis rájön, hogy még nincs elintézve minden, ha megszerzi a kanalat Hetekig .tart, amíg megtanulja, hogyan kotorjon ételt a kanálba. Aztán újabb hetek telnek el, míg elérkezik az étel a szájához, és nem fordítja ki útközben. Ha kicsit ügyesen be tud tenni már egy kanálnyi ételt a szájába, hagyjuk néhány | percig egyedül ennivalójával | az étkezés elején, amikor a i legékesebb. Ilyenkor biztosan ■ nekilát a kanalazásnak, mert j az éhség a legjobb ösztönző. < NEM KELL MINDENÁRON a szép evésre törekedni. Hiszen a kisgyermek magától is igyekszik, hogy egyre ügyesebben és tisztábban egyen. Kis balesetek persze elkerülhetetlenül előfordulnak, bármilyen buzgón igyekszik is. Ebbe a mamáknak bele kell törődniük. Az Iskolatelevízió műsora november 16-tól 21-ig Redd: 8.05: Számtan-snértam. (Ali. äsk. S. oszt.) 9.08: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 9.55: Történelem. (Alt. lak. 3, oszt.) 11.86: Történelem. (Alt. Isk. L oszt.) 11.56: Film esztétika. (Középisk. í oszt.) 13.10: Számtan-mértan. (Ism.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) 14.55: Történél®». (Alt. isk 5. oszt. — Ism.) 15.50: Történelem. (AM. ■»*. & oszt. — Ism.) Szerda: 8.05: Élővilág. (Alt. isit. *, osz^) 13.10: Élővilág. (Ism.) Csütörtök: 3.10: Magyar irodalom. (AÍt, kk. 6. oszt.) 9.55: Magyar nyelvtan. (Alt. JöS. 5. oszt.) ll.ee: Kémia. (Alt. tsfc. 8. oszt.) U.35: Filmesztétika. (Középisk. I oszt.) 13.10: Magyar irodalom. (Ism.) 14.55: Magyar nyelvtan. (Ism.) 15.50: Kémia. (Ism.) Péntek: 8.86: MatematBns. (Alt. *. oszt.) S.SO: Angol nyelv. (Középisk. I— n. oszt.) 9.55: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.86: Fizika. (Alt. Isk. 8. oszt.) 11.55: Német nyelv. (Középisk. n—HL oszt.) 13.10: Matematika. (ism.) 14.56: Magyar irodalom. (Tgm .) 15.56: Fizika. Osm4 Vasárnap: 9.05: Ábrázold geometria. Forgásfelületek L rész. 9.45: Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. 18.16: Francia nyelvtanfolyam haladóknak. 2. Rejtett gombolása, kétsorosán tűzött, öves, rövid kabát. Nadrággal ez a hosszúság továbbra is divatos. 3. Kétsorosán gombolt, pántozással, tűzéssel díszített kabát, stílusosain felhajtás szélű nadrággal. 4. Egysoros midi kabát, pántdiszítéssel, széles csatos övvei, hátsó, egymást takaró, de nyíló hajtással. OTTHON CSALAD Megjelent a AZ ŐSZ j ELE I RECEPTEK PIRÍTOTT MÁJ MAJORÁNNÁVAL Hozzávalók: fél kg csirkemáj, egy evőkanál majoránna, 8 dkg zsír, két fej vöröshagyma, 3 dkg édes, 1 dkg félédes, fél dkg csípős piros paprika, egy tűpaprika, só, egy mokkáskanál törött feketebors, ugyanannyi őrölt édeskömény. Készítés: zsíron övegesre pároljuk a széles cikkekre vágott hagymát, rátesszük a piros paprikát, a májat, öss. — keverjük, rászórjuk a borsot, az édesköményt és a majorár.- m , ezekkel is összekeverjük és fedő nélkül, ízlés szerint; ideig pároljuk. Ha vére re akarjuk, a párolás csak 3 percig tart Körítés: párolt burgonya, párolt rizs, főzelékek. Savanyúságok: cékla, csemegeuborka, vitaminsaláta, ecetes : paprika. Tálalás: a párolt burgonyát a tál aljára tesszük, ráöntjül a májat, és a tetejét megszór juk őrölt tűpaprikával. A fő zelékeket külön tálban adjui GESZTENYÉS MOGYORÓ TORTA 7 tojásfehérje kemény hab lába belekeverünk negyed kiló cukrot és negyed kiló darált mogyorót. Kivajazott formában világosra megsütjük. A kihűlt tortából két lapot vágunk, es megtöltjük fél kilogramm gesztenyéiből és 125 g cukorból főtt szörpből készült pürével. Tetejét habos mázzal vcmjük ba. i 2 3 !üi 4 5 6 7 6MB ■ ■■■ BHS5I HEB» 8 9 555«! 10 31 H!! **«■■ 12 13 SS asBS 14 15 sas« ammm ■■■■ «na» 16 ■■■« KIS 17 18 »SESKB »530« «HEB 19 20 21 :::: 22 ssa K8 ■««« «BBS 23 24 :::: aaaB isis • ■■B 25 26 !!!! ■ BBB BBBB 27 28 29 BBBa «■■■ «BBB UBBS 30 31 ■ ■■■ ■■■■ BDH 9IIB 32 33 34 IIBBB ■ ■■■ :::: 35 36 iaasö QBÜ3 37 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 38 KAPHATÓ: a postahivatalokban!, hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél Ü&RJfi: 16 Ft <146721 VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 4. össze... . ibiesítL . . Érzékek 2. Felhalmozása. 4. Erre a helyre. ■G. Római szám: 42. 7. Bő. 9. Megfejtendő. Irakból való. ;. Fél ellentéte. Ilona becézve, visszaír Fém. Állati hulla. Vasúti pálya. \ növény része. 1 .ángolás. Várakozó. . Nem hosszú. J. Súlyegység. FÜGGŐLEGES: 1. Könyörög érte. 2. Gyilkol. 3. Testrészé. 4. Megfejtendő. 5. Belekarcol. 6. Aratta, régiesen. 7. Szolmizációs hang, 9. Névelő, visszafelé. 11. .. . -zug. 12. Nál betűi kövezve. IS. A kicsinyek újságja. Í8. Nem emberek, de élők. 20. Kavics névelővel, visszafelé. 21. Y. Z. 24. Megfejtendő. 26. Hét római számmal, visszafelé. 28. Megfejtendő. 29. Utolsó rész, visszaíelá* 31. Vízi növény. 34. Téli sport. 36. Mint a függőleges 7. K. 3 Beküldendő a vízszintes 1., 19 és a függőleges 4., 24., 28. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1971. november 19-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: *Gyermek- keresztrej tvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Mező, Sopron, Esze, Adám, Hegel. Ignácz Rózsa Torockói gyász című könyvét nyerték a következő najtások: Torma János, Kaposvár; Vétek Katalin Göíle: Gulyás Teréz, Barcs; ifj. Madarász Antal, Nagyatád. A könyveket postán küldjük el. SOMOGYI NÉPLAF Vasárnap. 1971. november 14.
