Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

Túhőzott szalámi, nagy TÍztartalmu hentesáruk Vidéki élelmiszer-vizsgálatok XXVIL évfolyam, 367. szám. Péntek, 1971. november 12. Ki mit tud? a téglaiparban A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tegnap rendezte meg a munkavé­delmi vetélkedő döntőjét. Tizenöt fizikai és hét miiszaki dolgozó mérte össze tudását. A vetélkedőt a munkavédelmi hónap keretében rendezték. A győztesek 8000 forint értékű ju­talomban részesültek. Se j, a ml lobogónkat«.. A megyei élelmiszer-ellen­őrző és vegyvizsgáló intéze­tek nagyszabású őszi ellenőr­zéseket kezdtek a gyárakban és az üzletekben. A szúró­próbaszerű mintavételekkel megállapították, hogy a nyár óta lényegesen megjavult a forgalomba hozott liszt minő­sége, sokkal kevesebb kifo­gást emeltek a sütőipari alap­anyag úgynevezett ízhibája miatt. Az ugrásszerű javulást annak tulajdonítják, nagy a gabonaipar megszigorította az ellenőrzést, és »visszatartják« azokat a szállítmányokat, ame­lyek kifogásolható árut tartal­maznak. A tejtermékek minősége is tovább javult az őszi hetek­ben, de még mindig elég gyak­ran találnak olyan árut, ame­lyik nem minden szempontból felel meg a szabvány előírá­soknak, és így végeredmény­ben anyagi veszteséget okoz a vásárlóknál-;. Tipikus példa, hogy á túró zsírtartalma alatta marad az előírtnak, máskor pedig a sajtok összetételében találnak 'kifogásolnivalót. Emiatt az utóbbi hetekben két ízben indítottak Üzemek ellen szabálysértési eljárást, Újab­ban a zsír is visszatérő »tétel« vasó netán, könnyezíetŐ, ?o~ - mantikus könyvet akar olvas­ni ezután Bálzactól, akkor ke­serű csalódás vár rá, meri bi­zony az Emberi Komédia da­rabjait áthatja a realizmus. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezekben a könyvekben nincs megható vagy eszményi vonás vagyon is sok, csak hát Igényes műsorról vall a meghívó, mely a Homérosz Kórus kaposvári vendégsze­replésére készült. Alighanem minden énekszerető hallott már a neves együttesről, még­is, néhány sorban érdemes be­mutatni. Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1928-ban alakult meg a Vakok Budapesti Foglal­koztató Intézetének munkásai­ból. A közös éneklés öröme hozta össze és tartja együtt ma is tagjait. Ez a lelkesedés és a szorgalmas gyakorlás eredményezte, hogy már két év múlva. 1930-ban önálló hangversenyt adtak a Zene­akadémián. s ennek műsorát a rádió s közvetítette. 1933-ban állami aranyérmet kaptak. A legmagasabb elismerésben ré­szesültek az 1938. évi szom­bathelyi országos dalosverse­nyen is. A Pátria Hanglemez- I gyár hat lemezt készített a kó­russal. Közben megkezdték or­szágjárásukat is, így kerültek 1936-ban először Kaposvárra. 1945 után új lendülettel foly­tatta tevékenységét a kórus szerepelt a Zeneakadémián, -a rádióban, Újvidéken. A Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat 1964-ben mikrolemezt ké­szített műsorukból. A Népmű­velési Intézet aranydiplomá- v^l tüntette ki a Homérosz Kórust intézet például 540 mázsányi sertészsírt zárolt azért, mert avasnak bizonyult. A húsipari termékek között összetételi hibák miatt »leállí­tották« néhány - felvágottféle árusítását, ilyen például az egyik vidéki üzemben készült nyári turistaszalámi, melyet a hentesek a gyárban elsóztak. A győri, intézet ellenőrei le­foglaltak olyan disznósajtot is, amelynek túlságosan magas volt a víztartalma. Hasonló kifogást emeltek az ellenőrző mérések után a Dunántúl egyes vidékein forgalomba ho­zott angol szalonna ellen. Általános panasz van a cso­magolóanyagok minőségére. Az ezzel kapcsolatos vizsgála­tok szerint a polietilén cso­magolóanyagok sokszor nem felelnék meg a követelmé­nyeknek, idő előtt elszakad­nak; A csomagolópapírok mi­nősége is romlott a? utóbbi időben, legalábbis azoké, ame­lyekben az élelmiszereket áru­sítják. A sörös üvegek koro- riadugói sem felélnek meg a szabványoknak. A parafadugók is gyenge minőségűek, ezért az ellenőrök felhívták a gyártó üzemek figyelmét, hogy for­dítsanak nagyobb gondot e se­lejtes áru elkülönítésére. is kidolgozott, néhol érzelgő­sen szenvelgő volt. A befejező képsor mutatta: e korban már nem illik a jellegekben sétál­ni; még a szentimentalizmus virágkorában sem. Mert a nők nem démonok vagy szentek — hanem egész egyszerűen nők voltak. S ez a balzaci ábrázo­lás — a valóság — alaptétele. T. T. Szombat esti hangversenyü­kön, a Latinca Művelődési Központban, többek között két Purcell-, Scarlatti-, Mendel­ssohn-, Schumann-, Sugár-, Vándor- és Kodály-műveket hallhat a közönség. A kórust Peskó György kíséri zongorán, szólót énekel: Barna Mária és Bátips Mária. Alig hiszek a szememnek. Nemzetiszínű lobogónk, vala­mint a nemzetközi munkás­osztály vörös zászlaja mű­anyag tokban leng a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ünneoén az egyik vállala­tunk épületének homlokzatán. Először mérhetetlen indulatot éreztem magamban, aztán kezdtem »megérteni« a dol­got: nyilván jó szándék vezet­te a vállalatot, amikor gondo­san becsomagolták a zászló­kat, mielőtt kitették, esetleg ugyanis időközben megeredhet az eső is, föltámadhat a szél... Ezt a mentegetőző hangot azonban semmiképpen sem fo­gadta él az első érzés. Hatá­rozottan visszautasította az­zal, hogy nincs magyarázko­dás. A zászlókat még ma sem Ip- het műanyag tokokba csoma­golni, . mert hivatásuk szerint lobogniuk kell, és ez mindig így is lesz a földön. Képzeljük csak él Petőfit: a harcmezőn piros, fehér, zöld zászlóval a kezében, amely nem lobog a szélben (az idő viharában) hanem összecsavarva, vagy akár' nylonba csavarva. Vagy tánál. Mindegyik vízió ször­nyű. Ma sem aludhat ki a zász­lók tüze. Aki érzi, hogy mi célból bontott, zászlót novem­ber Oroszországban, egy nép nemzetiszínű lobogót, az so­sem feledheti, hogy annak történelmi hivatása van. Alig töt -> mint negyedszázada küz­dünk az új társadalom kitel­jesedéséért, a szocializmusért, a kommunizmusért. A mun­kásmozgalom veteránjainak kezéből már új nemzedékhez került a féltve őrzött lobogó! »Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják...« — zeng a fülemben a. dal. Frissen, ele­venen, mert ezek a szellők egyre fényesebbek. És ebben a szélben előttem lobognak a győzelem zászlói, melyek utat mutatnak a holnap felé. Ezért nem lehet műanyagba csoma­golva zászlót bontani ünnep­napokon. Egyedi esetet így kiragadni? Erős lélekkel — mert máshol ilyet nem tapasztaltam — fi­gyelmeztetni kell minden ká­ros vagy kóros tünetre, elté­velyedésre. Ilyen ez az eset is. És nagyon örülnék, ha azok, akik szintén látták a műanyag tokba tett zászlókat, hasonló gondolatokkal küzdenének meg a zászlók tisztes becsüle­téért. EL B. Rácz György 33 éves bala- tonküiti alkalmi munkás au­gusztus 18-án egész este Sió­fokon ivott Éjszaka két óra tájban keveredett haza, de nó- tázást hallott a negyedik szom­szédból, s ezért nem feküdt le, hanem bekopogtatott a vi­gadókhoz­Rácz produkálni akarta ma­gát, fogott egy hegedűt, s ját­szani kezdett. Az egyik vendég — T. Péter — elhúzta a szá­ját: hamisnak találta Rácz já­tékát Rácsot elfutotta a méreg, s ezt üvöltötte »kritikusának«: »Úgy szájon váglák, hogy kiesik g, fogad!« iz 8 mondat bőségesen elég voll «fthaz, hogy aa Ilon*­& Uj rendelet fl„. V “ fizetendő térítési díjról Az utóbbi időben egymástól eltérő gyakorlat alakult ki a bölcsődékben, az óvodákban ég az általános iskolai nap­közi otthonokban fizetendő té­rítési dij megállapításánál, ami sok panaszra, reklamációra adott okot Az érdekelt fő­hatóságok most együttes állás- foglalásban rögzítették a térí­tési díj megállapításával kap­csolatos eljárást. A művelő­désügyi, a munkaügyi, a pénz­ügy. és az egészségügyi mi­niszternek — a SZOT-tal egyetértésben — hozott dön­tése szerint a térítési díj megállapításakor az összkere- set kiszámításánál a jutalmat és a nyereségrészesedést nem lehet figyelembe venni. Az errőj szóló hivatalos köz­lemény teljes szövege megje­lenik a pénzügyi, a művelő­désügyi, a munkaügyi és az egészségügyi közlönyben, vala­mint a Tanácsok Lapjában. A közlemény részletes tájékozta­tást nyújt az érdekelteknek a tudnivalókról napi ünnepség botrányba ful­ladjon, kitört a verekedés. Rácz nem hagyta annyiban a dolgot, bosszút esküdött T Péter ellen. Bicskát vett elő, a ház elé lopódzott, és amikor T. Péter eléje ért. bekiáltott a fiatalember apósának: »Ba­yer, gyere ki, nézd meg, ho­gyan ölöm meg a vödet!« S a késsel a fiatalember bal mellkasába, majd az ágyéká­ba szúrt — életveszélyesen megsebesítette. A Kaposvári Megyei Bíró­ság dr. Márton Géza tanácsa Rácz Györgyöt emberölés kí­sérlete miatt kétévi és hathó I napi szabadságvesztésre ítélte és négy évre eltiltotta a köz- ÚgyektőL T0E SOROK. Gyerekszáj — Anyuka, miért van a menyasszony mindig fe­hér ruhában? — Mert a fehér a bol­dogság színe. — Akkor most mar azt is értem, hogy a vőlegény miért van mindig feketé­ben! így nem nehéz — Na, ezt a bűnözőt könnyű volt elcsípni — meséli, otthon a rendőrfel- ügyélő. — Felfeszítette a páncélszekrényt, kivette, belőle a pénzt, felhajtott két üveg whiskyt, elszívott egy cigarettát, de az ujj­lenyomata ott maradt-», — Az üvegen? — Nem, az aszfalton, t Udvarias rendőr A belvárosban történt Egy szép fiatal nő az au­tóját a gyalogos átkelő­hely kellős közepén állí­totta meg. A rendőr oda­sietett: — Legyen olyan kedves és nyissa ki az ajtót hogy a gyalogosok átmehessenek az utcán. Idegeskedés A cirkuszi előadás után a késdobálő megkérdezi partnemőjét —• Miért vagy olyan sá­padt és miért reszketsz? — A számunk után a fe- > jem mellett négy olyan kést is találtam, amely; nem a miénk... Logika — Magda, miért.. qsapod be azokat a férfiakat akik hisznek neked? "• •— Mert azokat, akik nem' hisznek nekem, nem tudom becsapni... Családi ügy A tanító felelősségre von: — Miért nem voltál tegnap az iskolában? — Megszaporodott a csa­ládunk ... — Csak nem. Öcsibe vagy húgocska? — Ugyan már! A mama ment végre férjhez. Megrökönyödés Nagy volt a szenegáli vámőrök megrökönyödése- Franciaországból tizenkét oroszlán érkezett az or­szágba. Az állatkülde­mény feladója gróf Paul de la Panouse. A gróf valahol azt ol­vasta, hogy Afrikában egy­re kevesebb az oroszlán, és az a veszély fenyegeti a kontinenst hogy. kihalnak ezek a nemes vadak. Fog­ta magát és vásárolt tizen­kettőt a párizsi állatkert­ből, és leküldte Szenegál­ba. Somogyi Néplap Aa RIS7TVTP mpSf e) Bbfiífcábának lat)ja F6s7erkes7tő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőé?: Kaposvár, Latinba Sándor u. 2. Teletopj 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somognv megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca S. €2. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk raee és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dii eav hónapra 20 P1* index * ?5 0*7. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipán Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca S, u. & Felelős vezető; Mautner Józaö Lenin munkásait a Téli palo­Colt és muzsika jelenet, a »Colt és muzsik«« című zenés olasz Him I. részé- böL (A televízió m» este 21.15-kor kezdődő műsora, az ellenőrök listáin. A szegedi Tv-jeyyzet A völgy lilioma A múltkoriban azt hallót- a realizmus sohasem csap át tam: a tévékritikus szikár, he- önmaga ellentétébe, gyes tollú és szőrösszívű em- A film rendezője óriási el- ber, többször hagzik fel ajkán lentétpárokban (szinte roman- Mefisztö kacaja, mint a jóízű tikusnak tűnő ellentéipárok- nevetés... Azt hiszem, most ban) mutatta föl két ember is rászolgálok ilyesfajta jel- kapcsolatát, egyfelől a■ hétköz- zőkre, mikor azt írom, hogy A napi valóság, másfelől az esz- völgy lilioma című film min- ményített kapcsolat, virágok, den megható jelenete, nagy- séták és szenvedések között, nagy plátói szerelme és szén- Nem hiányzott tehát a balzaci timentális romantikája bizony jellemző helyzettererntő erő távol esett egy kissé Balzac és józanság sem a fűmből, ífóí világától. Ha a kedves ól- csak a másik pólus túlságosan Szombaton Kaposváron szerepel a Homérosz Kórus Kést rántott a hegedű miatt 01310123010202020130

Next

/
Thumbnails
Contents