Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
Lassan elapad a Hernád Negyedmillió személygépkocsi magántulajdonban Miből lehet az autót „eltartani"? Harmincé zerre! növekedett ebben az évben — szeptember végéig — a magántulajdonban levő gépkocsik száma a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint Az igények rohamos növekedésére jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt mindössze 18 500 személyautó volt magántulajdonban, a szeptember végi összesített adatok szerint viszont ez a szám néhány ezer híján megközelítette a negyedmilliót. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban. Érdekes összehasonlítást végeztek ezzel kapcsolatban a statisztikusok az »autós« háztartások, illetve a gépkocsival nem rendelkező személyek kiadásairól, Az autó használata, általában »eltartása« az átlagosnál magasabb életszínvonalat feltételez. Ez nálunk a jövedelmi statisztikában úgy jelentkezik, hogy a gépkocsival rendelkező munkás, alkalmazotti, valamint paraszti háztartások havi átlagos jövedelme több mint hatezer forint Hogy anyagi lehetőségeinek megfelelően ki mikor vásárol gépkocsit, az természetesen egyénenként változik, de általános tapasztalatként mégis megállapítható: a viszonylag magas jövedelmű háztartások nagy része legelőször a lakáshelyzetét rendezi, otthonát fölszereli, korszeri bútorral, konyhaberendezésékkel látja el, és csak ezután gondol gépkocsivásárlásra Természetesen sokan vannak, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is ragaszkodnak a gépkocsihoz, persze másfajta igényeik rovására. Néhány szemléltető sta- tisztaikai adat: akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura, a gépkocsi-tulajdonosok viszont takarékosabban élnek: fizetésük 33 százalékát használják fel az említett célra. Emellett másutt a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelésen ugyanennyit takarítanak meg. Egyéb kiadásaik is általában kisebb tételekkel szerepelnek a család havi költségvetésében. Húszéves a Balaton leilei Vegyesipari Ktsz Ünnepek, évfordulók, események idején jobban érezzük a különbségeket múlt és jelen között, tisztábban látjuk a változásokat is. Két évtizedes múltra tekintett vissza a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz tagsága is november 7-én tartott ünnepi közgyűlésén. Nagy Gyulának, a szövetkezet elnökének beszámolója is pontosan tükrözte, hogy mi történt 1951 óta. Húsz évvel ezelőtt, 1951 novemberében tizenöten alapították meg a szövetkezetei, ö. szabóhegy női fodrász, öt férfi fodrász és négy cipész alkotta a tagságot, összeadott filléreikből teremtették meg az anyagi alapot. Harmincezer forint részjegy, néhány elavult gép, egy-két kicsiny műhely volt a szövetkezet minden vagyona. Segített a tanács is, kiutalta a helyisé„Neveletlen kölykei... 46 Az érettségi találkozó napján nosztalgikus hangulatban barangoltunk Sándor barátommal a kisváros régi utcáin. Diákkorunk megőrzött emlékeit idézgettük, miközben szertelen kamaszok vidám csapata húzott el mellettünk. Ütemesen rázták a megsemmisülésre ítélt golyóbisokat. Hangos nevetésük kísérőzenéje, a tiki-taki, felverte az. egész utcát. A járókelők csak fejüket csóválták, de egy idős nénike morcos hangon szólt ki az ablakon: — Neveletlen kölykei, egy percig se hagyják nyugodni az embert. Aztán ránk irányította tekintetét, mintha minket vádolna a süvölvények tetteiért. Hirtelen megrezzentem. — Emlékszel? — szóltam csendben Sándorhoz, s a kapualjban rejtezkedő csengőre sandítottam. — Jó hecc volt. Hányszor felidegesítettük a csengővel szegény Kati nénit. Amikor a végháziakkal mentünk haza a »suliból«, sose hagytuk ki a házukat. — De miért is csináltuk? Nem tudom. — Talán a régimódi huzo- gatós kolomp hívta fel magára a figyelmet? — Lehet. »Koke« volt mindig az akció szervezője. A ház előtt rövid tanácskozás, hogy csengetés után ki várja meg Kati nénit. Erre csak a legbátrabbak vállalkoztak. — Micsoda izgalmak, igazi próbatétel. A kapu előtt várakozó csak úgy menthette bőrét, ha a felbőszült nénikével együtt szidott bennünket, akik félrevezettük őt. Néha ű járókelők is partjára álltak, ilyenkor futnánk kellett. Kati néni naponta elátkozott bennünket, mi pedig — a neveletlenek, — jót nevettünk rajta. A gyerekek már messze járnak, újra csend van. A duzzogó maraóka is eltűnt az ablakból. Kár, hogy behúzta függönyét, és így nem kérhettünk bocsánatot — a fiatalok nevében is. • Sz. 3. géket. Átalakítottak egy régi hentesüzletet, ebbe költözött az iroda és megnyitották a fodrászüzleteket is a vasútállomás mellett. Egyre többen csatlakoztak a szövetkezethez: lakatosok, .csónakkészítők, sőt építő részleggel is bővült a ktsz. Az építők — 1965-ben — átmentek a Fonyódi Építőipari Szövetkezethez. Űj és újabb részlegek alakultak; a boy-szol- gálat Fonyódon és Balatonlel- lén kezdte meg a munkát, kozmetikai részlegek nyíltak, és elkezdték a műanyaglemezek gyártását. Most tizenkét ■szakmában, ötvennégy részlegben végzik a munkát. Százhatvanhármán dolgoznak most a szövetkezetben és 19 ipari tanulójuk van. Nagyrészt szolgáltató munkát végez a ktsz. A szolgáltatások értéke 1971-ben csaknem elérte a négymillió forintot. 26 százalékkal végeztek több munkát a lakosságnak tíz hónap alatt, mint az előző év azonos időszakában. Hetvennyolc nő dolgozik a ktsz-bem ők nagyobb részt szolgáltatási munkát végeznek. Fáy Sándornét, idős Kocza Jánost és Bolla Andrást a Szövetkezet kiváló dolgozója címmel tüntette ki a közgyűlés. és kétheti átlagkeresettel jutalmazta meg őket húszéves munkájukért. Sz. E. Az ország egyik legfestőibb folyója, a Hernád is vízhiánynyal »küszködik«. Már csak csordogál pataknyira összeszűkült medrében. A zátonyok festői látványt nyújtanak a kirándulóknak. A folyómederben kotrógép dolgozik, most »olcsón« jut a fontos építőanyaghoz. A zselici olvasókör 50 éve Megjeleni a Somogyi honismereti híradó Megváltozott formában, kisebb alakban jelent meg a Somogyi honismereti híradó 1971. évi első száma. Tartalma is kissé eltérő az eddigiektőL A legújabb számot akár »ta- nulmányos« híradónak is nevezhetnénk. A helytörténetirás szolgálatában rovatban négy friss írást olvashatunk, közülük kettőt emelünk ki. »A megye munkásmozgalmának legdicsőbb szakaszait az 1925—27-es Magyarországi Szocialista Munkáspárt somogyi tevékenysége nyitja meg, és ennek folytatója lesz az 1932— 33-as illegális kommunista sejt Kaposváron, valamint Marcaliban és környékén« — idézzük Andrássy Antal Gondolatok a somogyi munkásmozgalom történetéhez című munkájából. Ezen időszak képéhez járul hozzá dr. Miklós Endre írása is. 1891-ben hozták létre a Somogy megyei Közművelődési Egyletet, melynek tevékenységét hamarosan megismerhették a zicsiek is, ahol 1907-ben megalakult az olvasókör — erősen a magyarosítás szellemében. Az 1957-ig működött olvasókörről — sok adat birtokában — Bolevácz Józse] közöl figyelemre méltó tanulmányt. A néprajzi dolgozatok rovat, ban a somogyi fcoj áshímzések- fől olvashatunk Knézy Judit tollából. Novak Józsefné budapesti tanárnő a népviseletről, illetve az asszonyok hordta »pilléről« — melyet a kon- tyon viseltek — följegyzéseit kell még megérni ítenük. A névtani, nyelvjárási kutatások közül Beöthy Ferenc balaton- szemesi tanár dolgozata keli érdeklődést. A balatoni halászattal, halászóhelyekkel kapcsolatos szavak szótárát állította össze több rajz kíséretében. H. B. Új szolgáltatási forma Nagyatádon A legfontosabb családi események (a névadás, a házasság) társadalmi megünneplése, illetve a temetések lebonyolítása iránt jelentkező igények kielégítésére vállalkozik 1972. január 1-től a Nagyatádi Városi Tanács V. B.-nek a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező irodája. Működése a városon kívül kiterjed a nagyatádi és barcsi járások területére. Az iroda számít a társadalmi szervek támogatására. Munkatársai együttműködési szerződést kötnek az autóközlekedési, temetkezési, idegenforgalmi, kertészeti, vendéglátóipari vállalatokkal, hogy a legnagyobb kedvezményekkel, minél szélesebb skálájú szolgáltatásokat tudjanak biztosítani. Az iroda munkáját tizenhét tagú társadalmi albizottság segíti majd. Egyre több mezőgazdasági üzem rendelkezik megyénkben is napokban a pusztakovácsi Egyesült Erő Termelőszövetkezet zsa kukoricát tesznek ned vess égmentessé. terményszárítóval. Ezekben a majorjában is több száz maŰj vendéglő a Badacsony „gyomrában“ Felújítják a badacsonyi Kisfaludy házat. A híres műem léképület, amely a legszebl panorámát kínáló vendéglője a hegynek, a főszezonban már korábban is kicsinek bizonyult A tervek szerint, ha később felépül a badacsonyi személyszállító kötélpálya, az egyik állomást itt képezik ki, s emiatt a forgalom további növekedésére lehet számítani. A Hungária Étterem és Szálloda Vállalat éppen ezért bővíti a műemlék-épületet, amelynek meghagyják eredeti formáját, és az új vendéglő helyiséget a hegy »gyomrában« képezik ki. öirósagon — Vádlott, esküdjön meg, hogy az igazat, csakis az igazat fogja vallani. — Esküszöm! — Akkor halljuk, mit hozhat fél védelmére? — No, de bíró úr, ilyen feltételek között? Állati Két egér gubbaszt a filmgyárban. Filmet rágcsálnak. — Na, ízlik? — kérdezd az egyik. — Hm, megteszi, de azért a könyv sokkal jobb volt! T ubákolóbajnokság Tizenegy csapat 99 részvevője versenyzett nemrégiben a bajorországi tu- bákolóbajnokságon, Wei- harhammerben. A mércét senki sem érte él: öt gramm dohánypori kellett volna egy perc alatt felszippantani. A győztes eredménye 4,8 gramm. Különös tiltakozás Hogy kifejezék, mennyire nem értenek egyet a külügyminiszter politikájával, a thaiföldi parlament négy képviselője kopaszra nyíratta magát. Az ötödik képviselő, aki már rég kopasz, "tiltakozásul a bajuszát borotválta tta le. Gyerekek Pistike be akar menni a gyerekszobába, de zárva van az ajtó. A dörömbö- lésre kiszól ' a szobából Jutka, a testvére. — Várj egy kicsit, Pisti — mondja. — A mama azt mondta, hogy egy szál in- gecskében ne mutatkozzak előtted. Ezért zártam be az ajtót. Rövid idő múlva ismét Jutka szólalt meg: — Már bejöhetsz, már mezítelen vagyok. Tapasztalatlan vendég Rómában az egyik éjszakai mulatóban a sztrip- tizműsor felénél tartanak. Egy elkésett vendég igyekszik a helyére. Amint elhelyezkedett, odafordul szomszédiához, s így szólt: — Elnézést kérek, elmondaná, mi történt eddig? Somom/i Néplap Aj IW^WP 9ntnn«*v megye) Bf/ntkíteántík la ója. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőséé: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogv megye) Lankiadó Vállalat. Kaposvár. Latinea S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadói Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzunk mee és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizető«» .du egv hónapra 20 Főindex i ?5 OFT Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvári üzemében Kaposvár. Latinea S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józse!
