Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

©!% Korom Mihály igazságügy-miniszter sajtőtájékoztató|a A Büntető Törvénykönyv módosításáról A.X 1971. évi 28. tör­vényerejű rendelet módosítot­ta és kiegészítette a Büntető Törvénykönyv egyes rendelke­zéseit, melyek a párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány 1969 márciusi együttes ülésén elfogadott elveken alapulnak. Ezeket az elveket megerősí­tette a párt X. kongresszusa is. Távlata jogalkotási progra­munk új Büntető Törvény- könyv kidolgozását irányozza elő, ám akadnak kérdések, amelyek jogi szabályozásával nem lehet évekig várni, tehát közpülső intézkedésekre van szükség. Dr. Korom. Mihály igazság­ügyminiszter tegnap délelőtt a Parlament delegációs ter­mében sajtótájékoztatót tartott a Büntető Törvénykönyv (to­vábbiakban BTK) módosítá­sáról. — A büntetőjog rendelkezé­sei és a bűnözés alakulása, között szoros a kapcsolat. Meg­állapíthatjuk, hogy a BTK tíz évvel ezelőtti megalkotása óta számottevő eredményeket ér­tünk el a törvényesség, a köz­rend és a közbiztonság meg­szilárdítása terén. Ezek az eredmények azonban nem egy­ségesek, a bűnüldözés haté­konyságának növeléséhez a je­lenleginél differenciáltabb esz­közökre van szükség. A BTK módosítása szakít az eddigi —• kifogásolhatónak bizonyult — gyakorlattal, és a bűncselekményeket társadal­mi veszélyességük Súlya sze­rint bűntettekre vétségekre osztja fel. így árnyaltabbá te­szi a bűnüldöző munkát. A törvényerejű rendelet módosítja és kiegészíti a bün­tetési rendszert. Továbbra is marad a halálbüntetés, s be­vezetik az életfogytig tartó szabadságvesztést azokra a bű­nözőkre, akikre a törvény ha­lálbüntetést is kiszabhat. Módosultak a börtönfoko­zatok elnevezései is. Az eddi­gi szigorított börtön, börtön, szigorított büntetésvégrehajtá­si munkahely és büntetésvég­rehajtási munkahely helyett a továbbiakban fegyházról, szi­gorított börtönről, börtönről és fogházról beszélünk. A miniszter elmondta: — Jelenleg a BTK egyik leggyakoribb büntetési kerete a hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, most a bün­tetési keret alsó határát hat hónapról egy évre emeljük. Űj módon rendelkezik a tör­vényerejű rendelet a büntetés végrehajtásánál! felfüggesz­téséről is. A vétség miatt ki­szabott szabadságvesztés vég­rehajtása egytől három évig, a bűntett miatt kiszabott sza­badságvesztés pedig egytől öt évig terjedő próbaidőre füg­geszthető fel. Az újságírók különösen nagy figyelemmel kísérték dr. Ko- , rom Mihály szavait, amikor arról beszélt, hogy figyelem­mel voltak a követelmények­re, amelyeket a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja ho­zott magával. Hatályon kívül helyezték azt a paragrafust, mely szerint a népgazdaság elleni bűncselekmények miatt csak meghatározott szervek feljelentése alapján indíthat­tak büntető eljárást. Bevezet­ték a felelőtlen eladósodás büntetőjogi üldözését azokkal szemben, akik az állami szerv vagy szövetkezet rendelkezés­re álló pénzét jelentősen meg­haladó, fedezetlen kötelezett­séget vállalnak, és így gaz­dasági hátrányt okoznak. — Fölvetődött, hogy mikor beszélhetünk árdrágításról — mondta a miniszter. —• Ter­mészetesen nem vállalkozha­tunk arra, hogy a kérdéssel kapcsolatban forintokról vagy százalékokról ejtsünk szót. Szakítunk a méltányos ha­szon fogalmával, ezzel szem­ben az új rendelkezés szerint árdrágítást követ él, aki a hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mérték­ben állapítja meg, illetve tart­ja fenn, hogy az tisztességte­len módon eltérő vagy az in­dokolt hasznot meghaladó nye­reséget foglal magába. Dr. Korom Mihály arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány az igazság­ügy-miniszter vezetésével bi­zottságot hozott létre, amely­nek az a feladata, hogy 1972 Az elnökhelyettes mindennapjai SZÜRKÜLŐ HAJ, szürkés szem, a hangok, hangsúlyok kijelentő módban követik egy­mást — ez jellemző az elnök­helyettesre, Márkus Jánosra. Szemüvege előtte nyugszik az asztalon, csak akkor használ­ja, ha ír vagy olvas. Arcán az idő és a betegség nyomokat hagyott. — 1959 óta dolgozom a sió­foki Egyetértésben. Főagronó­- rnusként kezdtem. Itt is la­kom. Aztán, bár kérdem, hogy ma­gáról szóljon, mégis a tsz-ről oeszél. Hogyan kezdődött ak­kor, a megalakuláskor. Az ak­kori elnök csak papírokat írt alá, nem volt szakképzett em­ber. Hamar jött helyette új. De ő sem sokáig állt a tsz élén. 1964-ben ' került ide a mostani elnök, Márton Lajos. Akkor kezdődtek a változá­sok. A munkafegyelem javu­lását szinte napról napra le­hetett érezni. Megindult a gazdasági fejlődés. Gépeket vásároltál!. Egy 1100 holdon gazdálkodó mezőgazdasági üzem ezek nélkül nem tud eredményes munkát folytatni. A munkaerőhiány így szűnt meg. Az asszonyéi! nyaran­ként elszegődtek az üdülőkbe, s ez hátráltatta a munkát a közösben. Segédüzem alakult, a parképítő részleg munkája ma is nagy nyereséget hoz a tsz-nek. — Hogyan alakult személyes sorsa? — 1967-ben megbetegedtem. Meg kellett válnom az agro­nómiától. Függetlenített elnök­helyettes lett belőlem. Nem mondhatnárh, hogy túl »nép­szerű« poszt ez, hiszen föld­ügyekkel is foglalkoznom kell. Rendeleteket, szabályokat, tör­vényt kell betartatnom. Egyébként a termelőszövetke­zet kereskedelmi tevékenysé­gének szálait fogom össze. Zöldséget, gyümölcsöt árulunk. Sertésfeldolgozónk van. A fel­iolgozott árut értékesítjük, ’ecsenyesütőink keresettek, izek irányítása, ellenőrzése is az én gondom. A kereske­delmi tevékenység négy és fél ötmillió forint bevételt jelent a közös gazdaságnak. Az idén [százhetven hízót vágtunk le, ez a szám az év végéig még lőni fog. Nagy gépkoesipar- .unk van. Tizenhat tehergép­kocsi, egy Nysa típusú jármű ás egy személyautó. Nem vé­letlen, hogy ezen a téren is fejlesztést hajtottunk végTe. Siófok igényeit is figyelembe vettük. Eleinte lovas fogatok szállítottak, a városi rang azonban kötelezett. Nyáron nem közlekedhetnek a lovas 'fogatok. A gépkocsikkal bér­fuvarozást végzünk. Van erre is tervünk, másfél milliós ösz- szegű bevétel elérése a cél. S a legszemélyesebb életemről is kérdezett. Erről csak any- nyit: feleségem, fiam van. Ka­rosszérialakatos a fiú. Aztán munkájának megbe­csüléséről kérdezem. Mi az, ami fölmelegítette, amire szí­vesen emlékezik vissza. — 1964-ben Kiváló terme­lőszövetkezeti tag jelvényt kaptam. Aztán a Szovjetunió­ba látogathattam. Eszébe jut valami, hangja egy kicsit indulatosabb lesz. — Valaki a múltkor azt mondta: »De hát nem is fej­lődtünk mi olyan sokat! Hi­szen már az első években 36 forintot fizetett a tsz!« Nem sokat? De tavaly 126 forin­tot ért egy munkanap! S az idén sem lesz kevesebb, így mutatkozik. 1965-ben egyetlen gépkocsink sem volt. Trakto­runk? Öt összesen. Most ti­zenhárom! Ezt is figyelembe kell venni. — Milyen most az egyetér­tés a termelőszövetkezeti ta­gok között? — Ahogy szilárdult a mun­kafegyelem, úgy értették meg egyre jobban egymást az em­berek nálunk. A pártalapszer- vezet jó munkát végzett. Ezt én pártonkívüliként is jól le tudom mérni. Világosabbak lettek az emberi fejek. Nincs felelőtlen gyanúsítgatás sem. Mindenről tájékoztatjuk a tsz- tagokat. Ügy érzem, egyre in­kább értékelik a vezetőség munkáját. Az ellenőrzést az Egyetértés Termelőszövetke­zetben erkölcsileg megbízható emberek végzik. Megmondom őszintén, személy szerint is büszke vagyok arra, hogy fel­sőbb szerveink ellenőrzése mindent rendben talált a »há­zunk táján«., A vezetőség tag­jai is bíznak egymásban, s ezt nagy dolognak tartón® TÁRGYALÁSOK közben za­vartam meg, amikor az iro­dára érkeztem. S most veze­tőségi ülésre kell mennie. Két fontos esemény között tettem föl kérdéseimet. Ritkán van szabad félórája, pedig az or­vosok nyugalmas életmódot javasoltak neki... LesKó László június 1-ig közgazdasági és jo­gi javaslatokat dolgozzon ki a tisztességtelen haszonról és a szocialista vállalatok ésszerű gazdálkodásának meghatáro­zott kérdéseiről. A BTK új módon rendel­kezik a közlekedési bűncse­lekményekről. A bűncselek­ménynek minősülő esetek kö­rét a reális, a társadalom vé­delme érdekében valóban in­dokolt körre szűkíti. Megszün­teti az úgynevezett koccaná­sos balesetek büntetőjogi ül­dözését, ugyanakkor magasabb lesz a közlekedési szabálysér­tések miatt kiszabható pénz­bírság összege, önálló mellék- büntetés lesz a gépjárműveze­téstől való eltiltás. Feltehetően az egész társadalom üdvözli majd az új rendeletet: szigo­rúbban büntetik az ittas gép- járművezetőket. Bűncselek­mény lesz az ittas kerékpá­rozás és lovaskocsihajtás- is­A törvényerejű rende­let magába foglalja azokat a rendelkezéseket, amelyél! a ratifikált nemzetközi egyez­ményekből következnek. Ezek a háborús és az emberiség el­leni bűntettek elévülésének kizárásáról, a kábítószerről, valaminj; a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésé­ről szólnak. A BTK módosításáról és ki­egészítéséről a 96 paragrafus­ból álló törvényerejű rendelet 1972. január 1-én lép hatályba. Pintér Dezső MAI KOMMENTÁRUNK „Én miért mm kaptam jutáimat?“ Az egyik kaposvári üzem- ben az ünnepélyes jutalom­osztás utáni baráti beszélge­tésen egy adminisztratív dol­gozó felkereste az igazgatót és megkérdezte tőle: — Tes­sék mondani, én miért nem kaptam jutalmat? — Az igaz­gatót meglepte a szokatlan kérdés. De pillanatnyi szünet után nyugodtan válaszolt: -— Mert a kollektív szerződés — amelyet maga is megszavazott — nem tette lehetővé. A kérdező nem értette a választ. És akkor az igazgató idézte a kollektív szerződés­be foglalt feltételeket. Esze­rint az részesíthető jutalma­zásban, aki átlagon felül lát­ja el feladatát vagy munka­köri kötelezettségén túl végez munkát. — Ezek szerint én nem dolgoztam jól? — Mondjuk így: átlagosan. — És a mellettem ülő K. Jóska? Mennyivel dolgozott jobban és többet mint én? A vita folytatódott és el is mérgesedett volna, ha az igazgató körül ülők tapinta­tosan véget nem vetnek. így azután a panaszos most már közvetlen munkatársai köré­ben keresett meghallgatást, sorra nekiszegezve a kérdést a fehér asztal mellett beszél­gető kollégáihoz: — Hát mondd meg, de őszintén: mennyivel dolgozik többet K. Jóska? Nem végeztem el én is becsülettel munká­mat? A jutalmazást mindenki várja —' kivéve a kiosztásáért felelős vezetőket. A fenti közvetlenséggel ugyan ritkán — bár hasonló esetet nem először hallottam — de egyéb módon sűrűn száll fejükre átok, az igazságtalanság, a szubjektivizmus, az összefo­nódás vádja. A jutalmazás — mint a munka elismerésének egyik fontos formája, a minősítés kiemelkedő eleme — alapos körültekintést és felelősséget igényel. Ilyenkor mérlegre kerül az érintett munkája, de vele együtt egész magatartá­sa is. Az elbírálás, a végső álláspont kialakítása többnyi­re nem folyik le simán. Ér­vek, ellenérvek csapnák ősz- sze, terítékre rakva a jelölt megannyi tulajdonságát, munkájának, egyéniségének jegyeit. Bizonyos, hogy a. szenve­déllyel vagy erőszakolt hig­gadtsággal megfogalmazott vélemények nem mentesek az elfogultságtól, az érzelmi be­folyásoltságtól. Mégis, éppen sokoldalúságuknál fogva kö­zelítik meg az egyén igazsá­gos megítélését. Ami minden­képpen biztonságosabb alapúi szolgál a jutalmazáshoz, mint az egyébként is visszatetsző önértékelés, amelynek egyet­len mércéje a szomszéd gép­nél dolgozó — asztalnál ülő — munkatárs teljesítménye. P. L. Közgazdászok fóruma Megalakítják a Közgazdasági Társaság megyei szervezetét fi.iiÁbécével oár- ! mogyiak kezdeményezését A Somogy fejlődésevéi pár | nyárűn a szerve­huzamosan nőtt az igény a lg bizottság_ Első ténykedése közgazdászok munkája iránt. vo^ a megyében levő közgaz- Örömmel tapasztalhatjuk, | dászoíi igényeit megismerni, hogy egyre többen tevékeny- A személyesen vagy levélben kednek vállalatainknál, szö­vetkezeteinknél, intézménye­inknél, tanácsainknál és a me­gye más szervezeteiben. A Somogybán dolgozó közgaz­dászok többsége már régóta hiányolja a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei szer­vezetét Többen szóvá tették, hogy a szomszéd megyékben már sorra megalakultak, ná­lunk pedig még ma sincs olyan szervezet, amely lehe­tővé tenné a megyében levő közgazdász szakemberek ösz- szefogását, továbbképzését, a közgazdasági témák megvita­tását magasabb szinten. A megyei párt- és tanácsi vezetés is úgy érezte, hogy szükség volna már olyan szer­vezetre, amely az itt élő köz­gazdászokat a gyakorlati terv, statisztikai, pénzügyi, szám­viteli, üzemgazdasági munka­körökben dolgozó szakembe­reket összefogná. A Magyar Közgazdasági Társaság elnök­sége örömmel üdvözölte a so­fölkeresett közgazdászok többsége örömmel vette ezt a kezdeményezést, s jelezte, hogy szívesen bekapcsolódna a társaság munkájába. Saj­nos nem sikerült valameny- nyiüket megtalálnunk. Ezek egy része értesült a kezdemé­nyezésről, személyesen, vagy levélben kereste meg a szer­vező bizottságot. A jelentke­zés még nem zárult le, az ér­deklődőket továbbra is szíve­sen várjuk. (Az alakuló köz­gyűlés után a felvételhez már két alapító tag ajánlatá­ra is szükség lesz.) A szervezés első szakasza véget ért. November 20-ára már kitűztük a társaság . ala­kuló közgyűlésének összehívá­sát. Ezen dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, az MKT főtit­kára tart vitaindító előadást. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek az a célja, hogy társadal­mi úton segítse elő Somogy­Csak egy szó? •Lassanként — legalább is egyes községekben, városokban — közhiedelemmé válik, hogy a tanácstagnak »csak egy sza­vába kerül«, és mindent el tud intézni, hiszen a nagyobb tanácsi önállóság éppen azt jelenti, hogy a helyi kérdések­ről helyben döntenek. Ám ez a »csak egy szavába kerül« — figyelmen kívül hagyja a reális adottságokat és lehetőségeket. Elsősorban azt a — sokszor valóban ne­hezen tudomásül vehető — tényt, hogy a tanácsok anyagi keretei végesek. Éppúgy, aho­gyan országosan nem lehet minden tervet, elképzelést egy csapásra megvalósítani — no­ha az ország vezetői csakúgy, mint az egyszerű állampolgá­rok tudják, hogy az országnak mi mindenre volna szüksége —, a község vagy a város ve­zetői, a tanács és a végrehajtó bizottság tagjai is fontossági sorrendben tudnak csak ha­ladni lakóhelyük, választóik érdekében. Ha Valahol, nincs elég orvos, s ezért zsúfolt a rendelő, sokat kell várniuk a fekvő betegeknek — ki von­hatná kétségbe, hogy ezt ha­marabb kell megoldani, mint valamelyik házsor szépítését? S ha százaknak és ezreknek okoz nem csupán bosszúságot, hanem állandó balesetveszélyt is a gödrös, hepehupás utca — ennek kijavítása kétségtelenül fontosabb, mint az új házakba a villany bevezetése, bár sen­ki sem tagadja, hogy arra is nagy szükség van. A választó, akinek meggyő­ződése, hogy a tanácstagnak »csak egy szavába kerül«, ne­hezen hiszi el, hogy a válasz­tókörzet vagy egy utca lakói­nak összefogása, társadalmi munkája sok esetben előbbre viheti az ügyet, közelebb hoz­hatja a megoldást, mint az, ha mindig mindent a »közös zsebből« akarnak fedezni. S a tanácstag, aki maga is elfo­gadja és magáévá teszi ezt a felfogást, valójában nem telje­síti azt a feladatot, amivel megbízták. S innen már csak egy lépés még tovább: amikor a tanácstag — mert elhiszi, hogy neki valóban »csak egy szavába kerül« — arra is vál­lalkozik, hogy egy-egy család önös érdekeit támogassa, hogy vitákban, peres ügyekben fog­laljon állást tanácstagságának súlyával. Márpedig nem kell külön magyarázni, hogy vá­lasztói nem ezért adták neki a megbízatást. Megtörténik az is, hogy a község kasszájából olyan ki­adásokat fedeznek, amelyek nem azonnal hoznak hasznot az adott helyen, hanem esetleg járási vagy megyei hatásai vannak, s csak évek múltán térülnek meg a község számá­ra — de akkor annál busásab- ban. A rövidlátó, önmagát jó tanácstagnak tekintő ember ilyenkor a község vagy a vá­lasztókörzet vélt érdekében igyekszik fellépni, s ezzel csak árt a község vagy választókör­zete valódi érdekeinek. Az igazán jó tanácstag meglátja az összefüggéseket, a jövő perspektíváit, s igyekszik meg­magyarázná azokat választói­nak is. D. E. ban a közgazdaságtudomány­nak — a népgazdaság, a me­gye szocialista fejlődését szolgáló — művelését, gya­korlati alkalmazását, és * célból tömörítse a megyében levő közgazdászokat, szakem­bereket. A társaság támogatást nyújt tagjainál! a közgazda­ságtudomány műveléséhez, a közgazdaságtudományi elmé­let gyakorlati alkalmazása színvonalának emeléséhez, elősegíti a különböző terüle­teken működő közgazdászok és gyakorlati szakemberek kölcsönös együttműködését, emellett — az állami, tanácsi és társadalmi szervek kérésé­re — véleményt nyilvánít, vagy egyéb módon segítséget nyújt a közgazdászok tevé­kenységét érintő általános intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához. Terjeszti (más állami és társadalmi szervekkel együtt­működve) a közgazdaságtudo­mány elméleti és gyakorlati eredményeit, tájékoztatja a közvéleményt a közérdekű közgazdasági kérdésekről, elő­segíti a közgazdászok és más gyakorlati szakemberek szak­mai és politikai továbbképzé­sét. / Közgazdasági tárgyú elő­adásokat, vitákat rendezünk, s az illetékes állami, tanácsi és társadalmi szervek felké­résére pedig közgazdasági ta­nulmányokat készítünk: Le­hetőséget kívánunk teremteni a hazai és a külföldi rokon egyesületekkel való kapcsolat felvételére. Rendezvényein­ken rendszeresen ismertetjük a hazai (ezen belül a megyei) tudományos eredményeket, a külföldi tapasztalatokat, s ta­pasztalatcserék szervezésé­vel segítjük szakembereink kapcsolatainak bővítését, tu­dásuk gyarapítását. Szervező bizottságunk számít arra, hogy a megyébe* élő közgazdászok és gyakori lati terv, statisztikai, pénz­ügyi, számviteli, üzemgazda­sági és más munkakörökben dolgozó szakemberek örömmel üdvözlik a társaság megalaku­lását, s aktív közreműködé­sükkel támogatják, elősegí­tik a szervezet tevékenységé­nek kibontakozását, az ered­ményes munkához szükséges feltételek megtör ami árát. Lengyel László, a megyei tanács vb. tervosztályának vezetője# £ szervező bizottság elnöke SO-M'OGYÍ NEPLA-P Iteötortfiks ISTÍi áovembar 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents