Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

Megkezdték u újbor fejtését és derítését a héthelyi Aranykalász Tsz pincéjében. A hetven hold szőlő jó termés­ül fizetett Megállapodásaik szerint az ÁGKER-nek, a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalatnak, a helyi AFÉSZ-nek szállítanak, és 700 hektoliter bor Nyugat-Németországba vi­szi el a kéthelyiek hírét De nemsokára a tengeren túlra is elkerül a Baglasd hegy leve, Dél-Amerikába, Peruba min­tabort küldenek Hogy minél választékosabb legyen a kíná­lat a szövetkezet más tsz-ektől is vásárolt szőlőt. MINTABOR PERUBA Ankét a sOtBtpar munkájáról A jó kenyérhez nemcsak liszt, hanem szív is kell...! A »eprétől tisztítják a hordót FeltöUik a horuj.^i. Nyíri Ferenc, a siófoki ÁFÉSZ áruforgalmi főosztály- vezetője mondotta a címben idézett szavakat, s nyomban fel is mutatja a jó lisztből, szakértelemmel, szívvel sütött kenyeret, mely az ÁFÉSZ sü­tőüzemében készült. A ropo­gós, arasznyi magas, ke] lefties ízű kenyér — ilyet a megye lakóinak többsége csak ritkán fogyaszthat — mindesmki tet­szését elnyerte. Annak a tanácskozásnak, ahol a címben már idézett szavak elhangzottak, ez volt a fő célja: megbeszélni, miként segíthetnék elő, hogy a me­gyében mindenütt kifogásta­lan minőségű és mennyiségű kenyér, bőséges választékú, friss és ugyancsak jó péksüte- mény legyen. Pénz nélkül előbbre lépni Az állami és a szövetkezeti kereskedelem képviselői, bol­tosok, a sütő- és gabonaipar képviselői vettek részt azon az ankétem, melyet a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság, a megyei tanács és a MÉSZÖV rendezett a sütőipar munká­járól. Neichl Lajos, a megyei NEB tagja, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségé­nek vezetője mondott vitain­dítót — Bár tapasztalható javu­lás a Sütőipari Vállalat mun­kájában, a kenyér és a pék­sütemény minőségében is, még mindig akad hiba. Ma arról tanácskozunk, hogyan változtathatnánk ezen, hogyan léphetne pénz nélkül is előbb­re a sütőipar, jobban együtt­működve az állami és a szö­vetkezeti kereskedelemmel. Ez azt eredményezné, hogy az egész megyében javulna a la­kosság ellátása — mondotta. A korábbi vizsgálatok, pa­naszok, bejelentések alapján a példák tucatjait sorolta: nincs a megyében elegendő 3 forin­tos, félbarna kenyér, nehány helyen csak óriás kifli kapha­tó, sok faluba későn este vagy két-három naponként érkezik a kenyér. Előfordult, hogy do­hos, fűszagú lisztből, takar­mánykeverékből sütöttek ke­nyeret. A rossz lisztet a mal­mok kiadták, a pékek feldol­gozták, s csaút az üzletekben vették észre a hibát A vizsgálatra küldött liszt­minta hetek múlva érkezett vissza, amikor a rossz lisztet már régen feldolgozták. Érdemes áldozni — a vevő halas A siófoki ÁFÉSZ,’ hogy ja­víthassa a lakosság ellátását és jobb kenyeret adhasson, saját sütödét létesitett. Kez­detben ráfizettek, de ma már megtérül ez, amit erre áldoz­tak. Nemcsak Siófok lakói, ha­nem messze környékről innen viszik a kifogástalan minőségű kenyeret. — A vevő megérdemli, hogy törődjünk vele, hálás, ha lát­ja, hogy áldozatot is vállalunk ellátásának javításáért Télen is napi 60 mázsa jó minőségű kenyeret sütünk — mondta Nyiri Ferenc. Követi ezt a példát a bala- tonboglári ÁFÉSZ is. 1972-ben saját sütödét létesít, hogy ki­fogástalan minőségű kenyér­rel láthassa el a boltokat A monopolhelyzetről Elhangzott olyan felszólalás is, hogy egyes vállalatok dol­gozói — a sütőiparé is — visz- szaélnek monopolhelyzetűk­kel. Az üzletek vezetői kény­telenek még a selejtes, rossz minőségű kenyeret is elfogad­ni, mert ha ezt nem teszik, legközelebb éreztetik velük, s a kereskedelem kénytelen en­gedni. Csökön Davison tán fordult elő, hogy a kenyér minőségéi kifogásoló üzletvezetőnek ezt válaszolták: »Ha maga így ku- kacoskodik, akkor legközelebb majd tudjuk, hogyan járjunk el.«. Érdekes, megszívlelendő Böd6 Józsefnek, a MJ5SZÖV titkárhelyettesének vélemé­nye: — Sajnos, azt látni néhány szövetkezetnél, hogy monopol- helyzetben érzik magukat. Ezt tükrözi rendelésük — nem használják a kötelező meg­rendelőkönyvet, s ez sok za­vart okoz —, elhanyagolják a minőségi átvételt, óvatosan, csak annyit kérnek, amennyi biztosan elfogy. Ez a lakosság­nak gyakran bosszúságot okoz. Szavait igazolja az, ami Ba- bócsán történt. A szövetkezet »szakosította« a községben a kenyérellátást. Aki kenyeret akar, az kénytelen sorbaállni, mert — nem szólva arról, hogy gyakran későn érkezik ­GALGÓCZI ERZSÉBET ] POKHHLO 6. Az kicsodát — . .z Állatforgalmi Válla­lat osztályvezetője — mondja Zsiga, és folytatja — Leh£tz elvtárs, Ocsag elvtárs... — Na, várjon csak — gon­dolkodik a tiszt, aztán gépeli: »A menetlevélen fel nem tün­tetett halat nem értékesítésre, hanem ajándékozásra szán­ta.« Pont. Itt írja alá. Zsiga nem nyúl a tollért — Feljelent? — Nem. Visszaadom az ügyet a tsz-nek, — És a hal? — Leadja, ah<4 a többit Szerződésre. , • • • ^ A rendőrség ezzel a zára­dékkal továbbította a jegyző­könyvet: »Mivel nem nyert megálla­pítást, hogy a hal eltulajdo­nításából Selyem Zsigmond agronómusnak anyagi haszna származott, a rendőrség elte­kint a bűnvádi feljelentés megtételétől.« Az úgynevezett Központi major: istállók, magtárak, si­lók, górék, műhelyek nagy­szabású komplexuma. Az egész fölött — mint falusi házak fö­lött a templomtorony — a csillogó hidroglóbusz uralko­dik. A marhaistálló előtti térsé­gen bikákat mázsáinak. Két markos férfi az orrkarikába fűzött kötélen kivezeti a bi­kát az istállóból a mázsára. A mázsát Zsuppán kezeli. Géza a két olasz kereskedő­vel egy kissé távolabb ácso- rog. Sáray úr a tolmács. A takarmányozóban Csor- vás, a főkönyvelő házigazda­ként sürög-forog. Két vihar­vert széket visz ki az olasz kereskedőnek, s valósággal kényszerűi őket, hogy üljenek le. Rettentően sajnálja, hogy a Csao, esao bambinón kívül egy szót sem tud olaszul. Mögötte Piroska, a kis ad­minisztrátor fehér kötényben, fityulában harmatos bambis­üvegekkel kínálja az olaszokat A bambi nem ízlik nekik, de Piroskának megcsípkedik az arcát Pellek Gyuri, az egyik ci­gányfeketére sült állatgondo­zó — fekete trikót, micisapkát visel — odakiáltja Gézának a mázsán álló bika mellől: —• Géza, én ‘a ráállok a má­zsára. Hetven kilói Flzenenek a taljánok! Ezeknek a bőrük alatt is pénz van! — Mit mond? — kérdezi az olasz. Sáray úr fordít — Azt mondja, hogy a saját nevelése. Hogy vérzik a szíve, amiért meg kell válni tőlük! Az olaszok bólogatnak. — Szép állatok! Nagyon szé­pek! Géza kivesz két bambisüve­get Piroska kosarából, s az emberek után megy az istálló­ba. Nevet — Gyuri, ne kiabálj ilyene­ket, hátha megértik az ola­szok! — Maga hol tanult meg Ilyen jól olaszul? — kérdezi az olasz. — Fiatal koromban egy évig Olaszországban csavarogtam. — Mint agronómus? — cso­dálkoznak. — Mint földbirtokos — fe­leli Sáray. • • • A tsz borkombinátja a- leg­modernebb elvek szerint épült. A külső, földszinti részén he­lyezkedik el a teljeeen gépesí­tett daráló és prés. Ebből vas­tag csövek vezetnek a pincé­ben elhelyezett óriási betonká­dakhoz. A pince közepén két sorban óriási »hagyományos« hordók terpeszkednek, nagy részük már üresen várja a szüretet. A falak mentén ki­sebb hordók, válogatott borok­kal. A tsz vezetősége a két olasz marhakereskedőt trak- tálja. Sacl, a fiatal pincemes­ter vezeti őket a hordák men­ü tén, minden hordó csapjából teleengedi a poharukat, s ra­gyogó mosollyal zsebeli be a dicséreteket. Sáray úr fordít. Géza odaszól a pincemester­nek: — Mindent bele, Sad! Az aranyérmeseket! Megvették a bikákat! — Mit mond? Mit mond? — kérdezi az egyik olasz. Sáray úr szenvtelen arccal fordít: — Azt mondja, hogy a pin­cemesterünk parasztgyerek, a tsz ösztöndíján végezte el az egyetemet. Több aranyérmet nyert a borainkkal. Zsuppán egy kissé hátrama­rad, s a tekintetével odahívja Gézát. — Ml lesz a Selyem Zsiga- üggyel? — Miért haragszol Selyem Zsigára? — Haragszik a fene! — fortyan fel Zsuppán. — Sze­mély szerint miért haragudnék rá? De mindenkire haragszom, aki nem tartja be a törvényt, aki lop, csal, hazudik, meg­veszteget, korrumpál... és ráadásul röhög a markába: na, jól átejtettem ezeket a tghó parasztokat. Géza elmosolyodik. — Mióta vagy te t&hó pa­raszt? Zsuppán sötét marad. — Az apám az. Az az egész pereputtyom. Én is az vol­tam. S újra annak érzem ma­gamat, mióta hazahívtál. (Folytatjuk) nincs kenyér és péksütemény még az ABC-áruháZban sív, pedig annak működési enge­délye erre is kiterjed, s azt nem módosíttatták. , Inkább más árukat kellene kivonni az ABC-áruházból, de a kenyeret nem lenne szabad, hiszen a bevásárló háziasszonyoknak így kétszer kell sorbaállniuk, várakozniuk. Azt is a MÉSZÖV titkár- helyettese mondta el felszóla­lásában — s ezzel a szövetke­zeti tagság is bizonyára egyet­ért —, nem szabad óvatosan rendelni, inkább a szükséges­nél valamivel többet. A za­vartalan ellátást biztosítani kell kenyérből és péksüte­ményből is. Az esetleges vesz­teséget pedig vállalja magára a szövetkezet, ne terhelje meg azzal a boltvezetőket, mert így ellenkező hatást ér ei. Kormánytiatározat van — gépkocsi nincs! A szállítással, a késve érke­ző kenyérrel több felszólaló is foglalkozott. Mátés János a marcali járási tanácshlvatal részéről elmondta, hogy né­hány kisebb községükbe az esti órákban érkezik meg a kenyér. A szövetkezet felaján­lotta ugyan, hogy segít a szál­lítás javításában, de a sütő­ipar ezt nem vette igénybe. Bírálta a vállalatot azért is, mert a tanácsot nem érte­sítette, hogy a marcali sütödét átalakítás miatt lezárják, 8 csak egy bolti ellenőrzéskor tudták meg, hogy máshonnan szállítják hozzájuk a kenyeret. — Hiába igénylünk korsze­rű gépjárműveket az Autóker elutasítja kérelmünket. Pedig 1968-ban kormányhatározat született, hogy a sütőipart el kell látni célkarosszériás gép­járművekkel. Határozat van, kocsi nincs — válaszolta a szállítással kapcsolatos kérdé­sekre Talpai János, a Sütőipa­ri Vállalat igazgatója. Valóban ideje lenne érvényt szerezni a kormányhatározat­nak, s a sütőipart.ellátni meg­felelő járművekkel. A szövet­kezetek — mint Kaposváron az élelmiszer-kiskereskedelem is teszi — részt vállalhatná­nak a szállítási gondokból, ha viszont erre hajlandók, akkor a sütőipar ne zárkózzon el. Megosztani a felelősséget Többen is beszéltek a kis­iparosok, a »maszek« pékek különleges helyzetéről. Ipar­engedélyüket valamennyien olyan területre kapják, ahol munkájukkal segíthetik a la­kosság ellátását, hogy az M csupán az állami, a tanácsi sütőipart terhelje. A gyakorlat azonban más. Jó néhányan csak helyben árulnak, s még a tanácsi ha­tározat ellenére sem hajlan­dók vidékre kenyeret vinni, mert így a szállítási költség m zsebükben marad. Az is előfordult, hogy szü­ret, lakodalom vagy egyéb családi esemény miatt egysze­rűen nem sütöttek kenyere^ ■ a kiesés zavart okozott az el­látásiban. Meg kellene találni a mód­ját — s ez a feladat az Ipar- engedélyt kiadó tanácsokra vár —, hogy aki sütödét nyit, az felelősséggel végezze mun­káját, s ne csupán azt nézze, hogyan tud minél nagyobb hasznot zsebre vágni! Erősíteni a szakma becsületét Jó néhány észrevétel él­hangzott az ankéton. S mint azt Harangozó János, a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettese kérte — majd összefoglalójában !s megállapíthatta —, nem volt öncélú vitatkozás, megalapo­zatlan bírálgatás, kérés, ha­nem őszinte, a munkát segítő tanácskozás. Ez volt különben a vélemé­nye Tálnál Jánosnak, a Sütő­ipari Vállalat igazgatójának is. aki megköszönte a javasla­tokat, meg*gérve, hogy azokat hasznosítják. Elmondotta azonban eondjafkat is: kevés a szakember, nem kielégítő a munkafegvelem. Kérte a ta­nácsokat, hogy intézkedéseik­kel segítsek a fegyelem meg­szilárdítását, a szabályok be­tartását. Véleményünk szerint ebben sokkal nagvobb feladat vár a Sütőipari Vállalat párt- és •szakszervezetére, a vállalat kommunistáira, a törzsgárdá­ra. Arra nevelni a fiatalokat, társaikat is, hogy erősítsék, növeüék a szakma becsületét — a javuló eredmények elle­nére sem kielégítő ez —, ne “neediék a fegyelemsértést. Csak klfoeásta'an minőségű Msztet vegyenek át feldolgo­zásra, s törekedjenek arra, hogy abból kifogástalan ter­mék készüljön. Ez esetben megvalósulhat az, amire az írás címében utaltunk: a vevők tapasztal­hatják, hogy megyénk sütő­ipara nemcsak jó minőségű liszttel rendelkezik, hanem olyan szakmunkásokkal is, akiknek szakértelmük mellett szivük is van a munkához. Szalal László Közül etek, magánosok, figyelem ! Rövid határidővel vállaljuk személy­es tehergépkocsi javítását I — IL SZEMLÉKET. VOLVOUNE — TECHTYL alvázkezelést. GARANCIÁLIS JAVÍTÁS: Moszkvics, Wartburg, Trabant, Zaporozsec, Warsava, Nysa, Znk. } AUTÓSZERVIZ. BALATONBOGLÁB TELEFON: 156. % (11287) SOMOGY! NlrUP Vasinuw, I«. Huwamber K.

Next

/
Thumbnails
Contents