Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
Megkezdték u újbor fejtését és derítését a héthelyi Aranykalász Tsz pincéjében. A hetven hold szőlő jó termésül fizetett Megállapodásaik szerint az ÁGKER-nek, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalatnak, a helyi AFÉSZ-nek szállítanak, és 700 hektoliter bor Nyugat-Németországba viszi el a kéthelyiek hírét De nemsokára a tengeren túlra is elkerül a Baglasd hegy leve, Dél-Amerikába, Peruba mintabort küldenek Hogy minél választékosabb legyen a kínálat a szövetkezet más tsz-ektől is vásárolt szőlőt. MINTABOR PERUBA Ankét a sOtBtpar munkájáról A jó kenyérhez nemcsak liszt, hanem szív is kell...! A »eprétől tisztítják a hordót FeltöUik a horuj.^i. Nyíri Ferenc, a siófoki ÁFÉSZ áruforgalmi főosztály- vezetője mondotta a címben idézett szavakat, s nyomban fel is mutatja a jó lisztből, szakértelemmel, szívvel sütött kenyeret, mely az ÁFÉSZ sütőüzemében készült. A ropogós, arasznyi magas, ke] lefties ízű kenyér — ilyet a megye lakóinak többsége csak ritkán fogyaszthat — mindesmki tetszését elnyerte. Annak a tanácskozásnak, ahol a címben már idézett szavak elhangzottak, ez volt a fő célja: megbeszélni, miként segíthetnék elő, hogy a megyében mindenütt kifogástalan minőségű és mennyiségű kenyér, bőséges választékú, friss és ugyancsak jó péksüte- mény legyen. Pénz nélkül előbbre lépni Az állami és a szövetkezeti kereskedelem képviselői, boltosok, a sütő- és gabonaipar képviselői vettek részt azon az ankétem, melyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei tanács és a MÉSZÖV rendezett a sütőipar munkájáról. Neichl Lajos, a megyei NEB tagja, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője mondott vitaindítót — Bár tapasztalható javulás a Sütőipari Vállalat munkájában, a kenyér és a péksütemény minőségében is, még mindig akad hiba. Ma arról tanácskozunk, hogyan változtathatnánk ezen, hogyan léphetne pénz nélkül is előbbre a sütőipar, jobban együttműködve az állami és a szövetkezeti kereskedelemmel. Ez azt eredményezné, hogy az egész megyében javulna a lakosság ellátása — mondotta. A korábbi vizsgálatok, panaszok, bejelentések alapján a példák tucatjait sorolta: nincs a megyében elegendő 3 forintos, félbarna kenyér, nehány helyen csak óriás kifli kapható, sok faluba későn este vagy két-három naponként érkezik a kenyér. Előfordult, hogy dohos, fűszagú lisztből, takarmánykeverékből sütöttek kenyeret. A rossz lisztet a malmok kiadták, a pékek feldolgozták, s csaút az üzletekben vették észre a hibát A vizsgálatra küldött lisztminta hetek múlva érkezett vissza, amikor a rossz lisztet már régen feldolgozták. Érdemes áldozni — a vevő halas A siófoki ÁFÉSZ,’ hogy javíthassa a lakosság ellátását és jobb kenyeret adhasson, saját sütödét létesitett. Kezdetben ráfizettek, de ma már megtérül ez, amit erre áldoztak. Nemcsak Siófok lakói, hanem messze környékről innen viszik a kifogástalan minőségű kenyeret. — A vevő megérdemli, hogy törődjünk vele, hálás, ha látja, hogy áldozatot is vállalunk ellátásának javításáért Télen is napi 60 mázsa jó minőségű kenyeret sütünk — mondta Nyiri Ferenc. Követi ezt a példát a bala- tonboglári ÁFÉSZ is. 1972-ben saját sütödét létesít, hogy kifogástalan minőségű kenyérrel láthassa el a boltokat A monopolhelyzetről Elhangzott olyan felszólalás is, hogy egyes vállalatok dolgozói — a sütőiparé is — visz- szaélnek monopolhelyzetűkkel. Az üzletek vezetői kénytelenek még a selejtes, rossz minőségű kenyeret is elfogadni, mert ha ezt nem teszik, legközelebb éreztetik velük, s a kereskedelem kénytelen engedni. Csökön Davison tán fordult elő, hogy a kenyér minőségéi kifogásoló üzletvezetőnek ezt válaszolták: »Ha maga így ku- kacoskodik, akkor legközelebb majd tudjuk, hogyan járjunk el.«. Érdekes, megszívlelendő Böd6 Józsefnek, a MJ5SZÖV titkárhelyettesének véleménye: — Sajnos, azt látni néhány szövetkezetnél, hogy monopol- helyzetben érzik magukat. Ezt tükrözi rendelésük — nem használják a kötelező megrendelőkönyvet, s ez sok zavart okoz —, elhanyagolják a minőségi átvételt, óvatosan, csak annyit kérnek, amennyi biztosan elfogy. Ez a lakosságnak gyakran bosszúságot okoz. Szavait igazolja az, ami Ba- bócsán történt. A szövetkezet »szakosította« a községben a kenyérellátást. Aki kenyeret akar, az kénytelen sorbaállni, mert — nem szólva arról, hogy gyakran későn érkezik GALGÓCZI ERZSÉBET ] POKHHLO 6. Az kicsodát — . .z Állatforgalmi Vállalat osztályvezetője — mondja Zsiga, és folytatja — Leh£tz elvtárs, Ocsag elvtárs... — Na, várjon csak — gondolkodik a tiszt, aztán gépeli: »A menetlevélen fel nem tüntetett halat nem értékesítésre, hanem ajándékozásra szánta.« Pont. Itt írja alá. Zsiga nem nyúl a tollért — Feljelent? — Nem. Visszaadom az ügyet a tsz-nek, — És a hal? — Leadja, ah<4 a többit Szerződésre. , • • • ^ A rendőrség ezzel a záradékkal továbbította a jegyzőkönyvet: »Mivel nem nyert megállapítást, hogy a hal eltulajdonításából Selyem Zsigmond agronómusnak anyagi haszna származott, a rendőrség eltekint a bűnvádi feljelentés megtételétől.« Az úgynevezett Központi major: istállók, magtárak, silók, górék, műhelyek nagyszabású komplexuma. Az egész fölött — mint falusi házak fölött a templomtorony — a csillogó hidroglóbusz uralkodik. A marhaistálló előtti térségen bikákat mázsáinak. Két markos férfi az orrkarikába fűzött kötélen kivezeti a bikát az istállóból a mázsára. A mázsát Zsuppán kezeli. Géza a két olasz kereskedővel egy kissé távolabb ácso- rog. Sáray úr a tolmács. A takarmányozóban Csor- vás, a főkönyvelő házigazdaként sürög-forog. Két viharvert széket visz ki az olasz kereskedőnek, s valósággal kényszerűi őket, hogy üljenek le. Rettentően sajnálja, hogy a Csao, esao bambinón kívül egy szót sem tud olaszul. Mögötte Piroska, a kis adminisztrátor fehér kötényben, fityulában harmatos bambisüvegekkel kínálja az olaszokat A bambi nem ízlik nekik, de Piroskának megcsípkedik az arcát Pellek Gyuri, az egyik cigányfeketére sült állatgondozó — fekete trikót, micisapkát visel — odakiáltja Gézának a mázsán álló bika mellől: —• Géza, én ‘a ráállok a mázsára. Hetven kilói Flzenenek a taljánok! Ezeknek a bőrük alatt is pénz van! — Mit mond? — kérdezi az olasz. Sáray úr fordít — Azt mondja, hogy a saját nevelése. Hogy vérzik a szíve, amiért meg kell válni tőlük! Az olaszok bólogatnak. — Szép állatok! Nagyon szépek! Géza kivesz két bambisüveget Piroska kosarából, s az emberek után megy az istállóba. Nevet — Gyuri, ne kiabálj ilyeneket, hátha megértik az olaszok! — Maga hol tanult meg Ilyen jól olaszul? — kérdezi az olasz. — Fiatal koromban egy évig Olaszországban csavarogtam. — Mint agronómus? — csodálkoznak. — Mint földbirtokos — feleli Sáray. • • • A tsz borkombinátja a- legmodernebb elvek szerint épült. A külső, földszinti részén helyezkedik el a teljeeen gépesített daráló és prés. Ebből vastag csövek vezetnek a pincében elhelyezett óriási betonkádakhoz. A pince közepén két sorban óriási »hagyományos« hordók terpeszkednek, nagy részük már üresen várja a szüretet. A falak mentén kisebb hordók, válogatott borokkal. A tsz vezetősége a két olasz marhakereskedőt trak- tálja. Sacl, a fiatal pincemester vezeti őket a hordák menü tén, minden hordó csapjából teleengedi a poharukat, s ragyogó mosollyal zsebeli be a dicséreteket. Sáray úr fordít. Géza odaszól a pincemesternek: — Mindent bele, Sad! Az aranyérmeseket! Megvették a bikákat! — Mit mond? Mit mond? — kérdezi az egyik olasz. Sáray úr szenvtelen arccal fordít: — Azt mondja, hogy a pincemesterünk parasztgyerek, a tsz ösztöndíján végezte el az egyetemet. Több aranyérmet nyert a borainkkal. Zsuppán egy kissé hátramarad, s a tekintetével odahívja Gézát. — Ml lesz a Selyem Zsiga- üggyel? — Miért haragszol Selyem Zsigára? — Haragszik a fene! — fortyan fel Zsuppán. — Személy szerint miért haragudnék rá? De mindenkire haragszom, aki nem tartja be a törvényt, aki lop, csal, hazudik, megveszteget, korrumpál... és ráadásul röhög a markába: na, jól átejtettem ezeket a tghó parasztokat. Géza elmosolyodik. — Mióta vagy te t&hó paraszt? Zsuppán sötét marad. — Az apám az. Az az egész pereputtyom. Én is az voltam. S újra annak érzem magamat, mióta hazahívtál. (Folytatjuk) nincs kenyér és péksütemény még az ABC-áruháZban sív, pedig annak működési engedélye erre is kiterjed, s azt nem módosíttatták. , Inkább más árukat kellene kivonni az ABC-áruházból, de a kenyeret nem lenne szabad, hiszen a bevásárló háziasszonyoknak így kétszer kell sorbaállniuk, várakozniuk. Azt is a MÉSZÖV titkár- helyettese mondta el felszólalásában — s ezzel a szövetkezeti tagság is bizonyára egyetért —, nem szabad óvatosan rendelni, inkább a szükségesnél valamivel többet. A zavartalan ellátást biztosítani kell kenyérből és péksüteményből is. Az esetleges veszteséget pedig vállalja magára a szövetkezet, ne terhelje meg azzal a boltvezetőket, mert így ellenkező hatást ér ei. Kormánytiatározat van — gépkocsi nincs! A szállítással, a késve érkező kenyérrel több felszólaló is foglalkozott. Mátés János a marcali járási tanácshlvatal részéről elmondta, hogy néhány kisebb községükbe az esti órákban érkezik meg a kenyér. A szövetkezet felajánlotta ugyan, hogy segít a szállítás javításában, de a sütőipar ezt nem vette igénybe. Bírálta a vállalatot azért is, mert a tanácsot nem értesítette, hogy a marcali sütödét átalakítás miatt lezárják, 8 csak egy bolti ellenőrzéskor tudták meg, hogy máshonnan szállítják hozzájuk a kenyeret. — Hiába igénylünk korszerű gépjárműveket az Autóker elutasítja kérelmünket. Pedig 1968-ban kormányhatározat született, hogy a sütőipart el kell látni célkarosszériás gépjárművekkel. Határozat van, kocsi nincs — válaszolta a szállítással kapcsolatos kérdésekre Talpai János, a Sütőipari Vállalat igazgatója. Valóban ideje lenne érvényt szerezni a kormányhatározatnak, s a sütőipart.ellátni megfelelő járművekkel. A szövetkezetek — mint Kaposváron az élelmiszer-kiskereskedelem is teszi — részt vállalhatnának a szállítási gondokból, ha viszont erre hajlandók, akkor a sütőipar ne zárkózzon el. Megosztani a felelősséget Többen is beszéltek a kisiparosok, a »maszek« pékek különleges helyzetéről. Iparengedélyüket valamennyien olyan területre kapják, ahol munkájukkal segíthetik a lakosság ellátását, hogy az M csupán az állami, a tanácsi sütőipart terhelje. A gyakorlat azonban más. Jó néhányan csak helyben árulnak, s még a tanácsi határozat ellenére sem hajlandók vidékre kenyeret vinni, mert így a szállítási költség m zsebükben marad. Az is előfordult, hogy szüret, lakodalom vagy egyéb családi esemény miatt egyszerűen nem sütöttek kenyere^ ■ a kiesés zavart okozott az ellátásiban. Meg kellene találni a módját — s ez a feladat az Ipar- engedélyt kiadó tanácsokra vár —, hogy aki sütödét nyit, az felelősséggel végezze munkáját, s ne csupán azt nézze, hogyan tud minél nagyobb hasznot zsebre vágni! Erősíteni a szakma becsületét Jó néhány észrevétel élhangzott az ankéton. S mint azt Harangozó János, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese kérte — majd összefoglalójában !s megállapíthatta —, nem volt öncélú vitatkozás, megalapozatlan bírálgatás, kérés, hanem őszinte, a munkát segítő tanácskozás. Ez volt különben a véleménye Tálnál Jánosnak, a Sütőipari Vállalat igazgatójának is. aki megköszönte a javaslatokat, meg*gérve, hogy azokat hasznosítják. Elmondotta azonban eondjafkat is: kevés a szakember, nem kielégítő a munkafegvelem. Kérte a tanácsokat, hogy intézkedéseikkel segítsek a fegyelem megszilárdítását, a szabályok betartását. Véleményünk szerint ebben sokkal nagvobb feladat vár a Sütőipari Vállalat párt- és •szakszervezetére, a vállalat kommunistáira, a törzsgárdára. Arra nevelni a fiatalokat, társaikat is, hogy erősítsék, növeüék a szakma becsületét — a javuló eredmények ellenére sem kielégítő ez —, ne “neediék a fegyelemsértést. Csak klfoeásta'an minőségű Msztet vegyenek át feldolgozásra, s törekedjenek arra, hogy abból kifogástalan termék készüljön. Ez esetben megvalósulhat az, amire az írás címében utaltunk: a vevők tapasztalhatják, hogy megyénk sütőipara nemcsak jó minőségű liszttel rendelkezik, hanem olyan szakmunkásokkal is, akiknek szakértelmük mellett szivük is van a munkához. Szalal László Közül etek, magánosok, figyelem ! Rövid határidővel vállaljuk személyes tehergépkocsi javítását I — IL SZEMLÉKET. VOLVOUNE — TECHTYL alvázkezelést. GARANCIÁLIS JAVÍTÁS: Moszkvics, Wartburg, Trabant, Zaporozsec, Warsava, Nysa, Znk. } AUTÓSZERVIZ. BALATONBOGLÁB TELEFON: 156. % (11287) SOMOGY! NlrUP Vasinuw, I«. Huwamber K.
