Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
/ Még hét pont kell a Dózsa-ökölvívóknak a csoportelsőséghez Nagy László és Szécsi Margit Kaposváron Költők a katedrán Vasárnap télt ház volt Kaposváron, a La tinea Sándor Művelődési Központ színháztermében, ahol megkezdődött az ökölvívó NB I B csapat* bajnokság őszi fordulója. A K. Dóasa—SZIM Vasas összecsapás úgy alakult, ahogy az várható volt. A jó erőket felvonultató K. Dózsa fölényes biztonsággal verte az ugyancsak kitűnő bokszotokból álló székesfehérváriakat. Ezzel a Dózsa ismét a csoporttáblázat élére került Még hét pontot kell szereznie ahhoz, hogy csoportelsőként fejezze be a bajnoki küzdelmek első szakaszát Véglegesen a most szombaton Sajóezentpétérén sorra- kerülő Borsodi Bányász—K. Dózsa mérkőzés lesz a döntő. Ezen a találkozón kell megszereznie a kaposváriaknak azt a bizonyos hét pontot. (Vagyis 15:7 arányú vereség esetén is a Dózsa mérkőzhetne az NB I B bajnoki címért.) A látottak alapján erre a K. Dózsának minden esélye megvan. K. Dózsa—SZIM Vasas 14:S Kaposvár, 300 néző. Vezette: Kovács J. és Pogány. A könnyebb súlycsoportokban biztosan húzott el a Dózsa. A Kozma, Zsiga, Ferstek hármas már 6 pontos előnyt szerzett a csapatnak, Varga tovább növelte az előnyt. Aztán Takács juttatta váratlan győzelemhez a csapatot, majd pedig, amikor Rigó kiütött Tausert, már biztossá vált a győzelem. Kellemes meglepetéssel szolgált a fiatal, fél nehézsúlyú Varga A., aki értékes győzelmet szerzett. A ne- hézsúlyúak mérkőzésén Koch vezetett, amikor megsérült. Edzője, Hergert Jenő — gondolva a hét végén sorra kerülő döntő fontosságú sa jószen' péteri mérkőzésre — feladta a végeredmény kialakulása szempontjából már nem fontos mérkőzést. Papír súly: Kozma p. gy. Harangozó ellen. A fiatal Kozma biztosan verte a sokat szabálytalankodó, rutinos Harangozót. 2:0. Légsúly: Zsiga p. gy. László ellen. A harmadik menetre elfáradtak a versenyzők. Zsiga az első két menetben megnyerte a meccset. 4:0. Harmatsúly: Ferstek p. gy. Varga I. ellen. Remek három menet volt. Ferstek egyhangú pontozással győzött a kemény fehérvári fiú ellen. 6:0. Pehelysúly: Kovácsot a második menetben sérülés miatt leléptették Varga J.-vel szemben. A kemény ütéseket mindkét versenyző jól állta. Kovácsnak fölrepedt a szemhéja. 6:2. Könnyűsúly: Varga L. ellen Kató a második menetben feladta. Macska—egér harc volt a szorítóban. 8:2. Kisváltósúly: Szabót a második menetben Rajkó kiütötte. A jól kezdő Szabót egy pontos gyomorszájütés küldte földre. 8:4. Váltósúly: Takács ellen Róz- nert a második menetben sorozatos szabálytalanság miatt leléptették. Sok volt a dulakodás, ebben különösen Rózner »jeleskedett-«. A mérkőzésvezető kétszer figyelmeztette, harmadszorra léléptette. 10:4. Nagy váltósúly: Rigó a második menetben kiütötte Tausert. Mindkét versenyző nagy ütésre ment, de Rigó jól is védekezett, Tauser nem. Ennek következménye lett a kiütés. 12:4. Középsúly: Ila kiütéses vereséget szenvedett Balomtól. Ila jól kezdett, aztán egy nagy horogba beleszaladt, és kiszámolták. 12:6. Félnehézsúly: Varga A. ellen Némethet a második menetben sorozatos szabálytalanság miatt leléptették. Jó felépítésű, kemény ökölvívó a fiatal Varga. Ezt bizonyította be első CSB-mérkőzésén, ahol a tapasztaltabb Némethnek ineg kellett hajolnia a kaposvári versenyző nagyobb tudása előtt. 14:6. Nehézsúly: Koch a második menet utáni szünetben feladta Antal ellen. Ha nem jön közbe a kellemetlen fülsérülés, még nagyobb arányú lett volna a K. Dózsa győzelme. 14:8. Pontoztak: Szolnoki, Fehér, Magyar és a mindenkor szabad vezetőbíró. A mai magyar líra két kiemelkedő egyénisége látogatott Kaposvárra tegnap: Nagy László és Szécsi Margit. A tanítóképző intézetben tartottak »szabálytalan« irodalomórát. A katedrán most nem az irodalom előadója, hanem művelői, rangos művelői álltak. Ügy vélem, egyikük sem szorul különösebb bemutatásra, hiszen aki szereti a verset, az ismerőse — ismeretlenül is .— mindkét költőnek. Aki az évfolyam számára most közelebbről bemutatta őket: Czine Mihály neves irodalomtörténész. Nagyon röviden, építve a hallgatóság ismereteire, a két költő eddigi életművével kapcsolatban néhány gondolatot tolmácsolt: ízesen, anekdotáz- va, de elemezve verseik esztétikai értékeit is. Az indulás ismertetése után hangsúlyozta Nagy László költészetének egyik fő erényét: a hagyományok szerepét a forma és a mondanivaló maiságában. Ö a »régies kincsek modern birtokosa« — mondta Czine Mihály. S bizonyította is a régi magyar nyolcas nyomait költészetének korántsem régies világában. Ritmus és dallam — többször is visszatért a két szóhoz Szécsi Margit költészetének jellemzésekor a költőnő álmokkal s a hétköznapi világ jelenségeivel vívódó verseit vallatva. Az irodalomtörténész méltatását előadás követte. Molnár Piroska, a Csiky'Gergely Színház művésznője mondta a két szerző verseit. Különösen szívesen emlékezünk a József Attila, a Szárnyak zenéje, illetve a Költő a holdban előadására. Nagy László elmondta Bartók és a ragadozók című prózaversét, Szécsi Margit pedig A madaras mérleg című új költeményét. A szabálytalan irodalomóra elérkezett izgalmas pillanatához, amikor az olvasók, jelen esetben a hallgatók kérdeztek. A tanítóképzős lányok kérdései között sok figyelemre méltó akadt. Ezekből jegyeztünk le néhányat. Egyik hallgató megkérdezte: — A műfordításról szeretnénk hallani. Rozsgyesztvensz- kij ugyanis azt mondta: olyan mint a feleség. Ha szép, nem hű, ha hű, nem szép. — Rozsgyesztvenszkij bizonyára saját tapasztalatai alapján mondta — kezdte válaszát Nagy László. — Bár magam nem egy kiváló orosz fordítást olvastam. Valami igazság persze van benne, attól is függ, az illető fordító mennyire ismeri anyanyelvét. Lehet az eredetihez méltót is alkotni. Bár az sem mindegy, melyik nyelvből fordítunk. Spanyolból például lényegesen nehezebb. Ennyit a fordítás, a »gúzsbakötés« táncolás diskurzusából. A hallgatók Nagy Lászlótól és Szécsi Margittól is kérdeztek a gyermekirodalomhoz fűződő kapcsolataikról. Egyik hallgatónő például a költő Kisdobos szerkesztőségében töltött éveiről érdeklődött. — Több mint tíz évvel ezelőtt dolgoztam a Kisdobos szerkesztőségében, 1952-tőL Mindössze pár évet. Vélem nyem szerint az akkori évek egyik legjobb irodalmi folyóirata volt. Hogy miért? Szív- sen írt hozzánk Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Tamási és Tersánszky is. Szó esett a magyar költészet külföldi visszhangjáról, illetve a külhoni költészet — sokkal jobb — hazai visszhangjáról is. Megkérdezték a hallgatók Nagy László véleményét a fiatal költőnemzedékről, az avantgarde-ról, no meg a kezdők próbálkozásairól. — Kevés a tehetség, de sok a versíró — mondta válaszában. — Minél többen írnak verset, annál jobb, mert azok biztosan olvasnak is — mondta mosolyogva a költő. Végül idéz zük azt, amit példaképeiről mondott: — Imént olvastam prózaver- ssmet, és abban szerepelnek példaképeim is, Ady, József Attila. De a vers születése óta már sok idő telt eL Példaképem egy összetett, sok vonást őrző költőarc, Balassitól kezdve egészen Radnótiig. T. T. ' A múlt és ft Jelen — vagy még inkább a Jövő — csapott össze a papírsúlyúak versenyében. Harangozó, az egykori magyar bajnok szomorúan, de sportszerűen vette tudomásul, hogy Kovács Jenő mérkőzésvezető Kozma győzelmét hirdette ki. MÚZEUMI HÓNAP Nyolc mérkőzés helyeit csak öt roll a megyei L osztályban Félbeszakadt a Balatonboglár — Csurgó találkozó Ki hitte volna, hogy az eddigi viszonylag sima bajnokság a 12. fordulóban á problémák sokaságát hozza majd a megyei I. osztályban. Nagyatádon meg Toponáron a hivatalos kezdési időpont után is jó ideig hiába várták az ellenfeleket. Annyit késett a Lengyeltóti és a Nagyatádi Somogyi B. SE, ;hogy a játékvezetők már nem vezették le a meccset. De nem ez adja a legfőbb gondot majd a héten i Somogy megyei Labdarúgó Szövetség vezetőinek. Bala- tonbogláron félbeszakadt a hazai együttes és a csurgói csapat találkozója. A vihar egy megadott csurgói gól körül kerekedett. Tóth György játékvezető — miután ínzul- tálták — lefújta a meccset. A megmaradt öt találkozón jócskán adódtak váratlan eredmények. Ki hitte volna, hogy a Karád legyőzi majd a Taszári Szőnyi SE-t. A babó- osaiak is biztosan verték a tavaly még NB III-as Marcali V. Meteort. Meglepetésszámba megy az is, hogy a Fonyód! Petőfi saját pályáján győzte 1« a Kaposvári Vasutast Karád—Taszár 2:1 (1:1) Karád, 150 néző. Vezette: Tóth L. A vendégcsapat szerzett vezetést. A nemcsak lelkesen, de jól is játszó hazaiak még az első félidőben kiegyenlítettek. Szünet után a többet támadó Karád teljesen megérdemelten fordította a maga javára a mérkőzést. G.: Csordás (2), ill. Csauth. Jó az egész karádi csapat a taszári együttesből Schwarzkopf játéka emelkedett ki. Mészer János Somogytarnóca—Ordacsehi 2:1 (1:0) Somogytarnóca, 100 néző. Vezette: Németh V. Érdekes, színvonalas, végig sportszerű mérkőzésen a hazai csapat játszott fölényben, helyzeteit is jobban kihasználta. A vendégek játékán nem látszott, hogy a bajnoki táblázat utolsó helyén állnak. G.: Mohácsi I., Mohácsi II., ill. Takács. Jók: Bencsik I., Mohácsi I., Hoffer, ill. Takács, Riba, Varga. Novák József Babócsa—Marcali VM 2:0 (1:0) Babócsa, 150 néző. Vezette: Bartók. Technikai és taktikai fölényben játszott a babócsai együttes, mely a látottak alapján akár nagyobb arányban is győzhetett volna a színvonalas, szép mérkőzésen. G.: Radies II. (2). Jók: Hajdú, Horváth, Radies II., Takács, ill. Molnár, Dániel, Ható. Kovács Tibor M. Latinca—K. V. Lobogó 2:0 (0:0) Marcali, 200 néző. Vezette: Bakonyi. Végig nagy fölényben játszott a hazai csapat. A szervezetten védekező vendégek azonban csaknem egy órán át állták a rohamokat. A hajrában biztossá vált a bajnokság éllovasának győzelme. G.: Al- bu (2). Kisborsó Imre Fonyód—K. Vasutas 3:1 (Hl) Kaposvár, 100 néző. Vezette: Szerecz. Kiegyenlített első féldidő után felülkerekedett a jobban kombináló, lelkes fonyódi csapat, és megérdemelten nyert. G.: Kolip (2), Nagy S., ill. Törzsök. A. megyei bajnokság állása: 1. M. Latinca 12 9 2 1 35: 9 20 2. Nagyatád 11 8 2 1 35:13 18 3. Taszár 12 7 2 3 19: 9 16 4. Marcali VM 12 7 1 4 20:12 15 5. Babócsa 12 6 2 4 28:17 14 6. S.-tamóca 12 6 1 5 15:19 13 7. B.-boglár 11 5 2 4 17:21 12 8. K. V. Lobogó 12 4 3 5 15:14 11 9. Karád 12 5 1 6 18:22 11 10. Lengyeltóti 11 4 3 4 10:16 11 11. Fonyód 12 4 2 6 17:22 10 12. K. Vasutas 11 3 3 6 26:21 9 13. Csurgó 11 3 3 5 17:21 9 14. Somogyi SE 11 4 1 6 18:23 9 15. Toponár 11 2 2 7 11:25 6 16. Ordacsehi 12 — 2 10 4:41 2 Az első ísz-múzeumi napok Somogybán ÉRDEKES és újszerű kezdeményezés volt az idei múzeumi hónap során a kapospulai termelőszövetkezet, a helyi tanács és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága által rendezett nagy sikerű, és sokak által látogatott rendezvénysorozat: a termelőszövetkezeti múzeumi napok Kapos- pulán. A napjainkban egyre jobban kedvelt, és a közművelődésben igen hasznos, kom- lex jellegű műsor volt ez. Megyénkben először mutatkozott be szinte egy időben és ankét jelleggel három különböző jellegű múzeumi tudományág (római és középkori régészet, néprajz), bemutatva az eddigi eredményeket, ám ezenkívül megemlékezve a jövő lehetőségeiről is. A község lakóinak érdeklődése a hét utolsó két napján e rendezvények felé fordult. A nagyközönség figyelmét a helyi művelődési házon és a termelőszövetkezeten kívül a kapospulai és a járási népfrontszervek is fölkeltették a rendezvények iránt. Ennek a széles körű összefogásnak köszönhető, hogy 30-án estére, a program idejére zsúfolásig megtelt a kapospulai művelődési ház nagyterme. Farkas Dezső járási népfronttitkár ünnepélyes megnyitójában hangsúlyozta, milyen jelentősége van a termelőszövetkezetek és a tudományos intézmények — jelen esetben a múzeum — ilyen jellegű, komplex találkozójának. Ezeken a rendezvényeken a tudományos dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülnek leletbejelentőikkel, adatgyűjtőikkel, sokszor szinte névtelen külső munkatársaikkal. A falusi dolgozók azon kívül, hogy megismerik a tudományos intézményekben folyó munka legújabb eredményeit, megismerik, milyen aprómunkákat, megfigyeléseket várnak tőlük, amelyekkel a tudomáA halottak visszanéznek A halottakra való emlékezés nem vallási parancs. Mélyen, érzelmi életünkben gyökerezik. Elhunytjaink alakja, hangja egészen halálunkig megmarad emlékezetünkben. A halottak egyébként mindig visszanéznek. Visszanéznek, mert az élőket mindenkor körülveszi a helyzetekkel változó vélemény, akár az ellentétes ítéletek köde; csalhatatlan értékmérő legtöbbször egyedül a halál, mert csak ha zord szellője elfújta a ködöt, rajzolódik ki és világosodik meg értékének igazi valójában az elveszített ember. A halottak visszanéznek akkor is, ha természetes úton dőltek ki az élőle sorából, de százszorosán, ezerszeresen és vádlón néznek vissza akkor, ha a gyűlölet, a gonoszság által felidézett háborúk szakították le őket az élet fájáról. A háborúk igazi okait a történelem folyamán rendszerint elhallgatták vagy elködösítették a tömegek előtt. Tették ezt azok, akiknek a háború érdeke volt, akik az élet javait, értékeit százezrek, millióik elől elkapkodták; tennék ma is, és nem érdekelné őket, hogy újból reng a föld, vérözön és lángtenger borítja a világot. Ahogy a múltban csinálták: továbbra is századokra szeretnék megszabni a társadalom, népek, nemzetek törvényét. Pedig, főként ilyenkor, a halottak emléknapja körül — zúgó erdők, síró nádasok mélyéből, síkságok homokja, hömpölygő folyamok medre felől — gyakran gyászzsolozsmák bánatos melódiáját hozza a szél, és árnyak seregének léptei visszhangzanak az éjszakában. Honnan ez a hosszú, monoton sirám, és lépések végtelenbe nyúló, idegtépő zaja, üteme? A háborúkban elpusztultál: élén a két világháború csaknem százmillió halottja mene tel... Ezek a halottak most mind visszanéznek. Intőn és figyelmeztetően! Gy. Z. nyos munkát ők tehetik eredményesebbé. Más községek is példát vehetnek és később bizonyára vesznek is a kapospulai kezdeményezőktől. Az itt kezdődő rendezvénysorozat országosan is figyelmet keltő, majd így fejezte be: — A hazafias érzés és öntudat a legerősebb összeszorító kapocs, amely a szocialista és nemzeti céljaink szolgálatában népünket összefogja, munkára ösztönzi és tettekre lelkesíti. A múlt hagyományainak értékelése, ismerete igen fontos a nemzet számáfa, hiszen saját értékét bizonyos fokig meghatározza az is, hogy mennyire becsüli, értékeli múltját, hagyományait. A lelkesen fogadott bevezető után dr. Soproni Sándor tartott a kapospula—a'sóhetényi ásatásokról izgalmas előadást és bemutatta szép diafelvételeit is. Az eredményeket ismertetve hangsúlyozta, hogy a kapospulai szervek (tsz, tanács stb.) támogatása, megértő segítsége nélkül csak kisebb eredmény születhetett volna. Az ásató bízik abban, hogy a IOVIA néven ismert több ezer lakosú római erőd és város feltárása számos értékes adattal fogja gyarapítani az i. u. IV—V. századról, annak történetéről alkotott képünket. Az előadás után a helyi KISZ-szervezet és a múzeum igazgatósága Deli Antal kamarakiállítással lepte meg az érdeklődőket. VASÁRNAP ESTE Knézy Judit megyénk népi díszítő- művészetét mutatta be színes diafelvételekkel illusztrálva, és felvázolta a környék következő néprajzi feladatait is. Ezután Magyar Kálmán a Vízmente földrajzi nevei és a legújabban megjelent történeti-régészeti adatok alapján az államalapító I. István & Koppány küzdelmeiről beszélt SOMOGYI NÉPLAP Kedd. UJU. november 2.
