Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
A vezetők továbbképzéséről N apjainkban ígyre több szó esik a vezetői képességekről, a vezetők, képzéséről és továbbképzéséről, A kérdés időszerűségét és fontosságát jelzi, hogy ez év júniusában a Minisztertanács is átfogó határozatot hozott errőL Talán valami nagy baj van nálunk a vezetők képességeivel és felkészültségével, hogy ennyi szó esik továbbképzésük szükségességéről? Meggyőződéssel mondhatom, nem erről van szó. Baj nincs is, de azért tenni- és javítanivaló bőségesen akad. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom: két fő ok játszik közre, hogy ezzel foglal- ko znunk kell Az egyik a tudomány és a technika fejlődésének felgyorsulása napjainkban, s ennek minél ésszerűbb és jobb felhasználása, gyakorlati alkalmazása a népgazdaság minden ágában. A másik: gazdasági irányítási rendszerünk mai formája, az általa támasztott új, nagyobb követélmények, amelyek meglévő lehetőségeink hatékonyabb kihasználását célozzák. A technika és a tudomány gyors ütemű fejlődésének természetes következménye az, hogy a vezetőkkel szemben is megnőttek — és tovább nőnek — a követelmények. Napjainkban ugyanis — bármilyen szinten — egy vezető munkája sokkal szerteágazóbb és felelősségteljesebb, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is volt. Sokkal átfogóbb ismeretekkel, szélesebb látókörrel kell rendelkeznie, mint annak- előtte. Olyan új tudományágak által nyújtott útmutatásokkal kell megismerkednie, melyekről régebben nem túl sokat hallott (szociológia, pszichológia stb.). S mindezek mellett a már megszerzett ismeretek és gyakorlati módszerek is felgyorsult ütemben avulnak el, s válnak túlhaladottá. Ha némi túlzás van is benne, mégis azt mondhatjuk: ami tegnap jó volt, nem biztos, hogy ma is jó, de holnap már valószínűleg rossz is és kevés is lesz. Az egy-másfél évtizeddel ezelőtt még elégséges ismeretanyag ma már túl kevésnek bizonyul egy vezető számára. & mindezt nem képes pótolni — nem is pótolhatja — a rutin — különösen hosszabb távon. A fentiekkel még párosul az az igény, amit a gazdaság irányításának jelenlegi rendszere a vezetőkkel — különösen a gazdasági vezetőkkel — ' szemben támaszt A gazdasági reform kaput nyitott a társadalmi termelés hatékonyságának növelése előtt. De önmagában ez még csak lehetőség, és nem valóság Ahhoz, hogy a lehetőség valósággá váljon sok mindenre szükség van; nem utolsó sorban jobb, szervezettebb. előrelátóbb vezetésre is. A reform megköveteli a vezetőktől, hogy sokoldalúbbak, határozottabbak, előrelátóbbak legyenek, és jobban táiékozódianak, hogy időben felismerjék az új jelenségeket. tendenciákat s gyorsan -eo^éiianak is azokra. Ha szükséges, leaven bátorságuk kockázatok vállalásához is. M indez napjaink megmá- sicaatattan valósága. az ebből levont megfelelő következtetések megkönnyíthetik a vezetők számára, hogy lépést tudjanak tartani az idővel, nehogy az maga mögött hagyja őaet Igaz, a továbbképzés mindig is követelményként állt a vezetők előtt Xvlo^t azonban szinte alaptörvényként kell tudatosítanunk, hogy vezető beosztásban állandóan tanulnia keli annak, ■ aki nem akar lemaradni. Másrészt a vezetői tevékenységet olyan hivatásnak kell tekinteni, melyre politikailag és szakmailag megfelelően fel kell készülni, és az ismereteket állandóan bővíteni kelL Megyénk gazdaságának fejlődése az utóbbi években az ipar és mezőgazdaság területén egyaránt felgyorsult, egészségesen fejlődik. Olyan új, modern üzemek épültek, melyekre méltán büszkék lehetünk. Gazdasági vezetőink túlnyomó többsége felső- és középfokú képzettséggel rendelkezik, jól megállja a helyét Nőst, ha ez így van — márpedig így igaz —, akkor szükséges-e, hogy e kérdést tovább feszegessük? I gen, szükséges. Több oknál fogva. Az egyik péld4ul hogy egyik- másik vezetőnél néha furcsa dolgot lehet tapasztalni. Azt tudniillik, hogy beosztottjaiktól a Lehető legjobb irányítási módszereket, tanulást és továbbképzést követelik meg, önmaga viszont yir&n — vagy nem eléggé — törekszik ismereteinek gyarapítására. S ha ez szóba kerül, leginkább két fő érvet hangoztat Az egyik körülbelül így hangzik: sajnos, nekem nemigen van időm tanulásra; napi 12—14 órát dolgozom, hoitfáradtan kerülök haza, kívánható-e, hogy ezután még tanuljak is, mikor a fáradtságtól álig látok. A másik érv Így hangzik: szép és jó dolog a tanulás, de elsősorban a fiataloknak való, hagyjanak engem békében, néhány évem van még vissza a nyugdíjkorhatárig, addig maid megleszek valahogy. Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnom azt hogy az ilyen *és ehhez hasonló felfogások és magyarázatok elfogadhatatlanok. A fentieken túl, több helyen hallottam beszélgetést arról, hogy hol és mit tanuljon a vezető, ml az elsődleges: a politikai vagy a szakmai tudás, mi segíti leginkább a vezetőt abban, hogy jó vezető legyen*. Az a kérdés persze valóban felmerülheti hogy mi kerüljön előtérbe személy szerint az egyes vezetők továbbképzésénél. Ennek eldöntése és meghatározása valóban az »Somogybán — hú« a* átlagában — november 15. után már nemigen lehet mezőgazdasági munkákat végezni. Nagy kockázatot vállal az az üzemi vezető, aki úgy tervezi, szervezi a tennivalókat, hogy erre az időpontra nincs minden rendben a határban* — együk neves szakvezetőnk véleménye ez, s ez az év ismét igazolta a tapasztalat helyességét Tavaly egy hónappal később, december vége felé köszöntött be a tél az átlagostól eltérő év volt — és valóban rendet talált a határban mindenütt Az idén azonban... Nos, nézzük csak röviden a tényeket! A vetések megerősödve kerültek a hó alá; befejeződött a burgonya és a cukorrépa szedése. A kiemelkedően nagy feladatot a több mint 128 ezer hold kukorica betakarítása jelentette. És ezzel a nagy munkával nem sikerült megbirkózni! a tél megérkeztéig. Ötvennégy termelőszövetkezetben összesen 4754 hold szedetlek, kukorica maradt Irinát. Első hallásra — az összterülethez viszonyítva — nem túlzottan magas ez az arány, ám ha azt nézzük, hogy amúgy is gyengébb az idén a termés, és nem egy üzemben abrakellátási gondok lesznek, akkor éppen elég aggodalomra ad okot ez a tény. Ráadásul a szóródás * meglehetősen nagy. íme, néhány példa: Babosán ISO, Vízváron 200, Garnison 170, Magyaratádo® 217, Mennyén 453 (!), Bárdudvarnokon 230, Vésén 400, Három- fán 350, Gyékényese* 130 hold kukorica termése maradt kinn a határban. A miértek minden üzemben külön elemzést kívánnának. Egy bizonyos: éppen a nehéz ábrakhelyzet trióit mosta vsaegyén felkészültségétől, képzettségétől függ elsősorban. Itt tehát nem lehet sablont * Úriam» mi De azt meg kell értenie minden vezetőnek, hogy egyformán fontos a politikai s a szakmai továbbképzés és a vezetői készség, képesség továbbfejlesztése. Ezt a hármat egymástól elválasztani nem lehet, és nem is szabad. A párt mindig is fellépett. — és fellép a jövőben is — a szétválasztással szemben, mert az egyet jelentene a párt káderpolitikájának torzításával és megsértésével Mindezt azért kelj hangsúlyozni, mert időnként még mindig találkozunk olyan nézetekkel, mintha a politikai továbbképzés másodrendű, kevésbé fontos volna a vezetők továbbképzésében. Pedig a mi társadalmunkban nem lehet jó vezető az, aki nem rendelkezik megfelelő, szilárd marxista képzettséggel, marxista világnézettel A párt erre vonatkozó határozata világosan kimondja: -A társadalomnak nem apolitikus »szakemberekre- és nem szakmailag hozzá nem értő »politikusokra-“, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai fel- készültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követelt- —■ Ez az állásfoglalás egyértelmű és világos, ezt nem lehet félremagyarázni vagy meg nem érteni A ml viszonyaink között a vezető munkája soha és sehol sem lehet csak szűkén vett gazdasági jellegű, hanem mindig politikai jellegű is. Ez természetes is, hiszen ahol az emberek sorsát, életkörülményeit befolyásoló ű eveket tetézik, azt mindenekelőtt teljes előbb biztonságba helyezni. Erre a törekvésre szép példát adott a gölleí tsz, amelyik pénteken arról tájékoztatott, hogy a kinn maradt ötven hold kukorica betakarításához — mivel megenyhült egy kicsit az idő — hozzáfogtak, és a mai napra be is fejezik. Nem késlekedni, nem várakozni és ha csak egy mód rum rá: egymást segíteni — a mostani napokban talán nincs ennél lényegesebb követelmény! Ennél a gondolatnál említjük meg a Kaposvári Állami Gazdaság példáját Már az aratás idején, ilyen együttműködési, kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatot alakított ki a környező tsz-ekkel, s ez most tovább folytatódik. Ahogy elkészül - nek wurnVáikfral, szint* valamennyi gépüket fcökaónad- ják. Nem kisebb gondot jelent a mintegy 70—S0 000 holdon élelmaradt Seri mélyszántás. S ha valaha ez hátrányt jelentett a mezőgazdaság egészének, ekkor ez idén fokozottan. Az őeti mélyszántás agrotechnikai, agronómiái «lénye lamert a szakemberek előtt, és nem kétséges, hogy az idén, mikor am úgyis annyin kevés volt a csapadék, megsokszorozódik a jelentősége a téli csapadék megtartásának. S ennek egyetlen módja a mélyszántás. Jogos tehát az a nagy aggodalom, amit ez a tény, a nagy lemaradás kiváltott Nem I hagyhatjuk szó nélkül, hogy a asegyfivS a fetettas hatoséfelelősségű politikai funkcióként kell felfogni. S mindebből következik, hogy folyamatosan és állandóan gondoskodni kell a vezetők megfelelő politikai továbbképzéséről is. Megyénkben a különböző területeken dolgozó vezetők marxista-leninista továbbképzésének egyik formáját a Idarxizmus-Lenimzmus Esti Egyeteme, az esti egyetem keretében működó szakosító és speciális tanfolyamok és a megyei pártiskola képezi, és képezheti a jövőben te E tanfolyamokon a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus tantárgyakból magas szintű és átfogó ismereteket szerezhetnek, és megalapozott marxista képzettségre tehetnek szert Az utóbbi években tanfolyamainkon növekedett a különböző területeken dolgozó vezetők száma. Ez jó dolog. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Azt szeretnénk, ha ez az azánv tovább növekedne, s a jelenleginél is nagyobb számban vennének részt vezetők a tanfolyamainkon. T ermészetesett nem állítom azt hogy marxista képzettséget csak az esti egyetemen vagy a szakosító tanfolyamokon lehet szerezni. Sok más útja-mód ja is van annak. De az sem vitatható, hogy e szervezett oktatási forma az egyik legelfogadhatóbb és legmegfelelőbb módja s eszköze lehet megyénkben a vezetők ideológiai és politikai továbbképzésének. A lehetőség adva van. A kérdés az, hogy kellően élünk-e “zzel a lehetőséggé!, a fel- h«sznál1uk-e ezt a vezetők munkáiénak további javítása érdekébe*. ti a munkákat Az AGROKER- nél 75—80 millió forint értékű erő- és munkagép áll raktáron, s úgy tájékoztatták lapunk munkatársát: a többszöri jelzés után, meglehetősen későn, november elején kapott a megye 18 miliő forintos géphitelt s ráadásul eléggé kedvezőtlen feltételek mellett Tulajdonképpen ez a hitel, es a segítség már késve érkezett A nagy lemaradásra részben magyarázat ez te De csak részben! Mert ha »négyszemközt*, amolyan igazi önvizsgálatot tartanak az üzemek, akkor — úgy véljük — önkritikusan elmondhatja a többségük: tehettünk volna többet te Gondolunk itt a meglevő gépek jobb kihasználására, az erre ösztönző anyagi, arkötrai megbecsülésre! A tél« a kő tehát aggasztó gondokat okozott mezőgazdaságunkban. Ám ahogy a föl- leiek példája is mutatja: felelősséggel. akarattal, jó szándékú. igyekezettel lehet még enyhíteni ezeken a nehézségeken, te nehéz gépekkel, lánctalpasokkal lehet még szántani te Igaz, egyik munkához asm olyan kedvezőek a körülmények, mint korábba*. 8 ez még inkább indokolja, hogy a ma munkát végző, a hiányok megszüntetésén híradó ember fokozott törődésben, megbecsülésben, gondoskodásba* részesüljön. Közös érdekünk, közös felelősségünk. köizöe gondunk ez! Várta Márta Br. Nagy Hajós Mi van a hó aiait a határban? Sokezer bold szárítatlan — 54 tsz-ben töretlen kukorica gyarázkodás helyett minden I gokhoz is többször event jelerőt * figyelmet arra kell j zés: segítsék a nagyüzemeket összpontosítani, hogyan lehet- gépvásárlás hitellel, mert az ne ezt a kinnlevő termést mi- elöregedett géppark nem győi KlSZ-védiikséfiel épüli nagyberiázásaink Épül az ország legnagyobb vízügyi beruházása a Tisza II. vízlépcső. Képünkön az épülő duzzasztómű. Alumfnlumszalag tekercsek a székesfehérvári könnyűfémmű» ben. 197*. április 4-én állítják üzembe Európa egyik legkorszerűbb és legszebb cementgyárát, a Beremendi Cement- és Mészmű» veket Képünkön as épülő gyáa. IOEOG7! NÉPLAP ^aaáraasb 1NL asvemher 28.
