Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
Mindenhol van, aki válaszoljnn A rról beszélgettek egy társaságban a múltkor, hogy ki menynyit tud az üzem tervéről, a termelés legfontosabb adatairól. Több munkás egybehangzó tapasztalata, hogy sokkal jobban tájékozottak az ország, a megye ötéves tervéről, mint a saját üzemükéről, pedig ők elsősorban az utóbbi megvalósításában vehetnék részt közvetlenül, minden lendületükkel, tudásukkal. S nemcsak ebben a társaságban él az igény, hanem minden emberben, hogy minél többet tudjon munkahelye életéről, értse, hogy miért vásároltak új gépeket, változtatták meg a technológiát, térnek át új gyártmányokra, kezdtek el építkezni. Bármennyire meglepő, még annak is van elképzelése, aki aznap lépte át először az üzem küszöbét. És szívesen venné, ha valaki végigvezetné a műhelyeken, elmagyarázná a gyártás folyamatát, elmondaná a gyár történetét, törekvéseit, terveit, s úgy fejezné be a kalauzolást, hogy ehhez a munkához kérik becsületes munkáját. A szakszervezeti bizottságok nagyobb és kisebb kérdésekben egyre aktívabban politizálnak. Ezt sok fórumon elismerik, hozzátéve azonban, hogy még folyamatosabb, tervszerűbb napi politizálásra van szükség minden gyárban és gazdaságban. Az eddigi tapasztalatok, a már kialakult aktívahálózat (még ha ráfér is a korszerűsítés) mindenképpen biztos alapot ad ehhez. A több mint tízezer szakszervezeti »-agitátor-« mozgatta meg a szakszervezeti tagokat, hogy társadalmi munkával, takarókkal segítsék a vietnami népet, pénzzel és munkával az orstog árvíz sújtotta megyéit stb. Ezek a példák mutatják, hogy a nemes oél érdekében kifejtett jó agitáció révén milyen eredményeket lehet elérni. Ha ez így van az országos akciókban, miért nem használható fel ugyanez az erő “ helyi feladatok megoldására is? gyre több család nézi esténként a televíziót, hallgat rádiót és olvas újságot (ma már nem is egvet. hanem többet). A sok információ azt a feladatot rója a szakszervezeti tisztségviselőkre és aktívákra, hogy a fejekben is rendezzék a hallottakat olvasottakat és tanultakat. Erre például naivon alk^lmasa’- a rendszeres beszélgetések. Az aktívák, a bizalmiak, a szocialista brigádvezetők azonban csak elevéndő mir'd '-ni gyakorlattal használhatják ki a szóbeli agitáció er-j--t. Ez. a szakszervezet központjától és természetesen a munkahelyüktől várják eL Az SZMT elnöksége énpen a közelmúltban állapította meg, hogy sok olyan téma van, amelynek a megmaE Szembesítés a tényekkel Megvalósultak-e a tervek Somogyváron f Egy éve beszélgettünk a so- mogyvárí Dózsa Termelőszövetkezet irodájában Csondor Sándor elnökkel & Vörös István főagronőmussal a gazdaságban folyó munkaversenyről. Terveik voltak erre az évre. Most szembesítés volt ez az újabb beszélgetés Vörös Istvánnal: mi valósult meg a tervezettekből ? Részlet a tavalyi cikk bői: »1971-ben, leszűrve az idei munkaverseny tapasztalatait, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a traktorosoknál is meghirdetjük a versenyt.*• — Csak a traktorosok és az állattenyésztők versenyeztek — mondja Vörös István. — A növénytermesztésben a brigádokat év közben átszerveztük, s a mostani összeállításuk sem látszik még véglegesnek. Traktorosainkkal, ál- attenyésztőinkkel ismertettük a versenyfeltételeket. Az év utolsó napjáig tart a küzdelem. Pontozási rendszert alakítottunk ki. Minden munkára megszabtuk a maximálisan kapható pontok összességét. A tíz órán felül végzett munkáért öt plusz pont jár. A traktorosoknál természetesen az volt a célunk, hogy a gépeket jól használják ki; ha saját hibájukból akadozik a munka, pontokat vonunk le. Gépeink ötven-hatvan százaléka régi, elhasználódott munkaeszköz. Hogy a verseny reális legyen, figyelembe vettük ezt is, és akik több éves gépeken dolgoznak, azok kedvezményt kapnak. Hétéves traktoroknál már ötven százalékos ez a pontkedvezmény. Az új gépek ugyanis kétszer any- nyi munkát tudnak végezni. Az állattenyésztés? Három istálló állattenyésztői vetélkednek. Az első helyezett hat, a második kétezer forintot kap A kapott pontok a tejtermelés eredményességét, a zsirszáza lék terén elért sikert tükrözik Borjúnevelésben a fő szempont a veszteségmentes tartás. Az elhullásért pontvesztés jár. A kényszervágás is ezt »eredményezi". A sertéstenyésztők is versenyeznek. Részlet a tavalyi cikkből: »A jövő év őszére viszont már szeretnénk egy helyen tudni gépeinket, s új műhelyben látni szerelőinket.*! — Sajnos, nem történt változás. Közös géppark nélkül lehetetlenség eredményesen gazdálkodni, úgy érezzük. Három üzemegységünk van, a gépek szétszórva. Pénz nélkül azonban nehéz gyökeres változást végrehajtani. Tavaly a veszteséges gazdaságok sorába tartoztunk. Részlet a tavalyi cikkből: »A jövő évben már brigád küzd majd a megkülönböztető szocialista címért.*! — Sajnos, a brigádmozgalom nálunk »ellaposodott" Jelenleg nincs e címért küzdő közösség gazdaságunkban. A létszám állandó változása ma gyarázza ezt; nincsenek fia táljaink. Somogyváron is számtalan munkaalkalmat találnak a termelőszövetkezeten kívül. Itt az erdészet, a ktsz s a fiúk oda mennek. A lányok? Inkább a kereskedelemben helyezkednek eL Növény- termesztő fiatalunk úgyszólván nincs is. A gépesítésben dolgozik néhány. Már a traktort sem választják szívesen, inkább gépkocsira ülnék. A traktort »falusi járműnek" tartják. Sokan járnak Fonyódra, Kaposvárra. Éppen a két jelentős település vasúti fél- útján vagyunk. S egy órányi vonatozást is vállalnak, hogy az iparban dolgozhassanak. Ügy érzem: a külső támogatásnak is nagyobbnak kellene lennie, hiszen nemrégiben egyesült termelőszövetkezet vagyunk, ötezer hold szántónk van. Szorgalmaznunk keli a gépesítést is, mert szorongató munkaerőgondjaink vannak: hétszáz tagunknak & féle nyugdíjas, járadékos. Az átlagéletkor is hatvan év körüli. A tervék szépek voltak. Megvalósításuk szubjektív és objektív okok miatt — sajnos — csak részben sikerült IL, I» 1 gyarázása a több ezres agitátor hálózat szép feladata. Amikor ezt ajánlják nekik, mégis arra hívják fel a figyelmüket, hogy formálják közvetlen munkatársaik gondolkodását, amiben szükséges, járuljanak hozzá szemléletük megváltozásához, akár felvilágosító szóval, akár őszinte vitával. Elgondolkoztató, mennyire megfeledkeztek az üzemekben az eredmények, a jól dolgozók népszerűsítéséről. Ezért nam ismerik — és így nyilván pél daképüknek sem tarthatják — a kiemelkedő munkát végzőket, a legjobb szocialista brigádokat. A legtöbb üzemben por lepi a faliújságokat és versenytáblákat, pedig e^ek kiváló eszközei az ilyen agitá- ciónak. Ahol ötletesen szerkesztik. állandóan friss anyagokkal látták el, ott jobban ismerik egymást a munkások is, A szocialista brigádok eddig is részt vettek a meggyőzésben és a nevelésben. A jövőben is számítanak ráiúk a szakszervezetek, mégpedig úgv. hogy közben a felkészítésükről sem feledkeznek meg. A HVDSZ szocialista brigád klubié hoz hasonlóan sorban megalakítják más .szakmák brtoád- klubj-it is: hadd legven fórumuk a tapasztalatok kicserélésére, a gyors tájékozódásra. z a fontos, hogy mindenhol a lényegre összpontosítsák a figyelmet, mindéről tudjanak a munkások, mert csak így bontakozhat ki tapasztalatuk, tudásuk és aktivitásuk. E cél érdekében a szakszervezeti bizottságok minden eszközt felhasználhatnak, a faliújságtól a hangos híradóig, a kiadványoktól a szóbeli agitációig. Csak az a fontos, hogy sohase maradjanak le az emberek érdeklődése mögött, s ne csak az országos, a megyei tényeket és adatokat sorolják nekik, amikor a gyáréra, a gazdaságéra is kíváncsiak. Ezt a tájékozottságot minden gazdasági vezető megadhatja. Lehet, még nem mindenütt értik és érzik — mivel nem mérhető pontosan —, hogy a szakszervezetek több ezer agitátorának gyors válaszadása a feladatok megértését, a tervek megvalósítását, a közös összefogást segíti. Akkor pedig ennek a megmagyarázása legyen az első az üzemben! Hogy egy társaságban se panaszolhassák saját tervük ismeretének hiá- nysX. Lajos Géza A y Hideg lakások, kényelmes vállalatok A gázról az utóbbi napokban sok szó esett. Akiknek még nem kapcsolták be — a Marx Károly köz lakói — elkeseredetten, indulatoktól fűtött hangon szidják azokat, akik ígértek, aztán mulasztottak. Az Ingatlankezelő Vállalat, a Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat és a SOMBER — az illetékesek — pedig egymásnak dobják a labdát. A lakók keseregnek, a vállalatok mossák magukat Gáz viszont nincs. Ez a lehetetlen állapot késztette a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályát, hogy — két héten belül immár másodszor — tárgyaló- asztalhoz hívja a beruházót, a kivitelezőt, az IKV-t, s választ kérjen arra: meddig akarják még tartani ezt a nagyon visszás helyzetet A kérdés így hangzott: — Mikor lesz gáz a Marx Károly közben? A választ mindenki azzal kezdte, hogy ő nem hibás. Aztán kiderült, hogy többen is hibáztak. Egy a lényeg: a szövetkezeti lakások nyomáspróbáit megkezdték. November 1. után fokozatosan bekapcsolják a házakat. És mi lesz a két állami lakással? ötvenhét méteres vezetéket kellenne lefektetni. Mások szerint százhúszat mert így egy munkával azokhoz a lakásokhoz is elvihetnék a vezetéket, ahol jövőre tervezik a gáz bevezetését. Az árokásást a KÖGÁZ nem vállalja. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat emberei Nagyatádon dolgoznak. HoU Lajos igazgató: — Ha nincs más megoldás, mi kiássuk az árkot. — Mennyi időt vesz ez igénybe? — Három (!) napot Május óta folyik a vita, hogy lesz-e itt gáz vagy sem. — És ki csinálja meg a csőhegesztést? Szendrey Mihály, a KÖGÁZ kirendeltségvezetője: — Nincs elég, speciális vizsgával rendelkező hegesztőnk. Mindehhez csupán annyit: májusban (!) a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya megkérdezte a KÖGÁZ nagykanizsai központjának a vezetőjét: véleményük szerint mennyivel kellene bővíteni a somogyi kapacitásukat hogy Kaposváron az 1971-re tervezett gázberuházások időben elkészüljenek. (Egyes vélemények szerint akkor már kb. négyhómapos késés volt.) A Balatonboglári Talajjavító Vállalat és a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat ajánlkozott, hogy — ha kell — segít A KÖGÁZ vezetői — többszöri sürgetésre — azt felelték: legfeljebb nyolc (!) ember, akik árkot ásnak. Egyszóval most sürgősen szereznek speciális képzettséggel rendelkező hegesztőket, s ahogy kész lesz az árok, megkezdik a szerelést Amit május óta nem tudtak megcsinálni, most néhány hét alatt elkészül. Az ember ilyenkor azon gondolkodik: miért van a beruházó? Mit tesz annak érdekében, hogy a rá bízott munka időben elkészüljön? Hiszen nem a Marx Károly közi csaknem kétszáz család gondja égető. A Pázmány Péter utcában két OTP-íársas- ház készül el rövidesen. Állagmegóvásként is rendkívül fontos volna, hogy fűtsenek. Különben fölválik a parkett, nem száradnak megfelelően a falak. A kivitelező — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat — december 20-ig vállalta, hogy fűti a lakásokat Azután? — Az még három hét Általat! befejezzük a munkát. A műszaki befejezés és ax üzembehelyezés azonban nem azonos fogalmak. Léva utca. Negyvenhárom lakás készen lesz az év végére. Gáz viszont nincs. Miért? Megint a szokásos: — Az építők nem adtak munkaterületet Később kiderül: a Somogy megyei Beruházási Vállalat szeptemberben kapta meg az első levelet, hogy az építőipari vállalat átadja a munkaterületet. Most november vége van. Pölczer Iván műszaki ellenőr: — Papíron azt mondta, hogy ott a terület, valójában azonban nem volt meg. — És mit tett a Somogy megyei Beruházási Vállalat? Csend. Az Állami Építőipari Vállalat képviselője nincs jelen a tanácskozáson. Egy azonban biztos: a Beruházási Vállalat nem tett meg mindent azért, hogy a munkaterületen dolgozhassanak a gázszerelők. Emiatt, ha elkészül a ház, nem költözhetnek a lakók. Ugyanakkor itt is gond az állagmegóvás. Most gyors intézkedésre van szükség. A jövő hét elején már mindenkinek tudnia kell: mi a feladata annak érdekében, hogy minél gyorsabban elkészüljön a vezeték. S mindez hajrával, túlórákkal történhet csak meg. Az idei év ismét figyelmeztet Jó lenne, ha a beruházásért Melős vállalat és a kivitelezők végre levonnák a — nagyon is megszívlelendő — tanulságokat Kercza Imre Somogyi szakember Moszkvában, a KGST konferenciáján (Tudósítónktól.) A korrózió elleni védelemben az utóbbi években jelentős haladást értek el, újszerű anyagokat, új védőeljárásokat alkalmaztak. Magyarországon az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Korróziós Állandó Bizottságának irányításával folytak — és folynak jelenleg is — a kísérletek. A mezőgazdasági gépek korrózió elleni védelmével kapcsolatos kísérletek elvégzésére 1968- ban az OMFB a Lábodi Állami Gazdaságot kérte fel, és Pálffy Miklós üzemmérnököt bízta meg a kísérletek vezetésével Azóta a mezőgazdasági gépek és a vasszerkezetű épületek korrózió elleni védelmében számottevő eredményt ért el a gazdaság. Kísérleteikről több konferencián, gyakorlati Egyre korszerűbben A Kutas! Állami Gazdaság felsőbogáti kerületében nemrég népesítették be az újonnan épített 220 férőhelyes, korszerű technológiával felszerelt tehénistállót. Ez a tény, ez az esemény fontos láncszeme annak a feladat- sornaik, amit a gazdaság a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében végez. Hosszú évek céltudatos tenyésztői munkája az alap, hogy ez a nagyüzem az állat- tenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztést tekinti fő ágazatnak. Ma már alakulóban van, kibontakozott az üzemi kép: a felsőbogáti kerület lesz a tehenészet központja. A jelenlegi 850-es állomány döntő többsége — 650 tehén — már itt van elhelyezve. Említést érdemel, hogy a gazdaság távlati tervében az szerepel: itt 1980- ig ezer, 1985-ig pedig ezerötszáz egyedet számláló tehenészet lesz. Üzemi átlagban jelenleg 3100 liter a tehenenkénti hozam. A koncentráció, a számszerű fejlesztés mellett a minőség javítása tekintetében is jelentős tennivalók várnak az üzemre, hiszen a negyedik ötéves terv végére a tehenenkénti 3400 literes, 1985-ig pedig a négyezer literes hozamot kívánják elérni. Ezek a nagy célok magyarázzák, hogy az új, korszerű istálló elkészülte, benépesítése fokozott jelentőségű, és az egész gazdaság éleiében 'ontos eseménynek számít bemutatón is beszámolt Paitty Miklós, e témakörben írt dolgozata pedig elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagydíját az országos pályázaton. A korrózió megelőzése nemcsak hazánkban, hanem másutt így a KGST tóbbi tagállamában is napirenden levő feladat. Erről a témáról rendeztek egyhetes konferenciát a közelmúltban Moszkvában, a KGST tagállamainak szakemberei, kutatói részvételével. Ezen a jelentős nemzetközi konferencián, részt vett Pálffy Miklós is mint kutató mérnök és az OMFB Korróziós Állandó Bizottságának tagja. A konferencia céljáról, eredményeiről beszélgettünk a somogyi szakemberreL — A tanácskozás azt tekintette legfőbb feladatának, hogy a KGST-országokban működő s a korrózió elleni védelemmel foglalkozó szakemberek kölcsönösen megismerjék egymás munkáját, kutatásaik irányait, s a kutatók és intézetek a jövőben jobban összehangolják tevékenységüket A tanácskozásra érkezett szakemberek tizenegy szekcióban dolgoztak. — Milyen fontosabb témakörben hangzottak el előadások? — Szó volt többek között a catódos védelemről. Ennek lényege, hogy a veszélyeztetett fémrészeket elektromos áram segítségével katódnak képezik ki, és ezután kerül a felületre a védő anyag. Az ilyen fémfelületek védőbevonattal való ellátása gazdaságos. Előadás hangzott el a furánvázas műgyanták korrózióvédelmi fel- használásáról is. A korróziós- s zakmérnök-képzés helyzete Magyarországon címmel pedig magyar szakemberek tartottak előadást. — Üzemlátogatásra is sor került a kétnapos program keretében: megnéztük a ZIL autógyárat, mert ennek a termékeivel hazánkban sok helyütt találkozhatunk. Ezek a gépek nálunk is jól beváltak, is a Lábodi Állami Gazdaság továbbra is ilyeneket akar vásárolni. SOMOGYI WerLAF 1971. Masbűí 27.
