Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
Qjárám/liői' kópém/ Anstin Garritt londoni divattervező beige színű báránybőr köpenye. A köpeny elejére az ‘►egyszerűség« kedvéért rókafarkokat aggattak. A virágok téli pihenője Ilyenkor ne bolygassuk virágainkat se átültetéssel, se tápoldatos öntözéssel! A fényszegény napokon nem tudnak olyan ütemben fejlődni, mint nyáron, és a mesterséges hajtás felborítja természetes egyensúlyukat A kaktuszoknak és más pozsgás növényeknek — továbbá az ún. hidegházi nővéIvíposzlás ételek KÄPOSZTA — HASÉVAL TÖLTVE Egy Jó nagy fej, szép kemény káposztát a torzsánál kivájunk. hogy nagy üreg legyen benne. Aztán forró, sós vízben kifőzzük (vigyázva, hogy szét ne essék), majd nagyon finomra darált, megsózott, fűszerezett sertéshússá! megtöltjük, s egy tűzálló tálba tesszük úgy, hogy a káposztáiéi nyílása fölfelé legyen. 3 tojást 2 dí tejfölben elhabarunk, ráöntjük a káposztára, teszünk rá néhány hideg vajdarabkát, és sütőben — gyakran locsolgatva — megsütjük. KAPOSZTAPUD1NG Egy nagy fej káposztát sós vízben megfőzünk, fél kiló sertéshúst — apróra vágva — kevés zsírban reszelt vöröshagymával, feketeborssal és sóval párolunk. A főtt káposztáról néhány levelet leveszünk (de vigyázzunk, hogy egészben maradion!), a többit ap róra összevágjuk, s 4 egész tojás sál, egy evőkanál olvasztott vajja’ és egy marék zsem’emorzsával együtt a húshoz keverjük. 'Egy nagy szalvétát zsírral bekenünk, a káposztaleveleket kibéleljük, a keveréket beletöltjük, és ügyesen ösz- szekötlük. Egy óra hosszat főzzük sós vízben. Aztán óvatosan ki- göngyöljük, és tálaláskor fél liter forró tejföllel leöntjük, és vajban pirított zsemlemorzsával megszórjuk. KÁPOSZTÁS LÄNGOS Cukor nélküli jó kalácstésztát készítünk, és megkelesztjük. Azután kinyújtjuk, és négyszögl^es darabokra vágjuk. Mindegyikre teszünk egy-egy jó kanálnyi apróra vágott, sóval és féketeborssal pirított káposztát. A tésztát gombóc alakúra formáliuk, majd kinyújtjuk, vigyázva, hogy ki ne szakadjon. Aztán megkenjük a tepsit zsírral, egy sor lángost belehelyezünk, és a tetejét bőségesen megkeniük zsírral. Azután Ismét egy sort helyezünk rá. Ezeket a láncosokat is megkenjük zsírral, majd megsütjük. Tálra rakjuk, majd melegében Ismét megkenjük zsírral. káposztás palacsinta Lisztből, tejből, tojásból a szokásos módon készítünk palacsln- tatésztát, amelybe nagyon finomra reszelt káposztát keverünk. A masszából forró zsírban vagy olajban palacsintákat sütünk. A tésztát tetszés szerint — sósán vagy édesen — készíthetjük; a sós tésztába egy kevés törött feketeborsot, az édesbe pedig egy csi»“*nyi törött fahéjat teszünk. nyéknek — télen pihenési időt kell biztosítanunk. Ez annyit jelent, hogy világos, 5—10 fokos helyiségben teleltetjük őket, s csak ritkán (10—15 naponként) öntözzük. Gyakran okoz levélhullást, levélsárgulást a téli hónapokban a hibás szellőztetés. Egyetlen növény sem viseli el ugyanis károsodás nélkül sem a közvetlenül rá áramló hideg levegőt, sem a huzatot. Még a rosszul szigetelt ablakon át beszivárgó hideg levegő is okozhat hasonló tüneteket. Növényeinket tehát lehetőleg olyan ablak elé helyezzük, amelyen nem szellőztetünk, és télen-nyáron kerüljük a huzatot! Kevesen tudják, hogy a növényeket a dohányfüst is károsítja. Különösen a téli hónapokban, amikor kevesebbet szeli őzetetünk. A bűnös: a féregnyúlvány A féregnyúlvány sebészi eltávolítása ma a leggyakoribb műtétnek számít. A statisztikai adatok szerint egy hassebészeti osztályon az összes eseteknek csaknem a fele (42 százalék) és áz összes operált eseteknek közel egyharmada (28 százalék) a féregnyúlvány- gyulladással kapcsolatos. Nyilván ez a gyakoriság alakította ki pzt a jellegzetesen pesti humorból fakadó mondást, hogy a vakbálműtétet a kórházakban >*a portás végzi«. Ha túloz is ez a szólásmondás, jól tükrözi a közönség elképzeléseit a vakbélműtétről. Pedig nem is olyan egyszerű ez az ügy, vagy legalábbis sokszor nem az. Vakbél vagy féregnyulvány Már maga az elnevezés is ellentmondásos. A köznyelvben — éppúgy, mint a cikk bevezető soraiban — hol féreg- nyúlványról, féregnyúlványgyulladásról, hol vakbélről, vakbélgyulladsáról beszélünk. Ugyanazt értjük alatta, pedig e két elnevezés korántsem azonos. Ahol. a vékonybél találkozik a vastagbéllel, az a vakbél, a fáregnyúlvány pedig a kétféle bél találkozási pontján eredő 5—15 cm hosszú, fél—1 cm vastag — féreg alakú — nyúlvány. Amikor vakbélgyulladásról beszélünk, az esetek túlnyomó többségében a féregnyúlvány betegedett meg, 1000 eset közül csak egyszer a vakbél. Mindenképpen helyesebb tehát a féregnyúl- vány-gyulladás, féregnyúl- ványlob elnevezés, vagy a már a köznyelvbe is átmenő orvosi műszó, az appendicitis. Bármennyire is gyakori ez a betegség, felismerése a sebészeti megbetegedések közül szinte a 'legnehezebb. A begyulladt féregnyúlvány legfontosabb ismertetőjele a gyomorrontáshoz hasonló érzés: tompa, nem túl erős fájdalom a jobb alhasban; hányinger, hányás, nem magas láz, étvágytalanság, jrossz közérzet. Ha ezek' a tünetek együttesen fordulnak elő, az egyenlő az ap- pendicitissel, az pedig egyenlő a műtéttel. A valóságban azonban sohasem ilyen egyszerű a helyzet. Hiszen sok-sok betegség okozhat hasonló , tüneteket; ezek közül néhány: vesekő, vese- medence-gyulladás, epekő, epehólyag-gyulladás, petefészekgyulladás, petefészektömlő, méhen kívüli , terhesség, influenza, bélhurut, bélkólika, béltumor, bélelzáródás stb. Ennyi hasonló tünettel járó betegség közül kiválasztani az «igazit« valóban csak nagyon lelkiismeretes, körültekintő vizsgálattal lehetséges. És ha a többszörös vizsgálat után minden jel arra vall, hogy a bűnös a féregnyúlvány, akkbr kerül csak a beteg a műtőbe. A féregnyúlványnak gyulladásra való hajlama több tényezővel magyarázható. A régebben divatos »lenyelt gyü- mölesmag«-elméletnek kevés' alabja lehet. A legvalószínűbb előidéző ok a pangás. Eszerint a féregnyúlvány szűk üregében biconyos okok folytán ä váladék megrekedhet, és így pangás keletkezhet. A mozgás nélküli folyadék pedig mindig ió táptalaj a baktériumok számára, végső fokon ugyanis azok váltják ki a gyulladást. Olvankor pedig az egyetlen lehetőség a műtét mert ellenkező esetben a gyulladás más hasi szervre — de 1 eginkább a hashártyára — is átterjedhet. A műtőben Mara a műtét valóban kis beavatkozásnak számít. A megfelelően érzéstelenített vagy altatott betegnél feltárják a féregnyúlvánv helyének megfelelő — általában előre jól meghatározható — területet, eltávolítják a bajt okozó féregnyúlványt; a csonkot -elbukta t iák«, majd a sebet zárják. Ha minden az előre kiszámítottak szerint zajlik, az egész műtét szinte csak percekig tart. Természetesen helytelen volna azt gondolni, hogy minden eset ilyen egyszerű. Sokszor fölléphetnek akadályok, komplikációk, szövődmények, amelyek nem a -portásoknak«, de öreg, tapasztalt sebészeknek is sok álmatlan éjszakát okoztak már. A „bikinimetszés“ És mint minden az életben, a sebészet sem mentes a divattól. Sok beteg szájából — természetesen nőkéből — elhangzott már a kérés, hogy kis metszést, ún. »bikinimetszést« kapjanak. A lelkiismeretes orvos nem tehet eleget az ilyen kérésnek: a kis metszés növelheti a műtét idejét, megsokszorozhatja a szövetkárosodásokat a szűk területen való kényelmetlen operálás miatt. Különféle melléksérülések is keletkezhetnek ettől, és fokozódik a fertőzés lehetősége. A jó sebász tehát mindig a szükségesnek meg- ‘elelő metszést ejt, és nem engedi magát befolyásolni a divattól; A közhittel ellenkezik a mondás, de közel áll az igazsághoz: -Kis sebész — kis metszés, nagy sebész — nagy metszés.« H. J. © OTTHON A jánt&ék TULAJDONKÉPPEN ml a célunk azzal, ha valakinek ajándékot adunk? Mindenekelőtt az, hogy örömet szerezzünk. Az ajándékozásnak is megvannak a szabályai, s aki ezeket a szabályokat nem merev, átléphetetlen korlátoltnak tekinti, hanem iránymutatónak, az különösebben nagy hibát nem követhet el. Melyek azok az alkalmak, amelyekről okvetlenül meg .kell emlékezni? A családtagoknak minden jelentősebb családi évfordulóról — tehát születésnapról, névnapról, házassági évfordulóról — illik, sőt szinte kötelesség megemlékezni. Az ajándékozásnak azonban mindig arányban kell lennie az ajándékozó anyagi helyzetével. (Ez különben mindenféle ajándékra vonatkozik.) Anyák napján nemcsak az anyákat kell szívből köszönteni, hanem az anyósokat és a nagymamákat is. Szülők adhatnak értékesebb ajándékot gyermekük életének egy-egy jelentősebb állomásán — személyi igazolvány, érettségi, szakmunkásvizsga, diploma —; ilyenkor megkaphatja a gyerek az első karórát, bőr- irattárcát, esernyőt, fényképezőgépet, magnót, a fiúk elegáns öltönyt, villainyborotvát, a lányok kosztümöt, fésülkö- dőkészletet. Ha gyermek születik, a férjnek virággal illik köszöntenie a feleséget. A kórházba a kismamának virágot és édességet vihetnek a rokonok is, de csak vágott virágot, a cserepes ugyanis nem higiénikus. Névadó szülők, nagyszülők praktikus ajándékokat vehet\ GALGÓCZI ERZSÉBET 1» ÍLO \20. * — Szeretném tudni, Csegei | elvtárs, mi bajotok velem. És Í ha valami bajotok van, mért nem mondjátok meg a szemembe. Nem vagyok gyerek, Jhogy ne tudjam elviselni az igazat. Ha le akartok váltani, tessék! Nem volt nekem abból hasznom, hogy tíz évig a | téeszért dolgoztam... De ez a pókháló, amit kivetettek kö- rém, ez... ezt nem érdemiem. : Csegei csodálkozik. • — Miféle pókháló? [ Miközben beszél, a külön- : ben üres páncélszekrényből ; előveszi a pálinkásdemizsont, ; meg két poharat, s a puszta | asztallapra rakodik. Tölt. — Nem értelek, Niklai elvitárs. Miféle pókháló?... A ■ felügyeleti szervnek az a kötelessége, hogy a törvényes- ; ség fölött őrködjön ... — No de, hogy merítek fel- ; tételezni rólam ... — Mi nem tételezünk fel [semmit. Az ellenőrzés még : nem gyanúsítás. Mért kell ezt : úgy felfogni ? ... Mért vagy ’ ilyen ideges? — Te is tudod, milyen köny- : nyű megkeverni az embereket. ; írtak rólam egy mocskolódó ; cikket, azóta is az motoszkál az emberek fejében: valami baj van az elnökünkkel? Úgy látszik, valami baj van az elnökünkkel! — Majd ez a vizsgálat tisztáz — vigasztalja Csegei. — Mi alól?... — kiált fel Géza tehetetlenül. Ügy látszik képtelen megértetni magát ezzel az emberrel. Csegei koccintásra emeli poharát. Géza is önkéntelenül felhajtja az italt. Csegei visszaül. Megváltozik a hangja. — Az elvtársak nem helyeslik, hogy Selyem Zsigát el- bocsájtottad. — Géza felüti a fejét. — Mert ha hanyag lenne, trehány, hozzánemértő... Vagy az? — Nem. De... — Ha milliós károkat okozott volna a szövetkezetnek... Vagy okozott? —. Nem. De... Csegei nem hagyja befejezni a mondatot: — Van nekünk egy állami gazdasági igazgatónk, aki minden évben okoz tízmilliós kárt. Mégsem váltják le, mert amúgy -jó elvtárs, régi elvtárs«. — Csegei elkomorodik. — Ez persze helytelen. . Ez ugyanúgy szélsőség, mint a ti túlzott szigorúságotok. -A szó0 ■cializmust azokkal az emberekkel kell felépíteni, akik vannak«. — Géza megint szólni akar, de Csegei megállítja: — Selyem Zsiga nem lopott. Amit csinált, azt nem lehet úgy megítélni, mint egy lopást. Ha valaha az életben is lopott volna, akkor — bocsánat — nem egy szál gatyában ment volna oda hozzátok. Es ha nálatok lopott voina, akkor már rég felépítette volna a házát. Nem igaz? — De. Valószínű. Én nem akartam elküldeni, de a vezetőség leszavazott. — A téesz többet veszít vele, mint Selyem Zsiga. — Most már mit tehetünk? — kérdezi Géza. Csegei azt hiszi, hogy Niklai puhul. — Visszaveszed. — ajánlja, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog. — Bejelented, hogy a területi szövetség megvizsgálta az ügyet, és nem találta olyan súlyosnak, hogy ezért el kelljen bocsáj- tani. Géza gondolkodik. Élesen néz Csegeire. — Mi köze a kettőnek egymáshoz? A vizsgálatnak és a Selyem Zsiga ügynek? — Semmi! — és Csegei zavartan tölt a poharakba. — Egyáltalán semmi. — Én a vizsgálat ügyében jöttem — mondja Géza makacsul. — Én egyedül nem állíthatom le a vizsgálatot. Legfeljebb megbeszélem az elvtársakkal. — Koccintásra nyújtja poharát, s hozzáteszi -legfeljebb« nélkül: — Megbeszé nek: babakocsit, kocsitakarót, járókát, . babakelengyét, kis kádat. Esküvőre a szülők — anyagi helyzetüknek megfelelően — már előre megbeszélhstik a fiatalokkal, hogy mit adjanak. A közeli rokonok és barátok helyesebben cselekszenek, ha megkérdezik legalább az örömszülőket, mit vegyenek, vagy összeadják a pénzt, és közösen vásárolnak értékesebb tárgyat (szőnyeget, műtárgyat, háztartási felszerelést). Ez jobb, mintha egyenként valamilyen szervizt, vagy kávéfőzőt vesznek, amiből azután négy-öt sorakozik a fiatalok szekrényében. Az eljegyzés kisebb esemény, ilyenkor azonban az udvarias és figyelmes vőlegény nemcsak a menyasszonynak, a mamának is visz egy csokor virágot. A meghívottak — barátok, barátnők — virággal, cukorkával, esetleg nemesebb itallal kedveskedhetnek de egy üdvözlő távirat is elég. Az ajándék nagyobb gond, ha nem közeli hozzátartozóinknak kell adnunk. Kik azok, akikkel olyan kapcsolatban lehetünk, hogy bizonyos esetekben kell, illetve meg lehet ajándékozni őket? Ebbe a kategóriába elsősorban azok a férfiak és nők tartoznak, akik nem jegyesek. A férfi — mivel még nem vőlegény — ne bizalmaskodjon drága ajándékkal, mert ezzel kényelmetlen helyzetbe hozhatja nőismerősét. Drága ajándékkal vonzalmat, szerelmet kicsikarni — ha nincs — úgy sem lehet. Aki csak annak árán érhet el eredményt, jobb, ha önként visszalép. Ha meghittebb a kapcsolat, akkor ugyanilyen örömet szerez egy üveg kölni, rúzstok és fésű- készflet. A férfi mindig ügyeljen arra, hogy ő legyen az első, aki ajándékot ad! (Az ajándékot viszont szakítás lem velük... Te pedig gon- j dőld meg a Selyem Zsiga! ügyet! Géza feláll. — Ezen már nincs mit meg-? után — ha még oly értékes is gondolni. | — visszakérni ízléstelenség.) Másnap reggel öt, hajszálra | egyforma Volga érkezik a ter-j randevúra A férfi virágot melőszövetkezet irodájához.? mindig viliét de a virág - Az iroda előtt munkába hala-? akáJmilIT 1118 cf°k°r’ T?** dó parasztok, s a gépszín dol-£ minden gozói elképedve s összesúgva} bámulják ezt az autócsordát A tíz ellenőr állva is alig fér el a három kis helyiségben. — Általános ellenőrzés — mondja Müller, aki szemlátomást a sebb és esetben friss legyen. Vannak ajándékok, amelyeknek mindkét nembeliek örülnek. Aki szereti az irodalmat, a zenét, feltétlenül örül, . . . • LS .. * ha a legújabb könyvet, lemezt •brigádvezető«. Gogo-? kapj* Aki érdekl6dlk a ké fontoskodobb, mmt£ _ , . eddig bármikor. — Kérjük a? , iparművészeti leltárkönyveket! £ alkotások iránt, annak kedves Míg Csordás szolgálatké £ UándéK egy jó reprodukciókat szén előhordja a leltáríveket £ tartalmazó katalógus, kisebb Géza fogcsikorgató indulattal? ötvösmunka, kerámia, fafara- szemléli őket. ? gású dísztárgy, falikép. ni7 Leltárt akarnak csinál-£ A nönek a férfinál.szűkeb„ — Ez az utasítás - feleli jbek «?, ajándékozási lehetőséMüller hidegen, ♦ ©zert sokksl ötletesebbGéza majdnem szétrobban. £ nek-> körültekintőbbnek kell — Most? Három hónap múlva zárszámadás! Akkor úgyis leltározunk! Mire jó ez? — Ez az utasítás. — Papír van? — kérdezi Géza. lennie. BARÁTOK, jó ismerősök, munkatársak tartsák szem előtt, hogy csak olyasmit vegyenek, amiről biztosan tudják, hogy örömet szerez. Nem szabad kényszerű kötelességsr sss? f wi HJrom olv,,hatatlan j m,„, „ aJ4ndéto, " fogják, nem kötelezhetnek le túlságosan senkit sem ajándékukkal. papírt. aláírás és több pecsét. — Ki írta ezt alá? — Az elvtársak. Géza dühöngve kettétép; papírt. (Folytatjuk.) Személyes használati tárgyat csak a nagyon jó, bizalmas viszonyban levő barátok vegyenek egymásnak. SOMOGY) Szerda, U>7L NÉPLAP
