Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
«r ÁTTEKINTHETETLEN A HELYZET India és Pakisztán egymást vádolja Pakisztán hétfőn ®z ENSZ- ben azzal vádolta Indiát, hogy 12 hadosztállyal négy ponton támadást indított Kelet-Pa- kisztán ellen. A pakisztáni fődelegátus Roberto Guyerhez, a főtitkár egyik helyetteséhez intézett levelében azt állította, hogy India a nagyszabású hadműveletet november 21-re virradó éjjel kezdte meg és a két ország határán azóta is tartanak a harcok. India fődelegátusa teljesen alaptalannak nevezte a pakisztáni vádat A pakisztáni rádió jelentése szerint a keleti országrész és India határán kedden is több ponton folytatódtak az összecsapások. A rádió szerint Jessore, Chittagong és Sylhet környékéről érkeznek harci jelentések, a pakisztáni hadsereg mindenütt sikerrel veri vissza a betolakodókat A pakisztáni légitársaság, a PIA tegnap beszüntette belföldi járatait, így a két országrészt összekötő egyetlen közlekedési vonal megbénult. A kelet-pakisztáni fővárosban, Daccában ma elsötétítés! gyakorlat lesz. Szvaran Szingh indiai külügyminiszter a parlament felsőházában kijelentette, hogy kormánya folytatja a Kínai Népköztársasággal való viszonya normalizálására irányuló politikáját annak ellenére, hogy Kína ENSZ-képvise- lője a világszervezetben Pakisztán belügyeibe való be-1 avatkozással vádolta Indiát. Az indiai hadügyminiszté-1 Agha Shahl, a pakisztáni (felső kép), Samar Sen, az Indiai ENSZ-delegáció vezetője felszólalás közben. (Telefotó: AP—MTI—KS) rium szóvivője hétfőn Bom- bay-ben olyan nyilatkozatot tett, hogy Indiáinak szándékáépíteni. Jelenleg azt a kérdést vizsgálják, hogy milyen típusú tengeralattjáró felélne meg ban áll tengeralattjárókat legjobban az országnak. Két bombamerénylet Olsterben Hétfőn éjjel újabb bomba- | merényletet követtek el Észak' Írországban. RÖVIDEN Losonc*! Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Ali Ab- dallaoui rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Aldo Moro olasz külügyminiszter tegnap Rómában megbeszéléseket folytatott Ivan Basev bolgár külügyminiszterrel, aki — mint már jelentettük — hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Rómába. Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára és a román államtanács elnöke hétfőn Temesvárra érkezett, ahol fogadta a baráti látogatásra Romániába érkező Joszip Broz Tito jugoszláv államelnököt Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke kedden fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, amely Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága politikai bizottsága tagjának, a VDK miniszterelnökének, vezetésével Hivatalos látogatáson tartózkodik a Kínai Népköztársaságban. Brandt kancellár Bonnban Rangoolammal, Mauritius miniszterelnökével Mauritius gazdasági fejlődéséről, a. két országot érintő kérdésekről és Mauritius, valamint a Közös Piac kapcsolatairól folytatott megbeszélést. Egy angol katonai szóvivő szerint az észak-írországi Lurgan város egyik vendéglőjében időzített bombát helyeztek eL A robbanás következtében egy ember életét vesztette, egy súlyosan, további tíz személy pedig könnyebben megsebesült. A vendéglő helyiségeiben súlyos károk keletkeztek. Észak-Írországban hétfőn ez volt a második bombamerénylet. Korábban ugyanis bomba robbant Dungannon város egyik nagy szállodájában. A robbanás nyomán tűz ütött ki. Itt is súlyos anyagi károk keletkeztek, de hírügynökségi értesülések szerint senki sem sebesült meg. Szovjet dokumentum A szovjet ENSZ-képviselet hétfőn hivatali» dokumentumként a közgyűlés elé terjesztette azt az okmányt, amelyben részletesen felsorolja, hogy tavaly november óta több mint száz provokációt, támadási kísérletet és huligánakciót követtek el a szovjet ENSZ-képviselet és más, New Yorkban működő szovjet intézmények munkatársai és családtagjai ellen. Jelenleg a közgyűlés jogi bizottsága tárgyalja a világszervezetnél akkredikált képviseletek biztonsága védelmének kérdését. Hazaérkezett Bukarestiéi Péter János KÖZLEMÉNY Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. Corneliu Manescunak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere 1971. november 20—23 között hivatalos baráti látogatást tett Romániában. A magyar külügyminisztert fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. A látogatás során a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere a barátság és a megértés légkörében véleménycserét folytatott a magyar—román kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, azok további fejlesztéséről és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Ügy értékelték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének aláírása bővíti az együttműködés politikai-jogi keretét, s tovább erősíti a két szomszédos nép barátságát. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során különleges figyelmet fordítottak az európai biztonság kérdéseire. A két miniszter megerősítette kormánya akaratát, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítsanak az európai biztonsági értekezlet legrövidebb időn belül és előzetes feltételek nélkül történő összehívására. Megállapították: megvannak a feltételei, hogy sokoldalú tanácskozások keretében, valamennyi érdekelt állam közvetlen részvételével, haladéktalanul megkezdődjék az európai konferencia gyakorlati előkészítése. A magyar külügyminiszter magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Államilag pénzelik az elnökválasztást Az amerikai szenátus hétfőn 64 szavazattal 30 ellenében gazdasági csomagtörvényt fogadott el Nixon elnök idevonatkozó terveinek finanszírozására. A szenátus jóval többet szavazott meg annál, amit Nixon kért. A különbség abból adódik, hogy a szenátorok a cso- magtörvény-tervezet cikkelyeihez egy újabbat csatoltak, mégpedig az 1972. évi elnök- választási kampány állam: eszközökből történő — részleges — finanszírozását. A terv szerint 20—20 milliót kapnának a demokraták és a republikánusok, s 6 milliót a »•harmadik erő«, a fajvédő 'Wallace pártja. AZ EGYESÜLT IZZÖ ELEKTRONCSÖGYÄRA lí-tőí 40 éves korig nSI dolgoatOlceat lituelba rádiócső-sz ereid, rács gyártó és sajtoló J további: ssorasámkéezftAeá, mechanikai és lakatosokat (gépbeállitét monkakőrbe). Jelentkezni lehet: a gyár munkaügyi osztályén. Kaposvár, Dimitrov o. 127. (U3M) 4 VILÁGSAJTÓ ÍRJA A ZYCIE WARSZAWY keddi számában a lap bonni tudósítója »-Egy emberbaráti akció nem emberbaráti vonatkozásai « című kommen- • tárjábán foglalkozott a lengyel—nyugatnémet úgynevezett családegyesítési akció problémáival Ma már bizonyos — írja —, hogy a lengyel igaizgatás alatt álló »-német földek« (ezt a megnevezést használja az 1971-es hivatalos Bonner Almanach a 105—106. oldalon) sok kivándorlója számára az úgynevezett emberbaráti akció, — amivel a tavalyi varsói tárgyalásokon a nyugatnémet fél oly sokat foglalkozott — a társadalmi és szakmai degradálás kezdetévé vált. fez a megállapítás főként az olyan vegyes családokra vonatkozik, amelyek a nyugatnémet fél szerint, »-régebbi álláspontjuk megváltoztatása következtében kérték kitelepülésük engedélyezését«. Nem lenne humanitárus dolog — érveltek a tavalyi tárgyalásokon a nyugatnémetek — ha ezektől az emberektől megtagadnánk azt a jogot, hogy hozzátartozóikkal együtt élhessenek. A humanitär izmus nevében fordultak hozzánk, figyelmen kívül hagyva például azt, hogy ez ügyben előzőleg milyen gesztusokat tettünk. (A* 1953—1959 közötti családösszekapcsolási akcióra és a következő évtizedben történt áttelepülő- sekre .gondolunk, amelyek eredményeként összesen 400 ezren kerültek Lengyelországból az NSZK-ba. A Zycie Warszawy tudósítója továbbiakban tucatnyi példát sorakoztat fel arra, hogy az NSZK-ba került volt lengyel állampolgárok többsége nem tud megfelelően elhelyezkedni, nem jut lakáshoz, táborokban él, magas képzettséggel alantas munkát végez. A családegyesítési akció keretében az idén mintegy 24 ezren települtek át Lengyel- országból az NSZK-ba. Megkérdeztem a CDU humanitárius ügyekkel foglalkozó szakértőjét, vannak-e adatai arról, hogy az áttelepültek közül valójában hányán élnek együtt a családjukkal. Meglepődött: »ez bennünket nem érdekelt — mondotta. — A lényeg, hogy ezek az emberek itt vannak és velünk élhetnek«. Még van idő ahhoz, hogy a íü települőkre vonatkozó egyes dolgokat pontosan rögzítsenek, megszüntessék a félreértéseket. Nem szabad tétlenül »023)1, hogy a humanitárius akció a gyakorlatban nem egyszer a visszájára fordul, — fejezi be a cikkíró. SZUPERHATALMAK, EGYENSÚLY A kínai bűvös kör Az év — amely eddig sem szűkölködött szenzációs bejelentésekben, fordulatokban — talán legnagyobb port felkavaró eseménye a Kínai N épköztársaság jogainak helyreállítása volt az ENSZ- ben. Amikor az ügyrendi eljárás során, az 59-ik »No* elhangzott — ezzel vált bizonyossá, hogy az amerikai »két Kína« elméletet képviselő indítvány megbukott — és a tajvani küldöttség elhagyta az üléstermet, az ENSZ-tagállamok nagy része heves tetszésnyilvánítással fejezte ki egyetértését. Történelmi pillanat volt. Nemcsak azért, mert a világ legnépesebb országa visszanyerte több mint két évtizede bitorolt jogait a világ nemzeteinek szervezetében, s ezáltal az ENSZ nagyot lépett előre az egyetemesség felé, hanem elsősorban azért, mert a nemzetközi helyzet enyhülése, a mindinkább felülkerekedő józanság, s a realitások iránti fogékonyság győzött az ülésteremben. A föld országainak nagy többsége úgy látta jónak, úgy érezte helyesnek, hogy a hosszú éveken át megbélyegzett hatalmas ázsiai szocialista országnak —, amelynek érdekeit ed-dig csak a Szovjetunió és a szocialista tábor képviselte következetesen — joga van véleményét elmondani a világszervezet fórumán és részt venni a fontos, az egész világot érintő döntésekben. A másik oldalról viszont Kína politikája aktívabb, és valamelyest hajlékonyabb lett: fokozatosam, évről-évre egyre nagyobb érdeklődést tanúsított á világ- szervezet ügyei iránt is. Ezzel kapcsolatban két kér- ". dést kell megvizsgálnunk. Mi ösztönzi a kínai diplomáciát az ENSZ iránti fokozódó érdeklődésre és a nyugati országokkal folytatott flörtre? A másik: milyen politikát képvisel majd Kína az ENSZ- ben ezután? A magyarázat elsősorban a kínai belpolitikában keresendő, pontosabban a hatvanas évek elején megindult, s azóta kibontakozó úgynevezett »kínai külön út« vizsgálata adja meg. Ha végigtekintünk Kína gazdasági életének mutatóin, szembetűnő, hogy a forradalom győzelme utáni évtized mennyire egyenletes és jó ütemű gazdasági fejlődést hozott. (Ekkor még szorosan együttműködtek a szocialista világ többi országaival is.) Kellett is, mert Kína elképzelhetetlenül szegény ország, (ösz- szehasonlításul: Kínában a különböző számítások szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 97 dollár, míg az Egyesült Államokban a' 3000 dollárt is meghaladja.) A »nagy ugrás« időszakában 1958-tól 60-ig azonban a gazdasági élet erőszakos fejlesztésével, amely figyelmen kívül hagyta az arányokat és a lehetőségeket, csak annyit értek el, hogy katasztrofálisan visszaesett egyik-másik ágazat, elsősorban az alapvető élelmiszergazdaság egyes szektorai. A hatvanas évek első fele a hibák kijavításának jegyében telt el. Ami-- kor Ismét egyenesbe lendült a kínai gazdaság, megint létrejöttek az intenzív fejlesztés feltételei, akkor robbant be a közéletbe a »kulturális forradalomnak« nevezett politikai fordulat. Ennek során, a hatalmi harcok sorozatával szétzúzták a pártot, s ’mind jobban a hadsereg kezébe került az irányítás, a hatalom. (Ahogy ez már lenni szokott olyankor, amikor csak a katonaság marad az egyetlen szervezett erő.) . Külpolitikai téren is több kudarc érte Kínát. Indonéziában a jobboldali tábornokok szétverték a maoista indonéz kommunista pártat. Sok országból visszahívták a kínai nagykövetet, s a szovjet határon fegyveres incidenseket provokáltak ki. Mao Ce-tung és cső portja irányvonalának győzelmével ismét stabilizálód-' tak Kínában a, viszonyok. A belpolitikában, ’új ösztönzés és beruházási politikával teljesen külön utat járnak és sajátosan képzelik el Kína fejlődését. Külpolitikájukban is új koncepció érlelődött meg: a1 harmadik világ szószólójaként, sőt ideológusaként fellépni. (Lin Piao —- a közelmúltig Mao helyettese — értelmezése szerint a kapitalizmus és a szocialista országok a »világvárost«, a harmadik világ országai pedig a »világfalut« alkotják. Cél: a világfalu kerítse be. a világvárost.) A csaknem 800 milliós Kína politikája annyira gazdag a különböző árnyalatokban, s olyan sok — gyakran speciálisan ázsiai — tényez» motiválja, hogy ezek bemutatására nincs mód. Csupán két fontos momentumot emelnénk ki, amelyek a fentebb elmondottakhoz kapcsolódva nagyjából jellemzik a kínai politikát. A szegénység, amelyet felszámolni csak igen tartós és szívós munkával lehet, arra ösztönzi a - kínai vezetési, hogy a szükségből erényt csináljon, vagyis szerte a hatalmas országban népszerűsítse az igénytelenséget. .Ugyanakkor be akarnak kapcsolódni a modem világgazdaság nemzetközi munkamegosztásába, amely megkönnyíti és elősegíti a fejlődést. Ezért került sor a korábban szinte teljesen befagyasztott kereskedelmi kapcsolatok olvadására a szocialista országokkal, és ezért tapogatózik Kína a fejlett nyugati országok felé. Diplomáciai síkra vetítve, részben ez indokolja az amerikai—kínai kapcsolatokban bekövetkező látványos fordulatot. (Még nem lehet tudni, hogy lesz-e szovjetellenes éle Nixon pekingi látogatásának.) Ugyanakkor — mint a kínai ENSZ-küldöttség programbeszédéből is kiderül — Kína igényt tart a harmadik világ vezetésére. Lin Piao világosan megfogalmazta országa stratégiai célját A megvalósításnak, az új politika sikerének azonban két igen lényeges akadálya van. Kína szegény ország, s mint ilyen, csak igen korlátozott mértékben tud gazdasági segélyeket folyósítani. Másrészt az ügynek semmiképp sem használ a szomszédos Indiával, Ázsia másik óriás országával szemben fennálló hagyományos szembeállása, mely szintén eljutott már a fegyveres incidensekig.‘India viszont több ízben is kivívta már a világ tiszteletét józan és mindenkor mértéktartó semleges politikájáért Ez bizony bűvös kör Kína számára, amelyből aligha találnak kiutat vezetői Csupor Tibor Brandt-Pompidou csúcstalálkozó A nyugatnémet kormányszóvivő tegnap közölte Bonnban, hogy december 3-án és 4-én Párizsban kerül sor Willy Brandt nyugatnémet kancellár én Pompidou francia államelnök csúcstalálkozójára. Brandt Pompidou meghívására utazik Párizsba — fűzte hozzá a szóvivő. 2 SOMOGYI RtFLAP
