Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
A Zselic földrajzi határai A Zselic különböző szakterületeken működő kutatói a név eredetétől és a terület történelmi-földrajzi nagyságának változásától függetlenül ma Megegyeznek abban, hogy a Zselic nemcsak etnikai egység, hanem természetföldrajzi táj is. Ennek ellenére a táj pontos földrajzi elhatárolása sokáig nyitott kérdés maradt. Mindjárt érthetővé válik az elhatárolás során jelentkező nehézség, ha a Zselic területét a szomszédos tájegységekkel hasonlítjuk össze. A táj északi határát a Kapos aszimmterikus völgye jelöli ki, és ebben a kutatók többségének megegyezik a véleménye. A Somogyi-dombság északi része ÉNy—DK-i Irányú völgyekkel szabdalt térszín, ahol a pannon rétegeket különböző vastagságban lösz fedi, s így a Zsslichez 'hasonlít A Kapóstól északra elterülő dombvidék formakincsének kialakulását a kutatók sokféleképpen magyarázták. Lóczy bajos és Cholnoky Jenő a völgyeiket szélbarázdának tartották, mert a területen a patakok egy része észak,, a másik pedig dél felé folyik, tehát bennük a völgyi vízválasztó is kialakulhatott. Ök a völgyek közötti »hátakat-« a szél munkájának eredményeként kialakult maradékgerinceknek tartották. Penck német geográfus a »hátakat« hosszanti homokdűnéknek vélte. Bulla Béla elvetette a szél kizárólagos szerepének lehetőségét a felszín kialakításában. Véleménye szerint a Balaton árkának besüllyedésével a folyók és patakok egy részének futásiránya megváltozott. A Bükkúti-hegység vízválasztójának kialakulásával a patakok egy része már a Balaton árkába folyt. Szerinte a törések. a szél és a folyók egyaránt szerepet játszottak a dombvidék mai képének kialakításában. A Zselic és a somogyi dombvidék északi része között geológiai hasonlóság van, mert a medenoeüledékek mindkét területen kristályos ókori rögöket borítanak: a pannon rétegekre lösz települt. A Zselic geomorfológiája mégis inkább a Völgységgel és a Hegyháttal mutat rokon vonásokat, mert közös alaki jellemzőjük a szerkezeti és eróziós tagozott- ság, az erős talajlehordás. mely a barna erdőtalajt sok helyen elpusztította. A Zselic nyugati határának kijelölése csak egy vonatkozásban okozott nehézséget. Egyes térképek, amelyek az ország természetföldrajzi tájbeosztását tüntették fel, a nyugati határt a Rinya és mellékfolyóinak kiszélesedő völgyperemsíkjén húzták meg. ami gyakorlatilag a Balső-So- mogy keleti részének a Zselichez csatolását jelentette. A tájak elhatárolásánál a geomorfológiai jellemvonások döntő jelentőségűek, ezért a Kapos eredési helyétől és a Nyugat-Gyöngyös pataktól nyugatra fekvő homokkal fedett • alacsony reliefenergiát (magasságkülönbséget) mutató terület a Belső-Somogynak a Rinya és mellékfolyói által kettéosztott keleti részének tekinthető, így nem tartozhat a Zselichez. A Zselic déli határát a dombvidéknek a Dráva ártéri síkságára lealacsonyodó metszésvonala adja meg, mely nyugaton délebbre nyúlik, ket- leten viszont közelebb kerül a hegylábi szintekhez. A réti anyagtérszínek fokozatosan átmennek a Dráva-sikságon a Dráva-völgybe. A legnehezebb feladat a terület nyugati határának kijelölése volt. A Baranya-patak ugyan a Völgység irányában éles szerkezeti választóvonalat jelent, de az Okar-pataktó’ nyugatra fekvő területen a felszínen mészkő jelenik meg. ami viszont a Mecsek hegység tömeges kifej lődésű kőzete. A földtörténeti középkorban képződött mészkő a felszín alatt tovább folytatódik nyugat felé, elvékonyodik, majd teljesen megszűnik. A Szent György- és az Okor- patakkal bezárt területen a mészkő megjelenése, kifejlődés! módja, kora kétségtelenül a Mecsekkel mutat genetikai kapcsolatot, akárcsak a foltokban mutatkozó kiöm- lési kőzetek. A kérdés tehát az, hová tartozik a terület tájföldrajzi szempontból? Lehmann Antal és mások kutatásai, bizonyítják, hogy az említett területen mindazok a geomorfológiai formakincsek megtalálhatók, mint a Zselic többi részén. Ugyanúgy jellemzők a suva- dások. a völgyi lösz jelenléte, a löszképződmények. A terület általános lejtésviszonyai sem mutatnak középhegységi jelleget, hanem kifejezetten dombvidéki képet. így az eltérő mélysZferkezet ellenére a Zselic nyugati határának a Baranya-patak és Ókor-völgyét tartjuk. I960-ban Láng Sándor és Bulla Béla professzorok vitaindító előadásként javaslatot nyújtottak be hazánk tájbeosztásáról az újabb kutatási eredmények figyelembevételével. Eszerint a Zselic kistáj, a Tolna—Baranyai dombságnak mint középtájnak a része. hasonlóképpen a Völgységhez, a Hegyháthoz és a Szekszárdi dombvidékhez. 1970-ben Pécsi Márton: Geo- morphológical regins of Hungary c. munkájában a Somogyi-dombság részeként jellemzi és tünteti fel a Zselicet, és a vázolt földrajzi határait adja meg. Dr. Vuics Tibor A megyénkbe*; dolgozó diplomás szakemberek — pedagógusok, jogászok, orvosok — többsége a közeli nagyobb város, Pécs felsőfokú intézményeiben készült fel hivatására. E mecseki város főiskoláin, egyetemein jelenleg is több száz fiatal tanul Somogyból. Dél- Dunántúl e szellemi központja tehát fontos és tovább fokozódó szerepet tölt be megyénk életében, jelentősen befolyásolja gazdasági és művelődési fejlődését. Pécsen jelenleg hat felsőfokú intézmény működik. Az első alapítási éve: 1367, az utolsóé: 1970. Az I. Lajos király által alapított, sok változást megért tudományegyetem ma már csupán Újak alakulták, fejlődnek a régiek Pécs főiskolái, egyetemei jogi karral működik. Az alaposan felduzzadt létszám, a 412 nappali, 96 esti és 276 levelező hallgató elhelyezéséhez, illetve időszakos felkészítéséhez azonban így is szűknek bizonyultak a régi falak. Jelenleg emeletráépítéssel bővítik az épületet. A diákok negyede — ezek többsége fizikai dolgozó gyermeke — kollégiumban lakik. Ez azonban — akárcsak a többi felsőoktatási intézményben — nem elégíti ki az igényeket. E legrégibb egyetem falai között kapott -helyet a legifjabb testvér, a Marx Károly Közgazdasági udományi Egyetem kihelyezett nappali tagozata, amely tavaly nyitotta meg kapuit. Az új intézmény leg- telepítését fokozódó társadalmi szükséglet sürgette. Ismeretes, hogy főképpen a vidéki vállalatok milyen közgazdászhiánnyal küzdenek — hozzávetőleges számítás szerint e fontos “szakemberekből mindössze ötezer működik a fővároson kívül. Ennek megfelelően, a gyakorlati igényekkel összhangban az intézmény elsősorban vállalati munkahelyek betöltésére alkalmas közgazdászokat kíván képezni. A négyéves képzés alatt — a második évfolyamtól kezdve — szakosított formában folyik az oktatás: vál- . laiati tervező-elemző, illetve marketing szakon, a hallgatók választásának megfelelően. A harmadik évfolyamon aztán mindkét szakon alkalmuk nyílik a diákoknak arra, hogy érdeklődésüknek, esetleg szerződésen alapuló kötelezettségüknek megfelelően ipari, mezőgazdasági vagy belkereskedelmi szakemberekké képezzék magukat. A két évfolyamon 192 hallgató tanul az ország különböző részéből, de elsősorban a Dél-DunántúlróL Megyénkből mindössze tizenöt fiatal választotta e frissen megnyílt lehetőséget, holott Somogynak ennél jóval több új közgazdászra lenne szüksége a következő években. Két év múlva ünnepli fennállásának fél évszázados évfordulóját a Pécsi Orvostudományi Egyetem \ jubileurhi megemlékezést már olyan új egyetemi városrészben tartják, amelynek pa- norámlkus látványa is lenyűA Pécsi Tudományegyetem épületei gözi a szemlélődét A modem épületekben folyó oktató munkához 1250 klinikai ágy ál rendelkezésre, nagyszerűen fölszerelt intézmények és osztályok, a legmodernebb műszerek — egyebek között a műtétek zavartalak megfigyeléséhez szükséges ipari tvhálózat. Az orvosjelöltek 400 oktató irányításával készülnek hivatásukra. Számuk egyébként az utóbbi két évtizedben megkétszereződött, és ma már meghaladja az 1200-at Kényelmes elhelyezésükre átadás előtt áll egy 400 ágyas kollégium, amely merész tervezésű tömbjével hangulatosan illeszkedik a Makár-hegy oldalához. Az egyetem körzetéhez ót megye — köztük Somogy — tartozik. Szűkebb hazánk jelenleg Baranya után a legnagyobb létszámmal — 144 hallgatóval — részesedik. A rohamosan fejlődő Intézmény tervei közül csupán egyet emelek ki, azt, amelyik megyénket közvetlenül is érinti. Eszerint 1972-tőf — amikor új tanterv szerint indul meg a képzés — a legkorszerűbb módszert alkalmazva, oktató kórházi hálózatot építenek ki, amelyben jelentős helyet foglal majd el a kaposvári kórház is. Ez azt jelenti, hogy a tanévben — a tanrend szerint meghatározott időben — a betegágy melletti oktatás, az egyetem klinikájával párhuzamosan, a kijelölt kórházak osztályain is folyik. Ez a gyakorlatiasabb képzés biztosítása mellett könnyebbé tenné az utánpótlást az itt gyakorló hallgatókból, de élénkítené a kórházak tudományos tevékenységét is. Pécsen 1952 óta folyik szervezett zenetanárképzés, öt év óta azonban — a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és ének tanárképző tagozataként — főiskolai szinten. Tizenkét hangszert oktatnak itt, de a főhangszer mellett a hallgatók képesítést kapnak szolfézs- és általános iskolai énektanításból is. Az itt szerzett tanári oklevéllel felvételi vizsgát tehetnek a végzősök a Zeneművészeti Főiskolára, ahol — a vizsga eredményétől függően — a harmadik vagy negyedik évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. Az intézmény 69 hallgatója négy megyéből tevődik össze. Somogyból jelenleg 11 fiatal tanul itt, arányuk Pécs-Baranya után a legmagasabb. (Folytatjuk.) A Pécsi Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikájának déli homlokzata. Szirmay Endre versei GALGÓCZI ERZSÉBET L ■» O K m Ä 1Ű > 17. Géza felugrik, a nyugtákat az asszony kezébe nyomja. — No de itt az aláírása, hogy átvette! Az asszony rá sem pillant a papírra. — Az nem lehet az én aláírásom, mert én csak egyszer kaptam búzát! Gézát elönti az indulat. A legszívesebben ráordítana erre a fukar vénasszonyra. — Regina néni, nem olyan szegény maga, hogy erre a búzára rá lenne szorulva! Még ha valami szegény asszonyról lenne szó, megérteném, hogy nem szívesen nd vissza három mázsa búzát, de maga ... Az asszony váratlanul zokogni kezd. Köténye sarkával törülgeti a könnyeit. — Mindenki engem macerái! Mert engem lehet! Engem Senki nem véd meg. Szegény uram meghalt, a fiamat meg elvitték katonának. Azt se mentették fel, hiába könyörögtem ... — A fia önként jelentkezett! — ordítja Géza. — Hogy mentettük volna fel? Az asszony csak hajtogatja a magáét: — Nem elég, hogy ©gyedül vagyok, magamnak kell előteremtenem a betevő falatot, most még Géza, te is! Egyszer már trombózisom volt, mondta a doktor úr, ne izgassa magát, Regina néni, csak ne izgassa magát, egyszer az izgalom öli meg... Müller szemrehányó pillantást vet Gézára, aztán vállon fogja a zokogó asszonyt, és csillapító szavakat dörmögve, kivezeti az irodából. Visszajön, újra megrovóan néz Gézára, de az iszonyúan eiká- romkodja magát. — Fukar a végtelenségig! Ha a hátából hasítanának egy darabot, azt nem bánná, az majd kinő. De hogy nyomorult három mázsa búzát visszaadjon ! — Én nem hiszem, hogy hazudott — jegyzi meg Müller hűvösen és visszaül az íróasztal mögé. Aztán gondosan tö- rülgetni kezdi a szemüvegét. Géza rábámul. — Hát? De már ért is mindent. Eltorzul az arca, felugrik, s fenyegetően áll Müller elé. — ötvenmillió forint vagyon van a kezemre bízva, csak nem gondolja, hogy elloptam kilencszáz forintot? — Engem nem azért küldtek ide, hogy gondolkodjam — mondja Müller visszautasítóan —, hanem, hogy vizsgálatot végezzek. Tüntetőén a főkönyvelőhöz fordul, aki egész idő alatt — más hely híján — az ablak- párkányon üldögélt: — Kérem az iratokat! Csorvás szolgálatkészen ugrik. Géza sötéten bámulja őket még egy ideig, aztán kirohan az Irodából. — Lemondok! Én ezt nem csinálom tovább! — mondja felindultan Zsuppánnak. Az úgynevezett központi major udvarán állnak, ott találta meg Zsuppánt. Körülöttük óriási istállók, silók, széna- szalmakazlak. Tíz évvel ezelőtt itt rossz minőségű legelő volt Itt-ott egy-egy ember dolgozik. messziről Idebámulnak Zsuppáh a tekintetével valami alkalmas helyet keres a beszélgetésre, végül egy elhagyott, leszögezett gémeskút kávájára ülnek. Mögöttük csillogóan magasodik az alumínium víztorony. — Undorító ez a macerál- gatás, gyanúsítgatás. Mintha mocsárban gázolnék és hínár tanadna a bokámra. Csinálja más! — Ez megfutamodás! — csóválja a fejét Zsuppán. — Nem vagy te harcos ember, Géza. — Harcos ember? — Géza rábámul. — Ha magamról van szó, nem vagyok harcos ember. Ha valaki mocskol engem, mocskoljam vissza? Ügy érezném magam, hogy minden szónál békák ugrálnak ki a számból. Szükségem van nekem arra, hogy békák ugráljanak ki a számból? Zsuppán széttárja a kezét. — Kilencszáz forint miatt! íFolytatjuk. Arány és mérték A Latinca Művelődési Központ kiadásában versesfüzetet kap kézbe az olvasó: válogatást Szirmay Endre költeményeiből. Az Arány és mérték afféle nyitott összegezés, az eddigi pálya termése, három ciklus keretében összegyűjtve (Szederinda—Őrségben—Jégmadár), de egyszersmind jelzi az alkotó további útját, ígérve a további termést. Szirmay Endre pedagógusköltő, és a valóság kedvéért ide kívánkozik az is: somogyi pedagógusköltő. A nevelő értelem szűrőjén át jut hozzánk lírája, a patriotizmus, a jó értelmű lokálpatriotizmus jegyeit is magán viselve. S ezt nemcsak a füzet, hanem a lapunk hasábjain rendszeresen megjelenő költeményei is tanúsítják. Olyan költői karakter, akit mindenüvé elkísér a természet — ihlető és motiváló módon egyszersmind —, s az azonosulás vele nemcsak érzelmi, hanem tudatos intellektuális is. És a költő is elkíséri a természetet, tavasztól őszig, nyártól a nyárutóig, árokparti csendtől a szerenádig... Éppen az utóbbi, a kötetkezdő Szederinda a legszebb példa talán. Nem bezárkózott, »természetbe zárkózott« alkotó mégsem: amerre jár-kel, mér és ítél, s ha úgy tetszik, alapvető költői szempontja egy sajátosan poetikus »arány és mérték«. (Prága.) Nyitott, érdeklődő értelemmel tekint a ma mozdulásai felé (Szívátültetés) és a múltbéli elődökre is (Rippl-Rónai emlékezete, Hazaért a hajó). Ritmus, pattogás, öröm és fény, ujjongó Lendületet a gyerekiélek örömével azonosult optimizmus a Gyermektánc. A gazdag skálán másutt különös mesevilág éledésű, megint másutt szerelmes igézetű költészet fakad — két sor szép példának: »Engesztelődik a vizek szerelme (a zöld lány és a hal estelente) csodák vitorláit hajtja a vízen) és sohasem hallott dalokkal üzen«. Plasztikus jelzőhasználattal közeledik a fogalmi világ felé, ekképpen mérve és mutatva még a »megmérhetetlent« is. A kis kötet bizonyíték: lassan izmosul somogyi líránk része és ígérete. T. T. SOMOGYI werLAP iaiwfcat. na awvcmbcr 20. 5
