Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

az liJSáGíRű-aKifva utah A magyar sajtó vezető munkatársai aktívaér­tekezletet tartottak, ahol a párt- és állami vezetők­kel közösen megvitatták, mi­lyen feladatok várnak a sajtó­ra, a rádióra és a televízióra a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Pártunk vezetői az aktívaér- . teikezleten elmondták, hogy a párt történelemformáló mun­kájában közvetlen harcostár­sainak tartja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait. Mi, magyar, újságírók, akik az írott szóval, az éter hullámain és a képernyői napról napra, óráról órára, a párt irányítása alapján alakuló szocialista épí­tőimunkánk ' eseményeit, té­nyeit, eredményeit közvetítjük és hirdetjük az ország dolgozó népének, hálásak vagyunk ezért. Büszkék vagyunk arra; hogy tolmácsolhatjuk azokat az irányelveket, amelyeket orszá­gunk helyzetének konkrét elemzése alapján pártunk ki­dolgozott, és útmutatásai sze­rint mozgósíthatjuk országunk népét e nagyszerű célok meg­valósítására. Néhány nap múlva egy esz­tendeje, . hogy pártunk X. kongresszusa meghozta nagy fontosságú határozatait. Az év végével befejeződik negyedik ötéves tervünk első esztendeje. Egy év munkájának eredmé­nyeit mérik fel most, és hatá­rozzák meg a további tenniva­lókat különböző területeken, mint például legutóbb a gaz­dasági vezetők aktívaértekez­letén. Ezeknek a tanácskozá­soknak a sorába illeszkedett az újságíró-aktíva is. Talán azzal a különbséggel, hogy nemcsak egy- év tapasztalatairól eset szó, hiszen ilyen jellegű, szé­les körű tanácskozás pártunk vezetői és a magyar sajtó ve­zető munkatársai között már jó ideje nem volt Egy-egy ilyen nagy jelentő­ségű tanácskozáson mindig alapvető, hogy az érdekeltek egysége*,, álláspontra jussanak. Az újs%Tró-aktíva valameny­nyi felszólalója azt igazolta, hogy egységes az álláspont a különböző kérdések megítélé­sében. A sajtó, a rádió, a tele­vízió politikai munkáját is megkönnyíti, hogy kedvező nemzetközi feltételek légköré­ben folytathatjuk tevékenysé­günket a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért. Megkönnyíti, elmélyültebbé és tegyük hozzá hatékonyabbá te­szi a sajtómunkát az a tény, hogy belpolitikai életünk nyu­godt, pártunk politikája tizen­öt év óta kiegyensúlyozott és következetes. Az elmúlt tizenöt évben nagy eredményeket értünk el a munkáshatalom megszilár­dításában, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében, a szo­cialista közgondolkodás meg- gyökerezésében. A legutóbbi évben is egy sereg sikeres po­litikai akciót jegyezhettünk fel, ide sorolva a X. kongresz- szus és a negyedik ötéves terv propagandáját, az országgyű­lési és tanácsválasztásokat, a szakszervezeték és a SZOT kongresszusát. A z aktívaértekezlet azon­ban nemcsak az elvég­zett feladatokat tekin­tette át, hanem az el nem vég­zetteket is számba vette. Igaz ugyan, hogy százezrek ismer­kedtek meg a X. kongresszus mondanivalójával, de még nem mindenkihez jutott el fel- világosító, magyarázó, értel­mező szavunk, s akikhez elju­tott, azokhoz se minden kér­désben. A párt politikájának ismertetése nem egyszeri fel­adat. A sajtónak nap mint nap tájékoztatni, informálni kell az ország lakosságát az előttünk álló feladatokról, hogy az em­berek ne csak a legfőbb kér­s elmélyült a szocialista köz- szellem. De vannak negatív je­lenségei is társadalmunknak. Sajtónk általában helyesen tükrözi társadalmi valóságun­kat a maga eredményeivel és hibáival együtt. De nemcsak tükröznie kell helyzetünket, ha­nem rá kell irányítania a fi­gyelmet a problémák megol­dásának módjaira és lehetősé­geire. A X. kongresszus határoza­ta a szocializmus építése soron lévő feladatainak magasabb szintű kibontakoztatását tűzte célul. Ebben a vonatkozásban a különböző hírközlő szervek, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak is nagyon bo­nyolult és felelősségteljes a munkájuk, különös tekintettel arra a tényre, hogy fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában rendkívül megnőtt a szocialis­ta tudatosság jelentősége^ A közeljövő legfontosabb tennivalói a beruházások, va­lamint a különböző érdekelt­ségek elvének és gyakorlatá­nak összehangolása; az ellen­tétes és ütköző elemék felol­dása a közművelődés és a köz­oktatás terén. Ezeket csak harccal, pártunk és államunk egyesített erőfeszítésével, a szocialista rendszer erejével tudjuk megoldani, ideértve a sajtót, a rádiót és a televí­ziót. M egkönnyítt munkánkat, hogy a magyar szocia­lista sajtó olyan kipró­bált és következetes politika szószólója, amely elveti a ki­csinyes gyámkodást, megköve­teli az igazmondást, az egye­nes gerincet, nem tűri meg a kétarcúságot és a cinizmust, amelytől idegen a talpnyalás, s amelyet csak a legnagyobb désekben, hanem a részkérdé- elvhűséggel és pártossággal sektoen is lássák, érezzék pár­tunk politikájának helyessé­gét Szocialista céljainkat ille­tően társadalmunk egységes, világnézetileg is jelentős mér­tékben erősödött szemléletünk; Dolgozik a nagyatádi köxépblohküxem (Tudósítónktól.) Éppel két éve, hogy a bar­csi, a marcali és a nagyatádi járás vezetői megállapodtak a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalattal, hogy az. idei őszre Nagyatádra települ a ka­posvári tégla-középblokküzem. A letelepítés megtörtént, és már több mint félezer blokkot készítettek. Jövőre már évi négyszáz lakás építéséhez szük­séges tégla-középblokkot tud­nak gyártani a Nagyatádi Vá­rosi Tanács által biztosított iparterületen. Ez a dél-somo­gyi járások lakásépítését nagy­ban meggyorsítja, hiszen itt ez új technológiát jelent a hagyo­mányosan készített házakkal szemben. A negyedik ötéves tervben Ifjúsági szállók, üdülőtelepek Az ifjúság a turizmus to­vábbfejlesztéséről szóló kor­mányhatározattal összhang­ban számos üdülést,. pihenést szolgáló ifjúsági létesítmény beruházási munkájához kezd­tek hozzá a Művelődésügyi Beruházási VállalatnáL Az Express Utazási Iroda megbízásából Nógrádverőcén több mint százszemélyes ifjú­sági szálló építéséhez fognak hozzá a következő májusban. Ügy tervezik, hogy a balaton- földvári nemzetközi Express- táborban idővel megszüntetik a jelenlegi iáházakat, s a strandfürdő mellett 800—1000 személyes ifjúsági szállodát építenek. A tervek szerint a munkához legkésőbb 1973-ban hozzáfognak. Komáromban két tábor is épül a KISZ-esek számára — mindkettő Tatán. Ugyancsak a tatai öregtónál épül fel a budapesti KISZ- esek számára egy 300 szemé­lyes továbbképző tábor. Barcson 257, Csurgón 100, Marcaliban 396 és Nagyatá­don 760 lakás épül fel ilyen módon. Az üzem létrehozását segítették az érdekelt tanácsok is, hiszen 2 millió 500 ezer fo­rintot bocsátották a vállalat rendelkezésére. A most már egyre gyorsabban készülő fal­elemekkel várhatóan még az idén tető alá kerül Nagyatád első ilyen eljárással készült négyemeletes lakóháza. szolgálhatunk. Az újságíró-aktíván Kádár János elvtács mondotta, hogy az előttünk álló feladatok megoldásában a párt és a nép számít a sajtóra A magyar sajtó munkatársai a közös fel­adatok megoldásában oda- adóan állnak pártunk Közpon­ti Bizottsága mögött, s min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy helyesen és ha­tékonyan tolmácsolják pártunk politikáját. Az újságíró-aktíván elhang­zott gondolatok most tovább gyűrűznek a szerkesztőségi kollektívákban, a szerkesztő­ségi politikai alkotóműhelyek­ben. Tovább folytatódik a gon­dolatok cseréje, hogy az újság­írói munka magasabb színvo­nalra emelésével még hatéko­nyabb publicisztikák, tartal­mas, érzékletes riportok, új gondolatot tartalmazó írások születhessenek. B. B. „Papírt kaptam, h°gj jöjjek pihenni Kilenc somogyi tsz közös üdülője Hévízen — Az ötvenhat évemmel én vagyok itt most a legfiatalabb a kéthelyiek között. Traktoros vagyok. A főagronómus gon­doskodott róla, hogy erre az egy hétre helyettesítsenek a gépen örültem, amikor papírt kaptam a tsz irodájából, hogy jöjjek pihenni Hévízre. Mert hogy ez itt a mi üdülőnk. Pon­tosabban, a mienk is, meg még néhány szövetkezeté. Az asz- szony? Azt mondta, hogy csak jöjjek, és örüljek, hogy pihen­hetek, egy hétig legalább nem kell a traktorzúgást hallgat­nom. Igaz is, régen kezdtem én azt a munkát, még a mar­cali gépállomáson, a tsz-szer- vezés előtt. Amikor most út­ban voltam ide, arra gondol­tam, hogy találok majd itt egy kis házikót, amolyan nya­ralófélét, és most tessék, alig mertem belépni ebbe az eme­letes épületbe, ahol annyi a szép szőnyeg, bútor, függöny meg minden ... A kéthelyi traktoros, Hor­váth János, egyike a hét két­helyi szövetkezeti gazdának, aki most a közösen épített szövetkezeti üdülő első vendé­ge. A böthönyeiek elmentek körülnézni Hévízen, talán mindjárt meg is fürödtek. A kéthelyiek a társalgóban be­szélgetnek, közben ki-kinéz- nek az ablakon, hogy milyen az idő. Itt van a kéthelyi tsz elnöke, főagronómusa, az üdü­lőt építő marcali TÖVÁL igazgatója is. Az elnököt kér­dezik, Őt hallgatják, s Fúró László ennek az épületnek a történetét mondja; — Hatvannyolcban vettük meg a telket, egy évvel ké­sőbb elkezdődött rajta az épít­kezés. Ebben nagyon sokat • • • a A szobák után a fekhelyek Is gazdára találnak... köszönhetünk a TÖVÁL-nak, külön személy szerint az igaz­gatójának, Csicskó Gézának. No, felépültünk, eddig körül­belül kétmillióban van az üdülőnk. Hogy honnan, miből vettük hozzá a pénzf? Ezt a TÖVÁLT-t annak idején négy szövetkezet alapította; a mar­cali, a böihönyei, a meszteg- nyői és a kéthelyi Jól műkö­dött a vállalkozás, később má­sok is csatlakoztak hozzánk. A nyereségünk felajánlásával Tizenhat kétágyas, központi fűtés es szoba várja a tsz-tago­kat Hévízen. — Járt-e az avatás óta a gyárban? — Már hogyne jártam vol­na. Hiánypótlásunk még van. — Nehezen készült? — Építészetileg talán kőny- nyebb megcsinálni mint egy iroda- vagy lakóházat. A mun­ka mégis nehezebb volt A gyárban soha nem lehet elfe­ledni, hogy technológia kerül bele, de én építész vagyok. A technológiát, a gépeket nem ismerem. Ezért kellett napon­ta tárgyalni, vitát nyerni és beismerni, hogy nekik van igazuk. Ha lakóházat építünk, a kőműveseink legfeljebb a szakiparosokkal vitatkoznak. A kaposvári elektroncsőgyár­ban viszont nem lehetett vita, hogy kell-e már üzemelő csar­nokokban az energia: a vil­lany, a víz... Azért mindig kijöttünk. A gyár határidőre készölt el, s a tervezett építési költsé­geket sem lépték túl Agócs György — a kivitelező — a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat építésvezetője így felel: — Nem nagy ügy. Ha a ter­vező mindent beleszámol a költségekbe, akkor ki lehet jönni, de ha — teszem azt — kevesebb cementet vagy bur­kolóanyagot számít, akkor túl kell lépni a költségekét. Sze­rintem ennél a gyárnál alapos Gyárépítők munkát végeztek a tervezők is. — És az építők is, — Ennek megítélése nem az én feladatom. Az embereimet ismerem, tudom, hogyan kell bánni velük, azt is hogy mire képesek. Amit lehetett, meg­csináltunk. Az építésvezetősé­gen száznyolcvanán dolgo­zunk. A létszám hetven szá­zaléka öt évnél hosszabb ide­je innen viszi haza a boríté­kot ... Pedig nálunk is van­nak gondok, fluktuáció is, de kiabálás soha nincs a munka­helyen. Bevett szokás: soha nem utasítunk. Furcsa, de így van: mi megkérjük a dolgo­zókat És mindig megcsinál­ják. A vállalatnál minden második szombat szabad. A kollektív szerint havonta egy­szer él lehet rendelni a szom­bat—vasárnapi munkát A múlt hét végén dolgoztunk. Most ismét fogunk. Nem ren­deltük el: megmondtuk, szorít az idő bennünket, akinek nincs halaszthatatlan dolga, jöjjön ... Aki nem tud jönni, ahelyett dolgoznak a többi­ek is. A gyárat betonudvar veszi körül. Amikor vakoltak az építők, még sarat dagasztott a csizmájuk. Félmondataik ragadtak meg bennem. »Jó meló ez. Itt látja, mit csinál az ember. Meg tudom mutatni hol vakoltam én.« »Égy szaki elment karban­tartónak. Most jönne vissza. Miért? Az üzemben — ahol dolgozik — már kiszedett minden ajtót, meg vissza is ra­kott Ha megkérdeznék tőle mit csinált eddig, nem tudna felmutatni semmit« »Azt kérdi, hogyan lehet bejutni a brigádba? Dolgozni kell, kérem. Itt teljesítmény­bér van. Aki azt "nézi, hogyan csinálja a másik, arra nincs szükség.«-Nálunk nem a fütty száll, hanem a malter repül a vako­lókanálból. Dühösek vagyunk akkor, ha nincs munkaterü­let« Agócs György építésvezető: — Nincs elé gszakmun ké­sünk. Olyan ember se nagyon jelentkezik, aki elmenne mal­tert hordani a kőműves mel­lé. Kubikos még akad, pedig az nehéz munika. Igaz, a pénz is megvan benne... És hajta­ni kell. Az építőipar nincs ab­ban a helyzetben, hogy a .ét­számhoz vállaljon munkát A munkához próbálunk embert szerezni, s ez a nehezebb. Vi­szonylag sok olyan építkezé­sünk van, amelyik munkaigé­nyes: nincs rá sablon, nem le­het előre gyártott elemekből készíteni. e — Hol ebédel? — Sehol. Nem ebédelek. — Mióta? — Hatvanhat óta... Ak­kor lettem építésvezető. Reg­geli és vacsora otthon. Meg­szoktam. — Nem ér rá? — Nincs hoL Tizenöt épít­kezésem van. Mindig oda kell menni, ahol éppen szorít a ci­pő. Tárgyalások, érvek, ellen­érveik, módosítások. Ez nincs, azt kell szerezni, jönnek a ha­táridők... Így megy ez min­dig ... Közben átadások, hi­ánypótlások, garanciális javí­tások. Az elektroncsőgyárban 69 óta mindig volt átadás. Előtte a Kaposvári Villamos- sági Gyárat építettük... Az volt az első nagy munkám. Ugyanígy ment minden. Tervrajzok, kimutatások, tö­mény cigarettafüst, csattogó írógép. És sűrűn csörgő tele­fon. Ez az építésvezetőség iro­dája. Keresi Imre járultunk hozzá az építkezés­hez mi négyen, alapítók, en­nek alapján részesülünk ará­nyosan a tizenhat, egyenként kétágyas szobából. De pihen­hetnek itt azoknak a tsz-ek- nek a tagjai is, akik később csatlakoztak az építőipari vál­lalkozáshoz, természetesen a tagsági viszonyuk szerinti arányban. Én csak a kéthe­lyiek nevében beszélhetek, tő­lünk teljesen ingyen üdülhet­nek itt az emberek, még a für- dőjegyüyket is megvesszük minden napra, kifizetjük a ti­zenhét forintos ebédjüket, sőt haza is visszük őket... Az elnök szavai köszöntő beszédnek is beillenek. Azt mondja,,a tagság jogos kíván­sága teljesült azzal, hogy ez az üdülő felépült. Főként azok­nak az idős gazdáknak készült ez a létesítmény, akiknek'évti­zeden. át jobbára csak a munkából jutott vastag porció, és megalapozták a fiataloknak a kéthelyi termelőszövetkeze­tet... — Akinek az egészségi álla­pota úgy kívánja, az két-há- rom hétig is itt maradhat. Ké­sőbb újságokat, rádiót, domi­nót és más társasjátékokat is beszerzünk, hogy fürdés után jobban teljen az idő. Beszé­lünk az orvossal is. Ha vala­kinek bármilyen problémája van, megadtam a tsz telefon­számát ,.. Nézem a derűs arcokat. Vi­nni János nyugdíjas kovács azt mondja, nem lehet meg munka nélkül. Amikor nyug­díjazták, három hónap alatt jó néhány kilót lefogyott a kényszerű tétlenségben, míg­nem újra munkát adták neki a kovácsműhelyben. Hatvanhét éves. Most ő van a legfelső szobában, mert a többiek azt mondták, ő mozog a legköny- nyebben. A kéthelyiek egy- egy évben több mint kétszáz tsz-tagot üdültethetnek itt. Ahogy az elnök mondja, el­képzelhető, hogy a munka­csúcsok után házaspárok és fiatalok is jönnek majd ide. A sort a férfiak nyitották meg, idős, munkában megöre­gedett emberek. S most előke­rül egy-egy demizson, tele ha­zai borral, a baglasi hegy le­vővel ... Szép, alapos munkát végzett a TÖVÁL. Dolgozói általában szombaton és vasárnap töltöt­tek itt jelentős számú társa­dalmi munkaórát, de segítet­tek a tsz-ek is, a kéthelyiek- től például asztalos jött, meg kubikosok. Az épület áll, im­már pihenő emberektől népe­sek a takaros szobák, és min­den bizonnyal sok örömteli napot töltenek itt majd a marcali, a böhönyei, a mesz- tegnyői, a kéthelyi, a vései, a tapsonyi, a somogyszentpáli, a nemesvidi és a sávolyi tsz-ta- gok. S ez a megbecsülés, törő­dés — többet ér egy kétmil­liós beruházásnál... H. V. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 19 TL november 14. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents