Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-12 / 239. szám

megyei bajnokság fi Nagyatád és az M.Laíinca az élen ' MÚZEUMI HÓNAP K. V. Lobogó—Balatonboglár 4.D (2:0) Kaposvár, Í00 néző, V. Zsa- lakó. A hazai csapat végig fö­lényben volt, s akár nagyobb arányban is győzhetett volna. A játékvezető a 76. percben sportszerűtlenségért Zicset (Ba­latonboglár) kiállította. G.: Pakoth (2), Kiss (2, egyet 11-esből). jók: Pakoth, Kiss, a bogiári csapatban nem volt kiemelkedő teljesítmény. Szűcs Béla NB I-es bíró megyei I. osztá­lyú mérkőzésen. Nem volt for­duló a labdarúgó NB I-ben, ezért a kétségkívül legjobb somogyi játékvezető ezen a héten megyei bajnoki mérkő­zésen bíráskodott. Az elég »-rá­zós-« Fonyód—Babócsa talál­kozót vezette Szilvási József. Bizony nemegyszer szüksége is volt a tekintélyére meg a szakértelmére. Fonyód—Babócsa 2:2 (2:0) Fonyód, 300 néző. V.: Szil­vási. Két ellentétes félidőt hozott a két jó képességű csa­pat találkozója. Az első félidő­ben a Fonyód játszott fölény­ben, teremtett helyzeteket, s rúgott gólokat. Szünet után változott a kép. A lelkes ba- bócsaiak előbb szépítettek, majd egyenlítettek is. A dön­tetlen Igazságos. G.: Vörös, Balogh (öngól), ill. Hajdú, Ra­dies. Jók: Takács, Hajdú, Lu- czek, ill. Kolip, Csapó, Bog­nár. Kovács Sándor Nagyatád*—K. Vasutas 4:2 (2:1) Kaposvár, 100 néző. V.: Bó- na. A mezőnyben a kaposvári csapat játszott jobban, a kapu előtt a vendégek voltak ha- tározottabbak. A szerencsével sem álltak hadilábon az atá­diak, akiket több ízben a ka­pufa mentett meg a góltól. G.: Bazsó (3), De­ák, ill. Tallián, Törzsök. Jók: Márkus, Bazsó, Oláh, ill. Tál- lián, Hegyi, Kaszás. M. La tinea— Somogytarnóca 3:2 (2:1) Somogy tamó- ca, 200 néző. V.: Perger. Az 5. percben már 2:0-ra vezetett a vendégcsa­pat. Szünet után nagyön feljött a So- mogytamóca, a Latin ca SE azonban kihar­colta a győ­zelmet a ke­mény, sőt he­lyenként durva mérkőzésen. G.: Bajkai, Toldi, Fazekas, ill. Bátori, Bencsik I. Jók: Kömpf, Kiss, Horváth, ill. Bencsik II., Bátori, Mohá­csi I. Novák József Karód—Marcali VM 3:1 (1:0) Marcali, zárt kapuk mellett. V.: Műdig. Alacsony színvona­lú, csapkodó játék volt. Az idegeskedő marcali csatárok a legjobb helyzeteket is elhi­bázták. G.: Ondrusek (3), ill. Molnár (11-esből). Jók: Béke- fi, Sárői, Ondrusek, a mar­cali csapatban nem volt jó teljesítmény. Kálmán Sándor Lengyeltóti—Toponár 2:1 (1:0) Lengyeltóti, 200 néző. V.: Szölíősi. Mindvégig többét támadott a hazai együttes, vi­pontot a Lengyeltóti. G.: Ko­mócsin, Pozsonyi, ill. Farkas. Jók: Schmida, Komócsin, Po­zsonyi, ill. Koncz, Tormási, Pataki. Dr. Körmendy István Kapussors. Nem védett rosszul a babócsaiak kapusa, a Fonyód elleni mérkőzésen. Az első félidő 32. percében is úgy tűnt, hogy hárítani tud, de a fejjel menteni akaró hátvédről, Ba- loghról védhetetlenül vágódott gólba a labda. A babócsai kapusnak bizony már a hálóból kellett kikotornia a labdát... Bernáth életműve a Rippl-Rónai Múzeumban Tászár—Somogyi B. SE 3:1 (3:0) Nagyatád, 100 néző. V.: Tóth Gy. A kulturáltabban, erőtel­jesebben játszó vendégek már az első félidőben bebiztosítot­ták győzelmüket. Szünet után Taszár csapatából Vitéz és Bödi kiállítva. G.: Vitéz (3), ill. Tóth. Jók: Kincses, Ábra­hám, ill. Lieber. Varga Tibor Csurgó—Ordacsehi 4:1 (1:1) Ordacsehi, 100 néző. V.: Móricz. A megfiatalított ha­zai együttes egy félidőn át ... , állta a vendégek rohamait, szont a vendégek szórványos Szünet után a csurgói csapat próbálkozásai rendre veszélyt jelentettek. A vártnál nehe­zebben, de megérdemelten szerezte meg a két bajnoki fölénye gólokban is megmu­tatkozott. G.: Polgár (2), Kiss, Mód, ill. Takács. Csepregi László San Antóniából jelentik A 18. öttusa világbajnoksá­gon a második szám, a pár­bajtőrvívás a szokásnak meg­felelően, igen elhúzódott. A magyar versenyzők a via­dal első felében hullámzó for­mában szerepeltek, hajrában jelentősen feljavultak. Vonat­kozik ez elsősorban a fiatal Villányira, aki utolsó 10 csör- téjét megnyerte, s ezzel ebben a számban holtversenyben a második helyen végzett. Az egyéni összetettben a csepeliek 21 éves versenyzője átvette a vezetést. Az összetett csapat- versenyben Magyarország ke­rült az élre a svédek és a szovjetek előtt. Párbajtőrvívás egyéni: 1. Liljenvall (svéd) 28 gy, 1028 pont, 2—1. Onyiscsenko (szovjet), Thade (NSZK) és Villányi (magyar) 26 gy, 972 pont. 5—7. Fring (NSZK), Iva­nov (szovjet), Krediet (hol­land) 24 gy, 916 p. 8—10. Ke­lemen (magyar), Hunne (finn), Drum (amerikai) 23 gy, 888 p. 11—13. Balczó (magyar), Fox (angol), B. Jacobsson (svéd) 22 gy, 860 p. Vívás csapatban: 1. Szovjetunió 2703 pont, 2. Magyarország 2604, 3. NSZK 2571, 4. Svédország 2538, 5. Hollandia 2406, 6. Finnország és Japán 2340, 8. Anglia 2274. , 9. Franciaország 2208, 10. Olaszország 2142, 11. Egyesült Államok 2142, 12. Ausztrália 1944 pont. Az összetett egyéni állása két srdm után: 1. Villányi (magyar) 2067 pont. 2. Lilienvall (svéd) 201? 3. Drum (amerikai) 1978, 4 Onv’'sr«!enko (szoviet) 1962 5. Thade (NSZK) 1897. 6. Hur­ráé (finn) 1843, 7. Kelemen (magyar) 1888, 8. B. Jacobsson (svéd) 1825 pont. 20. Balczó (magyar) 1715 pont. Az összetett csapatverseny állása a két szám után: 1. Magyarország 5554 pont, 2. Svédország 5478, 3. Szovjet­unió 5423, 4. Egyesült Államok 5372, 5. NSZK 5351, 8. Japán 5135, 7. Anglia 5099, 8. Finn­ország 4760 pont. A megyei bajnokság állása: 1. Nagyatád 9 6 2 1 28:10 14 2. M. Laíinca 9 6 2 1 23:8 34 3. Taszár 9 5 2 2 13:6 12 4. Marcali VM 9 6 — 3 16 .9 12 5. S.tarnóca 9 5 1 3 12:11 11 6. B.boglár 9 5 1 3 14:15 11 Lengyeltóti 9 4 3 2 8:9 11 8. Babócsa 9 4 2 3 23:16 10 9. K. V. Lobogó 9 3 3 * 3 13:8 9 10. Csurgó 9 3 3 3 13:14 9 11. Fonyód 9 3 2 4 11:11 8 12. Karád 9 3 1 5 12:16 7 13. K. Vasutas 9 1 3 5 10:17 5 14. S. B. SE 9 2 1 fi 11:12 5 15. Toponár 9 1 2 6 7:21 4 Ifi. Ordacsehi 9 2 7 3:26 2 A művészetek gyönyörű varázslattal lebbentették föl a fátylat Bernáth Aurél Kos- suth-díjas festőművész válo­gatott gyűjteményes kiállítása előtt: Nagy László Tűz című versét Péczeli István, Beetho­ven szonátájának egyik téte­lét gordonkán és zongorán Pallós László, Kardos Kálmán zeneiskolai tanárok interpre­tálták. Vasárnap délelőtt a Rippl-Rónai Múzeumban Hor­váth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meg a XI. mú­zeumi, műemléki hónap So­mogy megyei programsorát, nelvnek nyitánya és kiemel­kedő eseménye a múzeum kép­tárában megrendezett Ber- náth-kiállitás. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács elnö­ke, dr. Várkonyi Imre elnök- helyettes, Rostás Károly, a vá­rosi tanács elnöke. Nagy érdeklődés kísérte Böhm József megnyitó beszé­dét, melyben örömmel emlé­kezett meg Bernáth Aurél ha­zajöveteléről. — Fontos művelődéspoliti­kai missziónak vagyunk a ta­núi — mondotta. — A Ma­gyarország határain túl is ki­váló tiszteletnek és megbe­csülésnek örvendő művész és a napjainkban kulturálisan is mindjobban előbbre lépő me­gye találkozik ma, és ez az országosan is elismert Te­gyünk többet Somogyért! — mozgalomnak szinte jelképes állomása. Azt hiszem, most már köz­tudott tisztelt hallgatóim m előtt is, hogy Rippl-Rónai, Vaszary, Ivá- nyi-Grün­wald, Zichy, Rudnay, Ga- limberti és Bernáth Aurél megyéje nem­csak a művé­szeti múltat be­csüli, hanem teret és lehe­tőséget ad az itt alkotók ér­vényesülésé­nek is. örü­lünk, hogy Ber­náth Aurél né­ha ismét me­gyénkben al­kot, innen kül­di szerte a va- rázsos színhan- Németh gúlátokat, új, kiáuítás szocialista éle­tünket ábrázoló kompozícióit — mondta Böhm József. Bernáth Aurél hazajött. Legszűkebb szülőföldje, Mar­cali küldöttei is eljöttek őt kö­szöntem. Nyakas Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke megható szavakkal kérte a mestert; »az út ne szakadjon meg Kaposváron, folytatódjon az Marcaliig, hogy szellemé­nek tiszta sugara gyarapít- hassa szépen fejlődő szülőfa­luja szorgalmas dolgozóinak műveltségét«. Egy őrá leforgása alatt csaknem háromszáz látogatója volt Bernáth Aurél első ka­posvári válogatott gyűjtemé­nyes kiállításának, melyen a magyar festészet egyik legki­emelkedőbb alakja harminckét olaj- és pasztellképpel, kilenc akvarellel szerepel. A művé­szetszeretők valóságos hada vette körül az alkotót, aki alig Ferenccel beszélget Bernáth Aurél a megnyitója után. Tél. Válasz — légipostával Egy kissé ideges volt a hangulat a Robbanómotoros Háztartási Gépek Gyárában. Soltész igazgató harmincki - lene fokos lázban feküdt oda­haza hófehér ágyában. Dü­hösen recsegte a kagylóba titkárnőjének: — Emmike, ha már meg­érkezett a norvég vendég, a nevemben kérjen elnézést, amiért nem, fogadhatom. Roppant kellemetlen, hogy a főmérnök és helyettese is Győrbe utazott. Szóljon át Ducsinszkinénak a tervosz­tályra! Kalauzolja ö a ven­dégünket. Ducsinszkiné be­szél norvégul, évekig élt Os­lóban. — Pont a Ducsinszkiné? Igazgató kartárs ismeri... Emmike mindenesetre át­szólt a tervosztályra, s két perc múlva már bekopogta­tott Ducsinszkiné, cuki bár enyhén tiszántúli tájszó­lással, de norvégül köszön­tötte az üzletembert. Aztán elindultak, hogy megtekint­sék a gyárat. A nagy gépteremben meg­álltak a fénylő csiszológép mellett, s Ducsinszkiné meg­kezdte a felvilágosítást. — E csiszoló mellett Kla- rovác Zoltán dolgozik. 1941- ben nősült, de elég viharos házaséletet élt... Az anyó­sa, aki egyébként áldott, jó asszony, nagyon haragszik Klarovácra. Na, menjünk c^ak tovább! Ott, a szalag mellett jobbról a harmadik Vándori Dezső előmunKus. Tavaly húsvétkor volt az el­jegyzése egy bácsalmási ta- títónővel... de a nő addig nem akar hozzámenni, míg Vándori nem vesz egy vajszínű Opelt. Na, mit szól hozzá?... Nézzük meg talán az extra kivitelű krumplihámozó ké­szülékünket is! A vendég érdeklődéssel vette szemügyre a masinát. Ducsinszkiné a gépezet elé lépett, s rámutatott a szer­kezeten utolsó simításokat végző nőre: — Ez Selmeczi Aranka, akit gyakran lehet látni a gyári éjjeliőr fiának a társa­ságában. Hogy mi tetszik ezen a nőn annak a fiatal­embernek?! — és máris to­vábbtuszkolta a vendéget a gyönyörűen berendezett üze­mi ebédlőbe. Mire végigjárták a gyárat, a norvág vendég tisztában volt az egész gyár érzelmi életével.. Egy hét múlva, mikor Sol­tész, a gyár igazgatója sze­rencsésen felépült influenzá­jából, levelet diktált Oslóba. Érdeklődött a norvég üzlet­embertől, hogy látogatása nyomán milyen megrendelés­re számíthat a gyár. Légiposta-fc-lultával meg­érkezett a válasz: »Bizonyára kitűnő háztar­tási gépeiket budapesti láto­gatásom idején nem volt al­kalmam megismerni, ezért egyelőre nem adhatok fel megrendelést. Ellenben azon­nal írja meg, hogy a daru- kezelő Tolcsvainé azóta hoz záment-e már a szigetmonos tori pénzügyőrhöz vagy to­vábbra is hitegeti, és való­ban csak Gézába, a kék sze­mű ülőkalauzba szerelmes-e?■» Galambos Szilveszter győzte nevének ismert monog­ramját a katalógusokra írni. »Festészetének magas kva­litásai miatt már életében klasszikussá vált« — írja a kiállítás katalógusában Pataky Dénes. Főművének kaposvári kiállításán először ezt sum­mázhatja a néző is. A Ri­viéra, a Reggel, az Ablak, a Róma-hegyi tájat megörökítő Tél című olaj és pasztellké­pek festészetének örök értékei közé tartoznak. A Riviéra születését részletezően leírja önéletrajzi regényében; a Ge­nova melletti Quarto dei Mll- Ieben készült. Keletkezése va­lójában az olaszországi út elő­készületének idejére tehető mégis, »a szó: riviéra bontotta ki bennem a képet« — írja vallomásszerűen fölidézve munkásságának egyik legfon­tosabb állomását. »Természet nélkül nincs művészet, ábrázolás nélkül nincs művészet« — mondta művészeti felfogásáról, melyet itt fölidéznem azért Is érde­mes, mert fölhívhatom vele Bernáth festészetének legfőbb jellemzőjére az olvasó figyel­mét. Természetelvű a festésze­te, de nem naturalista. A Ri­viéra keletkezéséről írott so­rai, de maguk a képek is »belső« festői világról valla­nak. Tehát a képzelet megelő­zi a valóságos látványt — de el nem szakad tőle sohasem. (Absztrakt korszakától sietve igyekezett szabadulni korai éveiben.) Kritikusait megelőzve beszél művészetének korszakairól, festészetének új meg új prob­lematikáiról. Két vonása azon­ban folyamatosan feltűnik: lírai festöisége és kompozóciói- nak északias érzülete. Lírai érzést keltenek lazúros olaj­képei, kaposvári válogatott gyűjteményes kiállításán sze­repel például az Esti park. Pasztell jel közül legkiemelke­dőbb a Tél, az Ablak, a Hotel­szoba, az újabbak; az önarc­kép éjszaka 1—II. (Valószínű­leg elírás történt a kiállításon az 1927—28-ban festett Reggel — Ablak címmel szerepel.) Bernáth kompozícióinak^ visszatérő motívumai és lírai- ságának jegyei: a hegedű, mely legtöbbször bánatosan barna, a csalóka lila pillangó : ^ és »A nyitott ablak előtt egy- egy frissen vasalt muszlinfüg- göny lengedezett, annyi képe­imnek szerény motívuma« — írja az Utak Pannóniából cí­mű kötetében olaszországi él­ményeiről. Bernáth művészeti tanaiban a hagyományok ápolása fontos helyet kap. »Mo sem létezhet igaz művészet. — vallotta ka­posvári lakásán éppen a na­pokban —, ahonnan nem lát­szik Tizián.-« Az Európa-hirfi festő a mai­ságát a képzőművészetek fo­lyamatosságába ágyazta: ezzel példát mutat kortársainak. »A természetelvű művészet évez­redeket kibírt anélkül, hogy ismételte volna önmagát — írja A múzsa körül című ta­nulmánykötetében. — Márpe­dig a művészeti ' gyakorlat alapjainak kérdésében óriási távlatokban kell gondolkoz­nunk.« Hite nem nélkülözi a nagy változások reményét sem. »A festészet új formában, új kom­pozícióban, elemeinek más csoportosításában, tehát új mgejelenésben, új stílusban fel fog támadni.« Ezen munkálkodott mint­egy fél évszázadon át Bernáth Aurél ecsettel, tollal — a kép­zőművészeti életben, a műve­lődéspolitikában, a katedrán. Termésének java mögötte van már, életműve azonban még korántsem teljes — alkot ma Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. október 12.

Next

/
Thumbnails
Contents