Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-31 / 256. szám
Mire jó ú művészet? (4) Szórakozni akarok! MSéní áMozott asindig fes pésat. fáradságot, «eer^üiv a «fi^észetekre ss emberiség, asaAs EssaáÜí & í&réS és kéá lábra állt? világéból is. Szívesess veszi sért nem? hoznák b® szexfilmeket? Hagyják a sok szöveget': ÉJS azért váltok jegyet a moziba, mert szórakozás akarok* Aki filmmel kapcsolatos közönségleveleket olvas, vagy ankétokra jár, bizonyoá, hogy szó szerint is iálálko4k ilyen kifakadásokkal Lehet, hogy a bevezetés más, de a második mondat rendszerint így fejeződik be: »Szórakozni akarok!-» Tény és való: minden ember — kivétel nélkül — azért néz filmet, színházat, televíziót, olvas regényt, verset, novellát s hallgat zenét, mert szórakozni akar. Azért kell ezt előrebocsátani, mert sokan úgy gondolják, hogy aki Bariók-mpzsikát hallgat vagy Jancsó-filmet néz, az tulajdonképpen unatkozik, csak nem vallja be. Jobbik esetben azt feltételezik, hogy az illető meg akar tanulni valamit. A szórakozás ellentétének ugyanis igen .sokan az unalmast, illetve a tanulást tartják. S az unaimas- ság tekintetében igazuk is van. Az tényleg kínos dolog. De ez már az iskolák hibája, hogy a legtöbb ember a tanulást száraznak, unalmasnak tartja. Ez nem szükségr szerű! További nagy kérdés; M mikor és min unatkozik? Az iskolákban alkalmazott nem szerencsés módszereket a művészet nehezen tudja jóvátenni, de azt talán bebizonyíthatjuk, hogy a tanulás — vagy legyünk pontosabbak: az új ismeretek szerzése — igenis szórakoztató lehet Talán elég hivatkozni a tévé Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorára, amely a különböző statisztikák szerint az egyik legnagyobb nézőszámot elérő adás. »Igen, ha tanulni alkarok, akkor iskolába járok vagy a Deltát nézem, de ha szórakozni akarok, akkor mást mutassanak!-» El kell ismerni, ha egy műalkotás — legyen az regény, film, színdarab, bármi — csak ismereteinket gyarapítja, akkor, lehet jó lecke az iskolában, jó Delta-műsor a tévében, de az még nem művészet lyett váratlanul íecsücsült (Egy várható mozgásfolyamat váratlan, indokolatlan megszakadása, íme mindem humor forrása.) Ez a fenékre- ülés egyeseket szórakoztat; de a produkció korántsem * művészi jellegű. Más példa. J agues Taty nak, a kitűnő francia színésznek és filmrendezőnek Ply time című filmjéből való. Az előkelő étterem portása véletlenül összetöri az Üveg bejárati ajtót, csak a nagy, kilincset helyettesítő ráztányér marad a kezében. Jön a főnöke, kívülről meg új vendégek közelednek az ajtóhoz. Ijedtében a- réztányérral úgy »nyitja ki-» a levegőt, mintha ott lenne ‘ az üvegajtó. A jelenet humora sokrétű, művészi. Jellemzi a hőst, a helyzetet, az esetet Különösen, hogy a nyitás- csukást sokszor megismétli — ez , megintcsak humorfor- rás —, mígnem hajnalban egy részeg a portás karja. alatt négykézláb kimászik az »üvegajtón«. E z a jelenetsor már nem nevettet meg annyi embert, mint az egyszerű fenékreülés, de azért még elég sokat Azt viszont még kevesebben tartják mulatságosnak — pedig az —, amikor Hamlet Pólón iusból bolondot csináL Ezek azonban mind humoros hatások. A szónakozók aránya drámai jellegű műveknél még radikálisabban csökken. Sokan úgy vélik, minden az iskolázottságtól függ, és a nézőstatisztikák felszínes elemzése ezt igazolni is látszik. Pedig az iskolázottság valószínűleg neon a legfőbb választóvonal. Sokkal inkább az, hogy valaki milyennek tekinti az életét, mire tartja ma "át, milyennek érzi a lehetőségeit Akit munkájához semmi sem köt csak a ' kenyérkereset súlyos kényszere, aki nem hisz abban, hogy személyes sorsán —és főként a világén — valamit is változtatni lehet aki becsületes Ugyan, de csak leélni és nem megélni akarja az életét az természetesen olyan szórakozást kíván, amely kikapcsolja a saját életéből. Lehetőleg a a fenékreülés rafiexhuznorat éppen mert csak reflexeket mozgat gondolkodni nem kell rajta. Szívesen hagyja magát elsndalítani bármivel, mert minden óvszer a valóság, a hétköznapok ellen Van persze ,— szerencsésre egyre nagyobb számban — sok olyan ember is, aki hím: az élet megjavíthatóságában, személyes sorsuk alaki tlzatóságá- ban, a megszerzett ismeretek és élmények gazdagító hatásában. Számiikra a szórakozás sokkal tartalmasabb. Mivel nem utálják a valóságot hanem nagyon is kíváncsiak rá, a műalkotásokban tükröződő valóságot is izgalommal, érdeklődéssel figyelik. (Ami nem azt jelenti, hogy a szórakozás számukra egyenlő a tanulással Éppen úgy izgulnak, nevetnek, sóhajtoznak, mit mindenki más — sőt jbb- ban, gyakrabban, mert a művészet sokkal több ilyen alkalmat biztosít ‘ számukra — A kétféle embertípus, a kétféle művészetbefogadótípus között persze rengeteg átmenet van. N agyon problematikus viszont — sőt, alighanem hamis — az ez elmélet, amely a táncdalt vagy operettet azért védelmezi, mert ez »úi a komolyabb művészetekhez«. Van jó táncdal és operett (nyilvánvalóan soha nem is mennek ki a divatból). Ám azok. akik az először felsorolt, zárt embertípushoz tartoznak, a műélvezetet, a szórakozást a táncdalnál, a magyar-nótánál, az operettnél be is fejezik. Ez a mérce számukra, s ezért utasítanak el minden mást, A táncdaldömping, az operett- vagy a műdalkultusz — ha valóban kultusszá válik — aztán végképp lezárja az embert, s megakadályozza, hogy kinyíljon a művészetek és az élet gazdagabb tájai felé... Mérhetetlenül nehéz hát a művészetek irányítóinak feladata, hogy az egyszerűbb szórakozási igényeket kielégítsék, s közben ne a zártságot hanem az emberi nyitottságot növeljék. Bemátb László Harrt Kaasafaínew: DALOK Önarckép—éjszaka A Sfi&agyiófeaffi otthonra találta»» s dalolta őket a száj vad fenyvesen ét hegyen át Új fölbe r/áilfa» új szívbe új szájba. Ha vizet látott felszívta & víz dalait letépte a nyár virágba borúit s a szürkület dala.itDaiokat mondott mik az erdő útjaim messze futottak s ő nézett utánuk szemében a felhős nap szürkesége és szomorúsága annak ki itt maradt mint egy öregember szótlanul Képtm Qéac fordítása Mezei András: varázsolAs Szíved fölött egy pipacs ütései, fiad szólít így becézve, oly szépen követeli, hogy vegyed már észre Elsőfü bárány, rét és nap neveli: szabadság legyen véle, bodrorzzoh arany gyapjat, H ne öntessék vérei Totyogósok csöpp ezredet támaszpontjaid vegyék bel Betonját beomlassza pipacsok ütése! Sernátüs Anré! festfiművécs kaposvári gyűjteménye* SiálStásiré!, üz űj tanulási mttdscerali Az ismeretközlés első forradalmát a könyvnyomtatás föltalálása tette lehetővé. Az ismeret, a tudás forrása mindaddig a nyomtatott betű maradt, míg... míg a gépek meg nem törték ezt az egyeduralmat. Űj fogalmak terjednek széles körben: audiovizuális oktatás, oktatógépek, programozott tanulás. Új eszközök állnak szolgálatba: a tábla helyére a képernyő kerül a tollat a fényiróo váltja fel, a magyarázatot újra meg újra ismétli a filmvetítő vagy a magnetofon... Az új tanulási módszerek koWaittr R. Fuchs könyvért rank pedagógiájának hatalmas távlatait körvonalazzák, eW.K. Fuchs könyve — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg — mindazt összefoglalja, amit e módszerekről ma tudni kell A szakembernek és a laikusnak egyaránt sokat adó mű — rengeteg ábrával és képpel — részletesen elemzi az új tanulási módszerek mibenlétét fölhasználásuk előnyeit. az oktatógépek és a tanuló kapcsolatait. Ismerteti a nemzetközi elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesffit ÁHanaokbao elért eredményeket, az elektronikus számológépek térhódítását az oktatásban, s azokat a módszereket, amelyek az oktatógépek közvetítésével új, szinte meghökkentően hatásos lehetőségeket teremtelek a tanulásra, az ismeretanyag gyors és alapos elsajátítására. A szerző, aki neves szaktekintély, élvezetes stílusban, a bonyolult összefüggéseket jól megvilágító történetekkel fűszerezve írta meg könyvéi lehetővé téve így, hogy azt bárki haszonnal forgathassa. (m) vizsgáljuk hát meg közelebbről ezt a »szórakozás« szól hátha sikerül eloszlatni a körülötte terjengő homályt Az bizonyos, hogy a szórakozás valamilyen időtöltést jeleni méghozzá' nem munkával töltött időt Eégi nyelvünkben úgy is mondták inkább, hogy »elműlatjuk az időt«, amiből a mulat szó tartalmául ma már csak az italos-táncos időtöltés maradt A szórakozás bizonyára több ennél, még ha igaz is, hogy általában a munka utáni időtöltés egyik fajtáját értjük alatta. Az is bizonyos, hogy aki éppen szórakozik, az többnyire megfeledkezik magáról, elfeledi személyes ügyeil a gondolatai elkalandoznak, izgul vagy nevel szomorkodik vagy elandalodik. Az orvosok megmérték, hogy ilyenkor a vérkeringés meggyorsul, a lélegzet szaporább lesz, vagy éppen lelassuL Ezek a tünetek mindenkinél jelentkeznek. Nincs ember, aki másképpen szórakozna. A nagy eltérések ott mutatkoznak, hogy kinek mitől lesz szaporább a lélegzete, magasabb a vérnyomása; ki min nevet, kinek mikor kalandoznak el a gondolatai. Nézzünk példa utáni Egy tisztes külsejű ember megy az utcán. Teljesen váratlanul -elesik — a féltekéié ül —, és csodálkozva kő- ülnéz. Ha látjuk az esetei feltétlenül elnevetjük magunkat. Reflex ez. Tudjuk, bogy neki lépnie, járnia kellett volna tovább, az lett volna a természetes. EhaEzt írja egyik művébe» a fennállásának most 125. évfordulóját ünneplő kaposvári kórház alapítója, dr. Csorba József megyei főorvos, aki az Akadémiának is levelező tagja volt. 1817 és 1848 között 6 látta el Somogy főorvosi tisztjét Mint orvos szakíró is számos érdekes gyógyászati témájú tanulmányt jelentetett meg. (Pl. írt az éghajlatnak betegségeket befolyásoló tényezőiről, az orvosi oktatásról, az álladalmi egészségügy helyzetéről stb.). Közművelődési tevékenysége is számottevő azonban: 1857-ben jelent meg »So~ mogyvármegye ismertetése« című könyve. Már a megjelenés évében is nagy érdeklődést váltott ki, nemcsak a szőkébb környezetben, hanem országos szakemberek, tudósak körében is. Somogy megye területéi népességéi gazdasági és földrajzi összefoglalását találjuk meg ebben a munkában, de bőségesen foglalkozik szűkebb szakmájával, az egészségügy! helyzettel is. Dr. Csorba József készítette az első forrás értékű leírást Somogy néprajzáróL A ..Somogvvármesys » mertetése« számos, máig használható helytörténeti vonatkozású anyagot is közöl így 5*L KapospuJa—Alsóhe„Derüljön homály (Me vidékünkre a miről tilb-till világossá!!’ tényről a kővetkezőket ol. vashatjuk benne: »Jelenleg már csak dombosabb gyepezel és kőhalom tünteti ki helyét Hetényi- pusztán, keletről Nosztány és délről Mászkmy puszták szomszédságában, a’ régenten széltiben-hcsszában mintegy 160 négyszögölnyi területű várnak, melynek erősségét oldalról bástyák, völgy es részéről pedig kővel kirakott medrű folyam és berek tevék, ’s a’ vár keleti részein ma is mocsártól környezett több dombok szemlélhetők, mellyek őrhelyek lehettek. Diocletian, Constantin, Capstans és Constantinus Cris- pus, Maxen ti us és Valens császáraktul számtalan kisebb nagyobb rézpénzek találtatnak itt elszórva, de ré- gtesbbefcre is akadni, mellyek: »Diva Faustina«, ' »Felicitati Reipublicae«, »Jovi Conservator!«, »Votis ui multi* max exercitus«, »Gloria Komanorum«. »Victoria itam- norum- köriratokkal vágynak ellátva, ’s vezetésük helyét, Sisciát, a’ mai Sziszeket a’ reájok nyomott »Sie« be- tfic tudatják. Itt talált kőía- ragványok és téglák is é he- lyen egykori római gyarmatra mutatnak. Népmonda szerint hajdan a vár egykori tulajdonosa berakafcá %’ a A múzeumi hónapbsss unlmaS: tertotttüc a megemlékez^» azokról a neves és tudós eletekről, akik Jelentős, ma is Használható adatokkal, leírásokkal, könyvekkel gyarapították ismereteinket Somogy róL így emlékezünk szeg tazH » kas ízé««»! dr Csorna Tóz**vár ablakait, csupán eggyea át engedé azt világíttatni, ’s ennél megállapodva monda a’ körül ál lóikhoz: »ha ezen ablakot is befalaztajom, akkor az Isten sem lát engem«, 'rnelly daczos gúnyolódása azonnal a' vár elsüllyesztésével bűntetteiéit; — ’s innen neveztetik maiglan jg »Süllyedt vár«A’, hazáéval közös rombolások közt pusztaságra jutott, kies táj ma ismét népesülni kezd, régi nevét »Heíény«-«! felcserélve; ’s az illy nevű 2614 holönyi pusztát jelenleg két gazda-tiszt, és 180 cseléd lakja, sőt hegyes földes urasága gondoskodásából pár évek óta itt iskola és temető is lesz«. Az alsé-Hetény-posztai »Süllyedtvár«-nál dr. Soproni Sándor neves budapesti régész már főbb éve ásat szép eredménnyel. A feltárási munka sokban igazolja (és természetesen kiegészíti) Csorba doktor egykori feljegyzéseit Az aJsóhetényi kutatások pillanatnyi állása szerint a római időkben komoly falakkal megerősített települést jelentős pannoniai belső- városként tarthatjuk számon. Főleg a késő római korban (Nagy Constantin és II. Con- tantius korában) volt komolyabb politikai jelentősége a gazdaságin kívül. A várost •minds?, oldalról 50—50 torony védte az esetleges támadás elless A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága és dr. Soproni Sándor az elkövetkező években tovább folytatják az érdekes feltárást. Az ásató pedig az idei múzeumi hónapban Kapoepulán — október 30-án — tart előadást, és beszámol eredményeiről 8 közönségnek. Nemcsak a hetény! emlékekkel kapcsolatosan érdeke* azonban Csorba doktor leírása. Számtalan helyen és sokszor megemlékeztünk már a kaposvári várról t annak pusztulásáról. A »Scenogyvár- megye !smertetésé«-ben a kővetkezőket olvashatjuk a kaposvári vár múlt századi helyzetéről: »A’ vár-épület ott feküdt, mint most is a’ romok mutatják, a’ sok ott található golyóbisok, a’ csata alatt elhullottak1 csontjai bizonyítják, hol a’ városnak azon része fekszik, mellyet maiglan is várnak hívnak, nevezetesen, hol az uradalom’ magtára ’s alatta lévő nagyszerű pinczé- je vart Fekvése kedvező volt: körülvéve lábolatlan láp ’* mocsár őrizte, úgy hogy csak — még most is észrevehető czölömpökön állott keskeny hídon lehetett ki- 's bejárni. — Elenyészett pedig a’ vár végkép, midőn a’ Rákóczy csapatja! darab ideig benne tartózkodások után azt elrontották, hogy többé erődül ne szolgálhasson!« Napjainkban az Ady Endre útra környékén a csatornázási munkálatok ismét számos, a középkori várhoz tartozó egykori használati tárgyat Koznak a felszínre. Sajnos, ezen a területen a beépítés és a közművesítés miatt rendszeres ásatásra a közeljövőben aligha kerülhet sor, így rendkívül nagy értékűek az ilyen szórványos leletek is. (Jó lenne, ha a munkaiatokat végző vállalat dolgozói közül néhányan gyűjtenék és a múzeumba juttatnák ezeket a tárgyakat. Az ő számukra Csorba doktor példája is útmutató tehetne, azonkívül, hogy a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai többször is kérték az ott dolgozókat. Eleddig — sajnos — eredménytelenül!) Mint ftelytürféneli érdekességet idézzük végül Csór» ha doktor könyvéből, hogy milyen is volt ébbea az időben Kaposvár. »A’ népszám hivatalos őszt szsírés szerént (a’ tisztviselőkön, és a tanuló ifjúságon kívül) 3447. Van a“ négy országos vásárom kívül hetivásárja is, kedden ’s pénteken. Itt van azon es. kir. posta-hivatal, meíiy mintegy indulási *s érkezési központról Béci, Fest, Pécs stb. városokkal — még a' múlt évben életbe lépett ’s hetenként érkező szorgalom-kocsi segítsége által is — vidékünket időnk-kíváníá közlekedésbe hozza; ’s itt vas két gyógyszertár is.« Dz. Draveozky BaJás* SOMOGYI NÉPLAP sex WVL «Äröbsr SL 7
