Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-31 / 256. szám

\ HÉT a világpolitikában Történelmi események hete Ritka hét az olyan, amely­nek szinte mindegyik napjára Jut egy-egy történelminek jut egy-egy történelminek szá­mító ‘nemzetközi esemény. A most véget éró hét pedig így vonult be a krónikába. Mert ki tagadná, hogy történelmi pilla­nat volt, amikor a New Yörk-i üvegpalotában a közgyűlés in­donéziai elnöke ismertette a szavazás eredményét: a Világ- szervezet 76 tagállama akarja a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását, 35 tagállam ellene szavazott, 17 ország képviselője tartózkodott a szavazástól... A közgyűlés szavazásának ez a kimenetele azt jelentette, hogy — képlete­sen szólva —* tágra nyílt a vi­lágszervezet kapuja a Kínai Népköztársaság elótt. Ugyan­akkor — hogy a hasonlatnál maradjunk — a hátsó kapun ét távoznia kellett az amerikai­ak által fenntartott bábállam .. (Tajvan) küldöttének. A mostani történelmi fordu­lat jogilag nem más, mint az, hogy a Kínai Népköztársaságot . visszahelyezték törvényes jo­gaiba. Politikailag természete­sen ennél százszórta fontosabb esemény történt: kudarcot vallott a* Impe­rializmus több mint két évtizedes abszurd és káros magatartása, makacsul el­lenséges Kína-politikája. A világ minden táján aláhúz­ták a hírmagyarázók, hogy az USA páratlan diplomáciai ve­reséget szenvedett. Egyes nyu­gati kommentátorok visszala- póztak 1964-ig, amikor is egy bizonyos texasi olajmágrtás, Georgs Bush Így nyilatkozott; -Ha a vörös Kífta áz Egyesült - Nemzetek soréiba lép, akkor az ENSZ már reménytelen eset, nekünk nem marad más hát­ra, minthogy kilépjünk belő-, le .. .-< Ez a bizonyos George Bush — mellesleg Niton sze­mélyes jőbarátja! — az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselőjeként ezen a héten kénytelen volt asszisztálni ah­hoz, hogy a világszervezet köz­gyűlése igenis visszaadja a né­U ESEMÍRffit KRÚMKbU Hétfő: neonyid Brezsnyev PArizabe érkezett. Koszigin befejezte kanada' tárgyalásait. Keddi Az EN8Z-k8zgyflléa megSza vazta a népi Kína ENsá-Jo- gainak helyreállítását. Kissinger hazautazott Pe- k ingből. Szerda: Koszigin Kubában, Csütörtök: Török kormányválság. Tito és Nixdh találkozója Washingtonban. Megszavazta a kŐzőSpiaci be­lépést az angol parlament. Petitek: indira oandhj Pond am un er, kezett Szombat: Brezsnyev Franciaországból az NDK-ba repült. pi Kínának az Öt megillető he­lyet Moet már Bush nem beszél arról, hogy az USA kilép az ENSZ-ből. ö maga is -munka nélkül* maradna... A Szovjetunió vezetői • világméretű bekeoffenziva új elemeit munkálták ki Párizstól OUaváig, Leonyid Breztnyev, a Szovjet­unió és Franciaország viszo­nyát még szorceabbrft fűző, a két oi-szág közti politikai, gaz­dasági együttműködését min­den eddiginél nagyobb arányú­vá fejlesztő megállapodásokra jutott Porúpidou elnökkel. S itt közbevetve máris te­gyünk említést arról, hogy á *i■ gazdaság agyöttműködési megállapodás Jelentőségét egyebek között éppen az adja, hogy a nyugateurópai gazdasá­gi átcsoportosulással egyidejű­leg kötötték meg. Nem jelen­téktelen biztosítékot nyújt a Szovjetuniónak arra, hogy az Anglia és másik három or­szág (Dánia, Norvégia, Íror­szág) csatlakozásával »tízek«» ké bővült »hatok« közös piaca nem lehet egyértelműen ellen­séges a Szovjetunióval ég a szocialista országokkal szem­ben. (A nyugat-európai gazda­sági közösség kialakulása vi­szont most már mindert bi­zonnyal felgyorsul, hiszen a héten az angol parlament ki­mondta az igent Nagy-Britan- nia csatlakozására.) A Pompidou—Brezsnyev tár­gyalásokon az európai bizton­sági konferencia Ügyének is újabb lendületet adott a* e téren kibontakozó szovjet- francia egyetértést. S itt kap­csolódik be a szovjet diplomá­ciai offenzíva másik eleme: Koszigin kanadai tárgyalásai igen sikeresek voltak. Az az ésZák-amerikal ország, amely a NATO tagja és amelynek csapatai Nyugat-Éurópában ál­lomásoznak, érdekelt az európai enyhü­lésben, és most már Sók­kal kedvezőbben nyilat­kozik az össz-eurőpai ér­tekezletről, az európai biz­tonságról, mint korábban. Koszigin mostani útján Ka­nadában és Kubában, azaz at Egyesült Államok két szom­szédjánál tárgyait. Volt olyan nyugati kommentátor, aki en­nek kapcsán »az USA bekerí­téséről* irt... Persze erről nincs szó, csupán arról, hogy a vllághatalom Szovjetuniónak joga és lehetősége Van pozí­cióit a földgötnb nyugati fe­lén is kiépíteni. Nem létezhet ma már olyan elv, amely azt akarná elismertetni, hogy Észak-, Közép- és Dél-Ameri- ka öSak az Egyesült Államok kizárólagos befolyási övezete. Eáify József RÖVIDEN Háborúellenes békemenet kezdődött szombaton az Egye­sült Államok Arkansas álla­mában a »Vietnami Veterá­nok a Háború Ellen* szerve­zet rendezésében. 2500 vasipari munkás tün­tetett- pénteken délután a franciaországi Brieyben — til­takozásul amiatt, hogy a munkáltatók 12 ezér munka­helyet megszüntettek. Általános sztrájk bénította meg Firenzét. Több tízezer dolgozó követelte a Sigrtoria téren a társadalmi reformó­kat. Bomba robbant szombaton éjjel a koppenhágai görög nagykövetségen. Az épület súlyosan megrongálódott. Két rendőr halt meg abban a tűzpárbajban, amely szom­batra virradóra zajlott le égy Buenos Aires-i autóbuszon. Karmesterként lép fel Ed­vard Heath brit miniszterel­nök november .25-én. Politikái földrengés Washingtonba» ' Á szenátus lesasuTuxtoL Nixon segélyprogramját Erősíti osztőfyküzdelmclnk hagyományainak ápolását Váratlan politikai földren­gés rázta meg Washingtont: a szenátus egész héten át tartó keserű hangulatú vitá­jának betetőzéseként 4i :27 arányban leszavazta és ezzel teljes egészében elvetette a Nixon-kormány 2,9 milliárd (dollár Összegű külföldi kato­nai és gazdasági segély­program-tervezetét. Nixon elnök azonnal élesen reagált a fájdalmas vereségre, »Elz a szavazás — hangoz­tatja NIXon nyilatkozata semmivé teszi 25 esztendő konstruktív kétpárti külpoli­tikáját és elfogadhatatlan koc­kázatokat idéz eló az Egye­sült Államok nemzetbiztonsá­gát illetően«. Nixon ezután felszólította a szenátust »ha­ladéktalanul állítsa helyre-az abszolút létföritoSságú külföl­di segélyprogramokat«. A kongresszusi megfigyelők szerint a Marshall-aegéllyel indult és 23 év alatt mintegy 143 milliárd dollárt felemész­tő amerikai katonai és gazda­sági segélyprogram első sze­nátusi vereségét a kínai ENsZ-képviSelet kérdésében elszenvedett közgyűlési vere­ség és a törvényhozásban ér­vényesül 6 politikai irányzatok sajátos összjátéka hozta létre, Bőt 15 republikánus szenátor is hozzájárult a kormányra mért súíyos vereséghez, A teljes egészében elvetett segélvprogram tartalmazta a külföldi katonai segély-elő­irányzatokat, amelyeket hoez­teáira Gandhi a menekültek ügyéről iXJNDON A hivatal«» látogatásom Angliában tartózkodó Indira Oandfti indiai mtninzteeeJnók beszédet mondott * londoni királyi külügyi intézetben. Hangsúlyozta, hogy India sta­bilitása és fejlődése sumpant- ¥>' '' konwAr a több mént • pataaaiá­ni menekült As fedi* siMHUrainffl vékámé*#* szerint a külföldi ha totoMknsk hbpémSam kaflane témái, bogy s pslrisrtáné ks«o­paüdaztáal lakosság sateafrra is szadalmas és heves viták után a kormánynak korábban már sikerült részleteiben ke- fesztülhajszölnla a törvényho­zásban. * • • Edward Kennedy szenátor pénteken azzal vádolta Nixon elnököt, hogy nem ad irány - mutatást. az országnak az ENSZ-bon elszenvedett súlyos vereséget követő »nehéz na­pokban*. »Azt látjuk —- mon­dotta Kennedy —, hogy elnö­künk saját pártja és a nem­zet legrosszabb ösztöneit játssza ki, friss olajat örttVe a tűzre felkorbácsolja a szenve­délyeket az ENSZ elleti, s el­menekül elnöki felelőssége elől, amikor a legnagyobb szükség lenne iránymutatásá­ra«, (MTÍ) Dél-Vietnam Harcok az északkeleti fronton A szombat reggeli indokínai hadijelentések szerint Kam­bodzsa északkeleti frontján fellángoltak a harcok A népi erók e frontszakaszon néhány nappal ezelőtt felrobbantották egy stratégiai fontosságú hi­dat, S ezzel mintegy húszezer kambodzsai koifmánykátonát vágtak el utánpótlási vonalai­tól, Egy Phnom Pénh-1 katonai szóvivő közlése szerint a Lem Nol-rezaitn. szorongatott hely­zetben lévő alakulatainak mentesítésére az amerikai bombázók több hullámban in­dultak bevetésre. Phnom Penhbea bel «merték, hogy a mmráM óta tartó parti- »4n offensiv* nyomán három asás kambodznaá kományka- mm aMgnebeafiH. A saáma »ftCKí mm 11 Dózsa-emlékbizoltság irányelvei a félévezredes ünnepségekre Az alábblkaban közöljük a Dózsa-ehilékblzoitság Irány­elveit, amelyeket Dózsa György születésének 500. évfor­dulója alkalmából adnak közre. Dézsa György, az 1514. évi magyarországi parasztháború vezére, történelmünk kima­gasló alakja fél évezrede, az 1470-es évek első felében — pontosan meg nem határozha­tó időpontban — született Er­délyben, A végvidék! harcokban hír­névre emelkedett székely VK. téz megbízatást kapott a tö® rök ellen toborzott keresztes hadak vezetésére. A hadjárat parasztháborúvá nőtt át, a fél- vegyverzett parasztok földes- Uraik ellen fordultak, és Dó­zsa György a parasztsereg ve­zérévé vált. Katonai tetteivel, á nép előtt kifejtet^ célkitűzé­seivel méltó megtestesítője á parasztháború és az évszáza­dos jobbógytörekvések esz­méinek és hagyományainak. Személyében a társadalmi ha­ladás egyik nagyszerű hősét tiszteljük, akire emlékezve, a küzdő és szenvedő néptöme­gekre is emlékezünk. A Dózsa névével Összefor­rott parasztháború az 1848— 49. évi polgárt forradalmat ét nemzeti szabadságharcot meg­előző időszak legnagyobb je­lentőségű magyarországi ahti- feudális küzdelme, szerves ré­sze volt a kof európai osztály- küzdelmeihek és eszmeáram­latainak. a parasíthAborű TÁRSADALMI—GAZDASÁGI előzményei A XV. században, a feudá­lis tulajdonviszonyok fennál­lása mellett, a paraszti fötd- birtoklás túlsúlya alapján a magyár mezőgazdaságban to­vább erősödött a jobbágypa­raszti árutermeláK. Az osztály- harc korábbi eredményei — a szabad költÖZködési jog kihar­colása és á fobcrtöltatás hát­térbe szorulása — következté­ben megindulhatott a nyugat- európaihoz hasonló, szabad paraszti fejlődés irányába mu­tató tendenciák kibontakozása Megjelentek a bérmunka kezdeti formál, melyek fokoz­ták a feudális kizsákmányolás folytán már jelentékeny pa­raszti differenciálódást. A tár­sadalmi munkamegosztás elő­rehaladásával fellendült az ipar és a városok fejlődése. A mezőgazdasági és ipari árutermelés fejlődésével egyes helyi piackörzetek forgalma jelentékenyen kiszélesedett. A bontakozó modem nemzetközi kereskedelem áramába kap­csolódva jelentékenyen meg­nőtt a magyar állatkivitel, ami főként a nagy alföldi me­zővárosok állattenyésztésén alapult. A növekvő árutermelést és áruforgalmat az uralkodó osz­tály a maga számára kívánta gyümölcsöztem!. A paraszti— polgári fejlődés kibontakozó tendenciáival szemben a föl­desúri elnyomás erősítésére é' a feudális rend korai szaka­szára emlékeztető egyes súlyo­sabb terhek és kötöttségek Visszaállítására törekedtek. A Oénzjáradék emelése mellett a feudális terhek növelésének fontos elemeként ismét előtér­be kerültek a terményszolgál- tatások. Korlátozták a jobbá­gyi földbirtokíást. Támadást indítottak a szabad költözési jog ellen, s a jebbágyköltözést számos akadállyal nehezítet­ték. Nőttek az egyházi terhek, S a tiZedkötelezetteéget áz ad­dig mentes nem katolikus ro­mán és délszláv népelemekre is kiterjesztették. Mátyás ha­lála után s központi államha­talom meggyengült, feudális anarchia uralkodott at, ami a ktezóJgáltatott paraaataág bely- sMattttoteáenebbé A nóvaitvő ttayamáa a pa­rasztság cHenéRósábe ótkó- ■ütt ▲ eaáMÓÉoedul* tótefll eir szaporodtak és erősödtek a feudális urak ellen irányuló helyi megmozdulások. A DÖZSA-PARASETHÁBORÜ JELENTŐSÉGÉ, TÖRTÉNETI HELYE A parasztháború a középko­ri Magyarország legnagyobb méretű és visszhangot keltő forradalmi megmozdulása volt. A fegyvert fogó parasz­tok súlyos csapásokat mértek a földesurak államára. Cél­jaik *■» amelyeket Dózsa György híres ceglédi beszédé­ben fogalmazott meg — objek­tíve a parasztság támadását jelentették a fennálló feudális osztélyreftd ellen. A népi kö­vetelések megfeleltek á terme­lőerők haladásának, egybees­tek Magyarország általáno­sabb érdekeivel. A felkelő parasztok, plebejusok és más csatlakozó elemek küzdelme — a tudatosság fokától függet­lenül — a haladás fő útját képviselő paraszti—polgárt árutermelés és polgári átala­kulás irányába mutatott. A parasztháború veresége vi­szont, melyet az uralkodó osz­tály csák sorozatos összecsa­pások után, katonai erejének megfeszítésével tudott elérni, az osztályerőviszonyok alaku­lásában súlyos fordulatot je­lentett. A fegyveres felkelés vérbefojtását követő megtorló intézkedések a feudális kötött­ségek újabb megerősödését és a korai járadékformák vissza­állításával és kiterjesztésével a jobbágyság ún. második ki­adását, a kései feudalizmus korszakát vezették be. A pa­rasztháború vereségét kővető megtorlás, a jobbágyság le- fegyyprzése pedig . védtelenül dobta Óda az országközépső és déli részét az oszmán hata­lomnak. A parasztháborúban osztályíiarc és honvédelem kérdései ötvöződték. A parasztháborúban két részre oszlott a magyar társa­dalom. Az egyik oldalon a kü­lönböző csoportokra tagolódó kizsákmónyolók, a feudális nemesség, az egyházi hierar­chia, a gazdag városi polgárok állottak. A másik oldalon — a kereszteshad soraiban — az elégedetlen mezővárosi és fa­lusi parasztok, szervezkedő plebejusok és bányamunkások, az egyház életvitelével megbé­kélni nem akaró szegény pa­pok és deákok egyaránt gyüle­keztek, példát mutatva á dol­gozó néprétegek társadalmi összefogására az elnyomók el­leni küzdelemben. A Magyarország határai kö­zött és a határvidéken élő töb­bi nép ugyancsak szerephez jutott mindkét osztály táborá­ban. A nagy társadalmi küz­delem tehát aZt Is örökü1 hagyta ránk, hogy magyar és nem magyar tömegek közös érdekeit az osztályfrontok ha­tározzák meg, b csak az osz­tályuralom elleni közös harc segítheti elő az egyes nemzeti­ségek saját céljainak előbbre- vítelét is. A Dózsa-paraszthábofú ré­szét képezte azoknak a nagy európai népi megmozdulások­nak, melyekben a parasztok és plebejusok a feudális rend fa­lait döngették, s amelyeknek kimenetele . nagymértékben befolyásolta a fejlődés későb­bi irányát. Céljai — mint Európában általában, ösztönö­sen vagy vezetői által is meg­fogalmazva — a korabeli egy­házi és eretnek ideológiákhoz is kapcsolódták, kifejezték az egyház európai méretű válsá­gát ét egyengették belső de­mokratizálásának útját te. fi­gyelemre méltó, hogy a pa­rasztháború okai és jellemző vonásai — sajátosságai mel­lett is — mennyire hasonlóak voltak a környező közép- és kelet-európai országük pa- raeztfelkéléselhez. Ezek a fcé-j a&mSk is tutezájánjdtok akkori hogy az 1514. évi magyázv»» saági parasztháború bekerüli; az európai történet évlapjaira. A dózsa-hagyomany A Dózsa-tradíció olyan po­litikai-ideológiai hagyomány lett, amely szátválaszthatatla- nui összeforrott a haladásért Vívott társadalmi és osztály­küzdelmekkel, a Duna völgyi népek eszírtélésének és össze­fogásának előrevivő folyama­tával. Dózsa neve a későbbi parasztfelkelések példáját és ideológiai örökségét képezrte Felidézték szellemét történel­münk nemzeti, polgári demok­ratikus és szocialista mozgal­mai is. Keresztes (latinul Cru- clatus) hadának nevét visel­ték a kurucok; a plebejus bal- szárny jelképe volt 1048-ban zászló volt az agrárszocialista mozgalmakban a XX. század eleji demokratikus törekvé sekben, az ellenforradalom, és ä fasizmus elleni harcban, a háború elleni küzdelemben. A Dózsa-hagyomány meg ítélése ideológiai-politikai Víz­választó volt történelmünk ha­ladó és retfogréd irányzata; között. Forradaimasítő vagy a for­radalmat védő íróink, költőink — különösen Petőfi es Ady — munkásságában, képzőművé. szetünk legmerészebbjeinek alkotásaiban *— például Der- kovíts művészetében *— a DÖ- zsa-hagyomány összefonódott a társadalmi és ideológiai ktiz delmekkel. A haladó Dózsa-kép a szo­cialista Magyarországon vált Igazán népünk sajátjává. A paraszt ve zér emlékét fc, modern marxista történetírás nálunk éa a Szomszédos szágokban új összefüggésekbe helyezte, a népi hagyományok­ban oly jelentős szerepének megfelelő fontosságát a tudo­mány, irode lom,. képzőművé­szet alkotásai hangsúlyozzák így emlékeznek rá a dolgozók milliói is, felidézve a népel­nyomás elleni harcban politi­kai hagyománnyá Vélt és a Duna völgyi népek összefogá­sát megtestesítő Dózsa-tradí- ót. .. A DÖZSA-ÉVFORDÜLÖ MEGÜNNEPLÉSE Népünk- Dózsa György szü­letése 500. évfordulója Ünnep­lésére készül. Az országos ün­nepségek 1972-ben kezdődnek. A megemlékezések sorában nagygyűlések, kiállítások é3 más kulturális rendezvények hivatottak a napjainkban is aktuális Dózsa-hagyömáfty ápolására. Nemzetközi tudo­mányos konferencia, új forrá­sokat feltáró, elemző és nép­szerűsítő kiadványok biztosít­ok a nagy történelmi esemény jelentőségének méltatását Mindez jelentős újább tudo­mányos és művészeti alkotá­sokkal gazdagítja majd élő Dózsa-hagyományunkat. Az évforduló megünneplését szol­gálják azok a megemlékezések és rendezvények, amelyeket társadalmunk különböző réte­gei körében a társadalmi szer­vezetek, tömegmozgalmait és Intézmények szerveznék. A felemelő és mozgósító tör­ténelmi tanulságok annál In­kább Válnak népünk sajátjá­vá, minél szélesebb, a helyi kezdeményezéseket is magá­ban foglaló népmozgalom jel­legét öltik a félévezreües év­forduló ünnepségei. A megemlékezés nyilvánva­lóan erősíti osztélyküzdei- taeiftk hagyományainak ápolá­sát, növeli népünk szocialista meggyőződését, történelmi ta­nulságaival erősíti egységün­ket, a környező, a ma már ha­zánkkal együtt szocialista út­ra lépett országok népeivel való szövetségünket, összefűz á világ haladó társadalmi erőt- v«L Péti* ■»mirhUtttaŰD I SOMOGYI ttMáoMn. MYL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents