Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-03 / 232. szám
Kádár János beszéde a falugyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) akkori középparaszti életszínvonalra. Ezzel az elhatározással fogtunk hozzá a munkához, s amit elhatároztunk, azt meg is valósítottuk. A falu egykori nincstelenjei, a szegényparasztok és az akkori középparasztok most egyaránt jóval magasabb színvonalon élnek, mint az egyéni gazdálkodás idején éltek vagy élhettek volna. Ami a pálfai tsz tagjairól elmondható, — hogy milyen szociális segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak, milyen szélesek kulturális lehetőségeik, hogy világot látnak, perspektívájuk van, iskoláztatják gyermekeiket és önmagukat is továbbképzik—, azt az ország sok termelőszövetkezetének tagsága elmondhatja, olyan országos jelenség ez, amely tükrözi a magyar parasztság életében végbe ment fejlődést. — Vállalt feladatuk eredményes végrehajtása kedvezően változtatta meg az emberek a magyar paraszti társadalom életét. Éppen ezért, most, tíz év után sem önöknek, sem nekünk, nem kell lesütnünk a szemünket... Ha így, ebben a szellemiben dolgoznak tovább, öt vagy tíz év múltán további szép eredmények tanúi lehetünk. Szocialista jelleg, demokratizmus, érdekeltség Kádár János beszédének további részében rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti eszme a munkáso^tály világnézetének, politikájának egyik legfontosabb része, az egyik legfontosabb útmutatás a testvéri paraszt-osztálynak. — Amikor arról beszélünk — mondotta —, hogy a termelőszövetkezetek országszerte megszilárdultak, tagságuk ösz- szeforrott, s a tsz-ek jelentős része már valóban szocialista nagyüzemi gazdaság, akkor azt is el kell mondanunk, hogy ez a munkáspolitika, a munkásosztály és a parasztság nagy politikai, erkölcsi sikere. Jelenleg a termelőszövetkezetek adják az ország mező- gazdasági termelésének 70 százalékát, s ez megfelel a gazdálkodó területük részarányának. A termelési színvonal országosan emelkedett, s kedvezően változott a parasztság élete. Ezer féle módon bizonyítható, hogy a mezőgazda- sági dolgozók jobban élnek, mint akár tíz esztendővel ezelőtt is. Mindenki, aki hozzájárult a termelőszövetkezetek fejlődéséhez, önérzettel, szocialista öntudattal és jogos nagy örömmel gondolhat visz- sza saját munkájára. Kádár János a termelőszövetkezeti mozgalom lényeges vonásairól szólva a szocialista jelleg mellett kiemelte a közösségi életben nélkülözhetetlen demokratizmust, valamint azt a jóértelemben vett érdekeltséget, hogy a szocialista célnak és az emberek egyéni, családi, közösségi érdekének egy irányba kell hatnia. fl fejlődés - nehézségeink ellenére is - vitathatatlan Kádár János megállapította, hogy a napokban megalkotott szövetkezeti törvény tovább fejleszti a szövetkezetek szervezetét, működését, elősegíti fejlődésüket. A továbbiakban az ország általános fejlődéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy íO dolgozók életszínvonala je- J,&ntős mértékben emelkedett, megfelelő az előrehaladás a közoktatás, a kultúra terén is. A mindennapi munka során a bérek, az árak, a juttatások, a nyugdíjak, a lakásépítkezés bizonyos kérdéseiről lehet és kell is vitatkozni, de amikor mérleget vonunk, megállapíthatjuk: a fejlődés egyértelmű, vitathatatlan. Életszínvonalunk — miután évről évre rendszeresen fejlődött — lényegében arányban áll a végzett munkával, a megtermelt javakkal. — Fejlődésünk persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézségeink — folytatta Kádár János. — A párt, a kormány, az illetékes testületek, szervezetek, az elért eredmények mellett mindig nyíltan szólnak a problémákról, a megoldandó feladatokról. Őszintén beszélünk a hibákról is, amelyeket a szocializmus építése során helyileg, de néha országosan Is elkövetünk. Voltak nehézségeink és bizonyára a jövőben sem tudjuk majd a problémákat teljesen kiküszöbölni, hiszen tökéletesen sem gép, sem ember, sem testület nem tud dolgozni. Hathatós erőfeszítéseket kell tennünk egyebek között a költségvetési egyensúly javítására, a beruházások elhúzódásának és szétaprózottságának megszüntetésére, a kötelességtudat, a munkafegyelem további javítására. Az eddiginél jobban érvényesítsük a szocialista elosztás elvét: ki-ki munkája szerint részesüljön a javakból, munka nélkül pedig ne részesedhessen az elosztásból. — Eredményeink gyarapítása, a hiányosságok felszámolása a szocialista eszmék és elvek, a szocialista rend eddiginél is következetesebb érvényesítését követeli — mondotta. — Ezekért odaadással, szervezetten kell dolgozni, ugyanakkor harcolni kell a fejlődést gátló tényezők ellen, ha ezt következetesen tesszük, a siker nem maradhat el, a legközelebbi évek országosan és helyileg egyaránt új eredményeket hoznak. A magyar külpolitika és a nemzetközi helyzet A párt első titkára a továbbiakban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy fejlődésünk eredményeként sokat javult a Magyar Népköztársaság általános nemzetközi megítélése. Az utóbbi esztendőkben megnövekedett a szocializmust építő magyar nép becsülete, hitele. Külpolitikánk a szocializmus és a béke eszméjét, célját elválaszthatatlanul összeforrasztja. Bár a nemzetközi helyzet alakulása ellentmondásos, bonyolult, számunkra, a szocializmust építő magyar nép — s általában a dolgozó emberek' — számára kedvezően fejlődik, az erőviszonyok alakulása a haladé- javát szolgálja. A nemzetközi helyzet alakulásának ezen a tendenciáján nem változtatnak az imperializmusnak a világ különböző térségeiben tett agresz- szív erőfeszítései. — Mi nem avatkozunk be más, önálló, független ország belpolitikájába, belső életébe, de hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy aki üldözi a haladás erőit, a kommunistákat, az az antiimpe- rialista harc erőit gyengíti és rombolja. Nem lehet egyidejűleg hatásosan küzdeni az imperializmus és a reakció, illetve a haladás legkövetkezetesebb erői ellen. Bár jelenleg Európában béke van, földrészünk helyzete változatlanul a világpolitika nagy kérdése: Európában néznek farkasszemet a két világrendszer fő erői, itt a legnagyobb az összpontosított katonai potenciál. A történelem tapasztalatai szerint az európai háború már kétszer vl- ’úgháborúhoz vezetett. Mi, kommunisták, a szocializmus hívei, a szocialista országok egy szilárdabb, biztonságosabb, békésebb Európa megteremtéséért harcolunk! — Harcunk során bármilyen nehéz akadályokat kell is leküzdenünk, eredményesen haladunk előre, hogy az emberiség megteremthesse azt a világot, amelyben az igazság érvényesül, és béke van — folytatta beszédét a párt első titkára. — Ez nem csupán kommunista politika. Az emberiség a pusztító eszközöknek olyan mérhetetlen tömegét halmozta fel, amellyel bármikor, rendkívül rövid idő alatt meg lehet semmisíteni az egész civilizációt. Világszerte felismerték tehát, hogy csak két út van: vagy küzdünk az új világháború megakadályozásáért, és akkor az emberiségre jobb jövő vár, vagy — s ez számunkra elképzelhetetlen — a népeket újabb pusztító háború sújtja. Együtt e békéért, a haladásért, a szocializmusért — A Magyar Népköztársaság szocialista külpolitikájával is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy béke legyen, világszerte felülkerekedjenek a haladás erői. Harcunkban szoros szövetségesünk a Szovjetunió, együtt dolgozunk a Varsói Szerződésbe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országokkal. Kádár János jelentős lépésként említette, hogy létrejött a szocialista gazdasági integráció alapelveit rögzítő komplex program, majd rámutatott: — A haladásért és a szocializmusért nemzetközi síkon folytatott harc sikerének biztosítéka a szocialista országok egyesített ereje. Ezért pártunk és kormányunk minden körülmények között és minden alkalommal a szocialista országok egységének erősítéséért dolgozik, s ezt teszi a jövőben is. A haladás, a kommunista világmozgalom, az összes anti- imperialista erőknek még szorosabb tömörítésére törekszünk. Nemzetközi tevékenységünket tehát szocialista elveink, népünk érdekei és az igazi nemzetköziség eszméi vezérlik. Arra törekszünk, hogy a magyar külpolitikát következetesség, állhatatosság és állandóság jellemezze, mert ez növeli országunk politikájának hitelét és erejét. — Amikor nemzetközi találkozások során a legkülönbözőbb alkalmakkor beszélünk a tőkés országok képviselőivel, világosan kifejezésre juttatjuk: mi szövetségesek vagyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagországaival és ehhez a szövetséghez hűek maradunk. Ha a tőkésországok partnerként velünk akarnak dolgozni, szavunkra nyugodtan építhetnek; politikánk következetes, o szocialista Magyarország nem »tántorogm ide-oda. — Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenysége konkrét akciókban realizálódik és egyes lépéseink is megfelelnek külpolitikai elveinknek, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival való szövetségnek. Ennek megfelelően a napokban Budapesten folytattunk baráti, elvtársi eszmecserét L. I. Brezsnyev elvtárssal, azSZKP KB főtitkárával. E konzultációk segítik egyesített harcunkat közös céljainkért és érdekeinkért. Ugyanígy a többi szociálist országgal is szoros kapcsolatban állunk, részt veszünk egymás párt- kongresszusain, párt- és kormányküldöttségeket küldünk és fogadunk. E látogatások közé tartozott Losonczi Pál élvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének útja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A közelmúltban magyar küldöttségek tettek látogatást Mongóliában is. — Nemrégiben Tímár Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes vezetésével magyar küldöttség járt több latinamerikai országban. Ez is példázza, hogy szorosabb együttműködésre törekszünk a fejlődő országokkal is, ami kölcsönös érdekünk. Támogatjuk a latin-amerikai országoknak azf a jogos törekvéseit, hogy kiszabaduljanak az amerikai függőség alól. Következetesen tovább haladunk a megkezdett úton — Külpolitikánk alapelveinek szellemében dolgozunk — folytatta Kádár elvtárs —, a tőkés országok viszonylatában is. Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke nemrégiben látogatást tett a szomszédos Ausztriában. Nálunk járt a közelmúltban a francia külügyminiszter. Normalízált viszonyokra törekszünk az Amerikai Egyesült Álamokkal; erre törekszünk az NSZK-val is, abban a mértékben és formámegütkőztünk, aki igen, azzal együttműködtünk. Kádár János befejezésül hangsúlyozta: o szocialista elvek következetes érvényesítésével, a párt és a nép egységével elérjük, hogy hazánkban — belátható időn belül — teljesen felépüljön a szocialista társadalom. — Ezért harcolunk mi, magyar kommunisták, ezért harcolnak a szocializmus magyar hívei, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek. ban, ahogy megérnek ennek a feltételei. Messzemenően hajlandók vagyunk arra, hogy normális viszonyokat teremtsünk a különböző társadalmi rendszerű országokkal, amikor ez ésszerűnek és hasznosnak mutatkozik. — A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán között évek óta tárgyalások folynak, amelyek viszonyunkat bizonyos mértékig érintik. Itthon arra törekszünk, hogy normális legyen az állam és az egyház kapcsolata, s ez megfeleljen népünk szocialista építőmunkájának. A Vatikánnal való tárgyalások keretében intéződnek konkrét ügyek is, ennek keretében jött létre az a megállapodás, hogy Mind- szenty József véglegesen elhagyja Magyarországot, Rómába távozik. Ezt a tényt a lapokból ismerik. Az is köztudott, hogy ha mi az egyházak egyik-másik vezető személyiségével szembekerültünk, az mindig politikai összeütközés volt. Az embereket mint állampolgárokat sohasem osztályoztuk aszerint, hogy ki hívő és ki nem, hanem mindig aszerint, hogy rekacíós-e vagy haladó, segítője-e a nép haladásának, kész-e a néppel való együttműködésre vagy sem. Aki nem, azzal mindig — őszintén mondom, nagy öröm tapasztalni itt, de másutt is, mennyit fejlődött népünk politikailag azokban a nagy harcokban, a társadalmi összeütközésekben, amelyeket az utóbbi évtizédeiTben, a fejlődés legújabb szakaszában átélt. És merem mondani: most a tömegek, tíz- és százezrek olyan mély megértést tanúsítanak a közösség dolgai iránt, mint tíz, húsz vagy harminc esztendővel ezelőtt még kevesen. Arra van szükség, hogy a társadalmi cselekvésre kész emberek öntudatosak legyenek, világosan lássák céljainkat, s érett gondolkodásukkal, tapasztalataikkal, elhatározottságukkal segítsék elő a helyes döntéseket. Ezért következetesen tovább haladunk azon az úton amelyen eddig is jártunk, erősítve és fejlesztve társadalmunk demokratizmusát, céltudatos szocialista tevékenységét. — Még egyszer megköszönöm a szíves meghívást és fogadtatást, s őszintén minden jót kívánók a termelőszövetkezet tagjainak, a község minden dolgozójának — fejezte be hosszan tartó nagy taps közben beszédét Kádár János. (MTI) EGY HÉT a viláiBüliában fl véletlen és a tudatos A héten ismét nem panaszkodhattak »munkanélküliségre« és témaszegénységre a külpolitikai kommentátorok: valóságos csúcstalálkozó-döm- ping tanúi lehettünk. Szinte jellemző, hogy az egyetlen államfő, aki hivatalos minőségben még sohasem hagyhatta el országát, Hirohito japán császár is útra kelt. Ha megpróbálunk fontossági sorrendet felállítani a hét eseményzuhatagában, kétségkívül a részleges SALT- egyezmények alírása kerül az első helyre. A Szovjetunió és az Egyesült Államok — úgy is mint az egymással szembenálló két világrendszer vezető hatalmai — megállapodást kötöttek: megteszik a szükséges intézkedéseket, nehogy véletlenül vagy felhatalmazás nélkül sor kerüljön egy atomkonflilitusra. A jobb összeköttetés érdekében megkezdik a két fővárost összekötő telexvonalak, a »forró drót« korszerűsítését is. Ha tehát sikerül csökkenteni ezt a fenyegetést, az jelentős esemény az egész emberiség életében. Bebizonyosodott, hogy a meglévő, alapvető ellentétek mellett is kutatni lehet — és kell is — az atomháború elhárításának útját, s hogy az ezirányú erőfeszítések eredményekre vezethetnek. A világpolitikai tapasztalat azonban megtanított arra is, hogy egyszerre nézzük a dolgok színét és visszáját. Miközben az Egyesült Államokat sikerült rábírni a véletlen háború megakadályozásáért tett lépésekre, Indokínában új amerikai erőfeszítések történnek a háború tudatos folytatására. Ritka az olyan nap, amikor nem érkeznek hadijelentések Délkelet-Ázsiából, de ezen a héten különleges figyelemmel kellett olvasnunk e híradásokat. Tay Ninh tartományban, Dél-Vietnam és Kambodzsa határvidékén az indokínai háború egyik legnagyobb ütközete bontakozott ki. Nyilván ennek »ellensúlyozására« Washington megint »északi revansot« akar venni a déli problémákért: felélénkültek az amerikai bombatámadások a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyes területei ellen. Az egész helyzetkép jellegzetes előjátékul szolgál a ma Képünk a választások szavazólapját mutatja: felsó képen Thieu elnök és Tran Thien Khiem al- rlnökjelölt, az alsón Thieu elnök és Tran Van Huong alclnök- jelölt. (Képtávlrőn érk. — AF—MTI—KS) — vasárnap — lebonyolításra kerülő saigoni elnökválasztásokhoz. A közállapotokat híven tükrözi a jelentés, hogy az Egyesült Államok megfenyegette a kprmányhad- sereg tábornokait — az: elégedetlenség hulláma tehát igen csak magasba csapott —, ha pucesot kísérelnének meg, minden amerikai segélyt leállítanak. A kibontakozáshoz egyelőre nem kerültünk közelebb, s bár a múltheti halasztással szemben ezen a csütörtökön megtartották a párizsi Vietnam-konferencia 130. ülését, biztató fejlemény ott sem történhetett. Igaz, Nixon személyesen is »bevetette« magát: váratlanul megjelent azon az összejövetelen, amelyet az Indokínában foglyul esett amerikai katonák családtagjai rendeztek. Nagy titokzatossággal különböző »kapcsolat-felvételekről« beszélt, de gondosan .kikerülte, hogy válaszoljan a DIFK- nek immár 90 napja közzétett hétpontos javaslatára. Hanoi közben vendéget vár- Podgornijt. A szovjet—vietnami eszmecserének — ebben a bonyolult helyzetben — ugyancsak különleges fontossága lesz. S végül valóban csak távirati stílusban: az ENSZ-ben megkezdődött az általános vita, Gromiko kifejtette a Szovjetunió átfogó békepolitikáját. Nyugaton is kritikusabb hangok hallatszanak a brit kémhistóriáról. A 105 szovjet állampolgár indokolatlan kiutasítását — ma már világosan látható — tulajdonképpen az európai biztonsági folyamatok elleni torpedóként is szánták. Földrészünk pozitív fejlődését hátráltatja, hogy Nyugat-Berlinben nem a négyoldalú egyezmény szellemében tartottak több összejövetelt, s az NDK kénytelen volt határozottan tiltakozni. Találkozott a két német állam tárgyaló küldöttsége is, a szokott államtitkári szinten. A hírek némi haladásról számoltak be, de a jelek szerint még nem következett el a kívánt egyetértés a négyhatalmi szerződés kereteinek kitöltésére. Földrészünkön tehát nem egyértelmű a helyzet; az elmúlt hetek örvendetes fejlődését a reakciós körök fékezni, lassítani próbálják. További erőfeszítésekre van szükség minden szinten, s e törekvések európai épületébe mi is elhelyeztük téglánkat: a héten megkezdte munkáját az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzetközi Bizottsága. RÖVIDEN Befejeződtek a nyugatnémet—szovjet légiforgalmi tárgyalások, és a két ország közötti repülőforgalom 1972 első felében megkezdődhet. Malcolm Toon 55 éves diplomatát nevezte ki az Egyesült Államok új belgrádi nagykövetévé Nixon elnök. A török állami szektort képviselő üzleti körök jószolgálati küldöttsége utazik hétfőn »félhivatalos« látogatásra a Kínai Népköztársaságba. 10 százalékkal növekedtek ez év első kilenc hónapjában (a múlt évhez viszonyítva) a lengyel lakosság pénzbevételei. 8T0 millió dollárral növekedtek és a hónap végén 13 384 millió dollár értéket képviseltek a japán arany- és valuta- tartalékok szeptemberben. Tűzharcot vívtak a rendőrökkel a Tupamaro-gcrillák Montevideo belvárosában. Nigéria függetlenségének 11. évfordulóját ünnepelte: Lagos- ban katonai díszszemlét és felvonulást tartottak. 2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L október 3.
