Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-21 / 247. szám

Őszi hajrában a fonjédi Balaton Tsz-foen Kapcsolatok, partnerek, szerződések Épül a 90 vagonos magtár. Egyfolytában dolgoznak a gépek a fonyódi Balaton Ter­melőszövetkezetben. Törik a kukoricát mintegy hatszáz holdon. Szeptember végén kezdték meg a munkát, s a szemes termést az Ordacsehi­ben működő szárítóba viszik, ahol naponta három vagon kukoricát szárítanak. Eddig négyszáz holdról takarították te a termést s az eredmény igen szép: holdanként huszon­öt mázsás átlaggal fizetett a kuk< rica. — Most vetjük a kenyérga­bonát mintegy ezer holdon — tájékoztatott Kiss János fő­könyvelő. — Emellett még ötven holdon őszi árpát is vetnek. A munkát három ve­tőgép végzi. — Minden elismerést meg­érdemelnek a dolgozók. Azok is, akik a kukoricát takarítják be, s azok is, akik a vetésnél és a talajelőkészítésnél dol­goznak. Addig kell földbe ke­rülnie a magnak, amíg jó idő van. És munka bizony bőven akad. Megkezdtük az őszi mélyszántást is, szintén ezer holdon. A kertészetben már befeje­ződtek a rhunk.V'. Egyes nö­vényiéi er: igék jól, másolt ke­vésbé jól fizetlek. A termés lágy részét a Nagyatádi Kon­zervgyár kötötte le. Így a két­— A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK — a több irányú érté­kesítési lehetőség figyelembe­vételével — általában a biz­tonságos értékesítésre törek­szenek — állapítja meg egyik előterjesztésében a Közép­somogyi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének áruforgalmi és jogi bizottsága. Az ilyen és hasonló summázás egyfajta jogos magatartást je­lez. A közös gazdaságoknak azt az álláspontját mutatja, amelyre egész termelési »had­rendjüket« építik. Nézzük, hogyan folytatja az iménti gondolatsort a bizottsági elő­terjesztés: — A termelőszövet­kezetek többsége elemzi eddi­gi gazdálkodási tevékenységét, az értékesítéssel kapcsola­tos problémákat, és arra tö­rekszik, hogy az egységnyi területen megfelelő bevételt biztosító termelést folytasson, innék érdekében javítják ér- iékesítési mun'ráiukat a tsz- ,k, figyelemmel kísérik a p. ci viszonyokat, értékelik a vállalatok magatartását, ezek szerződéses ajánlatait. Ilyenkor, az év utolsó ne­gyedében immái- rendszeressé Hált a tapasztalatok össze zése és a feladatok megjelölé­se: a megye mindhárom terü­leti tsz-szovetsége értékeli, hogyan alakult a tagszovetke­zetek és az azokkal termelte­tési viszonyban álló vállai: kapcsolata ebben az évben, s mi az, amit a jövőben javíta­ni kell. A termények nagyobb részét elszállították; a burgo­nya, a cukorrépa, a dohány és az értékesítésre szánt jószág folyamatosan az átvevőkhöz kerül. Földrajzi-közgazdasági adottságoktól függően más é: más a téma az észak-, a kö­zép- és a dél-somogyi terv ten, persze azonosság is >van közöttük. Ezeken a megbeszé­léseken amolyan szembesítés folyik, a temielőszövetkez vezetők őszintén elmondják véleményüket a partnereknek, aztán ugyanez fordítva is megtörténik. Nem a kölcsönös »beolvasás« a cél, ezzel ugyan­is semmire se mehetnének, in­kább a közös érdekek, a talál-i Kozási felület keresése vezér­li a termelőt és a termeltetőt. Rendszerint több éves kap­csolatról van szó. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat, a MÉK, a Vetőmag-ter­meltető és Ellátó Vállalat, a cukorgyárak, a hús-, a kon­zerv és a tejipar mind, mind régi partnerei a közös gazda­ságoknak, hogy csak egy ré­szét említsem a termeltetők­nek. A kapcsolatokat talán éppen a problémák érlelték- edzették az elmúlt években, Naponta három vagon termést szárítanak. Késik a kukoricabetakaritő gépek szállítása Októberben befejezik a vetést Igáiban (Tudósítónktól.) Nincs könnyű helyzetben a májusban újjáválasztott igali Aranykalász Termelőszövet­kezet vezetősége. Hiányoznak a tavasszal megrendelt kuko­ricabetakarító gépek. Jo- vánczai Istvánnal, a tsz elnö­kével beszélgettem a napokban az őszi betakarítási és vetési munkákról. Megtudtam, hogy í)00 holdon kell leszedni a ku­koricát, és ehhez a tsz-nek egy Braud és egy Oros gép áll rendelkezésére azon a húsz—harminc tagon kívül, aki alkalmas erre a munkára. Eddig csak 120 holdról ke­rült biztonságba a termés. Ez a terület és a többi tábla — a próbaszedés alapján — m adja a tervezett 20 mázsát, májusi morzsoltban számítva. A termelőszövetkezet vezetői tartottak attól, hogy baj lesz a kukoricaszedéssel. Tavaly is az állami gazdaság, a somogy- szili és a szentgáloskéri tsz segített nekik a kukoricasze­désben, ezért rendelték meg már a tavasszal a két Brr és két Zmaj típusú gépet az AGROKER-től. Az ígéret és a diszpozíció kezükben van.' Az első határidő október 15-e, a második október 25-e. A i pék sehol. — Tudjuk, hogy az AGRO- KER mindent elkövet, hogy a gépek megérkezzenek, hiszen 380 000 forintot fizet­tünk értük. Azt hiszem, a gyárnál van a hiba — mondta az elnök. Sokkal kedvezőbb a helyzet az őszi vetéseknél. A 170 hold őszi takarmánykeverék szé­pen kikelt, zöldell 200 holdon az őszi árpa. Búzából és Be- zosztája és a Libelulla fajták magja földbe került 920 hol dón. Jókor jött az eső. Elve­tették a 150 hold repcét is. Még vissza van 380 hold búza- vetés, ennek magágya, a talaj előkészítése rövidesen elké­szül. Reméljük, hogy az őszi vetést október 31-ig befejez­hetjük — mondta Jovánczai István. száz mázsa paprikát, ezerkét­száz mázsa sárgarépát és négyszázötven mázsa paradi­csomot szállítottak a konzerv­gyárba. Sajnos paprikából két­száz mázsával kevesebbet tud­tak átadni, mivel igen gyenge volt a termés. A kertészet így is egymillió-négyszázezer fo­rint értéket termelt mintegy negyven holdon. Befejezéséhez közeledik a kilencven vagonos magtár építése. Nemsokára már ott tárolják a termést. Várhatóan decemberre elkészül a sertés­kombinát is, ahol évente há­romezer hízósertést szeretné­nek fölnevelni. 49 milliós betétnövekedés a takarékszövetkezetekben Közeledik a világtakarékossági nap (Tudósítónktól.) Somogybán 23 takarékszö­vetkezet működik 31 kiren­deltséggel és 52 betétgyűjtő pénztárral. A szövetkezetek­nek 47 000 tagja van a falvak­ban. Takarékosságból az év ki­lenc hónapja alatt jelesre vizs­gáztak a falusi lakosok, a ta­karékszövetkezeti tagok. Bi­zonysága ennek, hogy a szö­vetkezetek betétállománya 49 millió forinttal emelkedett szeptember végéig. Jelenle ' takarékszövetkezetek a falusi lakosság 247 millió forintját őrzik, kezelik. Az idén három­negyed év alatt a betétemel­kedés annyi, mint tavaly egész évben. Október 31-én ünnepük szerte'a földön a takarékosság gondolatát. A megye szövetke­zetei is készülődnek a világ- takarékossági napra. Igazgató- sági üléseken és a dolgozok tanácskozásain szólnak terüle­tük, a megye, az ország taka­rékossági eredményeiről. Jog­gal beszélhetnek erről például Balatonszárszón, ahol 27 mil­lió a betét, de szép eredmény a böhönyei 24, az igali 17 és a nagyberki 16 millió forint is. A takarékszövetkezetek je­lenleg 103 millió forint köl­csönnel segítik a tagok külön­böző céljainak megvalósítását, így például 33 millió forint termelési célokat, főleg a ház­táji állattenyésztést, zöldség­gyümölcs termelést, 25 millió pedig építési célokat szolgál. S mivel »jól forgatják« vagyo­nukat, nyereségük Is nőtt. 1,2 millió forintot írhattak a nye­reség rovatba 9 hónap munká­ja nyomán. hiszen köztudomású, hogy nem mindig és nem minden­ben értettek egyet, s még ma is vannak ellentmondások, ér­dekellentétek. A jelenre azon­ban kétségtelenül a közeledés a jellemző, s ebben több té- nvező :s szerepet játszik. Min­denekei őtt a területi tsz-szö- veiségek tevékenysége volt igen jelentős, és ma is az. Közvetítő-koordináló munká­juk. tárgyalásaik, ajánlásaik, oiackutafásuk, valamint je­lenlétük az áruátadésnál ele­jét vette — igaz, olykor csak vita árán — a korábban gya­korta ismétlődő problémák­nak. Mindez — helyenként és időnként — anyagilag is kifi­zetődőnek bizonyult a terme­lőszövetkezetek számára. AZ IDEI TAPASZTALA­TOK alapján folynak a szer­ződéskötések a jövő évi ter­mény- és termékátadásra, il­letőleg átvételre. Amit a te­rületi tsz-szövetsépek a rnúlt- -a vonatkozóan összegezne! éppen úgy figyelemre méltó, mint az, amit az ezután kö­vetkező időszakra kémek. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy ez csak az egyik fél megnyilatkozása, s ha nem vennék figyelembe a másik partner álláspont­ját, igényeit is, hibát kö­vetnének eL A tapasztalatok értékelése, a tennivalók meg­jelölése során nem téveszthe­tő szem elől, hogy a szövet­kezeti csoportérdek összhang­ban legyen a társadalom ér­dekeivel, s hogy felvásárlási rendszerünknek milyen fon­tos szerepe van a mezőgazda- sági termelés és forgalom tervszerű irányításában. / érdekek kölcsönös figyelembe­vétele — lényeges követel­mény. Egyre inkább eleget tesznek ennek, s valószínű, nincs messze az Idő, amikor már érvényét veszti a közép- somogyiak megállapításának másik fele; — a termelő- szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatában jelentős előre­lépés történt, bár a jogi egyenlőség ellenére nincs meg mindenütt a gazdasági egyen­lőség... H. P. Négy szövetkezet közös társulása (Tudósítónktól.) I fort, a csurgói Napsugár, a Négy dél-somogyi ipari sző- barcsi és a csofconyavisontai i vetkezet — a nagyatádi Kom- ' építőipari ktsz — csütörtökön l))MI[C ....................................mum a KJSZÖV-ben tartott együt­t es ülésen dél-somogyi építő­• — A hétszentségit — ká­romkodott Csapó. Bement, né- ; zegette: hová tehetné az ágat. : Belerakta a bőröndjébe. Szo- jmorú lett, de azért elindult az ’ okút felé. Másnap tíz óra felé szél ke­rekedett. Le kellett állniuk, a gépeket cövekekhez kötözték. Kocsis káromkodott, hogy me­gint kevesebb lesz a kereset. •Állítsd el a szelet« — mond­ta nagyvonalú kézmozdulattal Pálinkás, aki határozottan él- :vezte, hogy most jó darabig ‘háborítatlanul heverhet egy : szalmakazal szélvédett oldalá­ban. — Hát ez sohasem áll el — : mondta nemsokkal később Csapó , én beugróm a pusz­tára. — Jó, csak azért iparkodj vissza. Hirtelen jött szél hir­telen is áll el. , Eél órája hevertek szótla­nul a kazal tővében, Pálinkás el is aludt, amikor egyszerre csak egy kisgyerek futott a géphez. — Hát ez meg kicsoda? — nézje Bíró, s erre előtűnt még egy gyerek, s megint újab­bak. Fölkelt, kinézett a szalma­kazal mögüL — Hű, de jó kis spinkó — mondta Huszár. — A verebesi tanítónő — tette hozzá később. — Valami Krisztina... Körüldongták a lányt — még Pálinkás is felébredt —, csak Bíró maradt távolabb. Kecses, könyed lány volt Fe­hér Krisztina, s a mozgásá­ban volt valami tétova, any- nyira idegen minden agresz- szivitástól, hogy Bíróban nyomban rokonszenvet keltett. A lány elnézést kért, hogy idetolakodtak, de a gyerekek nem nyughattak, hallották, hogy itt két repülőgép van. — Na, melyiktek akar pilóta lenni? — kérdezte Huszár a gyerekektől. — Én! — zúgták rá kórus­ban valamennyien. A lányok is. — Akkor hát a pilótákból elege lehet — mondta Bíró a lánynak. — Nagyon kedves kis gye­rekek. Nem is hiszi. Valami szomorú is volt eb­ben a lányban, de az sem tolakodóan — mint ahogy semmi sem volt rajta tolako­dó, de még erősen rajzolt sem. — Maga itt nagyon egye­dül lehet — mondta neki Bl- — Hány éves a fia? ró. — Hat. A lány meglepődött a hang- _ Akkor jöv6re már tanít_ ra, eloszor nem tudta mire hatnám vélni, de mikor Bíróra nézett, _ A'lányom tizenkét éves tudta, hogy ebben a pár szó- _ folytatta Bíró. Látszott raj. ban semmi rossz szándék t hogy kínlódik A lány tud- nrnes. A medveszeru emberből ta> mlért kezdett hirte,en a sugárzott a magány és sugár- családjáról beszélni. Saját má­zott a szeretet. ga miatt. Nem Krisztina- Csak néha - mondta. - mlatt _ ez es2e á.gába sem A gyerekek sok mindenért jutott. Olyan volt a medvesze- kárpotolnak. Csak tudja, na- ember, mint egv kőszobor: gyón kell szeretni őket. Azt kemény szenVedő. hiszem, ez a titka. Aztán a gépet mutogatta a: — Sok mindennek ez a tit- lánynak. : ^rT-. ”lonclta ®í,ró- , — Ha akarja, repülhet ve-: Átjárta ez a lány. Sohasem lem t - mondta -, hai hitte, hogy valaha még az eláll a széj ; eleiében ilyen hatással lesz rá A SZ(§i ekkor már gyengült,- és habarcsot, így fölöslegessé nő. Mintha megtisztult Kocsis ügyködött a széiméröJ - - ­vei és bemondta az erősséget. A szalmaka^al mögül hir­telen előtűnt Csanó. Aktatás­kát lóbált a kezében, börze­ipari céltársulás létrehozását határozta el. Ennek keretében barcsi és nagyatádi telephely lyel közös, úgynevezett transzport betont és habarcsot előállító, keverő és előre gyár­tó telepet létesítenek, ezen túl pedig építőipari célgépek, emelőgépek, szállítóeszközök beszerzését kívánják megolda­ni. Mindezt saját fejlesztési alapból, a ktsz-ek kölcsönös támogatási alapjának igénybe­vételével, valamint állami tá­mogatásból valósítják meg. Az üzem gyártja a szövet­kezeteknek szükséges betont egy volna. Sokáig beszélgettek, Krisz­ta kedves volt, szinte simoga­tó: — Látja, az ember soha nem tudhat semmit előre. Idejövök akasztva hozta, a puszta kellős közepére, és sze™ben Éeher Knsz­itt megismerkedhetem egy ilyen emberrel, mint maga. — Miért, milyen ember va­gyok? — Hát rendes — mondta magától értetődő egyszerűség­gel a lány. tinával. A lánv ijedten, meg- megrándyló szájjal nézett rá. — A kollégám, Csapó Gyula — mondta Bíró. — Ismerjük egymást — mondta halkan a lány. Csak találkoztunk — Bíró összehúzta magát, ki- mondta Csapó és mosolygott dagadtak a rágóizmai. — Haragszik? Megbántottam? kér- — Nem — mondta k's gon- dezte ijedten Kriszta. dolkozás után a lány —, a teszi a kevésbé gazdaságos és alacsony termelékenységű munkahelyi beton- és habarcs­készítést. A közös gépesítési program egyrészt elősegíti a gépek jobb kihasználását, másrészt lehetőség lesz olyan gépek, üzemeltetésére is, amelyeket egyébként külön-külön besze­rezni és fenntartani nem len­ne célszerű. A jól gépesített keverőtelep és a koordinált gép!tthas?ná- lás kimutathatóan növeli dehogy rázta a fe- cselekedetek önmagukban! ezeknek a kivitelező szerveze- ítL®hordják a jutalmukat is meg! teknek a termelékenységét, ! egyben fokozza az építőipari (Folytatjuk.) * kapacitást is. hogy egyszer a fiam is meg- a büntetésüket is. kérdezte: ugye apu, te nagyon rendes ®mb«r vagy? I SOMOGYI RCrLAP CeffitSem, m *L

Next

/
Thumbnails
Contents