Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-19 / 245. szám

Megyei bajnokság Tizenegy gilt lőtt a K. Vasutas A „meglelt hazában ” — ma ^Italában az esély as tó győztek a megyei bajnokság 10. fordulójában, Különös«/! a hazai csapatoknak ment jól, nem egy pályán nagy gólaxá- nyú liazai győzelem tanúi le­hették a nézők. A legfeltűnőbb eredményt a K. Vasutas érte el, « kaposváriak 11 gól lőtttó az ordacsehiéi!: hálójába. A Latinca Sül 6;0-ra győzött, s ezzel a győzelmével az élre került Nagy meglepetés «züle- tett Topanáron: az eddig gyen­gén szereplő hazai csapat biz­tosan verte a K. V. Lobogót. Karódról a Somogy SE elvitte mindkét pontot A tabella élén két 16 pontos csapat van, nyo­mukban a taszárt csapat, amely ezen a vasárnapon Csurgó ellen győzött 3:1 -re. A megyei bajnokságban bzo- ros a mezőny, a 9. helyezett­nek csak három ponttal van többje, mint a 15-nek. Az or­dacsehiek viszont eléggé le­maradtak. K. Vasutas—Ordacsehi 11.•O (4:0) Kaposvár, 200 néző. V.: Ig- náczy. Nagy fölényben ját­szott a kaposvári csapat, s tetszés szerint érte el góljait a gyengén játszó ordacsehi csa­pat ellen. G.: Törzsök (4), Haj­tó (3), Kétyi (2), Kelemen és Kaszás. Jók: Kaszás, Tallián. Hajtó, ill Móni#. Bftíafonbopíár—Marcali VM 1:1 (0:1) Baiatonboglár, 150 néző. Ve­zette: Bakonyi. Jó iramú mér­kőzést vívott a lsét csapat. Mindkét oldalon sok helyzet kihasználatlanul maradt. A hazai csapat erősen tartaléka! volt G.: Takács, ill. Few.' Jók: Harmath, Takács, Hűvös- j völgyi, ill. Bácsi, Rigó és Mol­nár. Nagyatádi Kinizsi— Somogytamáca 3:0 (1:0) Nagyatád, 400 néző. Vezette: Varjas. Egyenlő erők küzdel­me jellemezte az első félidőt. Szünet után sajnálatos sérülé­sek zavarták meg a vendég­csapatot A hazaiak ezután fölénybe kerültek. A második félidő végére teljesen szétzilált vendégegyüttest a nagyobb arányú vereségtől csak kapu­sa kitűnő védése mentette meg. G.: Bazsó (11-esből), Bi- csáki (2, egyet 11-esből), Jók; Fehér, Kercza, 111. Nemes (a mezőny legjobbja), FZaisányi Zoltán Babőcsa—Lengyeltóti 3:0 (1:0) Babócsa. 150 néző. Vezette: Kiás Lajos. A hazai csapat végig irányította a mérkőzést, és ilyen arányban is megérde­melten győzött G.: Takács, Bicsár (2). Jók: Balogh, Berki, Takács, Bicsár, W. Spida L., Püspök, Főnyedi. Toponár—K. V. Lobogó 4:1 (2:1) Toponár, 100 néző. Vezette: Buzsáki. Csak azoknak meg­lepetés az eredmény, akik nem látták a mérkőzést A hazai csapat végig jobb volt és biz­tosan győzött. G.; Koncz, Pa­taki, Vasáros, Tormási (11-es­ből). ill. Pakoth. Jók: Pataki, Koncz, Hegedűs, a kaposvári­aknál senkit nem lehet ki­emelni. Csüna János Taszár—Csurgó 3:1 (1:1) Taszár, 100 néző. V.: Bella. Az első félidő, kiegyenlített küzdelmet hozott. Szünet után a hazaiak nagy mezőny- föl&nybe kerültek, és megér­demelten szerezték meg a két pontot, G.: Egresi, Vitéz, Schwarzkopf, ill. Polgár. Jók: Góeza, Ábrahám, a mezőny legjobbja, Vitéz,'ill, Ladányi, Mester Vadíts Tibor Marcalt Latinai—Fonyód 0:0 (4XB Marcali, 300 néző. Vezette: Móricz; A fonyódiak csak egy félóráig tudták hárítani & ha­zaiak rohamait, utána felülke­rekedett a Latinon, és jó já­tékkal, szép gólokkal megér­demelten nyert. A vendégek öüettelen támadójátéka nem jelentett komoly veszélyt a hazai kapura. G.: Bíró (2), Horváth (2), Farkas, Rajkai (11-esbői), Jók: Kiss, Turóezi, Horváth, 111. Becsák, Bognár. Kisborsó Imre Somogyi B. SE—Karód 2:0 (1:0) Karári, 200 néző. Vezette: Horváth L. A karádi csapat többet támadott, a vendégek viszont veszélyesebbek voltak. Egy karádi gólt előbb meg­adott a játékvezető, majd a partjelző intéséi-e —, tói lest jelzett — visszavonta. A ha­zai csapat csaló kapusa bra­vúros védésének köszönheti, hogy nem szenvedett nagyobb arányú vereséget G.: Irles, Tóth L. Jók: Kakui, Hévízi, Pék, ill Keresztes. Mészer János A megyei I. osztály állásai A szél letépte a könyves­bódé műanyag tetejét, a szür­ke betonon pedig egész levél­csordát terel maga előtt. Két italmérés áll a balatonszárszói állomás közelében és egy szo­bor, melynek talapzatára vi­zes leveleket ragasztott az ősz. A szobor József Attilát ábv rázolja; bronzba öntött moz­dulat, nem messze a helytől, ahol a költő őszi borúja je­ges, örök télbe dermedt. A helység szomorú köteles­sége a szobor,,. A temetőben a felirat (két i/.soth Gyula. Kettős győzelmet arattak a magyar atléták Ivanov harmadik lett kárma8iigráesban Nem kedvezett az Időjárás a magyar—ukrán atlétikai verseny­nek. ennek ellenére is akadt né­hány kiemelkedő eredmény. Két futóesúea szerepel az ered­ménylistán. A 100 m-es síkfutás­ban I.épold 10.3 mp-cel beállította az országos csúcsot, Mllassin pe­dig a 110 m-es gátfutásban új or­szágos csúcsot, 18,8 mp-et futott. A dobók közül Tégla tűnt 1:1, alti 65.44-re hajította a diszkoszt, ez új stadioncsúcs. A kétnapos via­dal során pályára lépett a K. Dózsa atlétája, Ivanov Drágán lsr aki harmadik lett 15,80 m-es ugrásával. Férfiak: Az egyes számok győztesei: 100 m: 1. Lépőid (magyar) 10.3 (országos felnőtt csúcsbeállítás, új utánpótlás és ifjúsági csúcs). 1500 m: 1. Jarovenko (ukrán) 3:47.5. 5000 m: 1. porcsenlcov (u) 14:15.8. 110 m gát: l. Mílassin (m) 13.8 (országos csúcs). 4x100 m: 1. Ma­gyarország 41 mp. 200 ni: 1. Far­kas (m) 21.6 800 m: 1. Molnár (m) 1:50.3. 10 000 m: 1. Oljaniczlri (u) 28:11.8. 4x400 m: 1. Magyarország 3:13.1. 3000 m akadály: 1. Dracsev (u) 8:36.8. 400 m gát: 1, Árva (m) 51.6. Magasugrás: 1. Major (m) 214 cm. Távolugrás: -. Kalo­csai <m) 759 cm. Gerely hajítás: 1. Csík (m) 80,28. Rúdugrás: l. Stejn- hacker (m) 510. Hármasugrás: 1. Kalocsai (m) 15,82, 2. Bojko (u) 15,84, 3. Ivanov (m) 15,80. Disz­kosz: 1. Tégla (m) 65,44 (stadion- csúcs), Súlylökés: 1. Varjú (m) 10,36. Kalapács; l. ZslyóUky (m) 72.70. A viadalvégeredménye a férfiak­nál: Magyarország—Ukrajna 122:87. Nők: 100 m: 1. Nemesháziné (m) 11.7. 400 m: 1. Balogh Györgyi (m> 54 mp. 1500 m: 1. Szórók# (u) 4:38.9. ixioo m: l. Magyarország 45.3 mp. 200 m: l. Balogh (m) 23.4. 800 m: l. Kulcsár (ml 2:06.5. 100 m gát: l. Bruzsenyák (m) 13.7. 4X400 m: 1. Magyarország 3:42.4. Magas­ugrás: 1. Komka (tn) 181. Disz­koszvetés: 1. dr. Kleiberné (m) 54,94. Távolugrás: 1. Wotfa (m) <69. Súlylökés; 1. Masarova (u) 16,62. Gerelyhajítáfl: 1. Kver (u) 55,03. A női viadal végeredménye: Magyarország—Ukrajna 84 :S1. 1. Latlnca SE 19 7 $ 1 S3: 7 16 1. Nagyatád 1« 7 3 X 11:1Q 18 8. Taszár 10 0 3 8 16: 7 14 4. Marcali 19 6 1 3 17:10 13 s. Babócse 19 5 8 3 80:1« 13 1. B.-boglár 19 0 1 3 15:18 11 7. S.-tamóoa 10 5 1 4 12:14 11 8. Lengyeltóti 19 i 3 3 8:18 11 8. K. V. Lobogó 10 3 3 4 14:18 a 10. Csurgó 10 3 3 4 14:17 9 11. Fonyód 10 3 2 5 11:17 8 12. K. Vasutas 10 3 3 6 81:17 7 18. Karád 10 3 1 6 12:18 7 14. Somogyi SB 10 3 1 6 13:81 7 15. Toponár íe 2 2 6 15:22 6 16. Ordacsehi 10 —. 2 6 8:87 3 év« Készült a műkő sirvánkos): »8 föld befogad mint a per­sely...* S alatta: »József At­tila elfő sírhelye.* Komor végzés, utód-köteias- ség tudat. • De emlékszik-e a föld népe rá? Köztudott: utcanév, könyv­tárnév, úttörőcsapatnév; ér­demes annak nyomába eredni, mit takarnak a nevek a »meg­lelt hazában,, .«. 4 Szakdolgozat a közművelődésről Balossal László, a Balaton­szárszói Községi Tanács vb- titkára: — Az a véleményein, hogy a költőhöz nemcsak nevének hangoztatásával lehetünk méltóak, hanem azzal. ho­gyan dolgozunk közösen a község művelődéséért. Kér­dezzen utána az iskolában, hogy mi a véleményük a ta­nács és az iskola kapcsolatá­ról. Mi a legjobbat mond­juk erről a tantestületről. Nem hiszem, hogy itt pletykák in­dultak volna útnak, hogy »mi lesz velünk, ha a községi ta­nácshoz kerülünk..,«. Mi a mostani rendelkezéseket meg­előzően is együtt dolgoztunk. Én szeretem az iskolát, és ez nemcsak az egykori diák ter­mészetes vonzalma. Tudom, milyen energiák, szellemi erők letéteményese az iskola. Ezért is választottam a tanács- akadémián szakdolgozatom té­májául a község közművelődé­sét Történeti visszapillantás és a jelenig vezető út. Amit a tanácsházán hallot­tam erről a kapcsolatról, ha­sonló visszhangot kapott az is­kolaigazgató szavaiban is. De a titkár közös terveikről is szólt: r— Az iskola és az új övóda között parkot szeretnénk léte- rehozni, és Ide hozatjuk majd József Attila bronzszobrát, méltóbb környezetbe, az állo­más melletti vendéglátóhelyek környékéről... Nemrégiben pedig a megyei tanács meg­vásárolta a házat, ahol egykor a költő élt. Felhívást forgatok a kezem­ben- 1972 áprilisában, a köl­tészet napja alkalmából is­mét meghirdették a József Attila szavalóversenyt. Ne­gyedszer immár. A megyei ta­nácson pedig elmondták, hogy hamarosan felújítják, ki­Balassal László. bővítik az egykori villát. Ha­zánk egyik legszebb — nyolc bemutatótermes — irodalmi emlékmúzeumát hozzák létre itt. „Szárszói“ módszer Az iskolában éppen szünnap volt. Ázsáth Gyula adott ki rendkívüli igazgatói szünetet az iskola fennállásának tízéves évfordulójára. Előző nap azonban ünnepeltek, tanárok, diákok közösen. A József Atti­la úttörőcsapat tagjai számá­ra pályázatot hirdettek, s a beküldött versekből — első szárnypróbálgatásokból — az igazgató nyújtott át nekem egy csokorra valót. Bronzba öntött mozdulat. M egfelelő napálláskor a kard árnyéka rávető­dik az üzem homlokza­tára. Nem fenyeget, véd ez a kard. Ágaskodó lován, kivont karddal Csapájev, e föld és e város szülötte, mintegy külön is védeni látszik Csebokszári egyik jelentős és új üzemét, az Elektromos Mérőkészülé­kek Gyárát. Négyezer ember dolgozik ebben az állandóan fejlődő üzemben — a kiseb­bek közé tartozik, hiszen van olyan gyár Csebokszáriban, amelynek munkáslétszáma megközelíti a 20 ezret — zö­mében lányok, asszonyok. — A gyár vezetői között mennyi a nő? Leonod Fillpovics zavartan köhlnt, aztán szerényen, szin­te suttogva mondja: — Hét.., szóval a legfelső vezetésben ... szóval ott nincs nő... Jelena Filipova, a köztársa­ság erőmű-dolgozói szakszer­vezetének rendkívül csinos el­nöknője, itteni kísérőnk kellő női és diplomáciai tapintattal segíti ki a gyár igazgatóját: — Mondja csak. el nyugod­tan, drága Leonid Filipovics, hogy ide főleg szakképzetlen munkásnőket vettek fel... Meg azt is, hogy a középveze­tők között már túlsúlyban vannak a nők... Türelem kell g nőkhöz is — néz rám kék szemével Jelena Filipova, hogy tökéletesen egyetértsek vele, ami a türelmet illeti a nők­kel szemben. Ilyen szemekkel szemben nincs helye oktondi türelmetlenségnek, CSUVASFÖLDI JEGYZETEK Nők a szereidében Leonid Fillpovics, a benn­szülött csuvas, aki Moszkvá­ban végzett és lett elektro­mérnök, 42 évével azok közé a csuvas értelmiségiek közé tartozik, tóik még nagyon jól tudnak emlékezni, ha nem is a forradalom előtti időkre, de igen jól a harmincas évekre, amikor Csuvasföldön is meg­indult a dinamikus lendületű fejlődés. — Volt itt egy Jefremov nevezetű. Azaz, hogy voltak, mert testvérek voltak — me­séli az igazgató, miközben fehér köpenyt húzogatunk magunkra, hogy meglátogas­suk az üzem speciális műhe­lyeit. — Az övék volt a fél város. Ennek a Jefremovntó például irodája volt Berlin­ben, Párizsban, de még Lon­donban is. Európa-szerte ke­resett cikk volt a Jefremovék által szállított tojás. Hát to­jást mi nem szállítunk ... — segített Leonid Filipovics be­lerázódni az apró, nőkre sza­bott fehér köpenybe. — Mi 43 országba műszert szállí­tunk. Mikro mérőműszereket — tette hozzá jogos büszke­séggel. Az úgynevezett precíziós szereidében 1100 nő dolgozik. 1100 csinos lány, asszony, fe­hér köpenyben, fehér fityulá- ban, ülnek szinte végtelen sorban egymás mögött és egy­más mellett, finom női újak­kal, néha nagyító alatt szerel­ve össze a mikroműszereket. Ezek a lányok, asszonyok so­ha azelőtt még gyárat sem láttak, míg be nem léptek en­nek a néhány esztendős múlt­ra visszatekintő üzemnek a kapuján. S ma olyan precíziós mű­szereket készítenek, amelyek ismertek ha­zánkban is, amelyek nevet és rangot teremtettek ennek az üzemnek és asszonyainak, leá­nyainak, szerte a szovjet föl­dön, de külföldön is. Hogy a csuvas ipar, közelebbről a fő­város ipara milyen jelentős, arra néhány nap múlva döb­bentem csak rá igazán, ami­kor módom volt rövid, de rendkívül tartalmas és sokol­dalú beszélgetésre Voronovsz- kij elvtárssal, a párt csu­vas központi bizottságának első titkárával. A kb első tit­kára olyan imponáló számo­kat mondott, hogy a szakmá­ban edzett, a témához szokott újságíró is meghökkent. — Az önök Gagarin Hőerő­művéhez is innen szállítottak relét — jegyezte meg csak úgy mellékesen az első titkár, ami­kor magától értetődő termé­szetességgel szólt arról, hogy Csuvasföldön manapság már az elektromosipar a legjellem­zőbb és a legfontosabb. De itt készülnek sorozatban a K 130- as traktorok, s a gépgyárnak például mind szorosabb a kapcsolata az Egri Finomsze- relvénygyárral. Húszezer em­ber dolgozik a papírgyártás­ban, több mint hétezren a ki­tűnő minőséget gyártó pamut­szövő gyárban, a bútorgyártás évi volumene eléri a 20 millió rubelt, s évente több mint fél­millió mosógépet állítanak elő nem is egy, de két típusban. — Csak a fővárosban nyolc­vannál több üzem dolgozik jelenleg — hangsúlyozta a párt első titkára, S zavai közben nem tud­tam szabadulni a gon­dolattól, hogy még egy emberöltő sem telt el azóta, amikor ezen a földön veszé­lyesen nagy szavuk volt a sá­mánoknak, hogy történelmi­leg még cstó tegnap volt, hogy a Jefremov fivérek irodái nyitottak Londonban, s an­nak sincs több mint négy év­tizede, hogy a Csebokszáritól 90 kilométerre levő Kanas já­rási székhelyre expedíciót kel­lett indítani, 'ha leesett az eső — majd egy hétig tartott az út. Gynrkó Géza (Folytatjuk.) »Szüléink kertedet rózsákkal ültették, Kint s bent díszítették: szépült új tanyánk. Követlcező ősszel ragyogva és díszben Ajtóid kitárva vártál már reánk* — írja »Ünnepi ódájában« Nagy Gyuri. Bizonyára nem méltatlan, ha a kezdő ifjú szavai után a nagy költő gondolatát idéz­zük: ».,. falun villanyfény, kőház, iskolák, kutak.. .*. Azsóth Gyula iskolaigazga­tó: — Igen, az évtizedes múlt tanulságai hogy nagyon kel­lett az iskola, meg az új óvo­da is. és minden, ami a köz­ség gazdagságát jelenti. Mi az iskolában új pedagógiai módszerekkel próbálkozunk Egyszer itt járt Lénárt pro­fesszor, és előadása, útmutatá­sa után bevezettük az ő mód­szerét több tantárgyból is .. Csak a magyar irodalomra és nyelvtanra nem alkalmazta még senki. Ezzel próbálkozom én. Magunk között csak »szár­szói- módszernek hívjuk — mindez még kísérleti stádi­umban van. Ázsóth Gyula a somogyi Pedagógiai Társaság elnöke, 6 a somogyi helyesírási norma egyik szakértője. Cikkét ol­vastam a Köznevelésben. Ezek a tények sok mindenről árul­kodnak. Arról bizonyosan, hogy a költő által egykor szo­morúan »meglelt hazában« dolgos utódok élnek. Tröszt Tibor IOMOGTI NÉPLAP Kedd, 197L október 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents