Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-16 / 243. szám

Elsuhant évek lapjait per­getjük vissza. Annak a csak­nem másfél évtizednek a tör­ténetét, amely Magyaf Ele­mérnek ás családjának életé­ben is jelentős változást ho­zott. A családfő ez idő alatt parasztemberből munkássá vált, s nemcsak külsőségek­ben, hanem gondolkodásban is... Szép családi ház Balatonke- resztúron a Kossuth Lajos ut­ca 53. szám alatt. Három szo­ba, előszoba, fürdőszoba — a víz bevezetése még visszavan, de hamarosan sor kerül rá —, a konyha fala kék csempével ellátva, rend, tisztaság min­denütt. — Parasztember voltam, apám nyolc hold földjén gaz­dálkodtunk. Aztán amikor a fogyasztási szövetkezet létre­hozta betonüzemét a község­ben, elhatároztam: szakítok a paraszti munkával, változta­tok az életemen, hátha a ce­mentüzemben jobb lesz. Né­hány év múlva feleségem is követte példámat, ma mind­ketten az üzemben dolgozunk, sőt még az apósom is ott vál­lalt munkát... Nem kevés vívódás, családi beszélgetés előzte meg ezt a döntést. Hiszen aki gyerekko­rától kezdve a földműveléssel foglalkozott, annak felnőtt Visszatekintés férfiként nehéz már azon az életformán változtatni, amely családi örökségként szállt apá­ról fiúra. A ház külső falain kőműve­seit serénykednek, vakolják, meszelik, festik az épületet Szakértő szemekkel nézi mun­kájukat, majd megszólal: — Ezt az új lakást is az üzemnek köszönheti ült, ottani keresetünket rakosgattuk fél­re. Alti keresztúri nálunk dol­gozik, annak már mindnek van új családi háza. De nem is ez a legfőbb, amit köszön­hetünk: másként, megváltozott emberként élünk, munkás­szemmel szemléljük országun­kat, s a világot is. Dolgozott mozaiklap-prése- lőlcént, vezette ennek az üzem­résznek József Attila nevét viselő szocialista brigádját. Akkor, évekkel ezelőtt beszél­tem vele először, s írtam róla. valamint a brigádjában dol­gozókról, mutattam be őket abban a füzetecskében, me­lyét a megyei pártbizott- ág a legjobb szocialista brigádokról megjelentetett. »■Kezdetben — mint az a régi parasztemberek szokása volt — nem sokat törődtek egymással. Mindenkit csak a maga sorsa érdekelt. Az, hogy megismerjék, elsajátítsák az üzemi munka fogásait, s itt állandó kenyerük legyen. Az­óta megváltoztak. Hatott reá­juk az üzem szervezettsége, fegyelme, s a munkásokat ösz- szetartó kollektív érzés. Ma­gyar Elemér is itt vált mun­kássá ...« Ezt írtam néhány évvel ez­előtt, s most az érdekel, tör­tént-e változás, sikeríilt-e a brigád céljait megvalósítani, hogy szocialista módon dol­gozzanak, tanuljanak és élje­nek. — Elkerültem a brigádból, a nehézbetonrészlegnek va­gyok a művezetője, s egyúttal a harminckilenc tagú Dózsa György szocialista brigádnak a vezetője is. Jelenlegi munkája igen na'*" felelősséget ró rá, évi 15 mil­lió forint értékű betonárut: oszlopot, kútgyűrűket stb. kell készíteni. Részlegénél — mint általá­ban az üzemben — vele egy- ívású férfiak és nők dolgoz­nak, akikkel együtt gyerekes- kedett, járt Iskolába, dolgo­zott a földeken, majd vállalt munkát a cementüzemben. Előfordul néhányukrál. ami­kor határozottabban vagy a szokásosnál kissé keményeb­ben lép fel velük szemben ódává “iák: — Elfelejted, hogy te is fi- ■•ikai munkásként kezdted! Nem, hogyan is tudná elíe- 'ejteni, hiszen volt betanított gépmunkás, szocialista brigád­vezető, majd most művezető De minden munkáját ponto­san, becsül "V-sen végezte, és végzi el most is, tehát ezt *oggal követeli meg mindenki­től. Attól a néhány embertől is, aki esetleg a régi barátság­ra való hivatkozással nem akarja úgy végezni munká;át ahogy azt mindenkitől, még a részlegben dolgozó feleségétől is megköveteli. — Az ilyen emberek nem is sokájg maradnak nálunk. Az alapítók, a törzsgárdata- gok, Miháczi János, Király Imre, Gál György, Skerlecz Dezső és a többiek tudják, mivel tartoznak az üzemnek, s a régi barátság csak arra kötelezi őket, valamennyiüket, hogy a többieknek példát mu­tatva dolgozzunk. Negyvenéves. Ahogyan az üzem fejlődéséről, a nehéz fi­zikai munka gépesítéséről, az új munkacsarnokokról, s az ■épülő új üzemrészekről beszél, Százszámra fogadnak sertéseket a gazdaságok Egy sikeresen indult akcióról érezni igazán, hogy Magyar Elemér mennyire magáénak érzá ezt a munkahelyét. — Sok ilyen ember kellene. Az eltelt évek alatt két al­kalommal kapott kiválójel­vényt, háromszor pedig okle­velet — mondja róla elisme­Nyolc hónap munkája lukén VÁRAKOZÁS előzte meg Illyés József első elnöki tény­kedéseit Inkén. Még akkor is. ha főkönyvelőként már is­merték, s megfelelő embernek látták az elnöki posztra. — Nyolc hónap telt el a megválasztásom óta — mond­ta a Rákóczi Termelőszövet­kezet elnöke. — Nyolc éve dolgozom ebben a gazdaság­ban. Volt időnk megismerked­ni egymással. A bizonyítás nap mint nap megtörténik Hiszen minden nap új felada­tokat hoz. Még akkor is, ha hagyományos gazdálkodás* folytatunk. Az eredmények is közösek. Minden embernek van szeme, hogy észrevegyen bizonyos dolgokat. Javaslato­kat tegyen változásokra, ész­szerűbb munkavégzésre. Cé­lunk egy: a boldogulás. A földből akarunk megélni. Mi történt ez alatt a nyolc hónap alatt? Erről faggattam. — A munkákat, a fontosab­bakat sorolom fel, ebből kö­vetkeztethet. A tavasszal ide­jében elvetettünk. A kukori­cával általában megszoktunk késni, most ezt is elkérültük Hogyan? D4—KB és UE—440- es traktort vettünk, ezek se­gítettek. Hogy mennyire jó gépek, arra csak egy példát. Tegnap este óta harminchat holdat szántott föl az egyik Jó traktorosaink is vannak. No, de folytassuk a következő nagy munkánál! A szálas ta­karmány betakarítása egy ki­csit »zötyögött«. Hetvenvagon nyit kellett vágnunk, szállíta nunk. A silózást egy hónappá’ ezelőtt fejeztük be. S a nyá ron? Akkor is dolgoztunk természetesen. Három hét alatt vágtuk le a gabonát 1100 hol­don. A nagy munka előtt árra kértem a kombájnosokat: »A biztonságra törekedjenek, ne a gyors, de pontatlan munká­ba!« Becsülettel végigdolgoz­ták a három hetet. Tizenegy mázsa kilencven kilogrammos átlagtermést adott a búza. A rozs tizenegyet, az árpa 15,2 mázsát. Burgonya 204 holdon termett. Negyvenen kell még dolgoznunk, szedni és betaka­rítani. Nyolcvanmázsás átla­gunk lesz. A hatszáznyolcvan holdnyi kukoricát Zmaj töri meg két kombájn, Oros adap- ' crrel. Rendeltünk még egy linajt, ha megérkezik, az is ■egít majd bennünket. De beszélt a gondokról is 'llyés József. — ÖREGSZIK a tagság. Van Dlyan brigádunk, melyben tu­lajdonképpen csak tíz embert kötelezhetünk munkára. A ke­vés fiatal a fogatoknál, gépek­nél dolgozik. Mit lehet ebben a kényszerhelyzetben tenni? Csak a gépesítés segíthet. Min­den növény termesztéséhez inálló gépsorra lenne szükség, hogy kiküszöbölhessük az em­beri munkát. Az alkatrészel- ’ átásnak is folyamatosabbnak kellene lennie. Burgonyarostát néldául hiába keresünk, pedig megkönnyítené a dolgunkat. A vetőgépeknél gyakori a ten- gelytörés. Így hát amit a le­hetőségek engednek, aszerint dolgozunk. Ha cikket ír ró­lunk, ne dicsérjen. Csak a számokat, az elvégzett munkát említse meg. Ezt tettem. L. L. Szervezettebb munka — több termék A Barcsi Vegyesipari Ktsz- ben átcsoportosították a gépe­ket. Ezáltal szervezettebben, szalagrendszerben megy a munka. Október elsejével kö­zépműszakot szerveztek, mely­ben a kismamák és a harma­dik évfolyamos ipari tanulók dolgoznak. Cipőfelsőrészből a múlt évben 150 ezer párat ké­szítettek, erre az évre 200 ezer párat terveztek. Sőt felaján­lották még 27 ezer pár felső­rész készítését december 20-ig. Nemrég írtunk arról, hogy az időjárási körülmények a takarmány termesztésben sok helyütt súlyos kiesésekhez ve­zettek, s különösen a háztáji sertésállomány etetése okoz gondot jó néhány somogyi fa­luban. Megemlítettük azt is, hogy a probléma megoldására szép eredménnyel kecsegtető módszer megvalósításán mun­kálkodnak az arra illetékes megyei szervek, vállalatok. Mint arról a közelmúltban ér­tesültünk, a somogyiak orszá­gosan is dicséretes »korai éb­redése« máris a gondok eny­hüléséhez vezetett. A megyei tanácson a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály, a Kaposvári Húskom­binát és a Somogy megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség vezetői, illetőleg munkatársai beszélgettek erről a témáról. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, sőt kisebb mértékben ugyan, de a fo­gyasztási szövetkezetek is igényelnek sertéseket férőhe­lyek feltöltésére. A vései tsz 3000 süldőt fogad, s ennek mintegy felét már megkapta. A tapsonyiak 800, a tótújfa- luiak 600 sertést vállaltak, ennek ugyancsak a felét kap­ták meg eddig. De férőhelyet ajánlott fel a magyaregresi, az istvándi, a kéthelyi, a so- mogyvári, a csurgói, a buzsá- ki, a porrogszentkirályi és még több más termelőszövet­kezet is. Jellemző, hogy több malacot kérnek az eddiginéL A felkínált malacok elhelye­zésére jól jött a Csehszlová­kiába irányuló export. A ki­helyezett állománnyal elége­dettek a gazdaságok vezetői. Az említett megbeszélés ide­jén csupán a tsz-ek igényei alapján csaknem 8000 fiatal sertésre szóló vállalást össze­gezhettek, erre több mint 2800 állatot adtak ki. Ked­veznek azoknak a tenyésztők­nek is, akik a háztájiban erre az évre lekötött sertésüket át­szerződik a jövő évre szóló átadásra: ebben az esetben állatonként 400—800 forint előleget adnak, valamint két mázsa abrakot — tápot — ál­lami áron. (A tapasztalat az, hogv ezzel a lehetőséggel nem élnek eléggé a gazdák.) Az eddigi felvásárlási gya­korlat és a megye falvaiban hallható kínálat azt mutatja, hogy rendkívül nagy a háztá­jiból idei átvételre felajánlott hízott sertések száma. A ta­nácsi szektorból — tehát az állami gazdaságok árukibocsá­tásától eltekintve — mintegy 260 000 sertés felvásárlásával számolnak. (A tavalyi átvételi szám 157 000 volt!) A háztá­jiból tavaly mintegy 35 000 hí­zósertést értékesítettek, ebben az évben várhatóan százezret, ezen felül malacot is 15 ezer­rel többet adnak a tavalyinál. Az előzetes fölmérés szerint megközelítően 9 ezer süldőt kell átvennie a vállalatnak a negyedik negyedévben, ebből 5300 kihelyezhető a termelő- szövetkezetekbe. A fennmara­dó állomány egy részénél — szükségmegoldásként — a jö­vő évre történő átszerződés se­gíthet Keresik tehát a jó megoldá­sokat: takarmánnyal segíte­nek, férőhelyet kerítenek és adnak az állatok elhelyezésé­re. Enyhült a gond — de nem szűnt meg. Az akció sikeres indulása jó előjel arra, hogy összefogással megtalálják a kielégítő megoldást a problé­mára ebben az átmeneti idő­szakban. H. F. réssel Czink Gyula, az ÁFÉSZ igazgatója, de így vélekedik Kelemen Zoltán, a cement- üzem vezetője is. Az itt töltött évek alatt nemcsak munkássá vált, ha­nem közel került a munkás- osztály pártjához is. ötödik éve kommunista, s a cementüzemben levő társai most másodszor választották be a pártvezetőségbe. Ez bi­zonyítja: a többi kommunis­ta becsüli, tiszteli Magyar Elemért, és jól látja munká­jában, magatartásában azt a változást, mely az itt töltött évek alatt végbement. Szalai László o Ebben az évben 40 ezer pár bőrkesztyűt gyártanak. A má­sodik félévben új szerződést kötöttek, és iráni szarvasbőr­ből készítenek kesztyűket. Jö­vőre 70 ezer pár gyártását ter­vezik, ezért négy steppgépet állítanak be. A kesztyűket a Divatára Nagykereskedelmi Vállalatnak szállítják. Falusi fiatalok A közelmúltban a KISZ központi bizottsága mellett működő mező- gazdasági ifjúsági tanács esz­szegezte a KISZ VII. kong­resszusa óta végzett munkát. Megállapította, hogy a KISZ falusi szervezetei sokat tettek azért, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó ifjúság mindjob­ban megtalálja helyét a közös gazdaságokban, az állami me­zőgazdasági üzemekben. Mind több falusa fiatal választja élethivatásul a mezőgazdasági munkát. A két kongresszus között élteit időben százezer fiatallal gyarapodott — mint­egy kétszeresére nőtt — a termelőszövetkezetek ifjú tag­sága. Ebben az időszakban egyre jobban és többet politizáltak a falusi fiatalok. Ha a szá­mok megpróbálják ábrázolni a valóságot, akkor igen szép ké­pet kapunk, hisz mintegy 100 ezer fiatal vett részt KISZ-ok- tatásban. Számos olyan politi­kai, kulturális és szakmai ak­cióra került sor, amelyek föl­keltették a fiatalok érdeklő­dését. Különösen népszerűek a fiatalok között a szakmai, politikai vetélkedők, 22 ezren vettek részt ezeken. A KISZ-szervezetek felada­taként sürgetően jelentkezett a szabad idő hasznos eltölté­sének, a tartalmas szórako­zásnak a szervezése, a tanu­lás feltételeinek megteremté­se. Sikerként könyvelhetjük el hogy már több mint ezer fa­lusi ifjúsági klub nyújt szóra­kozási és művelődési lehetősé­get, bár tudjuk, hogy ezzel még korántsem elégedhetünk meg. A KISZ kongresszusért dol­gozó fiatalok szép vállalásaik teljesítésével fejezik ki egyet­értésüket: így — több más között — 19 ezer hektár fásí­tásában vettek részt és egy­millió katasztrális hold legelő megtisztításában tevékenyked­tek. Nem lebecsülendő az sem, hogy több mint 125 ezer fiatal vált szakmunkássá, il­letve betanított dolgozóvá. A legjelentősebb mégis a kis­körei vízlépcső építésében vállalt szerepük. A fiatalok értették meg talán leginkább, milyen fontos az öntözőmű, és milyen sokat jelent a víz a mezőgazdaság számára. A falu gazdasági-társadalmi vezetői — éppen az eredmé­nyek láttán — egyre inkább számolnak az ifjúsággal. Ez kedvezően befolyásolja a KISZ-szervezetek tevékeny­ségét. így került sor a ter­melőszövetkezetekben dolgozó fiatalok helyi és országos, par­lamentjére, az-állami gazdasá­gokban, erdő- és fafeldolgo­zó, illetve vízgazdálkodási üzemekben dolgozó fiatalos, helyi és országos tanácskozá­saira. Az elmúlt négy évben — a két kongresszus között — a KISZ központi bizottsága meg­vizsgálta a mezőgazdaságban dolgozó fiatal agrárszakembe­rek és a tanyai fiatalok hely­zetét. Most, hogy a problémák ismeretesek, könnyebb kijelöl­ni a feladatokat is. M ór csak rövid idő van hátra a kongresszusig. A közeljövőben vá­lasztják, illetve újraválasztják a KISZ-szervezetek tisztség- viselőit. A hátralévő időben a vállalások teljesítésével ké­szülnek a fiatalok. A KISZ kongresszus nemcsak az ifjú­sági szövetség életében je­lentős mérföldkő, hanem mindazok ügye is, akik az életre, a jövőre nevelik a ma ifjúságát. Csáky Csaba a KISZ kb munkatársa SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971, Oktober 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents