Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-01 / 230. szám
XXVII. évfolyam 230. szám. 1971. október I., péntek Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól! » Megalakult az Európai Biztunság és Egyíínműködés Magyar Nemzeti Bizuttsága Csütörtökön a Parlament Vadász-tenmében megtartották az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bdrtha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor, Kossuth-dfjas akadémikus. az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmond- né, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas- Witteg Miklós, a SZOT alel- nöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést, és elmondta: magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai nepek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a »Felhívás a magyar néphez« című dokumentumot. FELHÍVÁS A MAGYAR NÉPHEZ! Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megterem lesere! Két világliáború pusztító vi- v» •*•«. hó** ke van Európában. Földré- szünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba bontó pusztítás kiindulópontjává, A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Alihoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei varrnak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköz- társaság szerződései, a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővarosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek, nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét. Igényli. Megköveteli, hogy aiz európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát Célunk: összefogni Hazánk ( minden jóakaratú emberének, békeakaratát és tettrekészse- gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremte séhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! A1Z EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA KÁLLAI GYULA BESZÉDE! „Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense!“ Kállai Gyula beszédet mondott az ülésen, bevezetőben hangsúlyozva, hogy az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata és társadalmunk akarata jegyében hívták össze a tanácskozást. — A nemzetközi béke védelme és biztosítása nemcsak azt jelenti — hangsúlyozta Kállai Gyula —, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenere, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel: a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevékenykedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesülhessenek az élet minden területén. Európa megkülönböztetett helye — Európa mindig megkii- iuböztetett helyet foglalt el a nemzetközi cejlődésben. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptaik össze a leghevesebben a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió halottjával, 55 millió sebesültjével, országok és országrészek, városok és falvak rom- badöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csataterévé változtatta. Es ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nemzeti függetlenség, s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szocializmus valósaga. — Európában húzódik a két ellentétes társadalmi * világ- rendszer fő erőinek érintkezési vonala — mutatott rá a szónok —, Európa egy része a fő területe annak az agresszív Észak-atlanti Szövetségnek, amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezési versenyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztítóbb * katasztrófájának reális lehetőségét képezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos próblémáit mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. Soha többé háborút! — A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy Európában született meg a békevilágmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: soha többé háborút! — Az európai helyzet sokat változott — mondotta ezután Kállai Gyula. — Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk napjainkban is megoldatlan, s így veszélyekkel terhes problémákkal. De éppen ezek ismeretében világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem becsülhető jelentősége. amelyek egyre fokozottabban befolyásoljál! a kontinens politikai helyzetét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a haladás, a béke erői javára. — Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak — mutatott rá többek közt — s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon Is, ahogyan az európai szocialista országoknak az össz-európai (Folytató# a 2, oldalon.) Az MSZMP KB első titkára Tolna megy éhem Kádár János üzemeket és intézményeket látogatott meg Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön — K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárainak es SzábopdS Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézményeket keresett fel Képünk a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi egységében készült: Kádár János emléksorokat ír az üzem Garai János brigádjának naplójába. (Képtávíron érk. —MTI—KS) A háborús veszély csökkentése érdekében I szovjet és az amerikai külügyminiszter aláírta a két egyezményt Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint délelőtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanácstermében ünnepélyes külsőségek között aláírta a SALT- megbeszélések első »mellék- termékeként« létrejött két egyezményt. Az első részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó háborús veszély csökkentésére, a második pedig a Moszkvát Washingtonnal jelenleg összekötő »forró drót« távközlési műhold- rendszer útján történő korszerűsítését irányozza elő. Az aláírásnál megjelent Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció vezetője. Jelen voltak a washingtoni diplomáciai képviseletek vezetői, s közöttük dr. Szabó Károly, a Magyar Népköztársaság nagykövete. A diplomáciai megfigyelőkkel és a nemzetközi sajtó képviselőivel zsúfolásig megtelt teremben Rogers külügyminiszter rövid megnyitó beszédben meleg elismerését fejezte ki a SALT-megbeszéléseken részt vevő szovjet illetve amerikai delegációnak az eredményes munkáért. Ezután a fotó-, televízió- és filmriporte- rék kameráinak pergőtüzében került sor a két egyezmény angol, illetve orosz nyelvű hivatalos példányainak aláírására. Az aláírási ünnepséget követően Rogers külügyminiszter méltatta elsőként a most létrejött megáiilapadások jelentőségét., Válaszbeszédébep Gromiko szovjet külügyminiszter megelégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláírhatta ezt a két egyezményt, amely — mint hangsúlyozta — »az első kézzelfogható eredménye az 1969 végén megkezdeti tárgyalásoknak«. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások »semmiképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek továbbra is erre az el nem végzett feladatnak a megoldására kell törekedniük. Ugyanakkor — folytatta — ezek az egyezmények a helyes irányban tett lépések, mivel a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják, és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának kockázatát. Következésképpen a megállapodások teljes összhangban vannak a Szovjetunió külpolitikai irányvonalával, és megítélésünk szerint minden nemzet és valamennyi nép érdekeit szolgálják.« Gromiko szovjet külügyminiszter befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fogják követni a két ország között, illetve a két ország részvételével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gromiko és Rogers külügyminiszter a washingtoni szovjet (Folytatás a 2. oldalon.) Péter János eszmecseréje a 26. ülésszak elnökével Péter János külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés csütörtöki plenáris ülése előtt felkereste Adam Malik indonéz külügyminisztert, a 26. ülésszak elnökét, és a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a közgyűlés időszerű problémáiról tárgyalt vele, beleértve személyi kérdéseket is. A megbeszélésen jelen volt Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselő- je i&
