Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-14 / 215. szám
A Vni. KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Somogy megyei műszaki hetek Kommunista vasárnap Sokat igero kezdet _ , , , „ , , , _ ML Műszaki heteket rendeznek ennek következményeként T öbb száz fiatal dolgozott — Ki minek mestere? döntő Vasárnap is beindították a gépeket megyénk jó néhány üzemében. A "termelőszövetkezetek földjén is serény munka folyt. Sokan dolgoztak munkahelyük rendezésén, csinosításán. A fiatalok kommunista vasárnapot tartottak. A kezdeményezés a kaposvári Delta Ktsz KISZ-eseitől indult. Ök javasolták, hogy szeptember 12-e legyen kommunista vasárnap. Felhívásukra több száz somogyi KISZ-fiatal vállalt munkát a KISZ hamarosan összeülő VIII. kongresszusa tiszteletére. A Delta Ktsz-ben együtt dolgoztak a fiatalokkal az idősebbek is. Ahogy Bokor László, a ktsz elnöke és Dókat György KISZ-titkár elmondta, a felhívásukhoz az üzem többi dolgozója is csatlakozott. Galamb László, a kaposvári városi KlSZ-bizott- ság titkára köszöntötte a ktsz dolgozóit, beszélt arról, hogy milyen jelentős a fiatalok kezdeményezése. A városi KISZ- titkár együtt dolgozott a fiaA mesztegnyői paradicsomszedők. ■—Ht Hibaelhárítás a gépkocsivezetők versenyén. talokkal annak a csarnoknak az építésén, ahol majd az egyik fontos alapanyagot, a nyersbőrt készítik elő. A ktsz minden részlege üzemelt, készítették a pöttyös bőrlabdákat exportra — ez határidős munka —, nagyon jól jött a vasárnapi plusz. A javítórészleg tíz ponyvát javított meg — szükség van most erre a mezőgazdaságban. A műszaki dolgozók az új termékek felmérését végezték. A kaposvári alapszervezetek közül értékes társadalmi munkát végzett a MÁV KISZ- szervezete — mozdonyokat javítottak. A SZÖVTERV KISZ- esei az iroda raktárát tették rendbe. A kommunista vasárnap egyik legmozgalmasabb területe Marcali és a marcali járás volt. Az Óbudai Gépipari Szövetkezet telepén az üzemrész korszerűsítéséhez járultak hozzá a fiatalok — a hegesztőműhelyben villany- oszlopok vas alkatrészeit hegesztették. Az udvaron nyakig poros lányok hordták a salakot az új járda építéséhez. A szerelőműhelyben dolgoznak, de nem árt meg ez a munka sem — mondták. — A marcali járás több községében KISZ-klub építésén szorgoskodtak. Sávolyon, Somogy- szentpálon, Somogyzsitfán ezen a napon fejeződött be az egy hétig tartó munka, melynek eredményeként birtokukba vehetik az ifjúsági klubot. Meglátogattuk a mesztegnyői fiatalokat. A tsz paradicsomtábláján hajladoztak. Reggel héttől jő párszor fordultak a teli ládákkal, -vödrökkel. Harmincöt-negyven mázsát szedtek egész nap. És bár a fiúk szerint ez kifejezetten női munka, azért ők is derekasan helytálltak. A paradicsomtöveken rengeteg még a termés, és ahogy Horváth László, a tsz elnöke mondta, soha jobbkor nem jöhetett volna a fiatalok segítsége. Marcaliban rendezték ipeg a Ki minek mestere? vetélkedő megyei döntőjét is. A verseny, melyet a megyei KISZ-bizottság és az MHSZ rendezett, ugyancsak a kongresszusi felkészülés része. A részvevők azok a KISZ-es, hivatásos gépkocsivezetők voltak, akik a járási vetélkedőt megnyerték. A versenyzőket Mohácsy Barna országgyűlési képviselő üdvözölte. A harminchárom részvevő közül az összesített versenyből Hutter Ferenc, a 13. számú Volán siófoki dolgozója került ki győztesen. A második Szabó László, a megyei pártbizottság gépkocsivezetője. Ö az elméleti verseny politikai kérdésekért különdíjat és vezetési különdíjat is kapott. A harmadik Németh László, a 13. sz. Volán dolgozója. Csapatversenyben az első a 13. sz. Volán, második a fonyódi járás, harmadik a honvédség csapata. A megyei verseny valamennyi részvevője megkapta a kiváló ifjúmunkás kitüntetést, valamint a KISZ kb és a SZOT emlékplakettjét. A nagyatádi cérnagyárban és a Danuvia gyárban üzemi műszakot tartottak a fiatalok. Dolgoztak a téglagyár és a csurgói faüzem KISZ-esei is. Zákányban együtt építették a kongresszusi parkot a KISZ- esek és az úttörők. A fonyódi járásban szüretelni segítettek a tsz-eknek. Siófokon a kórház környékén végeztek tereprendezési munkát. A megye fiataljai munkával köszöntötték a kongresz- szust. Ott, ahol nem volt lehetőség arra, Ijogy ezen a napon dolgozzanak — mint például a Kaposvári Villamossági Gyárban vagy a barcsi épületgépgyárban —, egy másik napot ajánlanak fel. A KISZ-szervezetek egy része megkapja munkája ellenértékét. Ezt a klubok berendezésére fordítják, vagy — mint a Delta Ktsz — a vietnamiaknak ajánlják fel. A fiatalok egy másik része társadalmi munkában dolgozott. A lényeg azonban nem is az, hogy pénzért vagy ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak-e. Ahogy a mesztegnyői tsz elnöke mondta, az a lényeg, hogy szívesen, önként jöttek, és ott segítettek, ahol a legnagyobb szükség volt munkájukra. S. M. Műszaki heteket rendeznek szeptember 13-tól 30-ig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei Szervezete és tagegyesületei. A megnyitóra tegnap a Kaposvári Városi Tanács V. B. nagytermében került sor. A megjelenteket Fábri István, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, az MTESZ Somogy megyei Szervezetének társelnöke köszöntötte. Részletesen ismertette az eseménysorozat programját. Utalt arra, hogy megyénk gazdaságainak, üzemeinek műszaki fejlődése az utóbbi években meggyorsult. A feladatokból részt vállaltak a szervezet tagegyesületeinek tagjai is. Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője A mező- gazdaság műszáki, technikai bázisa megteremtésének lehetőségei Somogy megyében címmel tartott előadást. «-Hol tart ma mezőgazdaságunk műszaki fölszereltsége? Milyen lehetőségei vannak a technikai bázis fejlesztésének?« — ezekre adott választ elemző ismertetése. A világban végbemenő fejlődés a mezőgazdaságban is változásokat sürget. A cél itt is az iparszerű munka lehetőségeinek megteremtése, s ennek következményeként a földkerekség lakóinak ellátása olcsó élelmiszerekkel. Nagy feladat előtt állnak a megyei gazdaságok is: egyrészt korszerű eszközökkel kell gyarapodniuk, másrészt ezeket hatékonyan kell alkalmazniuk. A fejlődés nem problémamentes. Akadályozó tényező például a fejlesztési igény és a kielégítés lehetőségeinek aránytalansága. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek termelési eredményei általában elmaradnak az országos eredményektől. Ennek oka a korszerűtlen technológia, az elégtelen eszközellátottság. A klimatikus tényezők általában kedvező körülményeket teremtenek. Eróziótól károsított az összterület hatvan százaléka. A vízrendezésben mutatkozó elmaradottság is sokszor szül kényszerhelyzetet. Tóth Lajos részletesen ismertette a növénytermesztés, az állattartás, a szállítás, a tárolás műszaki helyzetét és az ezekből adódó feladatokat. Előre kell lépni a termelés és feldolgozás koncentrációjának területén is, ahol erre lehetőség van. Célszerű ama ágazatok fejlesztése, melyek magasabb jövedelmet biztosítanak. A tartalmas megnyitó csak kezdete volt egy sokat ígérő eseménysorozatnak. Eredményes alkatrészbörze A mezőgazdaság látja hasznát Hajik Györgynek, a Kaposvári Mezőgazdasági Ellátó Vállalat osztályvezetőjének a A Delta Ktsz-ben. Húszéves a szövetkezet r U j h e ly e n Az épületátadás ünnepélyes pillanat — dolgos hétköznapok követik. Különösen, ha termelésre szánt létesítményről van szó! Az építők elmennek, a munkások maradnak. A Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz-hez épp ez ügyben mentünk: Hogy érzik magukat az új helyen, az Achim András utca 12—16. alatt? (Előzmények: 1967-ben kezdődött a hat és fél millió forintos építkezés, és négy határidőmódosítás után 1970 novemberében adták át — szakaszosan. Az irodaépületi részbe februárban lehetett beköltözni.) — Össze se lehet hasonlítani a régit az újjal — kezdi a kérdésre a választ Kőszegi György elnök. —■ 1949-ben, amikor megindult a szövetkezet szervezése, az iparosok a műhelyeikkel léptek be, ezekben a műhelyekben kezdődött a termelés, két-három ember- nyi helyiségekben nyolcan- tízen dolgoztak. Mosdási lehetőség vödör vagy lavór. — Mikor alakult meg a szövetkezet? — 1951 júliusában, ötvenhat emberrel. Lakatos-, bádogos-, rádiós-, villanyszerelő-, motorszerelő-részleg és gyerekkocsiüzeme volt akkoriban a ktsz-nek. 1952-re alakult ki a profil, a mai részlamegosz- lás. A beköltözés előtt öt telephelyen dolgoztunk, a Május 1., az Ady Endre és a Berzsenyi utcában. — És most? — Ha így nézzük, most sincs egy helyütt minden részleg. A háztartási kisgépjavító maradt a Május 1. utcában, a tűzzomancozo-részleg a Berzsenyi utcában dolgozik, az esztergályos-részleg az Ady Endre utcában, a bádogos-, villanyszerelő-, gumis-, lakatos-részleg pedig itt a szomszédban, az Achim utcában. De itt megvan a lehetőség a terjeszkedésre, a bővítésre. Csalt az utca... Ügy volt, hogy szeptember elsejére elkészül, de hozzá se fogtak. Egyik nap lerakták a szurkoshordókat, már örültem, de másnap összeszedték. (Aki netán nem járt volna erre: járda nincs, az úttest gödrös, két nappal eső után még hatalmas tócsák tarkítják a szúnyogolt nagy-nagy örömére. S mindez a város közepén!) Sorra jártuk a helyiségeket. Az emeleten irodák, tanácskozóterem : — Harminchatan férünk él. A régi helyünkön, ha a hét vezetőségi tag összejött, hamarosan szellőztetni kellett a füsttől. A földszinten öltözőit, mosdók, anyagraktár. A másik épület a műhelycsarnok. Hatszáz négyzetméter alapterületű, külön 'helyiségekből áll a munkafázisoknak megfelelően — gépkocsikat és motorokat javítanák itt. Mindenütt világosság, a belső műhelyek felülről kapnak fényt. Bódis László karosszérialakatos vályúra és két csapra emlékszik, így mosdottak a régi helyen. Szvat József esztergályos, törzsgárdatag szerint is sokkal jobbak itt a munkakörülmények, csak a téltől fél, de megnyugtatják, tizennyolc—tizenkilenc fok akkor is lesz. Gőzzel fűtenek, ám a fűtőtestek nem a fal mellett vannak sok helyet vennének el —, hanem a mennyezet közelében! Ebben az épületben van a kazánház is. Most csak egy kazánban tüzelnek — kell a melegvíz, nemsokára ebédelni mennek az emberek. Jelenleg kétszázhúszan dolgoznak a ktsz-nél. Tizenhat- millió forint lesz ez évben a szövetkezet jövedelme, ennek ötvennégy százalékát teszi ki a lakosságnak végzett szolgáltatótevékenység! Három éve foglalkoznak tűzzománcozással, minden tradíció nélkül honosították meg. A Dunántúlon egyedül csak ők csinálnak ilyet, az országban is mindössze négy helyen! Az idén hatvanezer, jövőre nyolcvan- ezer olajkályha külső zománcozását végzik szekszárdi megrendelésre, több színben — az olajkemencéket a Berzsenyi utcában éjjel-nappal hatszáz fok felett tartják. Kiválasztottunk égy napot. Itt, az új helyen augusztus ti- zennyolcadikán készpénzes javításban hat gépkocsi és egy motor készült el, garanciálisán tizenhárom motort javítottak. Sok az ügyfelük, az AFIT csak átfutó javításokra vállalkozik. Uj hely, új szellem. Június óta a számla mellé névjegykártyát is kap a gépkocsiját, motorját javíttató — az egyik oldalon a javítást végző személy neve áll, a másikon pedig: »Tisztelt Ügyfelünk! Az Ön gépjárművét igyekeztem a legnagyobb körültekintéssel rendbehozni. Ha ennek ellenére a javítással kapcsolatban bármilyen rendellenességet tapasztal, szíveskedjen bizalommal munkahelyemen felkeresni«. Ehhez nem kell kommentár. Sípos Ferenc tájékoztatása szerint a kaposváriak javasolták annak idején országos börze megrendezését, a megyei AGROKER-ek részvételével. A cél, egyértelműen az volt és ma is az, hogy a testvéi'vállalatok egy- egy ilyen találkozón felkínálják egymásnak a náluk kevésbé keresett áruféleségeket, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy az eltérő földrajzi környezetben elhelyezkedő megyék mezőgazdasági üzemelnek éppen ezeknek a cikkeknek valamelyikére van szükségük.-uegutobb, — a múlt héten a szomszédos Baranyában, a megyeszékhelyen rendezték meg a kétnapos országos börzét, tizenhét AGROKER vállalat részvételével. Ott voltak a kaposváriak is, és több mint egymillió forint értékű árut adtak-vettek. Ez az ösz- szeg hasonló a korábban Miskolcon tartott börze somogyi forgalmával: ott mintegy ezer féle mezőgazdasági gépalkatrész összesen több mint négymillió forint értékben cserélt gazdát, s ebből a kaposvári AGROKER 1,1 millióval részesedett. Pécsen különösen a most időszerű munkák gépeinek alkatrészeit, tartozékait keresték. Vásároltak a kaposváriak is jó néhányat, így például az országosan hiánycikknek számító és a silózáshoz szükséges Orkán-láncból akkora készletre tettek szert hogy abból a megye mezőgazdasági. üzemeinek igényei' teljesen kielégíthetik. Ugyanakkor eladtak a társvállalatoknak egyebek között golyóscsapágyakat, ékszíjakat. Mindenképpen hasznos tehát ez a rendszeres, országos börze: a vállalatot hozzásegíti ahhoz, hogy megszabaduljon fölös készletei egy részétől, a gazdaságok pedig saját megyéjükben megkaphatják a szükséges, korábban más AGROKER-eknél tárolt gép- alkatrészeket, tartozékokat. SOMOGYI BíEPtA-P Kedd, 1971. szeptember 14. i
