Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-12 / 214. szám
FERIHEGYTŐL LIBERECIG Két nap két ékszerdobozban Dvorzsák, Goethe és Arany János — Bizsuvásár Jablonecben Űtveastők? A cseheknek két ékszerdobozuk van. Az egyik — egész éven át — Karlovy Vary, a másik évente egyszer — két hétig — Jablonec. Egy-egy napot töltöttem a világhírű gyógyfürdőn és a cseh bizsugyártás majdnem olyan, híres központjában. Persze első dolgom volt a vizet megkóstolni. Hosszasan válogattam a különböző hőfokú források között, míg az egyikből felfogtam félpohrányit, s lenyeltem az első kortyot. Mit mondjak? Szerencsére nem vagyok beteg, hogy ezt kellett fogyasztanom — gyógyhatásúról csodákat regélnek —, de becsületből azért megittam a maradék négy-öt kortyot Inkább ostyát ropogtattam. Az legalább nem meleg, és édes is. Az utcákon sétálva az emléktáblákat nézegettem. Dvorzsák, Smetana, Goethe és — Arany János nevét fedeztem' föl. Nagy költőnk ugyanis minden évben itt töltött néhány hetet, s a házon, ahol megszállt, márványtábla hirdeti emlékét. A jabloneci nemzetközi bizsukiállítás már javában tartott, mire odaértem. Valamennyi szálloda zsúfolva, s ha a városi pártbizottság egyik munkatársa nem tárcsázza forróra a telefont, bizony pádon tölthettem volna az éjszakát. Végül is abban a szállodában, ahonnan korábban elküldték, sikerült egy ágyat kapnom. Kétezer-hatszáz négyzetméternyi területén huszonegy állami vállalat, száztizenkilenc hazai iparművész, valamint szovjet, NDK-beli, olasz, svájci, angol, holland, japán és magyar ötvösök munkáját állították ki. Csehszlovákia öt városában foglalkoznak nagy- üzsemi bizsugyártással, s évi hatszázmillió korona értékben szállítanak külföldre. A szebbnél szebb, karkötők, láncok, fülbevalók, gyűrűk láttán ez az összeg egyáltalán nem látszik fantasztikusnak). Ha a fáraók is hordhattak hamis gyöngyöket, ékszereket, akkor a mai lányok és asszonyok nyakán, kezén és haján semmivel sem mutat kevesebbet a strassz. Jablonecben nemzetközi elismerést szerezni nem tartozik a mindennapos sikerek közé, ezért is esett nagyon jól. hogy a magyar kiállítók üvegszekrényei előtt is tolongtak a látogatók. Zumf Klára, Pap Zoltán, Szilágyi Ildikó, Zoltán Tamás, Csúcs Viktória, Kertész Géza. Szabó Erzsébet, Juhász Árpád, Rozgonyi Ida nevét jegyeztem föl, de rajtuk kívül még többen is képviselték a magyar iparművészetet. A csehszlovák pavilonban barangolva úgy éreztem magam, mintha meseországban iámék — térdig bizsuban. Már az ajtón belépve bebizonyítják, hogy a bizsu öltöztet. Az évakosztümös próbababán valóban jól mutat a rengeteg hamis ékszer, s ha a kiállításrendezők fantáziájának hinni lehet, még a páva farka is szebb, ha a tollak színei a jabloneci gyöngyökével egyeznek. A kiállításon sa^,*. nem, de az üzletek gazdag választékából már lehet vásárolni. Nyüzsögtek is elegen a pultok előtt, s amíg sorbaáll- tam, gyorsan összeszámoltam magamban, hogy hat idegen nyelvet kellene beszélnie az eladónőnek, ha valamennyi vevőjét anyanyelvén szólítaná meg. Saly Géza (Folytatjuk) Magyar könyvek a vadászati világkiállításon A VADÁSZATI világkiállítás legszebb alapgondolata az ember és a természet kapcsolata. Nemcsak a vadászatról, vadgazdálkodásról, hanem a természetvédelmi munkák eddigi eredményeiről is tájékozódhat a látogató. A vadászattal, a természetvédelemmel kapcsolatos könyvek ezreit is kiállították az Albertirsai úton. Az angol, francia, orosz, német könyvek százai mellett sok magyar könyv is szerepel, természetesen a Mezőgazdasági Könyvkiadó legújabb könyvei is, melyeket a vadászati világkiállításra jelentetett meg. Elsőnek talán Bakkay— Szidnál—Szabolcs: Tíz év aranyérmes trófeái című kötetet említjük, amely számba veszi az utóbbi tíz esztendőben zsákmányolt vadásztró.- feákat. Az albumszerű, szép kiállításban megjelent könyv közli a legértékesebb agancsok fényképét, adatait és azt is, hogy hol, mikor, ki ejtette el. A gazdag képanyag áttekintése élmény minden vérbeli vadásznak, de a nem vadászok is érdeklődéssel forgathatják. Az album szövegrésze kétnyelvű: magyar és német. Nagy érdeklődést váltott ki és igen keresett könyv dr. Kalmár János: Régi magyar fegyverek című hézagpótló munkája. Az illusztris szerző, aki avatott tollú szakember, megismerteti az olvasót a magyar fegyverekkel, a honfoglalástól egész a IfCVIII. századig. ,A régi vadászfegyverek ebben az időben harci eszközök is voltak: egy-egy vadászat felért egy hadgyakorlattal. A szerző azonban nem a harci szempontok szerint csoportosít, hanem általános leírást ad a régi magyar fegyverekről. Könyve érdekes, izgalmas olvasmány. A könyvek között nemcsak szakirodalmat találunk. Egy érdekes vadászregénnyel gazdagodott irodalmunk, megjelent Pálfalvi Nándor: Remetekan című könyve, amelyből annak idején film is készült. A Natura Kiadó igen helyesen, függelékként közli a regényből készült film forgató- könyvét, méghozzá bőséges fényképillusztrációval. A könyv témájáról csak annyit: egy megszállott vadász élményeit írja le a szerző, belefoglalva az élővilág ezernyi hangulatos képét. A sok két- tónusú tusrajz nagyban emeli a könyv értékét Szederjei Ákos és felesége ismert az állatvilág kedvelői előtt. A világkiállításra a Mezőgazdasági Kiadó Barátságos arcot, elefánt című művüket jelentette meg. A szerzők afrikai és indiai vadászkalandjaikat örökítették meg: lebilincselő módon számolnak be megfigyeléseikről, élményeikről, fölelevenítenek több izgalmas vadásztörténetet és epizódot is. A NATURA kiadásában jelent meg Zolnay László: Vadászatok a régi Magyarországon című műve. A szerző kiváló ismerője a halászatnak, vadászatnak, ugyanakkor azonban kitűnő történész is és remek elbeszélő. Témájának tárgyalása a durranós fegyverek korának kezdetével végződik. Nagy Emil: A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése című, könyve különleges témát tárgyai. A munka nemcsak a két madár jellegzetes tulajdonságait foglalja össze, hanem arra is választ ad, hogyan lehet mesterséges körülmények között fácánt és foglyot tenyészteni. De nemcsak túzokok, fácánok, kutyák, lovak, fegyverek, vadászat és vadgazdálkodás, a természet védelme a kiállításra megjelent sok-sok könyv témája, van közöttük szépirodalom is, izgalmas vadászkaland, ifjúsági regény, útleírás. A Terra német nyelven is megjelentette a Szederjei házaspár A világrekorder szarvastrófeák titka című könyvét, amely a vadgazdálkodás tudnivalóit ismerteti. Dáma és Király* A csurgói gimnázium előtt megkérdeztem egy középiskolás fiatalembert: — Hol lehet Csurgón szórakozni? — Sehol — hangzott a la- konikus válasz. Aztán szemügyre vett egy kissé: — Persze attól függ, mit ért maga szórakozáson? — Mit ért maga rajta? — dobtam vissza a kérdést — Hát először is: táncolni, vagyis olyan helyet, ahol ismerkedni is lehet. Itt a presszó. Olyan kicsi a hely, hogy elég egy kidobós figura, aztán jöhet a pincér és összeszámolhatja, amit a kisasszony szoknyája lehordott a szomszéd asztalokról. A művelődési házban van egy klub, igaz. Valami angoltípusú klub. Nemigen járok oda, mert nem bírom a kártyacsattogást. Otthon. is úgy van, hogy a fater azért nem tart még felnőttnek, mert nem tudok ultizni. Mit csináljak, én kifejezetten utálom a blattverést. ED A presszó valóban kicsi. Miután az étteremből kinézett a pincér, mivel a palacsintán kívül nem rendeltem semmit, a presszóban sem volt felemelő. Egy csomó középiskolás korú fiatal ücsörgött az asztal körül fújták a füstöt felnőttesen. Visszacsengett, amit a kérdésre első reakcióként rá vágott a fiú: sehol... Sehol annyi és olyan büszke lokálpatriótával nem találkoztam még, mint az egykori csurgói diákokkal. Lehet, hogy Csokonai egykori ittléte, a gazdag kultúrhistória, a nagy múltú gimnázium teszi ezt. Dehát miért csak a múltat emlegetik Csurgón? A park túlsó felén, a nagy községházán kopogtattam kérdéseimmel. Dr. Göldner Vilmos tanácstitkár fogadott: — A múlt a közművelődésben valóban szebb, mint a jelen. Mi, a község vezetői — hiszen napirenden volt már tanácsülésen is ez az ügy — úgy ítéljük meg, hogy nincs előrelépés a kulturálódás terén. Mit mondjak? Nem készült egységes művelődési terv sem. — Miért? — Arra hivatkoznak, hogy az átszervezés miatt nem lehetett .,. Nem lehetett tudni, hogy a művelődési ház járáNyári mérleg: több mint 200 koncert Kedvező mérleggel zárult a nyári hangverseny-évad: a koncertlátogatók száma minden eddiginél magasabb volt, s meghaladta a százezret. A nyári idény egyik legsikeresebb zenei eseménysorozatának a Pest megyei tanács épületének udvara adott otthont a Károlyi kert helyett. A hagyományos szabadtéri koncertterem az idén nem nyithatta meg kapuit. A nagyszerű akusztikájú udvar kitűnő »felfedezésnek« bizonyult, az itt elhangzott tíz nagyzenekari hangversenyt több mint hétezerén hallgatták meg. A kiscelli múzeum meghitt hangulatú parkja az elmúlt éveikhez hasonlóan — ismét a kamaramuzsika hajléka volt, a kiváló hazai és külföldi művészegyüttesek koncertjeit nyolcezren élvezték. A martonvásári Beethoven- estek változatlanul nagyszámú zenekedvelőt vonzottak. Az állami hangversenyzenekar három koncertet adott, s ezeknek ötezer látogatója volt. örvendetes az ország zenei vérkeringésébe bekapcsolódott Veszprém, Keszthely, Kőröshegy, Nyírbátor, Vácrátót, Fertőd, Esztergom, Tihany, Szeged és Fót. Az ódon kastélyok parakjaiban és történelmi értékű templomaiban több mint 200 koncertet rendeztek, és a hallgatók száma meghaladta a nyolcvanezrek Falumúzeum Kisnánán A mátraaljai Kisnána községben az Aba nemzetségben Kom- polthyak vára tövében falumúzeummá alakítottak egy uradalmi parasztházat. Belsejét a 18. századi parasztéletet 11- luszráló tárgyakkal, használati eszközökkel rendezték be. Képünkön; Lámpa a tlsztaszo bábán. Csurgói „szimbólumok“ si-e vagy nagyközségi-e. Mindkét feladatot el kellett néha látnia. Mi sokkal többet várunk a közművelődés felelőseitől. — Csurgón nagy múltú gimnázium is van. Mit ad az a nagyközség közművelődéséhez? — Ismeretem szerint ott meglehetősen pezsgő élet van. De kissé a falakon belül... Mintha elzárkóznának a községi élettől... □ Másodszor a nagyközségi pártszervezet ajtaján kopogtattam. Vancsura József párttitkár fogadott. — Az átszervezésből valóban adódott egy csomó kellemetlenség, félreértés. De emiatt nem feltétlenül kellene megállnia a közművelődésnek. Véleményünk szerint nem teljesíti kellőképpen küldetését a helybeli népművelés. Nincs meg a megfelelő munkakapcsolat az üzemekkel. Ezért is nem készülhetett egységes művelődési terv... Ügy nemigen lehet szervezni, hogy leveleket küldenek az üzemekhez. A népművelőknek személyesen kell megkeresniük a gazdasági vezetőket. Kevés a szakkör is... 0 Balogh László népművelő végigvezetett a művelődési, házban. — Ezt a művelődési házat többször toldozták-foldozták ahelyett, hogy egy újat építettek volna már. A színpad kicsi, volt már arra is példa, hogy a Déryné Színháznak is hátat kellett fordítania, nem fértek el a díszletekkel. A klub, vagy ahogyan a fiatalember mondta, »angol« klub, szép és tágas, mini színpad áll az elején cseppnyi dobogóval. A ma oly népszerű mikroszkóp előadásokhoz álmodni sem lehetne ideálisabbat. Mind megtudtam, a színpadra most olvasóállványt eszkábál- nak, mert akit zavar a játékzaj, az ott olvashat majd kedvére. A szépen berendezett klub falán két óriási Dáma és Király — ha jól emlékszem. Szimbólumok? — Sokat próbálkozunk és sok mindennel Csurgón — mondja Balogh László. — Megpróbáltuk a bérletes szí- nieiőadásokat is. Még azok sem jöttek el, akik a bérleteket megvásárolták. Próbálkoztunk a magányosok karácsonyával. Nem kell mindenkinek a beat. Próbálkoztunk tehát zártkörű piknikbállal»... A fotoszakkörnek kevés a hely. Művelődési terv is készült, nem közös igaz, csak a művelődési ház számara. Mit csináljak, mondja? Keresek egy üzemnél egy illetékes vezetőt, csak félvállról közli, hogy mikor jöjjek újra. Népművelősors __ □ A legegyszerűbb lenne: íme a csurgói vélemények; döntsön az olvasó, különösképpen a csurgói olvasó. Meglehetősen könnyű lenne eltévedni a népművelés útvesztőiben ... Csakhogy ez lenne a legnagyobb létező paradoxona napjainknak. Lenne... Mert a népművelés estik látszólag van útvesztőben Csurgón. És itt is van> azért iránymutató népművelés, más községhez viszonyítva talán pezsgőbb is. Persze mondhatná erre valaki: minden nézőpont kérdése... Valóban, csak nem mindegy, milyen nézőpontot választunk. Elsősorban múltjához és lehetőségeihez kell viszonyítani a közművelődést. Egy művelődési ház működésében — töltsön be járási vagy községi funkciókat akár — sohasem a vonzókör a lényeges, hanem a tényleges tartalmi tevékenység, melynek hiányát korántsem róhatjuk az átszervezés mostanában divatossá lett számlájára. Hogy szakadék van a gazdasági egységek és a művelődési ház között, ezt kritikusan és önkritikusan elismerik a művelődési ház vezetői a művelődési terv bevezető részében, amely akárhogy is — dokumentum. Pedig nem dokumentált meaculpára, hanem valós közeledésre lenne szükség. A klub színpada pedig jobb lenne talán, ha az maradna, aminek készítették. Mert félő, hogy a Dáma és a Király túlságosan is elhatalmasodnak. Ma még csak szimbólumok. Tröszt Tibor Tovább csökken az olvasótábor Tallózás a megyei közművelődési könyvtárak táj ékoztatój ában Megjelent a Somogy megyei közművelődési könyvtárak tájékoztatójának, a Somogyi Könyvtárak című füzetnek a második száma. Számos értékes beszámoló, problémafelvetés, adat teszi gazdaggá a füzetet, melynek tanulságai közül hadd említsünk meg mi is egynéhányat. Körúton címmel színes beszámolót közöl a tájékoztató hasábjain Kellner Bemát, a megyei könyvtár igazgatója. Tapasztalatait ekképp foglalta össze: »A hálózati és módszertani munka nemcsak megyénkben, hanem országszerte elmaradt a korszerű követelményeiktől. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a 'hálózati munkában a szakember-utánpótlás egyre súlyosabb hiánya miatt mindinkább a »vak vezet világtalant« gyakorlata alakult ki. Módszertani munka címén helyenként csak egyhangú, adminsztratív tartalmú rutinmunka folyik a nagyon szükséges szakmai oktató és irodalmi tájékoztató tevékenység helyett.« Csak a cím és a szerző más — Szita Ferenc: Időben szólunk —, a gond azonos az előbbivel. »Még 17 400 olvasó hiányzik éves tervünk teljesítéséből-« — írja a szerző. »Különösen a fonyódi, kaposvári és siófoki járásban nagy a lemaradás.« »A falusi könyvtárak többségében nem megnyugtató az áXlbmánygyarapi- tás« — fűzi láncszemenként össze a gondokat Szita Ferenc. (Buzsákon ebben az évben még nem vásároltak egyetlen könyvet sem a könyvtárnak.) A korszerű olvasószolgálatról Fiola Pál írt eszmefuttatást. Egyik fontos következtetése: »■A körlyvtárak és iskolák kapcsolatának kiépítése csak kezdő és bevezető lépés a tanulók csoportos könyvtárlátogatása. Az első, nyilvánvalóan felületes ismerkedésen túl biztosítani kell, hogy a tanulók számára a könyvtár látogatása az oktatás szerves része legyen.-* Nagybajomról írt Pellérdi Gyula, cikkének legfontosabb mondanivalója, hogy korszerű, otthonos könyvtárhelyiségre van szüksége az erősen fejlődő nagyközségnek, hogy »képes legyen vonzani és megőrizni az olvasókat*. A kaposvári Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat fejlődő szakszervezeti könyvtáráról olvasunk még beszámolót, és a megyei szakszervezeti könyvtárakról — elemző írást. Az utóbbiból egy mondat: »A helyzet — hogy minél több szakszervezeti olvasó legyen Somogybán gyökeres megváltoztatásához az üzem gazdasági és szakszervezeti vezetőinek igen hatékony intézkedésére van szükség* — írja Gelencsér István, az SZMT Központi Könyvtárának vezetője. SOMOGYI ISPLAF YasáBseaig, 1971. szeptember 12, S
