Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-11 / 213. szám
Komszeiol-kiSittséy megyésikbei Vlagyimir Szdlenko, a Komsomol központi bizottsága mezőgazdasági osztálya helyettes vezetőjének vezetésével háromtagú Komszomol- küldöttség érkezett megyénkbe. A vendégeket Balázs Nándor, a KISZ megyei bizottságának titkára és Fenyő István falusi és mezőgazdasági ifjúsági felelős fogadta. Találkozott a vendégekkel Szik- szai László, a megyei pártbizottság párt- és tömegszerve- vezefcék osztályvezetője és Stier Sándor, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára. A KISZ megyebizottságának munkatársai tájékoztatták a szovjet küldöttség tagjait a megye gazdasági és politikai helyzetéről, az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséről. Balázs Nándor azokról a sikeres akciókról szólt, mélyeket a fiatalok a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére kezdeményeztek. Hangsúlyozta a brigádversenyek jelentőségét, ismertette a holnapi kommunista vasárnap programját. Beszélt arról a barátságról, mely a kaposvári és kalinyini fiatalok között kialakult. Vendégeink elsősorban a falusi és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete, élete iránt érdeklődtek. A küldöttség tagjai tegnap délután meglátogatták a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat KISZ-szervezetét, majd hajó- kiránduláson vettek részt. Ma délelőtt Kaposvárral ismerkednek, utána ellátogatnak az Öreglaki Állami Gazdaságba. Somogy után Bács-Kiskun és Szolnok megyébe utaznak. Főpróba a cukorgyárakban A korábbi években ilyenkor már javában dolgoztak, most még csak a »főpróbánál« tartanak a cukorgyárak, a nyári szárazság ugyanis késleltette ä cukorrépa érését, s a szokásosnál kisebb termést amúgy is rövidebb idő alatt tudják feldolgozni a gyárak. A gyárak már megtartották a vasúttal és a Volán vállalatokkal a hagyományos egyeztető tárgyalásokat, amelyek során pontos menetrendet állítottak össze a nyersanyag szállítására. A vasúti kocsifordulók meggyorsítására a cukoripar a répa felrakását teljes egészében gépesítette. Az idén változatlanul kevés, 128 500 holdnyi a betakarításra váró terület, s a termés is csupán a tavalyihoz hasonlónak ígérkezik. Miután a cukorgyárak teljes üzemben a múlt évinél valamivel több, napi 2700—2750 vagon répa feldolgozására képesek, úgy számítják,’hogy a kampányt december közepére befejezik. Az összefogás eredménye Jó vezetéssel gyors előrelépés Vésén A TÖREKVŐ, eredményeket produkáló gazdaságok között tartják számon á vései egyesült Űj Élet Termelőszövetkezetet. Az út, amely ide vezetett, nem volt sima, sok kanyar es döccenő tarkította. Különösen a megalakulás utáni öt év volt nehéz. A fordulat évének számító 1966-os zárszámadáskor bizony soványka pénztárcával búcsúzott a tagság egy gyengén sikerült esztendőtől. A munkaegység értéke alig haladta meg a tíz forintot, ráadásul másfél millió forintos adósság is terhelte a közösséget. Néhá- nyan nem láttak jövőt a vései termelőszövetkezetnél, ezért más területen kerestek munkalehetőséget. Ilyen' kilátástalannak tűnő helyzetben állt a gazdaság élére Balogh Andor, a jelenlegi elnök. — Bár nagyon kemény fába vágtuk fejszénket az új vezetőséggel, a tagságtól kapott teljes bizalom némi optimizmussal töltött el bennünket ,— emlékezett most vissza Balogh Andor, aki azótá a környék egyik legnépszerűbb tsz-vezer tője lett. Hogy miért népszerű? Ö erről — rá jellemző módon — nem beszél szívesen. Közvetlen környezete és a tagság a következetességének és emberségének tulajdonítja a sikert. Már az első három év eredményei is bizonyították, hogy jól irányítja a közöst. 1968 végére már megháromszorozódott az osztalék. A gazdaság összvagyona kétmillióról tizenhatmillióra gyarapodott. Pedig a viszonylag gyenge, hét aranykoronás vései határ nem nagyon döntögetett termésrekordokat. — Most, hogy utólag visszagondolok, nekem is hihetetlennek tűnnek ezek az eredmények — mondja az elnök. — Hogy mégis valóság, azt elsősorban a tagság körében kialakult egészséges szellemű összefogásnak köszönhetjük. De ez az összefogás jellemzi a tagság és a vezetőség kapcsolatát is. Sőt a község társadalmi szervei is hatékonyan segítették munkánkat. Így sikerült ■ túljutni a nehézségeken, gondokon, és vállalkozni egy új, nagy feladatra. Olyan elhatározással, szándékkal egyesült a vései és a szomszédos nemesdédi szövetkezet, hogy ez a nagy átalakulás mindkét korábbi gazdar ságnak előnyére váljon. — Az indulás, a kezdet ki- sebb-nagyobb nehézségeire ma már senki sem emlékszik — mondja az elnök. — Mindenkit egyforma tagnak tekintünk, akár vései, akár nemesdédi, sőt ennek az elvnek a vezetésben is igyekeztünk érvényt szerezni. Az eredmények tanúskodnak arról, hogy a szándék ismét tettekké alakult. A munkaegység értéke ma már 70 forint körül mozog, jelentős tartalékokkal rendelkezik a tsz. Gépparkjuk fél évtized alatt háromszorosra nőtt; az állatállomány gyors fejlődésére pedig jellemző, hogy amíg 1965-ben az állattartásból származó bevétel alig haladta fneg az összbevételek 20 százalékát, ma 70 százaléknál tartanak. t AZ EGYESÜLT Üj ‘Élet Tsz-ben nem történt csoda. Csak annyi, hogy a becsületes összefogás eredményeként a termelőszövetkezet alig öt év alatt egy egész járás példaképévé vált. A szervezetten és következetesen végrehajtott elképzelések olyan alapot teremtettek, amelyen állva most már biztosan néznek a jövő elé. Tájékoztató és helyszíni látogatás Csurgón ülésezett a képvise Eccscporl Csaknem három hónapos nyári szünet után tegnap Csurgón találkoztak a megye országgyűlési képviselői. A nagyközség tanácstermében a képviselőkön kívül a nagyatádi járás, a nagyközség vezetői, a szövetkezetek és érdek- képviseleti szerveik vezetői is ott voltak, hogy tapasztalataikkal segítsék a csoport felkészülését az országgyűlés őszi ülésszakára. Szokola Károlyné ár., a képviselőcsoport vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Horváth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője adott tájékoztatást a megye ifjúságának helyzetéről. Somogy lakosságának mintegy fele fiatal, s ahogy ftz osztályvezető megfogalmazta: a fiatalok hitvallása azt tükrözi, hogy a megyében is boldogulnak. Sok érdekes vélemény hangzott el a vitában, a képviselők sorra jelentkeztek felszólalásra. Fecser Péter szerint érdemes volna azt is figyelembe venni a vezetők megítélésében, milyen utódokat nevelnek a társadalomnak. Dr. Guba Sándor az oktatási rendszer és az általános műveltség megszerzése közötti feszültségről beszélt. Feloldására azt ajánlotta, hogy az ifjúsági klubok a zenei, a képzőművészeti neveléssel is foglalkozzanak. A tömegsportot nehéz addig fejleszteni, amíg egy-egy iskolai beruházásból éppen a tornaterem megépítése marad el. Az iskolai felvételi rendszer pedig véleménye szerint akkor töltené be szerepét, ha elsősorban a rátermettséget, a képességet venné alapul. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára elmondta* hogy a szülő nélküli, rossz szociális körülmények között élő tanulókról rendszeresen kellene A képviselők áruszemlét tartottak az ABC-áruházban. gondoskodni, a pályaválasztást pedig jó volna intézményessé tenni a jövőben. Szigeti István, a megyéi pártbizottság titkára egyetértett azokkal, akik az általános iskolai hálózat fejlesztését javasolták, hiszen a megyében a tantermek egynegyede elavult, s az ötéves tervben felépülök még nem változtatják meg a jelenlegi helyzetet. Fecser Péter észrevételét azzal egészítette ki, hogy a különféle vezetők megítélésében éppen olyan fontos: hogyan. neveli a fiatalokat, az utánpótlást, mint a gazdasági eredmény. Mohácsy Barna szerint ifjúsági nápot szervezhetne a KISZ! somogyi tsz-szövetség titkára az üzemekben bizonyos időközönként, s ott minden fontos kérdésről elmondhatnák a véleményüket. Böhm József, a megyei tanács elnöke szerint is helyes voine a képességet figyelembe venni az iskolai felvételeknél, s intézményesíteni a pályaválasztást. Balogh Lajos csurgói tsz-elnök a mezőgazdasági szakmunkásképzés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a szövetkezetek most már univerzális szakképzettséget várnak ' a végző fiataloktól, akik majd a gépekkel dolgoznak. Kovács •Ferenc, a nagyatádi járási hivatal elnöke szerint csak az ad biztonságot a fiataloknak, há a gyakorlati munka idején minden fontos ismeretet átadnak nekik. • Tóth Lajos, a megyei tanács «mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője a megye szövetkezeteinek helyzetéről tájékoztatta a képviselőket és a vendégeket. E témában Radnóti László, dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke, Böhm József, Székely Elemér, az északazt emelte ki, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális kisugárzó hatása van a szövetkezeteknek a megyére. A községek ellátásában egyre nagyobb feladat hárul rájuk, s éppen ezért érdemes szorgalmazni a társulásokat, a közös vállalkozásokat. Az általános helyzet megismerése után a három csurgói szövetkezet életébe is bepillanthattak a képviselők. Ebéd után Radnóti László a Napsugár Ipari Szövetkezet, dr. Horváth Béla a fogyasztási szövetkezet, Balogh Lajos a Zrínyi Tsz fejlődését vázolta tömören. A képviselők ezután megnézték a Napsugár szolgáltatóházát, konfekcióüzemét és vasipari részlegét, majd az ÁFÉSZ ÁBC-áruhá- zát és bútorboltját látogatták meg. A képviselőcsoport ülése Varga Károly beszámolójával fejeződött be. a képviselők munkájáról, munkamódszerükről, a bizottságokban végzendő tevékenységűről. L. G. A látogatás jó alkalom volt az eszmecserére is. Vetik az őszi árpát Megkezdték az őszi árpa vetését a Somogy vari Dózsa Termelőszövetkezetben. Eddig negyvenegy holdon végeztek ezzel a munkával. Megbecsüli a bőséges dolgozóira! az igarcikk-kiskereskedeiii vállalat Egyhavi fizetés húszéves törzsgárdatagságért (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat kollektív szerződésében sok újszerű rész van, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedelemben dolgozók munkakörülményed javuljanak. A munkában kitűnt dolgozókat fokozottan megbecsülik. Azok, akik kormánykitüntetést kaptak 12, akik miniszteri kitüntetést, azok 6 nap jutalomszabadságot kapnak. Örök gond a balatoni idényre megfelelő eladógárdát szervezni, éppen ezért az idényzárás után 6 nap jutalomszabadságban részesítik azokat a bolti dolgozókat, akik balatoni idénymunkát vállalnak. Aki képzi magát, többet kereshet. A nyelvvizsgával bíró dolgozó a Balaton-parti boltokban. pótlékot kap nyelvtudásáért. Nagy gondot fordítanak az anyagi ösztönzésre: a részesedési alap 10 százalékáig terjedő összegét azoknak a jutalmazására fordítják, akik hatékonyan közreműködtek a nyereség elérésében. A kiváló dolgozók jutalmazására 60 010 forintot, a munkaversenyben elért kimagasló teljesítmények elismerésére szintén 60 000 forintot fordítanak. A bronzezüst- és aranyéremmel kitün- *etett brigádok jutalma személyenként két-háromszáz, illetve négyszáz forint. A vállalatnál éveken át nagy volt a munkaerő-hullámzás. Valószínű csökkenti most az az intézkedés, amely a törzsgárdatagság megbecsülése érdekében született. Azokat, akik a törzsgárdának 10— 15 éve tagjai, havi alapbérük 50 százalékának, akik 15—20 óve, havi alapbérük 75 százalékának, akik pedig több mint 20 éve, aZokat egyhavi alapbérüknek megfelelő jutalom ban részesítik minden ■ noven bér 7-én. Ez az intézkedő; ‘Í60 dolgozót érint, s erre célra a részesedési alapból 24 1 ezer forintot használnak fe' A szakmát tanuló fiatal ~król is gondoskodik a kollektív szerződés: részükre a felhasználható részesedésből 15 000 forintot fordítanak jutalmazásra. Végül még egv fontos intézkedés, mely a, dolgozók egyetértésével találkozott: százezer forintot használnak fel szociális, kulturális és sportcélokra, valamint a vállalati üdülő fenntartására. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. szeptember 11. i
