Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-07 / 209. szám

így kereskedünk ma ígéri • •• rr a jovo Elkészült a kereskedelmi; vendéglátó vállalatok negye­dik ötéves terve is. Eszerint öt év alatt 43,5 százalékos forgalomnövekedésre számíta­nak. A legkisebb, mindössze 34 százalékos növekedéssel a vendéglátásban számolnak. Ezt a megyei tanács kereskedelmi osztálya alacsonynak tartja. E forgalomnövekedéshez 12,4 százalékos létszámnövekedést terveznek a tanácsi kiskeres­kedelmi vállalatok, a szövet­kezetek pedig 20,5 százalékost. Ez azt bizonyítja, hogy növel­ni kívánják a termelékenysé­get, bár a kereskedelemben — más ágazatokhoz viszo­nyítva — ezt nehezebb meg­valósítani. A nagyobb forgalomhoz na­gyobb üzletekre is szükség van. Jelenleg kétezer kiske­reskedelmi bolt 225 ezer négy­zetméter alapterületen árusít a megyében. Éppen ezért van nagy jelentősége a hálózatfej­lesztésnek, hiszen a növekvő forgalommal a boltok számá­nak és alapterületének növe­kedése nem tartott lépést. A következményeket minden vá­sárló tapasztalja: nagyobb c zsúfoltság, hiányc^abb az el­látás. A mostani tervidőszak alatt a bolti kiskereskedelem 29 ezer, a vendéglátóipar pe­dig 19 ezer négyzetméterrel szándékozik ’ növelni üzletei­nek alapterületét. Emellett természetesen szerepel a meg­lévő hálózat még jobb ki­használása, korszerűbb eladá­si módok bevezetése is. Szerepel a tervben néhány jelenleg még üzemelő bolt megszüntetése. Ez 11 ezer négyzetméterrel csökkenti az alapterületet. Különösen gond a keres­kedelemben a gépi berende­zések elhasználtsága. Pótlá­suk, felújításuk sürgető. A megoldást hátráltatja, hogy nincs elég pénz. A Belkeres­kedelmi Minisztériumtól kér­nek segítséget, hiszen a hű­tőgépek, az árumozgatást se­gítő berendezések javítanák a kiszolgálást is. Egy arány szám jól megvilá­gítja e gondokat: beruházási keretükből a vállalatok csak 5 százalékot tudnak fordítani gépekre. Az is igaz, hogy a tervidő­szakban egyes központi keres­kedelemfejlesztési célkitűzések megvalósításához — pályázat alapján — a minisztérium is segítséget ad. Állapi támoga­tásban lehet részesíteni a nagy területű ABC- és iparcikk- láruházak építését, a kereske­delmileg ellátatlan területe­ken alapvető cikkeket forgal­mazó bolthálózat építését, s többek között a zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas raktárakat. (A MÉK Siófokon 41 millió forintos költséggel 200 vagon áru tárolására al­kalmas hűtőházat építtet.) "Somogybán különösen gond a Balaton-part kereskedelmi hálózatának fejlesztése. Az. idei nagy forgalom ismét megmutatta: a mai meglévő boltok — hosszabb időt is fi­gyelembe véve — képtelenek lesznek feladataik ellátására. A minisztérium és az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács pénzügyi segítséget nyújt a Balaton-parti fejlesztésre. E program már az év elején megkezdődött, de a nyáron szinte semmit sem vettek ész­re belőle a Balaton partján üdülők, mert a beruházások egy része nem készült el a szezonra. A kereskedelmi vállalatok arról is panaszkodnak, hogy hihetetlenül magasak a # déli parton üzemelő egységeikben a rezsiköltségek. Jelentősen emelkedtek a bérleti díjak, a fenntartási költségek. A mostani tervidőszakban a nők háztartási munkájának megkönnyítéséért is sokat kell tennie a kereskedelemnek. Lényegesen több, jobb minő­ségű konzerv forgalomba ho­zatalától, propagandájától a gyorsfagyasztott félkész ételek árusításáig hosszú a sor. A gyorsfagyasztott áru értékesí­tésének feltétele a megfelelő hűtőkapacitás biztosítása, s ez nem kis gond. A tervek sze­rint több lesz a szeletelt hús, a baromfi, árusítanak kony­hakész burgonyát, zöldséget. Szeretnék elérni, hogy vala­mennyi ABC-áruházban kap­hassanak a háziasszonyok zöldséget, gyümölcsöt. És még egy érdekes szám: a negyedik ötéves terv végé­re száz családból 66 használ hűtőgépet. Ez lehetővé teszi az áru tárolását a háztartá­sokban is. E program csak összefogás­sal valósítható meg. A válla­latoknak, szövetkezeteknek en­nek megfelelő beszerzési poli­tikát kell folytatniuk, biztosí­tani kell az új cikkekből a folyamatos ellátást. Finn zászló a halászhajón Balaton körüli úton járt a Rnn Szociáldemokrata Párt küldöttsége Egy napra megyénkbe lá­togatott a Finn Szociáldemok­rata Párt küldöttsége, amely az MSZMP KB meghívására a múlt héten csütörtökön érke­zett hazánkba Lars S. Linde- mannak, a párt politikai bi­zottsága tagjának a vezetésé­vel. A finn vendégek a Bala­tonon kompon keltek át hét­főn reggel, s a szántódi rév­nél dr. Gáti István, a Siófoki Városi Tanács elnöke fogadta őket. A küldöttség programja Siófokon, a Balatoni Halgaz­daság központjában kezdődött. Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára és Klenovits ~mre, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára köszöntötte a bejáratnál Lars S. Lindemant, s a kül­döttség tagiait: Valde Nevalai- nent, a politikai bizottság tag­ját, parlamenti képviselőt, Seppo Tikkát, á központi bi­zottság tájékoztatási titkárát, és Sinikka Luja Vapső parla­menti képviselőnőt. Az első meglepetés akkor érte a vendégeket, amikor az irodába menet észrevették a finn zászlót az öbölben hor­gonyzó halászhajón. Az igaz­gató balatoni térképpel, a ta­vat ábrázoló festményekkel díszített irodájában Németh Ferenc rövid áttekintést adott a megye múltjáról és jelen­legi helyzetéről. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel hall­gatták, hogy a Kalevalát ma­gyarra fordító Vikár Béla a megye szülötte, s a születésé­nek 100. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségeken finn néprajztudósok is részt vettek. A tájékoztató után hajóra szálltak a vendégek, s az egy héttel ezelőtt kapott Garda II- vel elindultak az erősen hul­lámzó tavon a füredi sarok­hoz, hogy szemtanúi legyenek egy igazi balatoni halfogás­nak. Útközben nagyon sok kérdésre válaszolt Horváth Károly, a gazdaság igazgatója: gazdag-e halban a tó, milyen fajtákat halásznák, honnan pótolják a kifogott halakat, milyen rablóhalak élnek a vízben stb. Közben a siófoki szálloda­sor, az ezüstparti szakszer­vezeti üdülők panorámája adott alkalmat egy kis tájé­koztatóra. Berregett Valde Ne- valainen filmfelvevője, Seppo Tikka szaporán exponált a fényképezőgépével, hogy a\lát- ványt megörökítsék. Délután a Balatonboglár: Állami Gazdasággal ismer­kedtek a vendégek. Szél And­rás igazgató és Soós Árpád főmérnök, a pártcsúcsvezető­Kercza Imre Ilalbemutató a füredi sarok eiőn.-H gondolja, beszél gessünk. De úgy ' ám, hogy velem jön. Mert máskülönben megáll a mun­ka... Tudom, magának is azt mondták az irodán, hogy én amolyan bőbeszédű, sokat látott-próbáit ember vagyok. Ez így is van. Ha most tél volna, a melegkonyhában ül­tetném le, a kályha mellé, az­tán naphosszat meg és este is mesélnék ... Most, hogy szü­ret van, sürget az idő. Talán jó is, hogy itt vagyunk, mert ez a szőlő csuda jó hely. A présház, a pince meg a lu­gas, a tükék mind régiek. Mint én magam. A falak repednek, dőlni akarnak, A hordók alatt elkorhadt a fa, az agyagba süppednek. A tőkék görcsö­sek, bütykösek, .mint az én kezem, ni.. . Nem nagy darab az egész,' alig ötszáz négyszögöl. De megérte, hogy házat emel­jünk ide. Igaz, csak vályog­ból, de cseréptetővel, tölgyfa­ajtós pincével, drága, tölgy­fából faragott bálványprés­sel, nagykáddal -meg kiskád- daí... A szüret azóta alig változott. Talán, ami hiány­zik, a sok / tarka szoknya, a hangos nevetés, a mókázás. A magamfajta öregek, asszonyok meg férfiak inkább szeretik a sötét ruhát, a csöndes beszé­det, a háborítatlan szöszmö- tólést. Nézzen kőiül, Mit lát? A szomszéd szőlőjében . úgy O rr 1 rrr r •• •• A "I dzoloiz es görcsös toké görnyed az az asszony, mint­ha együtt nőtt volna, együtt görcsösödött volna az öreg tűkével. Pedig ő is, én is, kapálunk, metszünk, permetezünk, ha itt az ideje, mert nem csinálja meg helyettünk más. A szőlő nem sokat fizet, ki kellene cserél­ni, újat telepíteni. Nem győ­zöm. Az a sor, amit maga szed, már olaszrizling. Ötéves. Ez itt, az én sorom, noha. Rossz szőlő, rossz a bora, a bogyók meg mind a földre potyognak. De ha összekeve­rem, a többi majd jóvá te­szi ... Szóval, ezen a hegyen ré­gebben ünnep volt a szüret. Az iskolából kiengedték a gyereket egy-két napra, az is itt bóklászott. .Délben bir­kapörkölt volt ebédre, hozzá jó bor az öregjéből, az asz- szonynépnek meg a gyerekek­nek mézédes must, vagy ha a szomszéd már leszüretelt, csí­pősét adott, kölcsönbe. A szü- retelők erősebbje, a férfiak, kosarakban, teknőben meg vájdlingokban hordták fel a szőlőt a présházba, és bele a darálóba. Mink csak hírből hallottunk puttonyról, ma­gunk sohasem használtuk..'. Nem egyszerre szedte a sző­lőt mindenki, mert úgy ment az sorjában, kinek milyen faj­ta volt, mikor érett be. Ma­gas rúdon még ott lógnak a fényes ' papírok, ott forgatta a szél a madárijesztőket meg a kereplőket, a seregélyek ^ el­len. Mert azok aztán, ha meg­szálltak egy helyet, nem ma­radt ott ép fürt, csak né­hány, az is a 4 darazsaknak. Védeni kellett a bornakvalót. Sok munka volt benne, izzad­ság meg fájó derék. Láthat­ja, meredek ez a domboldal, fogat nem is boldogulna raj­ta, mindent kézzel kell itt csinálni, még az istállótrágyát is. mi hordtuk be, kosarakban, a dülőútról... ÁtkozotF nehéz itt a munka, még a szüret is, különösen eső után. Amikor a noha beleragad a sárba, az ember lába meg minduntalan megcsúszik az agyagon. De széppé tette a nép mégis a szüretet. Volt vigalom, heje- huja. Újra bor került a meg­üresedett hordókba, hát- volt mit ünnepelni. Mert a borban erő van, a paraszt mindig is azt tartotta. Megbecsülte hát a helyet, ahol a fürt te­rem, és megadta a módját a szedésnék, a préselésnek... 7» t:>,’ a préselés. Hát ez külön reszort volt, * ugyancsak örömteli része az egész munkának. Amikor a szüret a vége felé járt, én már megmostam a kezem, hogy ne ragadjon a szőlőtől. Itt a tükék között — ezt is tudni kell, meg aztán maga is érezheti — minden ragad, és olyan különös sző­lőillat van. A présházban másmilyen illatot szívhat ma­gába. Ott már a bor készül. A pincéből feljön a kénezett hordók szaga, azon a gara­ton, ahol később a bort le­eresztjük. Ott már a munka is más, komolyabb dolgok folynak. Érteni kell, mikor muszáj húzni a présen, med­dig folyhat a lé egyazon hor­dóba, és mikor kell a garat­ból másik hordóba engedni. Van, ugye egyszer a tiszta must, másodszor pedig, amit a présből leengedünk. Szín­bor, présbor, külön a vörös otelló, külön a fehér faj­ták ... A préselés az mindig az én dolgom volt. Kint is aludtam a présházban, mert ezt olyan pontosan kell kezelni, mint az orvos előírása szerint a me­dicinát beadni a betegnek. Akkor föl kell kelni, megnéz­ni a prést, a hordót, aztán szorítani tovább, végül új pa­kolást rakni a kádból a prés­be. Szóval, így megy ez. Vagy­is hát így ment... Most egy Tetszett a bogi&naK aorttomblnátja. ség titkára tájékoztatta őket a gazdaság több mint húsz­éves történetéről, a gyümölcs­ös szőlőtermesztés fejlődésé­ről és gépesítéséről. A vendé­gek nagy érdeklődéssel hall­gatták a tömör és érdekes tájékoztatót, s számtalan kér­désre kértek választ az igaz­gatótól és a párttitkártól. Pél­dául: van-e a boglár inál na­gyobb gyümölcs- és szőlőter­melő gazdaság? Milyen az összetétele a szakmunkások­nak és a főiskolát, techniku­mot végzett dolgozóknak? Hol Iáknak az emberek, milyen kulturális rendezvényeket szerveznek? Gyors számvetés­re késztette az igazgatót az a kérdés, hogy a harmincmil­liós nyereséget mire használ­ják fel. A küldöttség a központból a száztízmillió forintért épí­tett korszerű borkombinátba látogatott, s Mihályi József főborász kalauzolásával meg­tekintette az idei szőlő foga­dására teljesen felkészült kombinátot, amelyben egyéb­ként száznegyvenezer hekto­liter bort palackoznak. A csempézett pince, a korszerű gépekkel felszerelt palackozó nagyon tetszett a vendégek­nek. Az elegáns bemutatóte­remben megcsodálták a sá­rospataki borversenyről elho­zott különdíjat is. A korszerű üzemből egy százéves présházba vitték a küldöttség tagjait, s itt feje­ződött be baráti beszélgetéssel az egynapos somogyi látoga­tási Lajos Géza Tanácsi munka — magasabb színvonalon A tanácstörvény végrehaj­tásából adódó időszerű prob­lémák megoldásában segíti a nap alatt jóformán minden­nel végzek. Pedig a terület éppen akkora, mint régen volt, csak hát sok tüke kipusztult, a másik meg keveset terem, mert már öreg, és a gondo­zás sem az igazi... Gyorsabban elfárad az em­ber, ha eljört fölötte az idő. Csak annyi legyen a hordók­ban, hogy kijöhessek időnként a tarisznyával meg a demi- zsonnal, egy kis itt termett innivalóért. Megvallom, mert most senki sem hallja a mie­ink közül, hogy nem azért kell innen a bor, mert máshonnan nem juthatnák hozzá. Adnak a kocsmában, a büfében meg a boltban olyan finomat, hogy az csuda. De énnekem ki kell ide járni néha, megnézni, ho­gyan él a szőlőm, és ha egy­szer már nem jövök, akkor az azért lesz, mert már kivittek a temetőbe. Az is ilyen domb­oldalon van, mint ez a sző­lő... L átja, azok a seregélyek odafönt arra várnait, hogy elmenjünk haza. Mindig is ilyenek voltak. Csak mostanában már nem szabad oda néznem, mert bántja a nap a szememet, és akkor úgy előjönnek a köny- nyeim, hogy meg kell állnom a munkával... Heruesz Ferenc tanácsok dolgozóit az a tan­folyam, amely tegnap kezdő­dött Fonyódon. Somogy me­gye tanácsainak 511 dolgozó- ' ja vesz részt ezen a tanfolya­mon október 2-ig négy cso­portban. Területfejlesztési, gazdaság- szervezési feladatokról, a sza­bálysértési kódex alkalmazá­sának tapasztalatairól hallgat előadásokat az első turnus. A második. csoportban községi tanácselnökök érkeznek Fo­nyódra. Többek között a Pé­csi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának ta­nárai tartanak előadást szá­mukra. Megbeszélik a községi tanácselnökök és vb-titkárok vezetési, ellenőrzési tenniva­lóit. Szükségesek ezek az elő­adások, hiszen a tanácstör­vény alapján új vonások je­lentkeznek a tanácsok jelle­gében, feladatában, szerveze­tében és munkamódszerében. Külön csoportút alkotnak a megyei tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói. Költség­vetés-tervezés és végrehajtás, bérgazdálkodás, az adópoliti- tika irányelvei szerepelnek a pénzügyi osztály tematikájá­ban. A munkaügyisek 'munkajogi kérdésekkel foglalkoznak. A fogyasztói érdekvédelem fel­adatai a kereskedelmi osztály dolgozói számára tartandó elő­adások egyike lesz. Az előadások után konzul­táción vitatják meg a részve­vők gyakorlati tapasztalatai­kat. Sok téma kerül terítékre majd ezen a tanfolyamsoro­zaton, amelynek célja a ta­nácsi munka színvonalnak emelése. SOIROGFI NÉPLAP 1971. szeptember 7. i

Next

/
Thumbnails
Contents