Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-07 / 209. szám
így kereskedünk ma ígéri • •• rr a jovo Elkészült a kereskedelmi; vendéglátó vállalatok negyedik ötéves terve is. Eszerint öt év alatt 43,5 százalékos forgalomnövekedésre számítanak. A legkisebb, mindössze 34 százalékos növekedéssel a vendéglátásban számolnak. Ezt a megyei tanács kereskedelmi osztálya alacsonynak tartja. E forgalomnövekedéshez 12,4 százalékos létszámnövekedést terveznek a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek pedig 20,5 százalékost. Ez azt bizonyítja, hogy növelni kívánják a termelékenységet, bár a kereskedelemben — más ágazatokhoz viszonyítva — ezt nehezebb megvalósítani. A nagyobb forgalomhoz nagyobb üzletekre is szükség van. Jelenleg kétezer kiskereskedelmi bolt 225 ezer négyzetméter alapterületen árusít a megyében. Éppen ezért van nagy jelentősége a hálózatfejlesztésnek, hiszen a növekvő forgalommal a boltok számának és alapterületének növekedése nem tartott lépést. A következményeket minden vásárló tapasztalja: nagyobb c zsúfoltság, hiányc^abb az ellátás. A mostani tervidőszak alatt a bolti kiskereskedelem 29 ezer, a vendéglátóipar pedig 19 ezer négyzetméterrel szándékozik ’ növelni üzleteinek alapterületét. Emellett természetesen szerepel a meglévő hálózat még jobb kihasználása, korszerűbb eladási módok bevezetése is. Szerepel a tervben néhány jelenleg még üzemelő bolt megszüntetése. Ez 11 ezer négyzetméterrel csökkenti az alapterületet. Különösen gond a kereskedelemben a gépi berendezések elhasználtsága. Pótlásuk, felújításuk sürgető. A megoldást hátráltatja, hogy nincs elég pénz. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kérnek segítséget, hiszen a hűtőgépek, az árumozgatást segítő berendezések javítanák a kiszolgálást is. Egy arány szám jól megvilágítja e gondokat: beruházási keretükből a vállalatok csak 5 százalékot tudnak fordítani gépekre. Az is igaz, hogy a tervidőszakban egyes központi kereskedelemfejlesztési célkitűzések megvalósításához — pályázat alapján — a minisztérium is segítséget ad. Állapi támogatásban lehet részesíteni a nagy területű ABC- és iparcikk- láruházak építését, a kereskedelmileg ellátatlan területeken alapvető cikkeket forgalmazó bolthálózat építését, s többek között a zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas raktárakat. (A MÉK Siófokon 41 millió forintos költséggel 200 vagon áru tárolására alkalmas hűtőházat építtet.) "Somogybán különösen gond a Balaton-part kereskedelmi hálózatának fejlesztése. Az. idei nagy forgalom ismét megmutatta: a mai meglévő boltok — hosszabb időt is figyelembe véve — képtelenek lesznek feladataik ellátására. A minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Tanács pénzügyi segítséget nyújt a Balaton-parti fejlesztésre. E program már az év elején megkezdődött, de a nyáron szinte semmit sem vettek észre belőle a Balaton partján üdülők, mert a beruházások egy része nem készült el a szezonra. A kereskedelmi vállalatok arról is panaszkodnak, hogy hihetetlenül magasak a # déli parton üzemelő egységeikben a rezsiköltségek. Jelentősen emelkedtek a bérleti díjak, a fenntartási költségek. A mostani tervidőszakban a nők háztartási munkájának megkönnyítéséért is sokat kell tennie a kereskedelemnek. Lényegesen több, jobb minőségű konzerv forgalomba hozatalától, propagandájától a gyorsfagyasztott félkész ételek árusításáig hosszú a sor. A gyorsfagyasztott áru értékesítésének feltétele a megfelelő hűtőkapacitás biztosítása, s ez nem kis gond. A tervek szerint több lesz a szeletelt hús, a baromfi, árusítanak konyhakész burgonyát, zöldséget. Szeretnék elérni, hogy valamennyi ABC-áruházban kaphassanak a háziasszonyok zöldséget, gyümölcsöt. És még egy érdekes szám: a negyedik ötéves terv végére száz családból 66 használ hűtőgépet. Ez lehetővé teszi az áru tárolását a háztartásokban is. E program csak összefogással valósítható meg. A vállalatoknak, szövetkezeteknek ennek megfelelő beszerzési politikát kell folytatniuk, biztosítani kell az új cikkekből a folyamatos ellátást. Finn zászló a halászhajón Balaton körüli úton járt a Rnn Szociáldemokrata Párt küldöttsége Egy napra megyénkbe látogatott a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttsége, amely az MSZMP KB meghívására a múlt héten csütörtökön érkezett hazánkba Lars S. Linde- mannak, a párt politikai bizottsága tagjának a vezetésével. A finn vendégek a Balatonon kompon keltek át hétfőn reggel, s a szántódi révnél dr. Gáti István, a Siófoki Városi Tanács elnöke fogadta őket. A küldöttség programja Siófokon, a Balatoni Halgazdaság központjában kezdődött. Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Klenovits ~mre, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte a bejáratnál Lars S. Lindemant, s a küldöttség tagiait: Valde Nevalai- nent, a politikai bizottság tagját, parlamenti képviselőt, Seppo Tikkát, á központi bizottság tájékoztatási titkárát, és Sinikka Luja Vapső parlamenti képviselőnőt. Az első meglepetés akkor érte a vendégeket, amikor az irodába menet észrevették a finn zászlót az öbölben horgonyzó halászhajón. Az igazgató balatoni térképpel, a tavat ábrázoló festményekkel díszített irodájában Németh Ferenc rövid áttekintést adott a megye múltjáról és jelenlegi helyzetéről. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a Kalevalát magyarra fordító Vikár Béla a megye szülötte, s a születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken finn néprajztudósok is részt vettek. A tájékoztató után hajóra szálltak a vendégek, s az egy héttel ezelőtt kapott Garda II- vel elindultak az erősen hullámzó tavon a füredi sarokhoz, hogy szemtanúi legyenek egy igazi balatoni halfogásnak. Útközben nagyon sok kérdésre válaszolt Horváth Károly, a gazdaság igazgatója: gazdag-e halban a tó, milyen fajtákat halásznák, honnan pótolják a kifogott halakat, milyen rablóhalak élnek a vízben stb. Közben a siófoki szállodasor, az ezüstparti szakszervezeti üdülők panorámája adott alkalmat egy kis tájékoztatóra. Berregett Valde Ne- valainen filmfelvevője, Seppo Tikka szaporán exponált a fényképezőgépével, hogy a\lát- ványt megörökítsék. Délután a Balatonboglár: Állami Gazdasággal ismerkedtek a vendégek. Szél András igazgató és Soós Árpád főmérnök, a pártcsúcsvezetőKercza Imre Ilalbemutató a füredi sarok eiőn.-H gondolja, beszél gessünk. De úgy ' ám, hogy velem jön. Mert máskülönben megáll a munka... Tudom, magának is azt mondták az irodán, hogy én amolyan bőbeszédű, sokat látott-próbáit ember vagyok. Ez így is van. Ha most tél volna, a melegkonyhában ültetném le, a kályha mellé, aztán naphosszat meg és este is mesélnék ... Most, hogy szüret van, sürget az idő. Talán jó is, hogy itt vagyunk, mert ez a szőlő csuda jó hely. A présház, a pince meg a lugas, a tükék mind régiek. Mint én magam. A falak repednek, dőlni akarnak, A hordók alatt elkorhadt a fa, az agyagba süppednek. A tőkék görcsösek, bütykösek, .mint az én kezem, ni.. . Nem nagy darab az egész,' alig ötszáz négyszögöl. De megérte, hogy házat emeljünk ide. Igaz, csak vályogból, de cseréptetővel, tölgyfaajtós pincével, drága, tölgyfából faragott bálványpréssel, nagykáddal -meg kiskád- daí... A szüret azóta alig változott. Talán, ami hiányzik, a sok / tarka szoknya, a hangos nevetés, a mókázás. A magamfajta öregek, asszonyok meg férfiak inkább szeretik a sötét ruhát, a csöndes beszédet, a háborítatlan szöszmö- tólést. Nézzen kőiül, Mit lát? A szomszéd szőlőjében . úgy O rr 1 rrr r •• •• A "I dzoloiz es görcsös toké görnyed az az asszony, mintha együtt nőtt volna, együtt görcsösödött volna az öreg tűkével. Pedig ő is, én is, kapálunk, metszünk, permetezünk, ha itt az ideje, mert nem csinálja meg helyettünk más. A szőlő nem sokat fizet, ki kellene cserélni, újat telepíteni. Nem győzöm. Az a sor, amit maga szed, már olaszrizling. Ötéves. Ez itt, az én sorom, noha. Rossz szőlő, rossz a bora, a bogyók meg mind a földre potyognak. De ha összekeverem, a többi majd jóvá teszi ... Szóval, ezen a hegyen régebben ünnep volt a szüret. Az iskolából kiengedték a gyereket egy-két napra, az is itt bóklászott. .Délben birkapörkölt volt ebédre, hozzá jó bor az öregjéből, az asz- szonynépnek meg a gyerekeknek mézédes must, vagy ha a szomszéd már leszüretelt, csípősét adott, kölcsönbe. A szü- retelők erősebbje, a férfiak, kosarakban, teknőben meg vájdlingokban hordták fel a szőlőt a présházba, és bele a darálóba. Mink csak hírből hallottunk puttonyról, magunk sohasem használtuk..'. Nem egyszerre szedte a szőlőt mindenki, mert úgy ment az sorjában, kinek milyen fajta volt, mikor érett be. Magas rúdon még ott lógnak a fényes ' papírok, ott forgatta a szél a madárijesztőket meg a kereplőket, a seregélyek ^ ellen. Mert azok aztán, ha megszálltak egy helyet, nem maradt ott ép fürt, csak néhány, az is a 4 darazsaknak. Védeni kellett a bornakvalót. Sok munka volt benne, izzadság meg fájó derék. Láthatja, meredek ez a domboldal, fogat nem is boldogulna rajta, mindent kézzel kell itt csinálni, még az istállótrágyát is. mi hordtuk be, kosarakban, a dülőútról... ÁtkozotF nehéz itt a munka, még a szüret is, különösen eső után. Amikor a noha beleragad a sárba, az ember lába meg minduntalan megcsúszik az agyagon. De széppé tette a nép mégis a szüretet. Volt vigalom, heje- huja. Újra bor került a megüresedett hordókba, hát- volt mit ünnepelni. Mert a borban erő van, a paraszt mindig is azt tartotta. Megbecsülte hát a helyet, ahol a fürt terem, és megadta a módját a szedésnék, a préselésnek... 7» t:>,’ a préselés. Hát ez külön reszort volt, * ugyancsak örömteli része az egész munkának. Amikor a szüret a vége felé járt, én már megmostam a kezem, hogy ne ragadjon a szőlőtől. Itt a tükék között — ezt is tudni kell, meg aztán maga is érezheti — minden ragad, és olyan különös szőlőillat van. A présházban másmilyen illatot szívhat magába. Ott már a bor készül. A pincéből feljön a kénezett hordók szaga, azon a garaton, ahol később a bort leeresztjük. Ott már a munka is más, komolyabb dolgok folynak. Érteni kell, mikor muszáj húzni a présen, meddig folyhat a lé egyazon hordóba, és mikor kell a garatból másik hordóba engedni. Van, ugye egyszer a tiszta must, másodszor pedig, amit a présből leengedünk. Színbor, présbor, külön a vörös otelló, külön a fehér fajták ... A préselés az mindig az én dolgom volt. Kint is aludtam a présházban, mert ezt olyan pontosan kell kezelni, mint az orvos előírása szerint a medicinát beadni a betegnek. Akkor föl kell kelni, megnézni a prést, a hordót, aztán szorítani tovább, végül új pakolást rakni a kádból a présbe. Szóval, így megy ez. Vagyis hát így ment... Most egy Tetszett a bogi&naK aorttomblnátja. ség titkára tájékoztatta őket a gazdaság több mint húszéves történetéről, a gyümölcsös szőlőtermesztés fejlődéséről és gépesítéséről. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a tömör és érdekes tájékoztatót, s számtalan kérdésre kértek választ az igazgatótól és a párttitkártól. Például: van-e a boglár inál nagyobb gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaság? Milyen az összetétele a szakmunkásoknak és a főiskolát, technikumot végzett dolgozóknak? Hol Iáknak az emberek, milyen kulturális rendezvényeket szerveznek? Gyors számvetésre késztette az igazgatót az a kérdés, hogy a harmincmilliós nyereséget mire használják fel. A küldöttség a központból a száztízmillió forintért épített korszerű borkombinátba látogatott, s Mihályi József főborász kalauzolásával megtekintette az idei szőlő fogadására teljesen felkészült kombinátot, amelyben egyébként száznegyvenezer hektoliter bort palackoznak. A csempézett pince, a korszerű gépekkel felszerelt palackozó nagyon tetszett a vendégeknek. Az elegáns bemutatóteremben megcsodálták a sárospataki borversenyről elhozott különdíjat is. A korszerű üzemből egy százéves présházba vitték a küldöttség tagjait, s itt fejeződött be baráti beszélgetéssel az egynapos somogyi látogatási Lajos Géza Tanácsi munka — magasabb színvonalon A tanácstörvény végrehajtásából adódó időszerű problémák megoldásában segíti a nap alatt jóformán mindennel végzek. Pedig a terület éppen akkora, mint régen volt, csak hát sok tüke kipusztult, a másik meg keveset terem, mert már öreg, és a gondozás sem az igazi... Gyorsabban elfárad az ember, ha eljört fölötte az idő. Csak annyi legyen a hordókban, hogy kijöhessek időnként a tarisznyával meg a demi- zsonnal, egy kis itt termett innivalóért. Megvallom, mert most senki sem hallja a mieink közül, hogy nem azért kell innen a bor, mert máshonnan nem juthatnák hozzá. Adnak a kocsmában, a büfében meg a boltban olyan finomat, hogy az csuda. De énnekem ki kell ide járni néha, megnézni, hogyan él a szőlőm, és ha egyszer már nem jövök, akkor az azért lesz, mert már kivittek a temetőbe. Az is ilyen domboldalon van, mint ez a szőlő... L átja, azok a seregélyek odafönt arra várnait, hogy elmenjünk haza. Mindig is ilyenek voltak. Csak mostanában már nem szabad oda néznem, mert bántja a nap a szememet, és akkor úgy előjönnek a köny- nyeim, hogy meg kell állnom a munkával... Heruesz Ferenc tanácsok dolgozóit az a tanfolyam, amely tegnap kezdődött Fonyódon. Somogy megye tanácsainak 511 dolgozó- ' ja vesz részt ezen a tanfolyamon október 2-ig négy csoportban. Területfejlesztési, gazdaság- szervezési feladatokról, a szabálysértési kódex alkalmazásának tapasztalatairól hallgat előadásokat az első turnus. A második. csoportban községi tanácselnökök érkeznek Fonyódra. Többek között a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának tanárai tartanak előadást számukra. Megbeszélik a községi tanácselnökök és vb-titkárok vezetési, ellenőrzési tennivalóit. Szükségesek ezek az előadások, hiszen a tanácstörvény alapján új vonások jelentkeznek a tanácsok jellegében, feladatában, szervezetében és munkamódszerében. Külön csoportút alkotnak a megyei tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói. Költségvetés-tervezés és végrehajtás, bérgazdálkodás, az adópoliti- tika irányelvei szerepelnek a pénzügyi osztály tematikájában. A munkaügyisek 'munkajogi kérdésekkel foglalkoznak. A fogyasztói érdekvédelem feladatai a kereskedelmi osztály dolgozói számára tartandó előadások egyike lesz. Az előadások után konzultáción vitatják meg a részvevők gyakorlati tapasztalataikat. Sok téma kerül terítékre majd ezen a tanfolyamsorozaton, amelynek célja a tanácsi munka színvonalnak emelése. SOIROGFI NÉPLAP 1971. szeptember 7. i
