Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-04 / 207. szám
A mezőgazdaság fejSődésének alapja Munkatársunk a mezőgazdaság gépesítésével összefüggő kérdésekkel fordult dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteshez. — Meddig jutottunk el a magyar mezőgazdaság gépesítésében? — A gép fontos része, mondhatnám, egyik főszereplője a mai falu életének. Ma már nincs olyan ága a gazdálkodásnak, ahol a gépek munkája ne hozott volna jó eredményeket. De hozzá kell ten- nem: a kívánt célt még nem értük el. Éppen. ezért a gépesítés fejlesztése, annak meny- nyiségi és minőségi összhangja a mezőgazdaság egyik legaktuálisabb kérdése- maradt. Erre kötelez a IV. ötéves terv is: a termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelésével kell elérnünk. Ennek megvalósítását pedig — csökkenő földterületen és egyre kevesebb munkaerővel — csak a fokozott anyagi-műszaki eszközfelhasználás, főként a gépesítés biztosíthatja. A III. ötéves terv végéig elértük a nagy erőkifejtést igénylő munkák (talajmunkák, .vetés, növényápolás) és a gabona betakarítás csaknem 100 százalékos gépesítését. Nem is történt azóta veszélyes ingadozás» még mostoha időjárású években sem, a terméseredményekben.. így válhatbtt biztonságossá az ország kenyérellátása. A gabonához hasonlóan, jelentősen fejlődött a kukoricabetakarítás gépesítése, mely 1970-ben már 40 százalékot ért el. A szállítási munkák gépesítésében pedig 65—70 százaléknál tartunk. A további területeken a gépesítésben lassabban léphetünk előre. A cukorrépa-betakarítás 13 százalékos, a burgonyabetakarítás 14 százalékos gépesítési szintjének tulajdonítható, hogy e növények termőterületei és terméseredményei nem növekednek. Kivéve azt a néhány nagyüzemet, ahol a helyzet gyors javítása érdekében áttértek a teljes gépesítésre. Ezekén a helyeken már nem érv többé, hogy hátrányos e művelési ággal foglalkozni. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a jócskán megnövelt, de tökéletesen gépesített' területeken a termelés korszerűvé, gazdaságossá Vált. — Mutatkoznak-e gondok a meglévő géppark használata közben? , — Sajnos, a mezőgazdasági gépállományra jelenleg a 10— 12 éves üzemelési idő a jellemző. Bár az elmúlt két év 16 ezer db-os traktorbeszerzésével az erőgépek átlagos életkor^ 5,5 évre csökkent, még ez sem 'kielégítő, hiszen az 1970. december 31-én meglevő 69 ezer db traktornak 2J százaléka már így is teljesen amortizálódott. A traktorok használati idejének megnyújtása a javítási költségnövekedésen túl is veszélyt rejt magában. Oly mértékben megnőhet egyik évről a másikra az új traktor iránti Kereslet, hogy kielégítése nehézségekbe ütközhet mind a kereskedelem, mind a beruházni szándékozó gazdaságok részéről. A korszerűsítést azonban más. tényezők is sürgetik. Kereken 14 ezer db-os kombájnlétszámunk ma lehetővé teszi egy átlagos időjárású esztendőben gabonatermésünk — ha nem is optimális, de agro- technikailag még elfogadható időn belüli — betakarítását. A 40—50 mázsás hektáronkénti gabonatermés biztonságos betakarítása azonban már ma is fejlettebb és korszerűbb gépesítési megoldást kívánt, mint amilyeneket a 20—25 mázsás hozamoké. Ezért válik szükségessé például a nagy áteresztő képességű — az 5 kg/mp és az efölötti teljesítményű — gabonakombájnok szélesebb körű elterjesztése és alkalmazása. A korszerű gépesítés, a komplex géprendszerek a kapcsolódó területek fejlesztését is megkövetelik. Példaként említem a meglévő gépi szállító- eszközeink kihasználását akadályozó kedvezőtlen úthálózatot, mely párosul pótkocsijaink alacsony teherbíró képességével és a rakodás gépesítettségének elmaradásával, így a mezőgazdaság csúcsidőszakában — még átlagos időjárás mellett sem képes a szállításokat időben elvégezni. Ügy ítélem meg — figyelembe véve az eddig elért eredményeket és az előttünk álló feladatokat —, hogy a IV. ötéves terv elkövetkező 4 éve a mezőgazdaság gépesítésének talán a legdinamikusabb korszaka lesz. —■ Milyen szolgáltatások alakultak ki. melyek vannak alakulóban, esetleg melyek hiányoznak? — A termelőüzemek korszerűbb, termelékenyebb és növekvő számú gépei és berendezései fokozzák a szolgáltatási igényeket is. A javítás, a szerkezeti egységek felújítása, a különféle helyszíni szerelési és kivitelezési munkák, a létesítmények folyamatos karbantartása, az esedékes szakipari munkák elvégzése, mind olyan tevékenység, melyek naponta megoldandó problémaként jelentkeznek a mezőgazdasági üzemekben. Igen kedvezőnek ítélhető-az a tevékenység, mely a szerkezeti egysegek — motor, hidraulika, dinamó, önmdító stb. — felújításával a mezőgép vállalatok részéről megmutatkozik. Az alkatrészellátás évek óta megoldatlan volt, s a legsúlyosabb helyzet az 1970. évben alakult ki. A minisztérium részéről háthatós intézkedéseket tettünk, szervezeti változtatásokat hajtottunk végre a Me- zőgépröszt, az Agrotröszt és a MEGÉV területén. A Mezőgéptröszt felügyelete alá tartozó vállalatok az eddigi 30 ezer mellett, a nem beszerezhető alkatrészek közül kétezer félét soron kívül gyártani kezdtek, megküzdve az* alapanyag-ellátásban mutatkozó nehézségekkel. Erőfeszítéseik ez év nyarán már éreztették hatásukat. Reméljük, hogy viszonylag kedvező lesz a helyzet ősszel is. — Mit kérünk, mit várunk a termelőüzemektől? — Termelési célkitűzéseink megvalósítása, a jövedelmezőbb és eredményesebb gazdálkodás korszerűen gépesített munkafolymatokat feltételez. Ehhez új, modern és tartós gépek kellenek. Az itthon nem gyártott, de hiányzó erő- és munkagépeket kereskedelmi szerveink továbbra is importálják. Azt kérjük tehát a mezőgazdasági üzemektől, hogy helyzetüknek, termelési sajátosságaiknak megfelelően, egyre szélesebb körben alkalmazzák a korszerűbb termelési eljárásokat, a termelékenyebb növény- és állatfajtákat, s biztosítsák hozzá a komplex géprendszereket. Érjenek el gyors fejlődést az energetikai bázist biztosító — elsősorban a nagyobb motorteljesítményű — traktorok beszerzésével, Törekedjenek több munkaművelet-. nek lehetőleg egy menetben történő elvégzésére, s ezáltal a rendelkezésükre álló gépi kapacitások jobb kihasználására ' , Ami pedig a most esedékes munkák szervezését illeti, a termelőüzemekben ezzel kapcsolatosan már bőséges tapasztalatok halmozódtak fel. Erre támaszkodva mindig helyben fogják a legjobb megoldásokat megtalálni. F. B. Épül a Barátság II. kőolaj vezeték fogadóállomása • A Barátság II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának első létesítménye a fényeslit- kei fogadóállomás, melyet az Országos Kőolajvezeték Vállalat épít. Itt fogadják a vezetéken érkező olajat, és innen továbbítják a finomításhoz. Az olaj tárolására négy. egyenként 20 ezer köbméteres tartályt építenek, amelyből egy már elkészült. A mintegy 200 millió forintos beruházást 1972 végére fejezik be. Hogyan lehetne jobban. Hat százalékkal több termelés KÖZGYŰLÉSÉN tárgyaltók meg a szövetkezet munkájának első félévi eredményeit a Kaposvári Vegyesipari Ktsz tagjai. Puskás Gyula, a szövetkezet elnöke értékelte az eddig végzett munkát. Elmondta, hogy harminchárom százalékkal — 2,4 millióval— termeltek többet a szövetkezet tagjai, mint 1970 azonos időszakában. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 39,8 százalékkal, á nyereség 1,1 százalékkal emelkedett. Eredményesnek bizonyult a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a ktsz együttműködése is. A mező- gazdasági szakemberek gyakran keresik föl a szövetkezetei,' elmondják elképzeléseiket, az ipari szakemberek pedig megszerkesztik, elkészítik a kívánt kocsit vagy alkatrészt. A ktsz-ben ugyanis készítenek nagykerekű hintókat, kétkerekű "homokfutókat és istállókocsit, de olyan takar- mányos kocsikat is, amelyeknek oldalai lészerelhetők. Kívánságra elkészítik ézek alkatrészeit is: hintótengelyeket, forgórészeket, fédereket. Legújabb termékük a szétszedhető anyagtároló.' Vasvá- zakra szerelik, alumínium lemezekből rakják össze. Felvonulási épületnek és mezőgazdasági szerszámpk tárolására is használják ezeket. gozzunk, hogy hibátlanul elvégezzük a ránk bízott munkát. A vezetőknek pedig az. feladatuk, hogy megszervezzék ezt« — mondta Rékási István szövetkezeti tag. Majd így folytatta: — Javítani kell az együttműködést a- részlegek között. A munka dicséri mesterét — gondolom, mert hallom, hogy több olyan tsz, vállalat kereste meg a szövetkezetét, amely eddig sohasem küldött megrendelést. A beszámoló nemcsak a jelent elemezte, hanem megjelölte a tennivalókat is: fokoz- Ai a minőséget, fejleszteni gyártmányaikat, többféle szerszámot a háztáji gazdaságoknak, kisgépeket gyártani, ódni a falusi vízve- ózat építésébe, őszinteség, szókimondás, tenni akarás jellemezte a közgyűlést. Persze akad nehézség is. Százötven órás munkát két nap alatt kell elvégezni. Miért? »Nekünk az a kötelességünk, hogy becsülettel dolezzel gyorsíthatjuk a termelést, fokozhatjuk a munka minőségét is. AZ IPAKI szövetkezetek VI. kongresszusának irányelveit mutatták meg ezután, el fogadták a K1SZÖV vezetőségének ajánlását, csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez. Hat százalékkal túlteljesítik 17.3 milliós tervüket. Takarékoskodnak az anyaggal, a munkaidővel, az energiával, fokozzák a nyereséget, növelik a hatékonysági mutatókat, bővítik a választékot, elkészítik^ öt új termék prototípusát. Hatszáz óra társadalmi munkát végeznek a város és szövetkezetük érdekében — határozták el a ktsz tagjai. Sz. E. BÁNYÁSZNAP ELŐTT, Munka közben A bányásznapi számvetésMegkésve, de nem elfelejtve A munkásolt — akik gyalog járták végig az országot — ünnepelnek. Ha kimondom a szót: bányásznap: először a Szénnel megrakott csillék jutnak eszembe, az olaj és a földgáz csak azután. ' A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat irodaházában így köszönnek az emberek: Jószerencsét! Es bányásznák mondják magukat. Olajbányásznak. Az ünnep előestéjén Csata József párttitkár irodájában számokat jegyzek: 1949-ben az országnak mindössze száz kilométer hosszú kőolajvezetéke volt. Ma a vezeték hossza meghaladja a kétezer kilométert. Nagyrészt a vállalat dolgozói építették. Már 4300 dolgozója van a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnak. A feladatuk is nagy. A múlt évben a több mint kétezer kilométer hosszú távvezetéken elszállítottak 4 millió 693 ezer tonna kőolajat, 3 milliárd 276 millió köbméter földgázt, s 1,3 millió család propán-bután gázzal való ellátásáról gondoskodnak. Ha a szén a jelen energiá- giája, a gáz és az olaj a jö- vőé. Dohány Imre, a vállalat igazgatója fogalmazott így: »A földgáz megváltoztatja az emberek életkörülményejt, s ez a változás hatással va.n az életmódra is.« És milyen az olajbányászok életmódja? A bányásznapi ünnepségen mindig szó esik arról is, hogy mit tettek, mit kell még tenni. Két éve 48 lakás épült részükre Siófokon. Az idén vállalati segítséggel huszonnégyet adnak át. Jövőre ugyanennyit. A vezetéképítők a szabad ég alatt dolgoznak, de este egyre kényelmesebben fölszerelt lakókocsikba temek pihenőre. A munka, melyet a vezetéképítők végeznek, a legnagyobb vállalkozás a vállalat fennállása óta. A Barátságii, kőolajvezetéken 1980-ban már évente tízmillió köbméter olaj érkezik az országba. bol nem hiányzik a Tisza- szentmárton és Százhalombatta között épülő vezetéken elvégzett munka sem. A 24 collos vezetékből 140 kilométert már összehegesztettek, s százhat, kilométer a föld alatt van. Az egész 287 ’kilométer hosszú lesz. A tervek szerint a jövő év, november 7-re kéy szül el. A számok mögött hihetetlenül nagy emberi erőfeszítés van. Az építkezésben négy ország érdekelt. Az NDK-ból szivattyúkat szállítanak ide, Csehszlovákiából tolózárakat, a Szovjetunióból gépek érkeztek a vezetéképítéshez. Tizenkét magyar nagyvállalat munkáját a KISZ is segíti összehangolni. »Együtt ’ a Barátság II-ért« jelszóval védnökséget vállalt a népgazdaság szempontjából is olyan fontos munka felett. Az eredmény? Dr. Halmos László, a KISZ- bizottság titkára ezt mondja: — Sikerült nagyon sok gondot megoldani. Néhány példa erre: A csepeli transzformár torgyár fiataljai ötszáz munkaórát dolgoztak, hogy a , szükséges anyagot időben szállíthassák. A Szaboles- Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljai is kiváló' munkát végeznek a fényeslitkei szivattyúállomásnál. Az ÉVIG fiataljai transzformátor-alkatrészeket szállítottak soron kívül A siófokiak? Egy példát erre: a karbantartóüzem fiataljai külön gonddal javítják a vezeték- építésről behozott gépeket. .Még nem fordult elő, hogy a felújítás után hiba lett volna velük a munkahelyeken. Egy adatot jegyeztem föl a vállalat központjában: a Barátság II. építői naponta 1,2— 1,5 kilométer hosszú vezetéket hegesztenek össze, s ez országos rekordnak számít: ilyen hosszú vezetékszakasz még soha nem készült el egy nap alatt. A bányásznapot minden évben szeptember első vasárnapján ünnepük. Ezen a napon pihennek a gépek, de másnap ismét indulnak. A köbméterek, a tonnák és a kilométerek — az elvégzett munka mértékegységei — ismét szaporodnak. A feladatok évről évre nagyobbak. A földgázból, olajból mindig több kell. És az olajbányászok azt mondják: ha kell, lesz. Kercza Imre Amiről most írok, az — bárhogyan vesszük is —megkésett tudósításnak tekinthető. A X. pártkongresszus tiszteletére hirdetett munkaversenyeket, vállalások teljesítését ugyanis mindenütt, ahol ilyen volt, annak idején már értékelték, az eredménykihirdetések megfelelő nyilvánosságot is kaptak. Az országos méretű versenymozgalom — ez is köztudomású — pezsgést hozott a munkában, s nem egy üzemnél, vállalatnál, gazdaságban éppen ez volt az évi termelési sikerek kovácsa. Ügy érzem, pontosan emiatt keŰ most erre a versenyre visszapillantani... A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya elnökségének kezdeményezésére a dél-dunántúli választmány is (ide tartoznak a somogyi vízgazdálkodási és víz- műtánsulatak) meghirdette a X. pártkongresszus tiszteletére a munkaversenyt a területen levő társulatok részére. Nagyobb biztatást adva, a területű választmány még meg országos választmány által az első három helyezettnek kitűzött jutalmakat. Amikor az eredményeket összegezték, kitűnt, hogy a társulatok alaposan kivették részüket a szocialista munkaversenyből, és szép sikerek születtek. A dél-dunántúli választmány területén a Dombó-csatocna menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat lett az első, s megkapta a tízezer forintot. A második helyezést és az ezzel járó nyolcezer, forintot a marcali társulat . nyerte el. Somogyba került a harmadik hely és vele az ötezer forint jutalom is: a kaposvölgyí társulat kapta. A marcaliak ezenkívül . megszerezték az országos verseny második helyét is — több. mint száz társulat között! A munkaverseny olyan tapasztalatokat és tanulságokat hozott, hogy a területi- elnök- ségség ügy döntött, tovább szélesíti a versenymozgalmat, Jó volna, ha ebben többen követnék példájukat — és talán ezért is érdemes volt visszatekinteni az ő . versengésükre, hiszen a múlt évi zonyultak, miért ne lennének azok az idén is? H. F. SOMOGYI NÉPLAP is toldotta 23 000 forinttal az kongresszusi munkaverse- nyek mindenütt újabb versenyek alapjait rakták le. És ha tavaly eredményesnek bi-
