Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-29 / 228. szám

Családi állapota: elvált Évi ezer házasságkötésre több mint kétszáz válás jut Magyarországon. A személyi igazolványokba akkor kerül a »családi állapot« rovatában az »elvált« meghatározás. Az »ágytól, asztaltól« válás tehát állapot. Egyenlő-e az egyedül­léttel? Megbélyegző-e a jelző? Férfiakra nemigen használ­ják az »elvált« szót. Annál in­kább emlegetik ezt a némi rosszmáj óság, némi sunyiság töltésű összetételt: »elvált nő«, »elvált asszony«. A szavalj kí­sérője nemegyszer cinkos ka­csintás. i Nőket kérdeztünk, ők valla­nak. Az első. Két gyerek utá­ni teltkarcsúság. Kötény »rej­ti« kartonruháját. Néha za­vartan a kérdezőre néz: mondja-e tovább? Szőke haját merészség lenne aranyszínű­nek nevezni. Inkább a szal­ma színére emlékeztet. Sima homlok alatt pillasátor. Szeme mezőbama. »Először a szüleimnek mondtam meg —' elválok. Olyan sűrű lett a csönd, mint a szilvalekvár, ha lehűl. Fa­lun élek, a kacsafarmon dol­gozom. Ebben a faluban csak egy válásról tudok. Az az asz- szony másfél év után elköl­tözött. Ha azt mondom: bűn a válás, akkor csak a közvéle­ményt akarom megfogalmazni. Harcoltál az esküvődért, har­colsz a válásért. Ezt mondta az anyám. És megkérdezte: Hogy állsz meg a falu előtt. De hiszen ezen rágódtam ak­kor már napok óta én isi El­váltam. Az ember, akit én férjemül kívántam lányko- Vómban, az uram akart lenni. És ezt ököllel akarta megma­gyarázni. Nem az ütés fájt, a megalázottság, a kiszolgálta­tottság égetett. Sokat töpren­gek, eszem magam még most is. Ülök a tó partján, nézem a kacsákat Fehérek, mintha felhők úsznának az égen. Megállók a lábamon, a tsz munkát adott. De a hátam mögött még össze-összesúgnak. Érzem én, ha nem is látom. Egyszer, egy fullasztó melegű napon az elnök után kajtatva, városi ember jött ki ide. Meg­környékezett. Nem tudom, ki­től tudta meg, elvált asszony vagyok. Szabad prédának te­kintett. Csodálkozott, amikor szó nélkül otthagytam. Az éle­tem nyitott könyv. Két lányo­mat nevelem. Azt hiszem, egyre ritkábbak lesznek a há­tam mögötti összesúgások. Igen, a volt férjem nevét vi­selem. Nem várom vissza, de azért a nevéről nem mondtam le. Leánynévvel nevelni két gyereket, újabb megpróbálta­tásokkal járhat, azt hiszem.,.« A másik. Barna hajtincs- kígyók. Széles arccsontok. El- érzékenyülésre hajlamos asz- szony. »Kalauznő vagyok. A volt férjemmel is a vonaton is­merkedtem meg. Kemény em­ber volt, alaptalanul félté­keny. Mégis ő hagyott el. Nem volt jó házasság. Alig láttuk "egymást. A gyerekünk a MÁV nevelőintézetében van. Nagyon hiányzik, de mit tehetnék? A munkám leköt. A gyűrűmet viselem. Mindössze ez kap­csol a volt férjemhez. Néha otthon, ha varrogatok, egyszer csak azon kapom magam, hogy megállt a kezemben a tű. Szárazságot érzek. Mintha ég­ne valami a homlokom mö­gött. Az egyedül élő felnőtt félember. Csak ülök, s nem tudom, mire gondoltam né­hány perccel előbb. Vannak alkalmi kapcsolataim. Nem vagyok szép, ezt tudom. Má­sodszori férjhezmenésre nem is gondolok. De az egyedüllét nagy teher. A kiszolgáltatott­ság még nagyobb. Sok szép cikket olvasok az újságokban, hogy a nők ugyanolyan érté­kű emberek, mint a férfiak. Nem érzem ezt Talán ehhez Händel: Messiás — 3000 gyermekbérlő Filharmóniai hangversen yek Az 1971—72-es zenei évad filharmóniai hangversenyei­nek programja elkészült. Az elfogadott műsortervet Gulyás József, a megyei művelődés- ügyi osztály főelőadója ismer­tette. — Két sorozatot indítunk a fiataloknak. Az egyiket az ál­talános- és szakiskolások szá­mára állítottuk össze, ebben négy hangverseny, hangzik el. A négy előadás témája, akár­csak a középiskolai hangver­senysorozaté, szervesen kap­csolódik az ének—zene tanítá­sához is. A hangversenyeken a Magyar Állami Operaház művészei mutatják be a zenei anyagokat. két szimfonikus zenekar működik közre, vala­mint Dagmár Vanheova cseh­szlovák énekművésznő. Az előadásokat zenei fejtörők, egé­szítik ki. A megye általános- és középiskoláiból, valamint a szakmunkásképzőkből mint­egy 3000 bérlőre számítunk. A balatonboglári szakmunkás- képző iskola ez évben kap­csolódik be először zenei prog­ramunkba. A felnőtthangversenyelcet Zenéi esték címmel állították össze. A kaposvári közönség hallhatja Händel nagyon ke­vés előadásban bemutatott Messiás című oratóriumát a Pécsi Filharmonikusok és a pécsi Liszt Ferenc Kórus köz­reműködésével. Kilencven éve született Ko­dály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző, rá a Galántai tán­cok műsorra tűzésével emlé­keznek. Prokofjev Hegedűver­senyét Irina Bácskává szovjet művész előadásában hallhatja a kaposvári közönség. Decem­berben a világhírű Budapesti Filharmónikusok mutatkoz­nak be Kórodi András vezény­letével, Kiss Gyula zongora- művész közreműködésével. A kaposvári szimfonikus zene­kar januárban lép közönség elé. Márciusi hangverseny: Sasváriné Perjes Margit Sár­közi Klarinét szimfóniáját szó­laltatja meg. Négy kamarakoncertre ke­rül sor az 1971/72-es évadban: föllépnek a Liszt—Bartók zongoraverseny győztesei, be­mutatkoznak a Perénél testvé­rek, a Magyar fúvósötös és a kaposvári zeneiskola tanárai. A filharmóniai hangverse­nyek bérlői Budapesten három hangversenyre kedvezményt kapnak: Henrik Schering, Ro­berto Benzi és Emil Gilels koncertjére. Az első hangversenyt októ­ber 18-án rendezik meg, a Händel-oratórium lesz az év­ad nyitánya. az érzéshez hozzájárul az is, hogy kalauznő vagyok. Az uta­sok céltáblája. Az ügyeim in­tézésében is egyedül vagyok. Milyen más azoknak, akik mellett ott áll valaki...« A harmadik. Vezető állá­sú értelmiségi. Nem szabályos szépség. Érdekes arcú — in­kább ezt szokás mondani rá. A legújabb divat szerint öl­tözködik. Érzelmeit rejti. Hig­gadt hangon beszél a történ­tekről és a válást követő idők­ről. »Nem volt látványos válás. Megegyeztünk, ahogy kultúr- emberekhez illik. A kislá­nyunk nálam maradt. Édes­anyám neveli. Én csak a hét végén szabadulok haza. Két­szeresen nehéz a helyzetem. Beosztottaim vannak, elvált asszony vagyok. S ez utóbbi állapot még a városban sem mentes az előítéletektől. A lánynevemet tartottam meg. Nemegyszer kell görnyednem sajnálkozó tekintetek súlya alatt, ha a lányommal otthon orvoshoz megyek, vagy ha itt kér tőlem a fölöttes szerv ira­tokat, melyekben az is «szere­pel, hogy gyermekem van. A zavart mosolyok elárulják az emberek gondolatait. Mit lehet tenni? Semmit. Nem világosít­hatok fel egyenként minden­kit, mint és hogy... Ügy ér­zem: már tartunk ott, hogy erre semmi szükség nincsen, Bélyeg van rajtunk. Az igazi emancipáció — bár vezető be­osztásom ennek ellentmond — még messze van. Újra férjhez megyek a közeljövőben.* Meg­vallom, azon kívül, hogy sze­retem jövendőbelimet, egy ki­csit az is sarkall erre, hogy ettől a felemás állapottól meg­szabaduljak ..,« Rövid vallomásaikban több tanulság is akad. Szavaikból kidWül, hogy az emberek nagy többség? még mindig idegenkedik, múltjukban sötét foltot gyanít. Különösen áll ez a zártabb közösségekre, a fal­vakra. A férj nevének meg­tartása, illetve elhagyása is okozhat konfliktust még a közvetlen környezetben is. So­kan prédának tekintik őket. A »viharos együttlétet« és válá­sokat a család legkisebbjei, a gyerekek is sínylik. S az asz- szonyok maguk is úgy valla­nak: »egész embernek csak akkor érzik magukat, ha va­laki áll mellettük«. Befogadá­suk, közérzetük javulása nagymértékben a közvetlen kollektívától, a munkahelyi környezettől függ. Nagy fel­adat vár a nőbizottságokra is a lelki. sérülések gyógyításá­ban. Leskó László Dinnyés — bármennyit is í támadták a padsorokban he- : lyet foglaló reakciósok, akik­ikel a miniszterelnök nemrégi­ben még egy párthoz tartozott állfa a szavát. A kormány benyújtotta, az országgyűlés : pedig elfogadta a hároméves tervről ^ szóló törvényjavasla­tot, amelyet a kommunisták idolgoztak ki, ,s amely magá­ival hozta az egész gyáripar lállami ellenőrzésének megszi­gorítását, az állam hatékony beleszólását a gazdasági irá­nyításba. A három éves terv az ország íújjáépítésének tervé volt, végrehajtásában, az üzemi bi­zottságok révén érvényesült a [közvetlen munkásellenőrzés. :E terv megindulása a Kom­munista Pártnak, amely a fo­rint megteremtésével már megmutatta, hogy ereje az' or­szág érdekében végrehajtott tettekben nyilvánul meg, újabb sikert jelentett. A következő választásokon, amelyeket 1947. augusztus 31-re írtak ki, a Baloldali Blokk Pártjai — s különösen a- kommunisták — megnöve­kedett tekintéllyel indulhat­tak. ­„l-es lista, első párt'* A törvény értelmében min­den pártnak az országos Nem­zeti Bizottságtól kellett enge­délyt kérnie, hogy a választá­sokon indulhasson. Akárcsak 1945 őszén, 1947 nyarán sem utasították el egyetlen párt indulási kérelmét sem. Az augusztus 31-re készült szava­A vincellér A DOMB TETEJÉN, ahol valamikor vár volt, most a törmelékek szomszédságában kis faházikó áll. Oldalán öles betűkkel a felirat: Vár-lak. Egyéni kis vár ez, Bíró La­josé, aki nap mint nap kinn van a szőlőben, vigyázza a közös vagyont, gondozza a dúsan termő szőlőt. A falusiak csak vincellérnek szólítják. Persze emellett még ellátja a csősz feladatát is. Nincs a vállán puska, egyénisége még­is megálljt parancsol azoknak, akik a közös vagyonát szeret­nék dézsmálni. Nagy csizmáival komótosan járkál a szőlősorok között, mutatja az érett fürtöket. Egy-egy kézlegyintéssel elhes­segeti a zsongó darazsakat, amelyek rajokban lepik be az érett szemeket. Korán érett az idén a szőlő, s ezt különösen szeretik — mutatja a csonko­kat, melyeken még ott csillog néhány édes csepp. A dombról lelátni a völgy­be, ahol a fasor képét tükrözi vissza a tó csendes vize. Amott már öreglak, s az út mutatja a határt — mondja. Talán Kupa vezér tekintett szét valamikor a magaslatról éppúgy, mint most a szőlő őre. Sokan jönnek el ide kirán­dulni, nézik a romokat, talál­gatják a vár korát, építtvtő- jének nevét, ö csak annyit tud, hogy valamikor István ki­rály építtette, s Szent László leromboltatta, majd később Kupa vezér birodalma lett. Innen is a neve — Kupavár. Legutóbb már kolostort épí­tettek Helyére. Talált is abból a korból néhány tallért, kis feszületet, mellet a múzeum dolgozói elvittek. AZ IDÉN már augusztus óta kinn él a szőlőben. Otthon ál­landóan nyugtalan, hiába csi- títgatja az asszony, nem tud maradni. Mihelyt érik a sző­lő, kiköltözik a kicsiny házba. Kevés alvás kell már egy ilyen öreg embernek, mint ne­kem — mondja, s szemében huncut fény csillan. Gyerek­kora óta itt él, dolgozik a sző­lőben. összenőtt a tájjal, az itteni emberekkel. Lassan, ko­mótosan ballag fel a dombra. Van ideje elgondolkodni a világ folyásán. Régen jobb volt — hallom a szavát. No nem azért, mert látástól va-‘ kulásig kellett dolgozni — hisz kutya világ volt akkor, ha­nem azért, mert fiatal volt. Vitte is a lányokat a bálba, s reggelig táncolt, mulatott... Az ágakon egyre több a sárga levél. Ez már az ősz, jönnek a hideg napok. A szü­ret után újból a faluban kéll élnie. Ilyenkor jön ki rajta minden nyavalya, de majd zócédulákon tíz üres kocka várta, hogy a választópolgár melyikbe teszi a keresztet. Az első négy listán a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetségé­ben részt vevő pártok indultak, l-es lista: Magyar Kommu­nista Párt. 2-es: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, amelyben most már a baloldaliak játszották a vezető szerepet. 3-as: Szociál­demokrata Párt. (Peyer Ká­roly nélkül.) 4-es: Nemzeti Pa­rasztpárt. , Azután következtek az ellen­zéki pártok. 5-ös lista: Keresztény Női Tábor (vagyis Schlachtáék), a 6-os lista: Demokrata Néppárt (ugyancsak klerikális párt volt, pártvezére Barankovics Ist­ván), 7-es lista: Magyar Füg­getlenségi Párt (ide lépett be az időközben külföldre szökött ' Sulyok legtöbb híve. A párt­vezér: Pfeiffer Zoltán), 8-as lista: Magyar Radikális Párt (listáján Peyer Károllyal), 9-es lista: Független Magyar De­mokrata Párt (Balogh páter pártja, amelynek időközben tagja lett Kovács Imre), 10-es lista: Polgári Demokrata Párt. A választások előtti napon ezt írta a Szabad Nép vezér­cikke: újból tavasz lesz, s ő ismét ki­költözik a- szőlőbe. Ügyel a metszésre, a kapálásra, a sző­lő gondozására. A kispadon, mely az árnyas fa alatt van, órákig szokott pihenni. Ha kiránduló jön a romokhoz vagy szőlőt akar venni, elbeszélget vele min­denről, mesél neki a domb történetéről. A múltkor, ami­kor szőlőt telepítettek, újabb falakra bukkantak. Talán majd egyszer feltárják a vár valamennyi részét, s akkor újból lesz élet a néma romok között Hatvannyolc éves, de ha va­lakit megkérdeznének, meny­nyire taksálná, talán ha öt- venet mondana. A szabad le­vegőn töltőit idő, a fiatalos kedv sokat számít. Pedig már három éve nyugdíjban van. AZ ÜTŐN egy csapat asz- szony jön, a munkából tériek haza. Szemével addig követi őket, míg el nem tűnnek a dombhát mögött. Aztán ő is útnak indul, bejárja kis biro­dalmát, a lankás domboldalt melyen Somogyvár híres bora, a burgundi terem. Gyertyáé László KözmüveUdési jegyzetek TERVEK Aki több időt eltölt a somogyi népművelők között, az előbb-utóbb makacsul is­métlődő témákkal találja magát szemben. Ilyen a ter­vezés a tervkészítés is, amely minden értekezletre vissza­tér, és önálló napirendi pon­tot követel magának. Az első kérdés, amit a ter­vet nem készítők általában föltesznek: hogy kell-e terv. Ellenérvként az előadásszer­vezések spontán lendületét, az új, friss ötletek fontossá­gát ismételgetik. Pedig a népművelési gyakorlat, a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a jó terv nélkülözhe­tetlen váz, melyre a munka épülhet. A gyakorlat másik oldala pedig az, hogy a közműve­lés irányítóinak hosszú évek óta mégis kell erre szót vesz­tegetniük azért, hogy le­gyen jó távlati terv. (Nem tudom, nem vinné-e előbbre az ügyet, ha az ilyen terv- elmaradásokat a hatásköri jognál fogva büntetnék is.) Különösen fontos lett ugyan­is a tervkészítés, amióta kö­zösségi közművelődési terv. s a még fontosabb hosszú távú közművelődési, terv ké­szül. / < A második — s ez már az »Ezúttal nem 17 százalékot akarunk kapni! Igaz, eddig is messze arányszámokon' túl vettük ki részünket a munká­ból és a felelősségből. És ez hasznára vált népünknek. Mégis" volt benne bizonyos rendellenesség, hogy a szava­zóknak, csupán 17 százaléka állt mellénk, míg súlyunk, szavunk, befolyásunk az or­szág ügyeinek intézésénél sok­szor e szám duplájának felelt meg. Ezt az aránytalanságot valóban meg kell szüntetni. De nem úgy, hogy súlyunkat, szavunkat, befolyásunkat csökkentjük a 17 százaléknak megfelelő színvonalra, hanem úgy, hogy a 17 százalékot nö­veljük súlyunknak, szavunk­nak, befolyásunknak megfelelő színvonalra.« A választásokon valóra vált az MKP választási jelszava: »l-es lista, első párt: Magyar kommunista Párt.« Az MKP 1 113 050 szavazatot kapott, s 100 képviselője jutott be a parlamentbe. Ezzel a kommunisták pártja nemcsak az ország vezető pártjává, ha­nem egyúttal a legnagyobb parlamenti képviselettel ren­delkező párt is lett. A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front választási szö­vetségében részt vevő pártok közül a Kisgazdapárt 769 763 ésszerűbb kérdés —, hogyan készüljön a jó terv. A so­mogyi módszertani kiadvá­nyok, a megye tanácsi útmu­tatók, a tapasztalatcserék bőven nyújtanak lehetőséget arra, hogy ezt mindenki meg- _ válaszolhassa magának. Sok ’ szó esik arról is, mennyire legyen »naptári« a terv. Egy bizonyos, s ezt idősebb nép­művelők mondták el: minél konkrétabb egy terv, minél több benne a dátum, annál megfoghatóbb, annál több a remény a megvalósulásra. A népművelők némelyike »nagyon tud« beszélni, ebben nincs semmi .különös, tisztük hozza így. De az már egy kissé furcsa, hogy valaki »ki­rázza« magából a tervezés szakirodalmát, elméleti teó­riáját, koncepciót fitogtat a megyei kartársak előtt, hol­ott az általa vezetett terüle­ten, intézményben még kö­zös művelődési terv sem ké­szült. Ezt egyszerűbben úgy mondják, vizet prédikál és bort iszik. A tervezés elsősorban gya­korlat, a megvalósítás még inkább az. Egy kérdés marad hátra csupán. Meddig kell még beszélni a tervezésről, s mikor esik több szó a meg­valósulásról? \ ' T. T. (68 mandátum), a Szociálde­mokrata Párt 744 641 (67' kép­viselő), a Nemzeti Parasztpárt 415 465 (36 képviselő) szavaza­tot kapott. A választási szövetség meg­szerezte a szavazatok 60,8 szá­zalékát, s ezzel 271 mandátu­mot, a mandátumok 66 száza­lékát. Ekkor a kommunisták ve­zette demokratikus koalíció­nak lett ábszolút többsége, a szélsőjobboldal pedig. részekre szakadt. A reakció azonban a szociáldemokrata jobboldal ré­vén újabb támadást indított. Az SZDP-nek a- választások utáni napon megtartott vá­lasztmányi ülésén nyíltan elő­hozakodtak tervükkel: a párt vonuljon ellenzékbe. Ez azt je­lentette volna, hogy a színfa­lak mögötti politikai praktikák révén — a nép akaratát sem­mibe véve — ismét a jobb ol­dal kerül többségbe. ■ A Szociáldemokrata Párt baloldali, a kommunistákkal együttműködő erői azonban visszautasították ezt a próbál­kozást. A Pfeiffer-párt .mö­gött tömörülő fasiszták tün­tetései nem értek célt. Pintér István (Folytatjuk) SOMOGYI néplap Szerda, 1971. szeptember 29, 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents