Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-24 / 224. szám

Lehet öt fokkal melegebb? Technológiai igények a sertéstenyésztésben Érdekes — és joggal mond­ható: nagy figyelemmel kíséri előadást tartott szerdán Barcson Stimetz János, a Ka­posvári Mezőgazdasági Főisko­la tudományos munkatársa. A Somogy megyei műszaki hetek során, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Somogy me­gyei szervezete rendezésében ezúttal Barcson összehívott tanácskozáson — melyen részt vett Süveges Sándor, a Bar­csi Járási Pártbizottság első titkára is — az előadó fontos és időszerű témát vitt a nagy­számú hallgatóság elé. Arról beszélt, hogy az intenzív ser­üzemi létesítményekre gondo­lunk. Milyen is legyen ez az Istálló? Mindenekelőtt az ál­lat számára nyújtson kényel­met, feleljen meg az állat­egészségügyi követelmények­nek, mert eredmény csak így születhet. Ilyen beruházásnál gondoskodni kell arról, hogy az állat védelmet kapjon a külső időjárási tényezőkkel szemben, ugyanakkor odabenn is biztosítani kell az egészsé­ges levegőt, a jó közérzetet. Az intenzív sertés nem tűri a zsúfoltságot, szükséges te­hát a megfelelő férőhely ki­tésfajtáknak milyen igényeik alakítása. Ez a kocáknál álta­vannak a korszerű sertéstele­pekkel szemben. Ila napjainkban istállóról beszélünk, elsősorban a nagy­iéban kettő, kettő és fél négy­zetméter, hizlaldákban a kor­tól függően 1,2 négyzetméte­rig terjed. Egy-egy falkában Növényvédelmi tájékoztató A barackosok őszi védelme Az ősszel leszüretelt csont­héjasok — elsősorban a kaj­szi- és őszibarackfák — vé­delme most időszerű. A levél- tetvek kisebb kolóniákban szívogatnak, a takácsatka- rőstények téli tojásrakása in­tenzív, a keleti gyümölcsmoly áttelelő lárvanemzedéke a fia­tal hajtásvégeket veszélyezte­ti. Védekezésre javasolt Bi 58, EC 0,1, Sumithion 50 EC 0,2, Diazinon Phenkapton 0,25 százalékos adagja, kizárólag aagyüzemben: Gusathion 25 WP 0,2, Metil-Cotnion 25 WP 0,3 százalékos oldata. A kaj­szit károsító gnomóniás levél­foltosság jövő évi fertőzésve­szélyének csökkentéséért a lehullott leveleket meg kell' immisíteni, ugyanis a kór­okozó a leveleken telel át, ahonnan a jövő évi fertőzés kiindul. Javasolt a lehullott Irvélzet aláforgatása, vagy " ovenda 2, Krezonit E 1 szá- ilékos töménységű oldattal iló talaj permetezés. A talajlakó kártevők felmé- r ;se a monokultúrában ter­jesztett kukorica- és gabona- blákon, valamint a zöldsé- ♦ es területeken fontos. A fer­tőzött területeken október vé­géig célszerű a talajt fertőtle­níteni. A vegyszert csak jól elmunkált talajra sza­bad kijuttatni, és ezzel egy menetben a vegyszereket — illékonyságuk miatt — azonnal talajba kell keverni tárcsá­val vagy boronával. Talajfer- lotlenítésre engedélyezett egyszerek: Lindános szuper­foszfát 175 kg, Hungária L—2 bor 34—85 kg, Hungária L—7 ’■or 14 kg, Basudin 5 G gra­nulátum 35 kg, Basudin 10 G granulátum 17,5 kg hektáron­ként. A burgonya- és gyökérzöld- '.:ul'ű-álcban a Lindán- 'nrtaln’ú vegyszerek használa­ta nem javasolt. A talajfer­tőtlenítő szarek alkalmazása­kor a munkavédelmi előíráso­kat fokozott mértékben kell betartani. A burgonya tárolás át'"“' vesztesége csökkenthető, ha a fölszedés után alaposan válogatott, egészséges, földtől és sérüléstől mentes burgonya kerül a vermekbe, prizmákba és egyéb tárolóhelyekre. Va­lamennyi tárolóhslyen a tá­rolás ideje alatt a 3—7 foko3 optimális léghőmérsékletet, valamint állandó szellőztetés! lehetőséget kell biztosítani, mivel magas (95—98 százalé­kos) páratartalomnál a rot­hasztó kórokozók fokozott mértékben veszélyeztetnek. Az étkezési és takarmányozá­si burgonyát a fénytől óvni kell, mert a fény hatására a gumó megzöldül és felhasznál- hatatlan lesz. helyesebb, ha a korábbi szo­kástól eltérően nem 30—50 ál­lat, hanem csak 10 — tehát •egy kocaalj ányi — csoporto­sul. Ennyit már majdnem minden kocától le lehet vá­lasztani, s így a hizlalásban is együtt marad a »család«. Állatfajonként és életkortól függően változik az állat hő- mérsékleti igénye. Károsan hat a túlfűtés és a hideg. A flaztatóban például más a koca és más a malac hőigé­nye, ezért van szükség mele­gítő berendezésekre, tehát a technika célszerű igénybevé­telére. Hizlaldákban általában 16 fokos hőmérséklet mondha­tó megfelelőnek. Az előadó részletesen ele­mezte a levegő páratartalmá­nak, az istálló megvilágításá­nak, a szellőztetésnek a sze­repét, illetve a technikai meg­oldások helyes módozatait. Fi­gyelemre méltó megjegyzése az állategészségügyi követel­ményekkel ■ kapcsolatban: a fehér-fekete öltöző jelentősé­gét még nem látják minde­nütt, sőt olykor a korszerű te­lepeken sem követelik meg a használatát. Ez a könnyelmű­ség súlyos károkhoz vezethet. Az előadást Fazekas András­nak, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főállatte­nyésztőjének tájékoztatója kö­vette. Ismertette az épülő ser­téstelep célját, az elkészülés utáni árukibocsátás mértékét, majd a tanácskozás részvevői megtekintették a most mint­egy 85 százalékos készültségfl. mintegy 65 milliós költséggel épülő korszerű telepet. H. F. Az első munkásigazgató A krónika szűkszavúan csak annyit jegyzett föl An­tal Erzsébetről, hogy »a Nagy­atádi Konzervgyár első mun­kásigazgatója volt«, ma is a gyár dolgozója. A rendészeten végzi munkáját. Sorsával, munkakörével elégedett, s készségesen nyilatkozott a gyár államosításáról, illetve ki­nevezésének körülményeiről. — 1948 március havának második felében levelet kap­tam Budapestről, amelyben ér­tesítettek, hogy 1948. március 25-én jelenjek meg a szakszer­vezeti székházban, fontos ügy­ben. Mivel ekkor már tagja voltam az MKP helyt szerve­zetének, és pártmunkám kap­csán gyakran hívtak Buda­pestre, minden különösebb fontolgatás nélkül készültem az útra. Ámultam a főváros forgata­gán, elálldogáltam a kiraka­tok előtt. Találkoztam egy atádi fiúval, áld miután elol­vasta a levelet, mosolyogva adta vissza. -Mit szólnál hoz­zá, ha te lennél a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója. Szé­pen hangzana ugye, Antal Erzsébet, munkásigazgató?!« Elváltunk, és én a szakszer­vezeti székházba siettem. Ott, a gyűlésen tudatták velünk a kormány határozatát, amely szerint a 100 személynél töb­bet foglalkoztató üzemeket ál­lamosítják. A bejelentésre az összegyűlt elvtársak hatalmas örömujjongással ugráltak fel helyükről, és a feldübörgő taps közepette először egy-két hang, majd később valamennyien énekelni kezdtük az Interna- clonálét. A gyűlésen bejelen­tették, hogy a jelen levő elv­társakat bízzák meg üzemük államosításával, és mint igaz­gatók, ők veszik át az üzemet. A megbízásról, illetve kineve­zésről oklevelet kaptunk. Budapestről hazaérkezve el­ső utam az MKP járási bi­zottságára vezetett, ahol elv­társi útbaigazítást kaptam munkám elvégzéséhez. Más­nap, 1948. március 26-án be­mentem új munkahelyemre. A gyárkapu portását utasítottam, hogy -a vállalkozás volt igaz­gatóit nem lehet a gyár terü­letére beengedni, összehívtam a gyár műszaki vezetőit, tájé­koztattam őket az új helyzet­ről és mindenkit felkértem, hogy munkáját lelkiismerettel, szorgalommal végezze. Dél­után 15—16 óra között össze­hívtuk a gyár dolgozóit, akik­nek felolvastam a kormány határozatát. A gyár államosí­tását a munkások nagy öröm­mel fogadták, s kifejezést ad­tak annak a reményüknek, hogy az Üzemekben mielőbb megindul a rendszeres terme­lés és ezáltal fizetésük, megél­hetésük is biztosítva lesz. A volt igazgatók gyárban dolgo­zó közvetlen hozzátartozóinak kiadtam a felmondó levele­ket. Az adminisztratív jellegű in­tézkedések után minden ener­giámat a termelés folyamatos­sá tételére használtam fel. A gyár akkor még csak egy na­gyobb épületből (a mai III. üzem) állt, ehhez csatlakozott egy géplakatosműhely, kazán­ház, irodaház és a raktár, va­lamint két nádtetős pince. A termelés profilját a vegyesíz gyártása határozta meg. Ez a termék még a háborús kon­junktúra hatására alakult ki, s éppen ezért a kereslet ek­korra nagyon visszaesett. Az újabb igények felmérése után kísérletként foglalkozni kezd­tünk phiadlcsomsűrítéssel, be­főtt és dzsem készítésével, va­lamint vegyes savanyúság gyártásával. A gyár mai ter­mékei — például a borsó és a főzelékfélék tartósítása — már az államosítás után kö­vetkező fejlődés eredményei. Mint mindenben, a rendszi - rés termelés megindításában is a kezdet volt a legnehezebb. Bár az üzem államosítva letf. a pénzügyi forgalom további i is a volt igazgató, Burits P l kezében maradt. Ugyanis el kor még a kezén levő tak' rékpénztár nem volt állami sítva, és a gyárban termelt ( eladott áruk értéke oda folyt be, amelyet Burits »tartozás ' címén nem adott ki részünk­re. Az állandó termelés végül is csak 1948 nyarán indult meg nagy összegű állami tá­mogatással. Ettől az időtől kezd ve gyors fejlődésnek Indult h gyár. Sok nehézséget leküzd ve, sok vezetővé!tozással ju­tott el a mai állapothoz. A fejlődés mértékét jelzi az is. hogy az államosítás utáni év 60—80 vagonos termeléséve', szemben ma már több mim 4000 vagon az évi kapacitás. •Laczkó András Utasításra Tegeződni csak munkaidő után! A Hivatal dolgozói igencsak tetve javíthatnánk a munka­meglepődtek, amikor rendkí- fegyelmet, amivel az utóbbi vüli termelési tanácskozásra időben nagyon sok baj van. hívták össze őket. Előtte hosz- De át is adom a szót a Hi­szasan sugdolóztak, mi is le- vatal vezetőjének, hét az a fontos dolog, amiért Az méltóságteljesen fel is munkájukat megszakítva ér- állt, körbehordozta tekintetét tekezésre hívták őket. a sóbálvánnyá vált gyiilekeze­Akadt persze nyomban jól ten és így folytatta: értesült, aki azt terjesztette, _ Kartársakl Megdöbbentő hogy a bérmegtakarításból dolgokat tapasztaltunk tie visszamaradt pénzt osztják ki, utóbbi hónapokban. Mintha egy másik viszont azt erősít- nem is egv komoly hivatalba, gette, hogy külföldi tanul- hanem egy ifjúsági teadél- mányútra küldenek egy né- utánra érkeznének a kartár- pes csoportot, s most jelölik sak és ,1cartársnök. Szia, szer­ki a legjobbakat. vusz, és ehhez hasonló kö­Néhányuknak a szája is szöntések röpködnek regge­tátva maradt a meglepetéstől, lenként, napközben, meg a amikor a tanácskozás elnöke munkaidő befejeztével is, Sa­meanuitotta az értekezletet )at fülemmel hallottam, hogy megnyitotta cu. értekezletet. ggylk /iata, kartársnö ezzel — Egyetlen napirendi pon- állított oda nálánál idősebb, tot tárgyalunk, mégpedig azt, felelős beosztású munkatársá- hogyan szilárdíthatnánk, il- hoz: Zoltán, lennél szíves egy rém volt. A mennyezetét főváros és a Dunántúl kül­bomba ütötte ét. döttei is, akik az ideiglenes Az épület helyreállítását nemzetgyűlés Debrecenben még 1945 tavaszán megkezd- tartott ülésein még nem ve­iéit, s ez 1951-ig tartott. A hettek részt, hiszen akkor az volt felsőházi terem rendbe- ország egy része még hitleris­íozatálához, csak 1950-ben megszűnés alatt állt. utottak hozza. Kétévi mun- „ , , , , ával nemcsak újjáépítették, Budapesten még áprilisban ’.anem át is alakították. An- k®t nappal az- ország teljes iák idején- 290 ülőhely volt felszabadulása előtt — meg­a főrendek számára; most en- rendezték a választógyűlést iek a helyén áü a kongresz- A Sportcsarnokban, a gyűlés szusi terem, amelyben hat- színhelyén, az emelvény fölött < százan foglalhatnak helyet. Petőfi arcképe ragyogott, alat­A Magyar Kommunista Párt német megszállók és nyilas A bombák, belövéáek tépáz- ta a felírás: képviselői voltak a legtöbben, csatlósaik eUenl harc gyors ta épületben az Ideiglenes »Félre, kislelküek, akik hetvenketten. A Független megszervezése, a már megin- nemzetgyűlés 1945. szeptem- mostan is még / Kételkedni Kisgazdapártnak 57, a Szoci- dúlt demokratikus átalakulás bér 5-én, szerdán délelőtt 10 tudtok a jövő felettI« áldemokrata Pártnak 35 man- továbbfejlesztése, a földre- óra 21 perckor tartotta első A gyűlés ünnepi ‘ hantrula­dótuma volt a szabad szak- form végrehajtása, a gazdasá- budapesti ülését. A Himnusz tilt egy maroknyf fás szm^S szervezeteket tizenkilencen gi épitomunka, a nép életvi- ., , ,, ,, „ ,, , „, alOKn”1 ras>szta 080 Ifi n&rt «onvplnslr rru^vfelóneklese után Zsedényi Be­képviselték, összesen 16 párt, szonyalnak megjavítása szere- ®‘en®*^®se ulan j^seaenyt tie- port arcátlan provokációjával Illetőleg csoportosulás jutott pelt. a elnök emelkedett szólásra: — Szakosíts Árpád, aki a képviselethez az ideiglenes Az Ideiglenes nemzetgyűlés — A magyar nemzetgyűlés Szociádemokrata Párt nevé- nemzetgyűlésben. 1945 szeptemberében Buda- egyeteme és tagjai meghatott ben beszélt, »ugatókómsnak« Az ideiglenes nemzetgyűlés pesten, az Országházban foly- szívvel mondanak köszönetét nevezte őket — megpróbálta a magyar néphez intézett szó- tatta munkáját. Az épület a szovjet haderő, a diadalmas megzavarni de az eevbeavűlt ^K~ban kímondta' k°gy ~ke" szerencsére nem pusztult el vörös Hadsereg győzelmes és dolgozók alaposan ellátták a zébe veszi a gazdátlanul ma- a fővárosért folytatott harcok h0si harcáért amellyel orszá , ®la?°sar) ellaUák a radt ország ügyeinek intázé- következtében de az ostrom „ w amellyel °fzf bajukat. Ezek után zavarta­nt mint a nemzeti akarat ki- «fit gUnkat aZ ldegen 7samoksáS lanul folytatódott a gyűlés, fejezője, a magyar szuveréní- ^ ^ ™bb es ma«yar bérenceinek rém- amely Nagy-Budapestről osz­tás birtokosa«. Megválasztotta lnt 25° találat, koztuk húsz uralma alól felszabadította... szesen 108 képviselőt küldött az ideiglenes kormányt, s el- nagyobb belóves érte az épü- a képviselők helyükről fel- az ideiglenes nemzetgyűlésbe fogadta annak programnyilat- letet> s csaknem ugyanannyi a állva percekig ünnepelték a kozatát, amelyben első helyen tetőszerkezetet. A legsiralma- felszabadítókat A padsorok- Pintér István a fegyverszünet megkötése, a sabb állapotban felsőházi te- ban ekkor már ott ültek a (Folytatjuk) ügydarabot ideadni! Hová ju­tunk, ha ez így folytatódik? Mit mondanak azok az ügy­felek, akik panasszal, kére­lemmel fordulnak hozzánk, ha hallják ezt a pongyola kö­szöntést, a tekintélyt nem is­merő megszólítást? S egyálta­lán: ahol ilyen baráti, haver! légkör van, lehet-e munkafe­gyelmet tartani? Ezen hala­déktalanul változtatni kell, c a munkafegyelem javítása szilárdítása érdekében elren­delem: tegeződni ezentúl csak munkaidő után, hivatalon kí­vül lehet. Mindenki köteles felettesét — de munkatárs- is — magázni. vezetéknév-- kartárs megnevezéssel szóitta ni. Elvárom, hogy ezt min denki megértse, hogy hivata­lunk visszanyerje régi tekin­télyét. Megértették a kartár­sak és kartársnők? S hogy mindenki megértse, azok is, akik szabadságuk, be­tegségük miatt nem lehettek jelen a fontos tanácskozáson, körlevélben értesítették őket u hivatalban bevezetett sorsdön­tő intézkedésről. A Hivatal dolgozói maguk­ba is szálltak, s e naptól új szelek fújnak. Nincs pongyo­laság. haverkodás, mindenki megkapja a beosztásával járó tiszteletet. — Peszmegi kartárs, jól aludt az éjjel? — Ibiként, bo­csánat, Juhos kartársnő, mit főz vasárnap? Gépírók. bérelszámolók, könyvelők, s a hivatali segéd- személyzet is mindent elkö­vet, hogy a magázódással és a kartársi megszólítással erő­sítse a fegyelmet, visszaállít­sa a Hivatal régi tekintélyét. Nemrégen — minderről nem tudva — a Hivatalban jártam, bizonyos adatok után érdek lődni. Amikor »Kézé tcsóko­lom« köszöntéssel léptem be. s egy »Kisasszonytól« felvilá­gosítást kértem, nyomban tá­jékoztattak, hegy náluk nem divat az ilyen köszönés, meg­szólítás, mert ők egy szo­cialista Hivatal dolgozói. Dolgom elvégzése nélkül, mégis »jó« érzéssel távoztam: hiába, akadnak nálunk Hiva­talok, ahol a vezetés nem tűri a lazaságot! Sz. L OMOGTI NÉPLAP •intek, 1971. szeptember 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents