Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-22 / 222. szám
x/. MSZMP megalakulása után egy hónappal — 1925 májusában — kísérletet tett rá, hogy részt vegyen a budapesti községi választásokon. Engedélyt az indulásra azonban nem kapott. A politikai rendőrség ugyanakkor hajszát kezdett az MSZMP vezetői ellen. Egyidejűleg érzékeny csapást mértek az illegálisan dolgozó kommunistákra is. vezetőik letartóztatásával. Nem sikerült azonban bebizonyítani, hogy az MSZMP vezetői egyben az illegálisan működő KMP-nek is tagjai voltak. Bethlen és rendőri apparátusa el kellett tekintsen az MSZMP betiltásától. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban megbénította. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását, működésének feltételeit megőrizhesse. Az 1926 decemberére Bethlen által kiirt parlamenti választások «»lőtt levéllel fordult a szociáldemokraták _ vezetőségéhez, és akcióegyseget javasolt. Azt ajánlotta, hogy a két párt között fennálló nézeteltérések ellenére indítsanak együttes harcot a köztársaságért, a teljes egyesülési és gyülekezési szabadságért, a nyolcórás munkanap törvénybe iktatásáért, az új földreformért és más követelésekért. A szociáldemokraták azonban nem voltak hajlandók erre az együttműködésre. Az MSZMP vállalta hát a választásokon való külön részvételt. A választók elé elsősorban a köztársaság és az új földreform jelszavával lépett. A választási propaganda lehetőségét azonban minimálisra csökkentette a hatóságok megfélemlítése és terrorja. A bíróságok 1926-ban az MSZMP 273 harcosát ítélték el, ennél több MSZMP-tagot internáltak, helyeztek rendőri felügyelet alá, s zaklattak más módokon a rendőrök és a csendőrök. Csupán a választási kampány heteiben az MSZMP mintegy 500 agitátorát és szervezőjét tartóztatták le, sokukat bírói ítélet nélkül hosz- szú időre intemálótáborba zárva. Az MSZMP nem is gondolhatott ilyen körülmények között arra, hogy mindenütt jelölteket indítson. A párt vezetői — az illegális KMP vezetőségével együtt — úgy döntöttek, hogy az észak-pesti és a Pest környéki lajstromos választókerületben, valamint Győrben, Salgótarjánban, Szolnokon, Gyomán, Kaposváron és Gyömrőn próbálnak jelölteket állítani. A választójogi törvény értelmében a választásokon való induláshoz megfelelő számú aláírást kellett felmutatni. Ezek összegyűjtését a rendőrség és a Csendőr- ség akadályozta. Másutt, ahol a munkások és dolgozó parasztok vállalták az aláírással járó veszélyt, a választási hatóságok nem hitelesítették az ajánlási íveket. Jellemző, hogy a kormánypárt 170 mandátumából 90-et végül is olyan nyíltszavazásos kerületben szerezte meg, ahol ellenjelölt nem is indulhatott, s így választás egyáltalán nem volt. És így folytak a szavazások 1928-ban, 1931-ben is, de a legkíméletlenebb választás talán 1935-ben zajlott le. Gömbös, a kormány feje, titkos egyezményt kötött Eckhardt Tiborral, a legjelentősebb ellenzéki párt — a Kisgazdapárt — vezetőjével, hogy előre eldöntik, kinek lesz feltétlenül helye az új országgyűlésben. Eckhardt egy listát adott át Gömbösnek, aki megígérte: ezeket az urakat feltétlenül megválasztják, ha nem kellemetlenkednek a kelleténél többet a kormánynak. És azután utasította az erőszakszervezeteket és a közigazgatási appa- . rátust, hogy az Eckhardt-féle* listán szereplőket meg kell akadályozni a választási győzelemben. 1935. március 20-án Endrődön csendőrsortűz dördült, hét embert megölték a kisgazdapárti választási gyűlésre jelentkezők közül. 1939-ben a kormány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szégyenét. Csakhogy az 1938. XIX. te. rendelkezései tovább szűkítették a választók számát. Választójogot csak az a 26 éves férfi, illetve 30 éves nő kapott, aki legalább tíz éve magyar állampolgár volt, igazolni tudta, hogy hat év óta ugyanabban a városban, községben lakik, s elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát. A hatóságoknak ezenkívül joguk volt a kommunistagyanúsnak ítélt állampolgárokat egyszerűen kihagyni a listából. Az összeírásnál a névjegyzékből Békéscsabán 12 000, Miskolcon 8000, Debrecenben 11 ezer, Pécsett 10 ezer »gyanús elemet-« hagytak ki a listáról. Pintér István (Folytatjuk) Louis Feraud francia divattervező ajánlata az őszi-téli szezonra: piros műszőrmével bélelt vászon nadrágkosztüm. A fehér alapszínű öltözék piros és fekete csíkozással és pontokkal díszített. A maneken piros, nagy karimájú flanell- sapkát visel. (MTI Külföldi Képszolg.) Három vitamindús zöldség A karfiol könnyen emészthető, egészen csekély mennyiségben tartalmaz fehérjét. Gazdag szénhidrátokban, valamint A, B és C vitaminban. Jó hatással van az idegekre, a gyomor- és bélzavarokra Emellett kitűnő étvágycsináló. Az uborka jót tesz bélrenyheség ellen, a vesebelegségek- ben szenvedőknek segítségére van. A cukorbetegeknek is ajánlatos, mert leköti a vizelet cukortartalmát. Az uborka gazdag ásványi sókban, A és C vitaminban. A sárgarépa különösen egészséges a fogaknak és a íoghúsnak. Nem véletlen, hogy a kisgyermekeknek nyersen kell »rágcsálniuk-«. A vérszegényeknek kipirosodik az arcuk, mert nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, foszfort, cukrot és asf annyira fontos karotint. OMOGYI NÉPLAP zerda, 197L szeptember 2SS. Mit tudunk a kesztyűről? A kesztyű már régóta olyan megszokott ruhadarabunk lett, hogy bizonyára kevesen gondolkoznak el azon, mikor és miért kezdték viselni. Pedig a kesztyűnek érdekes a története. A legrégibb kesztyűket minden valószínűség szerint Tutenkámen egyiptomi fáraó sírkamrájában találták. A fáraó időszámításunk előtt 1350- ben halt meg. Ez a kesztyű lenvászonból készült, és csak az ujjakat védelmezte, ami azt bizonyította, hogy túlnyomó- részt ünnepségeken, szertartásokon volt használatos. Igaz, ugyanitt olyan kesztyűt is találtak, amelyet nyülövészetnél használtak tulajdonosaik, és amely a tenyeret is elfedte. Hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak abban az időben az etikettnek, ezt a közismert történetnek az alapján is megítélhetjük: az egyik óperzsa király parancsba adta, hogy ■inden rokonát ki kell végezni, amiért bátorkodtak csupasz kézzel megjelenni színe előtt, és nem viseltek kesztyűt, mint ahogyan ez akkoriban szokásos volt. A görögök kizárólag védő funkciót tulajdonítottak a kesztyűnek: Odüsszeusz hazájába visszatérve a ' kertben bukkant rá atyjára. Az apa kesztyűbe bújtatott kézzel tépdeste ki a tüskés gyomokat. A rómaiaknál más funkciója is volt a kesztyűnek: étkezés közben is használták, mivel akkor még nem ismerték a villát. A »kesztyű« szó egy VIII. századbeli angolszász epikai költeményben is előfordul. A kesztyűnek itt kizárólag gyakorlati a rendeltetése: az istállóban végzett munkánál megvédi az ember kezét. A kesztyűviselés csak a XVI. században terjedt el széles körben, amikor megjelentek a bőr cserzésének új módszerei. Azóta a kesztyű nem változott különösebben. Motorozás esőben Nedves, csúszós aszfalton tartsuk szemmel a közlekedés többi részvevőjének a haladását, és igyekezzünk elejét venni annak, hogy hirtelen erős fékezésre kényszerüljünk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csúszós úton a már kissé erélyesebb fékezés is leblokkolja a kerekeket, ami elkerülhetetlen csúszással és esetleg bukással végződik. Ha ilyenkor kell fékeznünk, akkor azt a motor segítségével hajtsuk végre, kapcsoljuk bé a megfelelő sebességet. Ügyeljünk azonban arra, hogy ilyenkor a féktávolság jóval nagy,óbb, hosszabb. Persze, ilyenkor sem lehet elkerülni a fékezést, de csak félerővel. Először a hátsó féket húzzuk be, és csak utána az elsőt. Vannak olyan motorosok, akik lejtőn lefelé üresjáratban mennek, takarékoskodnak az üzemanyaggal. Csúszós úton ez rendkívül veszélyes, ezért óvakodjunk az ilyen jellegű takarékoskodástól. Az autóhoz hasonlóan a motor is sokkal stabilabb, ha a hátsó kerék szoros kapcsolatban van a gyorsan pörgő motorral. A legnagyobb óvatossággal hajtsunk át a hidakon, különösen a faburkolatú hidakon. A nedves deszka olyan csúszós, mint a korcsolyapálya. Ügyeljünk arra is, hogy az összeillesztésük sem tökéletes. Kisebb-nagyobb rések vannak köztük, ami ugyancsak veszélyt jelent a számukra. Hogyan vezessünk a kockaköves úton? Gondoljunk arra, hogy a kopott, nedves kockakő még az aszfaltnál is síkosabb, és ilyen utakon a motor jobbra-balra csúszkál. Fokozott tehát a bukás veszélye. A sebességet annyira csökkentsük, hogy ne legyen szükség erős, hirtelen fékezésre. Itt is érvényes az aranyszabály, hogy ejöször a hátsó kereket fékezzük be, és csak utána az elsőt. A motoros, de az autós számára is az agyagos földút jelenti a legnagyobb veszélyt. Esőben ne is próbálkozzunk azzal, hogy Ilyen úton hajtsunk. Az útburkolat minőségétől függetlenül az eső mindig próba elé állítja a motorost Ilyenkor kell bebizonyítani a felkészültségét, találékonysá gát, rátermettségét, tudását. Mindenkor alkalmazkodjunk a föltételekhez. Nem árt, ha megvárjuk, amíg az út kissé megszikkad, mert ez sokkal biztonságosabb. Motorunkat elő kell készíteni a csúszós utakra. Ügyeljünk arra, hogy a sár ne gyűljön fel a sárhányó és a kerék között. Csúszós úton tartsunk olyan sebességet, hogy a kerék sose csússzon meg, és ügyeljünk arra, hogy az áttétel ne rángasson. Rendkívül fontos a gáz helyes adagolása is, mert minden váratlan, hirtelen mozdulat csúszást eredményezhet. Esőben különösen az erdei utak veszélyesek. Szélesebb úttesten ugyanis mindig köny- nyebb manőverezni, a szűk erdei úton pedig erre alig van lehetőség. Ezért esőben óvakodjunk az erdei utaktól. összegezzük végül az eddigi tanácsokat. Csúszós úton, eső ben a motoros mindig tartsa szem előtt, hogy egyensúlya bizonytalanabb, hogy mindenfelől veszélyek fenyegetik, és ezért alkalmazkodjék a feltételekhez. OTTHON C5ALAD mm Ősszel is sétáljon a gyermek! AZ ÖVODABAN a gyermek tapasztalatának bővítését és rendszerbe foglalását sohasem alapozhatjuk minden alkalommal a szóbeli magyarázatokra, az óvónő általi élményelmondásra és ehhez hasonló cselekedetekre. Az ismeretek alaposabb elsajátítása végett sokkal hasznosabb, ha a gyermek tapasztalatait, képzeletvilágát sétákkal, kirándulásokkal, különböző jellegű látogatásokkal bővítjük. Az önálló élmények, tehát a látottak és hallottak szellemileg sokkal aktívabbá teszik a gyermeket nemcsak az ívodai foglalkozások folyamán, hanem a családi otthonban is. Többek között az efféle élmények mindazoknak a kérdéseknek a forrásai, amelyeket 3—7 éves gyermekek tesznek föl az óvónőnek és a szülőnek. Éppen ezért az említett sétákat és kirándulásokat nemcsak az óvónőknek kell megszervezniük az óvodában, hanem a szülőknek is igen nagy gondot kell fordítaniuk az ilyen hasznos jellegű aktivitásokra. A nap folyamán reggel vagy délelőtt, illetve délután vigyük el gyermekünket sétálni például a parikba, a ligetbe, a rétre, tekintsük meg a gyümölcsösöket, szőlőskerteket, szántóföldeket stb. Így álltaimat adunk a gyermeknek arra, hogy ezeken a tájakon szemlélje a színes faleveleket, virágokat, érezze az őszi nap melegét, szívja magába az őszi virágok illatát, egyszóval élje át és gyönyörködjön abban, amit már igen sokszor a nagy költők megénekeltek, amit a festőművészek is megfestettek, az ezer színben úszó őszi természetben. Az ilyen élmények nemcsak a kisgyermek érzésvilágának gazdagítását, szépérzékének kibontakozását, továbbfejlesztését szolgálják, hanem ugyanakkor aktív cselekedetekre is serkentik a gyermeket Hányszor halljuk azt, hogy a gyermek séta után rajzlapra szeretné vetíteni az átélteket, látottakat, tapasztaltakat. Az őszi séták nemcsak a gyermek esztétikai neveléséhez járulnak hozzá. Amellett, hogy megismerkedik azokkal a gyümölcsökkel, amelyek ősszel érnek, virágokkal, amelyek ősszel nyílnak, ha felhívjuk figyelmét az őszi munkálatokra és az ősz folyamán történő természeti változásokra, akkor lehetővé tesszük tudáskörének gazdagítását, gondolkodásának, emlékezetének, képzeletének, megfigyelőképességének fejlődését is. Ha a séták folyamán makkot, gesztenyét vagy más terméseket gyűjtünk, akkor azokból ingyennek odanaza különböző kézimunkákat is készíthet. VÉGEZETÜL megemlíthetjük még azt is, hogy e séták folyamán az erre az évszakra jellemző napfény és levegő- változás pozitívan kihat a gyermek testi fejlődésére is. M. F. Műszőrmével bélelt nadrágkosztüm Fekhely a kis méretű lakásokban A kislakások berendezésének egyik problémája a fekhelyek elhelyezése. Noha a tér ezők sokat fáradoznak a megoldáson és vannak is eredmények, a lakószobák többsége rendszerint mégis legalább két heverőt, vagy egy terjedelmes dupla rekamiét kell bezsúfolni. Sokszor a vásárlók is idegenkednek a megszokottól eltérő, extrább kombinációktól, mint például a képünkön látható Varia lakószoba. Az ilyen típusú bútorok kárpitozott része nappal kis kanapé, éjszakára viszont kényelmes, kétszemélyes ágy- gyá varázsolható. Ha a lakásban mindenkinek megvan a maga kényelmes fekhelye, még mindig gond, hogy ha csak átmenetileg is, de szaporodik a család, például vendég érkezik a házhoz. Vendégágyként az egyik legalkalmasabb megoldásnak kínálkozik a fotelágy, amely a mindennapi használatban kényelmes ülőhelyül szolgál.
