Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1971-09-18 / 219. szám
A kutasi „Lámpa Egylet“ BOT KÉZZEL ÍROTT köny részben az iparosok és később megsárgult lapjain a fakuló írást olvasgatom, s beszélgetek a kutasi »Lámpa Egylet« utolsó, még életben lévő elnökével, Holl Mihállyal. A kézzel írott könyv az egylet Jegyzőkönyveit tartalmazza 1892-től. A legutolsó bejegyzés 1961 augusztusában kelt egy iparos temetése alkalmával. A fennmaradt szájhagyomány szerint a múlt század közepén alakult meg az egylet, a céhek megszűnése után. Holl Mihály bácsi emlékszik arra, amikor még Kutas »Mező Város« volt, s működött itt egy iparos céh. Egy régi íráson — bizonyságlevél — ma is megtalálható a pecsét a mezőváros címerével. A teljes épségben levő vörös pecsétviaszon közepén egy lombos fa, balról egy kaszanyél, jobbról egy kéve gabona látható. A pecsét kör- irata: »KUTAS MEZŐ VÁROSÁNAK ELSŐ PETSÉTIE 1815« Holl Mihály elmondta, a lámpaegylet, vagy ahogy maguk között nevezték, a céh, a kereskedők egybetartozását szolgálta. Egymást segítették, sokszor az egylet pénzéből anyagilag is, gyakran kölcsönnel, kamatra; másrészt vallásos rendezvényeknél működtek közre minden hó első vasárnapján és nagy ünnepek alkalmával, vagy temetéskor díszes lámpákkal álltak az oltár, illetve a koporsó mellett. A lámpaegylet tagjai csak meglett korú, jó magatartású iparos vagy kereskedő lehetett. Gyűléseiket évente újév napján, majd később pünkösd másnapján tartották. Ilyenkor beszélték meg az egylet problémáit, vették fel az új tagokat, ismertették az évi számadást, választották meg a tisztségviselőket, az elnököt, a jegyzőt és a szolgálómestert. A gyűlés befejezésekor az egylet pénzén áldomást ittak, melyen csak a tag vehetett részt. Elnöke 1892-ben Kiss János szabómester volt, és bár többször lemondott, minden esztendőben újra választották. Az egylet pénzét kamatra kölcsönadták. A kamatok, a belépési és tagdíjak, valamint a temetések alkalmával kapott összegek képezték az egylet bevételeit és fedezték a kiadásokat. Az egyletnek hat díszes, kovácsoltvasból készített lámpája volt. A lámpák »hatszögle- tű«-ek voltak, minden »szögletében más-más színű üveggel, s benne gyertya égett. Ezenkívül volt egy fekete gyászlobogója — temetések alkalmával használták. A VISSZAEMLÉKEZŐ Holl Mihály, a legutolsó lámpaegyleti elnök őrzi a jegyzőkönyvet, őrzi azt a pénzt, mely az egylet vagyona volt, s a második világháború végén elértéktelenedett. E régi írások felkutatása, megőrzése, tudományos értékelése és feldolgozása a helytörténet és honismeret önkéntes és a tudományággal hivatásszerűen foglalkozó munkásainak szép és nemes feladata lehet. Kiss József A különös gomba Valahol a Mátra környékén táboroztunk. A sátrak lakói csupa lelkes természetbúvárok voltak. Hosszú, néha egész napos csatangolások alkalmával mindenki kiélhette tücs- készó-bogarászó szenvedélyét. Épp egy hosszabb túráról indultunk hazafelé, rengeteg préselni való növénnyel, spirituszban úszkáló rovarral. Nem messze voltunk már a sátorcsoporttól, amikor az egyik fürkésző szemű társunk különös fehér »valamiket« emelt föl a földről a félrerúgott avar alól. Valamennyien köréje sereglettünk, é$ figyelmesen vizsgálgattuk ezeket a nyálkás, csomós, leginkább gombához hasonlító valamiket. Sokan voltak közöttük tapasztalt természetjárók is, de ők sem láttak még ehhez hasonlót. Néhányan mi is körülnéztünk, és fürgén kotorászni kezdtünk a nedves avarban. Nemsokára több kupacra való -gombát« fedeztünk fel két- három gödörben. Mi ez? Mi lehet ez, nem tudtuk eldönteni. Páran előkapták a kis mindentudót. Lázasan lapoztak a növényhatározóban, és keresgették a gombák törzsében a különös valamik nevét. — Gomba lehet ez, mégpedig valamilyen tömlős gomba — hajtogatták néhányan, és ebbe a többség bele is nyugodott. Éhségről, fáradtságról megfeledkezve már vagy jó másfél órája keresgéltünk, kutattunk a könyvekben, de eredményre nem jutottunk. Hiába egyeztettük a különböző kiadású könyvek leírta külső jeleket, hol ebben, hol abban volt eltérés. Hiába szagolgattuk, morzsolgattuk ujjaink között a csirizesen málló sárgás-fehér csomókat. — Egy új, eddig tán ismeretlen gombafaj lehet — vetette föl valaki. — Talán egy különös, eddig még nem észlelt transzmutáció jelenségével állunk szemben — mondta valaki más. — Ki tudja, nincs-e itt valamerre a felszín közelben uránérc, amelynek sugárzása élettani és szerkezeti tulajdonságokat megváltoztatni képes — töprengett egy geológusjelölt. Hiába vizsgáltuk át a tisztás minden zugát, a gomba csak pár helyen volt fellelhető, kisebb mélyedésekben, de mindenütt az avar alatt. A felfedezők büszkesége töltötte el szívünket, és jó csomót magunkkal vittünk. Igyekeztünk mielőbb találkozni az otthon maradt társakkal, hogy felfedezésünkről beszámolhassunk. Az otthoniak, akik a konyhaügyeletet látták el, lógó orral fogadtak. — Gyertek már gyorsabban, mert elhül a zsíros kenyér! Azon, hogy tényleg zsíros kenyér fogadott bennünket, szinte senki sem csodálkozott, és a konyhások borús arckifejezéséből sem vettünk észre semmit. Mindenki az új gombáról, a sikeres fölfedezésről beszélt, és jó időbe telt, mire a »tudományos« bábeli hangzavarban egy valaki szóhoz jutott és elmondta, hogy a világon eddig még nem ismert gombafaj egyedeit ismertük fel nem messze innét a tábortól. Hamarosan egy halomba gyűlt a csodás gombazsákmány. A várt hatás nem is maradt el, csak éppen mi csodálkoztunk, amikor »Dagadt«, a konyhai tudományok doktora megszólalt: — Ez aztán tényleg egyedi gomba. Jó, ha két kondérra való van belőle a földtekén. Mi tüntettük el szerte a tábor környékén. Pedig egészen jó galuska lett volna belőle, ha kevesebb benne a só és a tojáshéj. Péczeli István lése az alkotmány elfogadásával fejezte be munkáját. Az alkotmány kimondta: »A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia ural6. Cikáznak 1919. november 16-án tűnik fel Horthy Miklós először az Országház történetében. Ezen a napon vonult be a K. u. K. hadiflotta egykori parancsnoka mint a »nemzeti hadsereg« fővezére Budapestre. Az Antant egyetértése, a párizsi békekonferencia teljhatalmú kiküldöttjének, sir Clerknek belegyezése után vonultak a darutollas legények Siófokról a fővárosba. A bevonulási menet a Kelenföldi pályaudvarról indult (Horthy altengernagyi egyenruhában, lopott fehér lovon), s egy Gelmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye. A proletáriá- tus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem is- mer osztályokat,..« a darutollak lért-téri ünnepség utón az Országház téren fogadták. A fogadásra meghívott előkelőségek díszmagyarban várták Horthyt az Országház lépcsőjén. Akkor már sok ezer ember vére tapadt Horthynak és daru tollasainak kezéhez. Mindez azonban nem zavarta Csernoch János herceprímóst: B lépcsőkön felállított tábori oltárnál ő maga pontifikáit szentmisét az ünnepi alkalomból. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott, be is akart lépni az épületbe, mégpedig államfőként. Egy alkotmányos országban — és erre nemcsak a böllérbicskás gyilkos, hanem az uralmát szentesítő Antant urai is nagy súlyt helyeztek — azonban mindennek meg kellett adni a módját. S 1920. január 25-én képviselőket választott Magyarország. Ezúttal országszerte titkos választásokat tartottak, mert erre kényszerítette Horthyékat az Antant. Clerk angol diplomata, aki 1919. október végén jött Magyarországra, hogy a párizsi békekonferencia — vagyis a háborúban győztes hatalmak — megbízásából előkészítse a magyarországi »politikai rendezést«. A darutollas terroristák rémtetteiről szóló hírek nagy visszatetszést keltettek Angliában és Franciaországban. Ezzel szemben a nyugati nagyhatalmaknak mégis csak fasiszta Magyarországra volt szükségük, olyan rendszerre, ahol még egyszer nem ismétlődhet meg a komm (in. Clerk tárgyalt a különböző pártok vezetőivel, valamint Horthy Miklóssal, akinek kezében a tényleges hatalom volt s aki az egész országot terror alatt tartó különítményeseknek parancsolt. Megállapodtak abban, hogy ideiglenes, »koncentrációs kormányt« alakítanak, amelyben helyet foglalnak az öaz- szee pártók képviselői, s kiA Tanácsok Országos GyűElőképxfísSk Ismerkedés a fegyverekkel — Fel, vigyázz...! Határozottan, keményen hangzik a vezényszó, a parancs végrehajtása azonban még nem megy katonásan, amikor Szabó Andrással, a kaposvári Latinca Sándor munkásőrszá- zad parancsnokával belépünk az előképzősök foglalkozására. Az egyenruha sem áll úgy rajtuk, mint tapasztaltabb társaikon, néhányan — parancsnoki engedéllyel — bakancsuk csatját sem kapcsolták be, mert töri a lábukat. A sorako- zónál is ki-ki keresgéli helyét. A kiképzés elején tartanait, ez a harmadik foglalkozás. Messze van az eskütétel napja, addig megtanulnak mindent, ami a munkásőr-szolgálat ellátásához szükséges. Tizennyolc slőképzős. Asszonyok, lányok, valamennyien a kaposvári elektroncsőgyár dolgozói. — Hamarosan lövészetet hajtunk végre. Ma a kézigránát, a pisztoly és a géppisztoly működése, szerkezete, használata lesz a foglalkozás tárgya, ezenkívül gyakoroljuk az alaki i mozgást is — ismerteti a napi Illés Jánosné és Haraszti Ilona a pisztoly szétszedésében jeleskedtek. Kié az Iskola? Sportpálya — borsos áron Nagy Lajos igazgató figyeli az elektroncsőgyári lányok és asszonyok gyakorlatát programot Széles László elő- képzős parancsnok. Aztán bemutatja hogyan is kell kézbe venni a gránátot, dobás előtt élesíteni. Figyelő szemek kísérik minden mozdulatát. Nemsokára jelentkező is akad, Több mint negyven új elsőst vettek föl az idén a Balaton- boglóri Mezőgazdasági Szakközépiskolába — hatvanhárom írják a választásokat. A szavazásnak ezúttal általánosnak és titkosnak kellett lennie; Clerk ezzel az általa képviselt országok közvéleményének tartozott. Mégis, ennek az 1920 elején megtartott választásnak vajmi kevés köze volt a demokráciához. A »nemzeti hadsereg« úgynevezett »nemzetvédelmi tisztjei« kíméletlen terrorral gondoskodtak róla, hogy csak olyan képviselőt választhassanak mindenütt, aki Horthy vezéri elhivatottságáról van meggyőzve. A kommunisták — közülük sok ezren sínylődtek az intemálótáborokban, szenvedték a fehér terror borzalmait — természetesen eleve nem állíthattak jelölteket. A Szociáldemokrata Párt vezetése ekkor egy jobboldali, munkásáruló csoport kezében volt, de Horthyék szempontjából Peyer Károlyék is túlságosan baloldalinak számítottak. 1919. december 7-én, vasárnap délelőtt a terrorista csőcselék szétrombolta a Népszava szerkesztőségét, kiadóhivatalát és nyomdáját. Aztán egymást követték a különböző megfélemlítési akciók vidéken is a szociáldemokrata képviselők és kortesek ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen körülmények között úgy döntött, hogy visz- szalép a választásoktól. Pintér István íFolytatjuk) I jelentkezőből. A szám azt mutatja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kertészeti szakmák iránt. Dr. Náfrádi István igazgató elmondta, hogy a fiatalokat gyümölcs-, zöldségtermesztő és szőlőkerti »gazdáknak« képezik ki. Az iskola- épület nemcsak a szakközép- iskolásoké, hanem itt működik egy szakmunkásképző intézet is. Két iskola szorult be egy épületbe, az épületet eredetileg általános iskolának tervezték. A legnagyobb gond azonban, hogy ennek az iskolának még most sincs kollégiuma. Különböző bérleményekben kaptak helyet a tanulók, emiatt sok nevelési feladat megoldhatatlan. Sürgősen segíteni kellene ezen ... Az iskola gépparkja állandóan bővül, ugyanakkor lehetőségeikhez képest igyekeznek enyhíteni a műhelygondokon is. Az iskola az út mellett áll szinte a domboldalba szorulva. Érdeklődtünk az igazgatótól, milyen testnevelési lehetőségük van a gyerekeknek. Elmondta, hogy az iskola mögötti parton — az úgynevezett kápolnadombon — kitűnő kispályát lehetne építeni. S miért nincs még mindig sportpályájuk a szakmunkásoknak és szakközépiskolásoknak? Mert — a dombtető nagyon drága. További érdeklődésünkre megtudtuk Balatonbogláron, hogy a helybeli tanács eladná az iskolának, négyszögölenként ötszáz forintért... Kissé borsos ár ez. És talán nem egészen indokolt. Mert hiszen az iskola Balatonbogláré is, és so- somogyi diákok ülnek padjaiban. W. T. aki bemutatja a pisztoly és a géppisztoly szétszedését, összerakását. Látszik, hogy a rádiócső szerelésénél az asszonyok, lányok igen nagy kézügyességre tettek szert, mert szinte egyiküknek sem okoz gondot e feladat végrehajtása. Illés Jánosné és Haraszti Ilona a pisztoly, Szántó Jánosné pedig a géppisztoly szétszedését, öszeraká- sát mutatja be hibátlanul. Megtekintette a foglalkozást Nagy Lajos, az elektroncsőgyár igazgatója és Szilágyi Dezső párttitkár is. Mindketten elégedetten figyelték a leendő munkásőrök igyekezetét. Aztán közvetlen beszélgetés következett. Arról érdeklődtek a gyár vezetői, mivel segíthetnék munkájukat, hogy e fontos megbízatásukat pontosan teljesítsék. — örülünk annak, hogy munkásőmek jelentkeztek. A gyár gazdasági, párt- és társadalmi vezetői e társadalmi vállalásuk teljesítéséhez minden segítséget megadnak. Viszonzásul azt kérjük, hogy a munkásőrségben és a gyári feladatok ellátásában is mutassanak példát társaiknak — kérte az igazgató. — Taggyűlésen beszéltünk a gyárban arról, hogy a kommunisták példamutatásával el kell érni, minél többen jelentA legfiatalabb munkásör. kezzenek a munkásőrségbe. E szakaszon kívül még tízen kérték gyárunkból felvételüket — mondotta Papp Zoltánná, aki a gyárban pártbizalmi, KISZ- összekötő, műhelybizottsági tag. Családja, két gyermeke van, mégis vállalta a munkásőri szolgálattal járó terheket. Illés Jánosnénak ugyancsak két gyermeke van. Ötödik éve vezeti a gyár Tyereskova szocialista brigádját — minőségi ellenőr —, két évvel ezelőtt jó munkája alapján párttagnak vették fel, s úgy érezte, a helye ott van társaival együtt a munkásőrségben. Vagy a KISZ-es Haraszti Ilona, Nagy Rózsa — aki tizenhét évével a legfiatalabb társai között — mind szívesen jelentkeztek, s Jusitz Józsefné is, akit társai közfelkiáltással javasoltak rajparancsnoknak. Valamennyiük célja, elhatározása: a munkásőrségben, a gyárban kiérdemeljék munkájukkal, hogy párttag«*: lehes- senek,». tüMfeU LáaMfe SOMOGT! WÉPLAP «awrtak BU iraegteaBfcar 12.
