Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-28 / 201. szám
őt világrész a természetért A világkiállítás díszcsarnokában A vadászati világkiállításra érkezőt a főbejárattal szemben impozáns épület, a díszcsarnok fogadja. Ebben a világkiállításon részt vevő valamennyi nemzet bemutatójának színes mozaikja felsorakozik. Itt találhatók meg a részvevő országok legértékesebb trófeái, a legjellemzőbb vadásztörténeti emlékek. Itt helyezték el például a világ- kiállítás jelvényében látható lábodi agancsot, a legszebb formájú magyar szarvasagancsot, üvegvitrinben itt látható országunk egyik leglbecsesebb vadásztörténeti emléke: Mátyás király bölényszarv-kupája színarany foglalatban. Nagy- Britannia itt állította ki a British Múzeumból a Hampton Court-i rőt szarvast, amelynek elejtője I. Erzsébet királynő volt, s még lehetne sorolni tovább is az érdekességeket, értékeket. A díszcsarnok tulajdonképpen sűríti a világkiállítás alapgondolatát: hű és látványos képet ad a világ vadászatáról, természetvédelméről, a részt vevő országok vadászati—természeti kultúrájáról. Érdemes néhány szót szólni a csarnok rendkívül lenyűgöző belső kiképzéséről is. A látogató az épületbe lépve egy Megkapőan szép a Szovjetunió kiállítása. Hű képet ad a vadászok munkájáról. A hatalmas fehér medve mellett ritka állatfajok trófeái, a távoli tajga értékes vadjai és a szebbnél szebb vadbőrök, prémek. kör alakú fogadótérbe érkezik, amelynek ívelt falán föleleveníti a művész a világ vadászatát, az ókortól napjainkig. Kiemelkedik az ázsiai országo k közül Irán kiállítása. A különleges szép szőnyeg mellett ritka trófeákat, gyönyörű prémeket és szebbnél szebb vadászati tárgyakat helyeztek el. Előadás a fiatal agrárszakemberek klubjában A mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetének kialakításáról tartott « napokban előadást Kaposváron a Kilián György Ifjúsági és Űttörőház- ban dr. Búzás Gyula, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem adjunktusa. A hallgatók a kaposvári járás fiatal agrárszakemberei, akik egyik klubfoglalkozásukra hívták meg az előadót. Az üzem adottságának megfelelő termelési szerkezet kialakítása alapvető, döntő feladat. S a korántsem egyszerű munka során találkozni lehet jónéhány téves elképzeléssel is, elsősorban termelési szerkezet megváltoztatásával kapcsolatban, amelynek nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget. Ahogy elmondta az előadó, van olyan tapasztalatuk, hogy a szakemberek felhívták az üzem vezetőinek figyelmét arra: a jó termelési szerkezet csak hosszabb távú tervezéssel alakítható ki, s ezt» máról holnapra megváltoztatni ésszerűtlen. A figyelmeztetés nem mindig talált meghallgatásra. Általában akkor fordul elő, amikor egy termelő- szövetkezet vagy gazdaság élére új vezetőség kerül, s az új irányítók szinte törvény- szerűnek tartják, hogy mindent, az eddig bevált jó módszereket is megváltoztassák, arra új növényeket honosítsanak meg. Ezzel összefüggésben egy másik probléma is jelentkezik. A megváltoztatott viszonyok mellett megváltozik a munka. A régi szakemberek, szakmunkások új feladattal állnak szembe, s gyakorlottságot csak egy bizonyos idő után képesek szerezni. Természetesen kisebb szerkezeti változtatást mindenütt lehet — és néha kell is — alkalmazni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy általában ilyen módosításra csak a terület 13—30 százalékán van lehetőség. Az előadó ezután a termelési szerkezet fogalmáról, gyakorlati alkalmazásáról, a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségéről, valamint az információk feldolgozásának módszeréről beszélt. Az előadást egyaránt nagy figyelemmel hajgatták a mezőgazdasági gépészmérnökök, a növénytermesztők és állat- tenyésztők. Hiszen ezekkel a problémákkal valamennyien találkozhatnak, s találkoztak is termelőszövetkezetük vagy gazdaságuk életében A vitában különösen sokat foglalkoztak a fiatal szakemberek azzal a gondolattal, hogy melyek a feltételei a komplex ágazatok megbontásának, hogyan épülnek egymásra az ágazatok termelési szakaszai. Néhányan a termelőszövetkezetek vagy a gazdaságok közötti kooperáció“ jelentőségéről, a két fél jogi és pénzügyi problémáiról szóltak ezzel a témával összefüggésben. Összességében az a vélemény alakult ki, hogy nagyon hasznos, a fiatal szakemberek munkájához sok jó tanácsot adó klubfoglalkozás volt ez. Ismét bebizonyosodott: nem nélkülözhető a továbbképzésnek ez a formája. Gy. L gigsétálva ebben az épületben, már eleve bőséges ízelítőt kap a részvevő nemzetek hivatalos bemutatóiból. Bizonyára szívesen időzik a látogató Mongólia hatalmas állatföldrajzi térképe előtt, s elgyönyörködik a több mint másfélszáz kilós vadjuhban, s az argali trófeákban. Itt látható Közép-Azsia hatalmas ragadozójának, a hópárducnak a bőre. Az antilop-, a szarvas- és a szibériai kőszálikecske- trófeákon kívül Mongólia bemutat itt régi vadászfegyvereket, népviseleti tárgyakat is. A természet hangulatát mindenütt örökzöld és virágos növények százai idézik. Rendkívül érdekes a fogadófa előtt az öt világrészt szimbolizáló — fából készült — térplasztika is, amely egyaránt jelképezi az erdő fáit, az agancsokat és az öt világrész összefogását a természetért. A nemzeti bemutatók körben, ábécérendben az oldalhajókban vannak. A látogató véZrínyiemlékiinnepségek Szigetváron Szigetváron, történelmünk e nevezetes helyén az idén is megrendezik a hagyományos Zrínyi-emlékünnepségeket, Az ősz folyamán több kerek évfordulója lesz a Zrínyiek és Szigetvár népe által vívott függetlenségi és honvédelmi harcoknak, s ezekről méltó módon emlékeznek meg a nagy múltú dél-dunántúli városkában. A rendezvénysorozat első eseményére tegnap került sor, amikor megkezdődött a nemzetközi kosárlabda-torna az öt éve alapított Zrínyi-kupáért. A háromnapos versenyen ^magyar, jugoszláv és lengyel csapatok vesznek részt, MAI KOMMENTÁRUNK A barátság lángja Véget ért a nagy •jelentőségű államfői találkozó. Losoncéi Pál és kíséretének négynapos finnországi útja — mint napi beszámolóikban már megírták a lapok — szívélyes légkörben, forró hangulatban zajlott le. Küldöttségünk missziója a várakozásnak megfelelően tovább erősítette a két nép barátságát, és új lehetőségeket teremtett a kapcsolatok szélesítéséhez. Nyílt és őszinte beszéd, testvéri fogadtatás jellemezte államelnökünk útjának minden mozzanatát. Nincs hát különösebb szükség arra, hogy szimbólumokkal próbáljuk kifejezni e találkozó lényegét, s a két nép együttműködési szándékán túl a tárgyalások és eszmecserék nemzetközi jelentőségét. Bennem mégis élénken él egy kép, égy feledhetetlen mozzanat, amely Póriban, a 72 000 lakosú ipari központban zajlott le. Az Outokumpu Részvénytársaság rézfeldol- gozó gyárában búcsúzóul egy tiszta rézből öntött műalkotást nyújtottak át Losonczi elvtársnak. Az ajándék szimbolikus neve ez volt: A barátság lángja. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az üzem legtisztább termékéből készült ajándék Finnország népének testvéri érzéseit, szándékának őszinteségét, tisztaságát fejezi ki. De ezen túl is számtalan jel tanúskodott arról, hogy e magas szintű találkozót a tenni akarás közös szándéka hozta létre, s hogy hatása érződik mgjd egész Európa politikai életében. A hivatalos tárgyalás és a rendkívül zsúfolt élményekben gazdag program keretében sok szó hangzott el a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak méltatásáról, az együttműködés fokozásának szükségességéről. A tárgyalások és az érdeklődés középpontjában azonban Európa békéjének és biztonságának megteremtése állt. Az egyik helsinki lap, a Kansan Vutiset. Optimista elnökök címmel közölt szerkesztőségi cikket a látogatás időpontjában, s már akkor rendkívül eredményesnek minősítette a tárgyalásokat. De valamennyi finn lap — ha más oldalról közelítve is — beszámolt arról, hogy mindkét államelnök bizakodóan tekint a nemzetközi ’politikai élet szempontjából oly nagy jelentőségű biztonsági konferencia megrendezése elé. S hogy mennyire érettek a feltételek és közös a szándék ahhoz, hogy gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki a két ország között e fontos kérdésben, arról mindenekfö- lött a hivatalos államfői látogatásról kiadott közös közlemény tanúskodik. A nézetek hasonlósága, az a tény, hogy a tárgyaló partnerek »különösen nagy figyelmet szenteltek az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek«, hogy értékelték és elismerték egymás erőfeszítéseit, céltudatos törekvését, hogy továbbra is — és közös erővel — az európai biztonsági konferencia előkészítésének mielőbbi befejezésére törekednek, mindez a szimbolikus megnyilatkozásoknál, a meghitt baráti találkozások epizódjainál is magvasabban bizonyítja a látogatás értékét» és nemzetközi jelentőségét. Azt mondták az Outokumpu gyárban, hogy A barátság lángját 99,99 százalékos, tiszta rézből alkották meg. A láng — melyet ez a szép emléktárgy szimbolizál — át- forrósította a légkört. S hogy valóban így volt, azt nemcsak a vezető államférfiak, nemcsak a küldöttséget kísérők megnyilatkozásai juttatták kifejezésre. Örült, és barátokat, testvéri küldötteket fogadott a finn nép, s amerre csak eljutottunk, egy csapásra meghazudtolta az északi népek hidegségéről terjesztett mendemondákat. Őszinte szeretet és tisztelet vette körül az Elnöki Tanács elnökét^ delegációnk tagjait, akik küldetésükhöz híven, eredményesen tevékenykedtek mindkét ország, s Európa népeinek érdekében. > J. B. Elméleti előadások párttitkároknak Egyre több gyakorlati és elvi segítséget kapnak munkájukhoz a párttitkárok a Kaposvári Városi Pártbizottságtól. Több mint százhetven pártszervezet tevékenykedik a megyeszékhelyen, s általános, valamint szakosított tájékoztatásukról is gondoskodnak az év második felében. A pártbizottság ülésén elfogadott munkaterv szerint továbbfejlődik az a módszer, hogy külön-kü- lö is összehívják az egyes területeken dolgozó párttitkárokat. Természetes, hogy más gondok foglalkoztatják például a hivatali, megint más a pedagógus pártszervezeteket, s nem elég az általános titkári értekezlet. Ezért határozta el a városi bizottság, hogy értekezletet tart az üzemi pártbizottságok és csúcsvezetőségek titkárainak. A terv szerint megvitatták, milyen a gazdasági irányító munkájuk, s még üzemlátogatáson is részt vesznek a titkárok: az értekezleten elhangzó tájékoztató után a helyszínen, a húskombinátban győződnek meg a csúcsvezetőség és a gazdasági vezetők együttműködéséről. Az üzemi titkárok megismerkednek azokkal a feladatokkal, amelyek a szövetkezetpolitikai irányelvek érvényesülésében és továbbfejlesztésében időszerűek. A hivatalok, intézmények párttitkárai azt vitatják itt meg, mi a teendőjük az ellenőrző munkában, hogyan számoltassák be az intézmények vezetőit. A pedagóguspártszervezetek titkárai arról tanácskoznak, mi a feladatuk az 1971/72-es tanévben. A területi munka sajátosságaival ismerkednek meg a körzeti pártszervezetek titkárai. Ez a felsorolás pontosan mutatja, hogy ezekről a témákról nem lehetne eredményesen beszélni az általános titkári értekezleteken, hiszen az üzemi pártttitkárt nem kötné le a tanév feladatainak elemzése, és viszont: a pedagógus párttitkárt a gazdasági irányító munka felvázolása. A városi pártbizottság sokkal hatékonyabban tudja irányítani így az alapszervezeteket, több idő jut egy-egy terület gondjainak, problémáinak megismerésére, s elvi ! és gyakorlati tanácsok adására is. Az általános titkári értekezleteken az alapszervezetek legfontosabb feladatairól, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkájáról, határozatairól, a pártbizottság mun- kaprogrmajáról és munkatervéről esik szó általában. Üj vonás a következő hónapokban tartandó összevont értekezleteken a titkárok elméleti felkészítésre. Nem egy párttitkár kérte a városi pártbizottságtól, hogy a rövidebb és hosszabb távra szóló napi feladatok mellett foglalkozzanak az elméleti felkészítésükkel, ismereteik felfrissítésével vagy megalapozásával is. így került be a tervbe néhány előadás, például az 1 ideológiai munka időszerű kérdéseiről, a termelés pártirányításának és -ellenőrzésének tartalmi .és módszertani feladatairól. a nyugati fellazitási politika fta- tássáról a városban (s az ezzel kapcsolatos feladatokról), valamipt az üzemi, vállalati és tanácsi gazdálkodás kapcsolatáról, együttműködésük formáiról és a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Csak helyeselni lehet a vé rosd pártbizottság törekvését, hiszen a szakosított titkári értekezletekkel, a tervezett el méleti előadásokkal egyben önállóságra is nevelik a párt- szervezeteket, s közvetlenét' ■ párbeszédet kezdenek a titk rokkal. Ennek hasznát késő- > az alapszervezetekben is le mérhetik: sokkal határozottabb lesz az eszmei műnk' szélesebb körben terjednek jó módszerek,' és az öss?- függések megértetése is rés lesz' a napi munkának. L. G. SOMÜGTI fíEPtAP Szombat, 1971, augusztus 38.
